Attila Varga | Eötvös Loránd University (original) (raw)

Books by Attila Varga

Environmental Education, 2019

Parallel to the global tendencies, Hungary has also shifted its environmental educational practic... more Parallel to the global tendencies, Hungary has also shifted its environmental educational practices into direction of education for sustainable development for more than a decade. The chapter briefly presents how the Hungarian environmental educational context is embedded into the global processes and highlights the main focus of its development, mainly the dissemination of whole school approach and collaboration between schools and other stakeholders for education for sustainable development. Some examples of good practices give an insight into the realisation of the above-mentioned approaches.
The Hungarian Eco-school Programme is an excellent example of how an internationally initiated programme could be adapted and scaled up from a 40-school project to a nationwide programme. The history of the Hungarian Eco-schools proves that openness for changes, encouragement and support of newcomers aligned with the focus on the result of the work of schools and teacher instead of criticising their weaknesses, are the key element to attract the significant proportion of them into movement aiming at to develop the quality of Education for Sustainable Development (ESD) nationwide.
Next step of widening the collaboration for ESD is to make solid bridges between scientific and pedagogical work by propagating community-based collaborative research. This is the way to form a community working for the realisation of ESD from as many stakeholders as possible. Only this kind of interconnected work of different groups could ensure the survival of communities as locally as globally.

The vision of the SUPPORT2 network was that schools support the pupils’ learning through particip... more The vision of the SUPPORT2 network was that schools support the pupils’ learning through participation in real scientific and social rocesses finding ways towards sustainability.
Therefore the members of the network collected practices from schools where they used scientific approach, worked with researchers and/or worked with the local community in the field of education for sustainable development (ESD).
The cases were collected mainly from Europe: Hungary, Germany, Romania, UK (England and Wales), The Netherlands, Belgium, Denmark, Austria, Finland, Switzerland and Norway, but there are cases from the US and from Malaysia, as well. The cases were analysed and published in the “ Collaboration and Education for Sustainable Development” book.
The presentation of the cases follow agreed guideline to help identifying the commonalities in the cases and to focus on the important leverage points. See the “Guidelines for case studies”. The case study authors were asked to describe the primary actors of the collaboration (the
school, the community, the research organisation), the main aspects of the collaboration between the school and the community or the school and the research organisation, the success factors of the project, the key learning points and the added value of the collaboration. This structure hopefully makes easy finding examples for the questions of the readers.
The last chapter: “How partnership between school and community may enhance education for sustainable development” is a result of a separate pilot study commissioned by a member of Support network, the Austrian Federal Ministry for Education, Arts and Culture. The result and conclusions of the investigation is a useful complement for those who are interested in building sustainable school-community-partnerships.

This book is one product of the EU Comenius network project “SUPPORT: Partnership and Participat... more This book is one product of the EU Comenius network project “SUPPORT: Partnership and Participation for a Sustainable Tomorrow.” We have called the program “Partnership and Participation for a Sustainable Tomorrow” because partnership and participation are key elements to be used by schools in educating future citizens for sustainability. The SUPPORT network involved 31 professional partners from 14 countries who have worked together on Education for Sustainable Development (ESD) from 2007-2010. SUPPORT aims to improve our understanding of how to strengthen the capacity of schools to develop the knowledge, skills and attitudes their pupils will need as active and responsible citizens, to create a sustainable future.

The SUPPORT project focused on the idea of partnership at international, national, community and school levels. Partnership requires cooperation skills. Collaboration in ESD has proven to be challenging for schools, both in terms of the school’s internal dynamics and in terms of the school’s ability to cooperate with external partners. It is also a challenge for various sectors in society, both locally and nationally. Cooperation is essential for sustainable development, so learning to cooperate should be a core part of education for a sustainable future.
A second great challenge in ESD is to inspire and motivate people to participate in society and to recognize changes that may be necessary. The teaching of schools subjects becomes more concrete and relevant when teachers and the students participate in society and interact with businesses, industry working life, the arts, cultural life and others in the local community. We have seen that this approach can increase the pupils’ ability and desire to engage themselves and to learn.

A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Miskolci Egye... more A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének közös kiadványa, egyben a Miskolci Egyetem Pedagógiai kultúra című sorozatának negyedik kötete. A sorozat címe azért lett pedagógiai kultúra, mert csak ennek megújításán, megváltoztatásán keresztül juthatunk egy eredményesebb iskolarendszerhez, oktatáshoz. Nem szeretnénk közhelyes kijelentésekkel élni, de tény: az újszerű technológiai, társadalomszerveződési, információ- és ismeretszerzési képződmények dominanciája alapjaiban kérdőjelezi meg iskolázásunk, tömegoktatásunk jelenleg még mozdíthatatlannak hitt talpköveit. A kihívások számtalan oldalról érik az iskolai és az iskolán kívüli nevelést egyaránt. Ezek számbavétele, értelmezése, a megoldási lehetőségek és alternatívák keresése hosszú időre fontos feladata lesz az oktatáskutatóknak, pedagógiai fejlesztőknek, neveléstudományi szakembereknek. Reményeink szerint ez a tartós igény fogja éltetni kicsiny műhelyünk könyvsorozatát.
Ez a kötet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Miskolci Egyetem együttműködésében készült, s a szerkesztők és az őket körülvevő munkatársak közös szakmai hitvallására épül. Ennek alapja egyrészt a méltányos, inkluzív oktatás elősegítése, másrészt a pedagógiai kultúra megújulásának támogatása, ösztönzése iránti elkötelezettség. A tanulmányok ezúttal a két intézetnek az innováció támogatásával kapcsolatos elméleti kutatómunkájáról és a gyakorlati innovációt támogató tevékenységéről, azok eredményeiről adnak számot. Célunk egyrészt elméleti oldalról felvázolni a pedagógiai innovációk keletkezésének és terjedésének támogatását szolgáló tényezőket. Ezt a cél szolgálja az első két tanulmány: Halász Gábor az innovációk oktatási rendszeren belüli keletkezésének és elterjedésének elméleti kérdéseit tárgyalja, Varga Attila és Kalocsai Janka alapvetően az intézményi szint perspektívájából vizsgálja, hogyan támogathatja a környezet a pedagógiai innovációt. A további tanulmányok egy-egy konkrét pedagógiai eszköz vagy fejlesztés bemutatásával illusztrálják azt az igen széles, gyakorlatilag végtelennek tekinthető eszköztárat, amelynek segítségével az oktatási rendszer szereplői a pedagógiai innovációk kialakulását és terjesztését segíthetik. Fehér Vivien tanulmánya magyar és német történelemkönyvek összehasonlító elemzésével mutat rá arra, hogy a taneszközök tartalma miként segítheti a tanítás-tanulás megújulását. Réti Mónika írásának segítségével bepillantást nyerhetünk abba, milyen szerepe van a reflektív pedagógusszerep fejlesztésének, a pedagógusok professzionális tanulásának az innováció
támogatásában. Ádám Anetta tanulmányában a pedagógusok tanulásának gyakorlatközösségek szervezésével történő támogatásáról olvashatunk. A reflexió, nyitottság és folyamatos fejlődés intézményi szintű kialakítására és támogatására mutat be példát Saly Erika írása az ökoiskolák, míg Kőpatakiné Mészáros Máriáé az egész napos iskolák fejlesztésének területéről. A kötet zárótanulmányában Karlowits-Juhász Orchidea a közösségi szolgálat példáján keresztül mutatja be, hogy miként lehet egy, a köznevelésben bevezetendő innovációhoz a pedagógusképzésben adekvát felkészítést nyújtani úgy, hogy e felkészítés kialakítása magában a felsőoktatási intézménybenis jelentős innovációként jelenjen meg.
A szerkesztők

Környezetünk megfelelô állapota a jelen és a jövô nemzedékek alapvetô életfeltétele. Minôsége hat... more Környezetünk megfelelô állapota a jelen és a jövô nemzedékek alapvetô életfeltétele.
Minôsége határozza meg a benne élôk élettartamát és az életük minôségét is. Viselkedésünk,
egymáshoz való viszonyunk is más rendezett, egészséges környezetben,
mint amikor zaj, szennyezôdés, sivár táj és szemét vesz körül minket. A levegô, a víz és
a talaj szennyezettsége folytán lassan, észrevétlenül mérgezôdünk. Idôrôl-idôre értetlenül
állunk egy-egy környezeti tragédia elôtt. Tapasztaljuk, hogy annak elemzôi, és a
kárenyhítésben részt vállalók távol keresik a hasonló esetek elkerülésének kulcsát attól,
amit környezetvédelemnek, az erôforrások fenntartható használatának és a kockázatok
tervszerû mérséklésének nevezünk.
Amióta környezetünk megannyi elemében tapasztaljuk a romlást, ráébredtünk, hogy
a környezet voltaképpen érték, amit védenünk kell. De védeni csak azt tudjuk, amit ismerünk!
Sôt, ismereteket kell szereznünk és átadnunk arról is, hogy miként ôrizzük meg
ezt az értéket.
A környezeti nevelés nemzetközi és hazai szinten is izgalmas, a kihívásokhoz gyorsan
alkalmazkodó pedagógiai terület. Jó ökoiskolának lenni! – valljuk nagyon sokan, mert
hasonlóan érzô és gondolkodó közösséghez, hálózathoz tartozunk, mert a fenntarthatóságra
neveléssel a tanulókon keresztül a szülôk gondolkodásmódját is formáljuk, és
ez nagyon fontos minden környezeti nevelônek.
Az Út az Ökoiskola felé című útmutató szerzői a Környezet- és Természetvédelmi
Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) szakértői, akik nyilvános közbeszerzési
eljárás keretében nyerték el a feladatot. Az útmutatót olyan pedagógusok írták, akik
eddigi pályájuk során végigmentek azon az úton, mely az intézményük ökoiskolává
válásához vezetett. Miért tették meg ezeket a lépéseket? Meggyőződésből, belátásból,
szemléletük megváltozása, esetleg a környezetük támogató segítsége miatt vagy egy civil
szervezet hatására? Esetleg egy környezeti katasztrófa lehetősége gondolkoztatta el őket?
Melyikük, miért tartja fontosnak a fenntarthatóságra nevelést? Ezek a kérdések bárkiben
felmerülhetnek, de az biztos, hogy a szerzők ma sok más társukkal együtt elkötelezett
környezeti nevelők. Életükben fontos szerepet tölt be ez a tevékenység. Nagy öröm,
hogy egyre több pedagógusnak fontos a fenntarthatóságra nevelés, egyre több iskola
vallja magát ökoiskolának, és pályázza meg az Ökoiskola címet.
Ebben a kiadványban áttekintjük az ökoiskola mozgalom történetét, eredményeit, foglalkozunk
a környezeti nevelés jogszabályi és elméleti hátterével. A legfontosabb azonban,
hogy az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a pályázat elkészítéséhez. Bemutat
több, már működő jó gyakorlatot, válaszol a felmerülő kérdésekre, adatbázisokat, szakirodalmat
ad, és egyéb segítséget is nyújt az érdeklődőknek.
A kiadvány az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) megvalósuló, Zöld Óvoda-,
Ökoiskola programok kiszélesítése című (SH/4/5 kódszámú) projekt keretében jött létre,
a Svájci Szövetségi Tanács Hozzájárulása és a Magyar Állam társfinanszírozása, azaz
a Svájci-Magyar Együttműködési Program révén. A projekt céljai a gyerekek, diákok környezettudatosságának
erősítése, a környezeti nevelési tevékenységek színvonalának nö
velése és a Natura 2000 területek ismertségének növelése.
Jelen útmutató az iskoláknak szól, azonban hivatkozik a Zöld Óvodákra mint az ökoiskolák
beiskolázási partnereire, települési akciópartnereire és a fenntarthatóságra nevelésben
szakmai partnereire is.

Gyakorlat – reflexió – innováció Nevelési-oktatási programok részvételi alapú fejlesztése SZERKES... more Gyakorlat – reflexió – innováció
Nevelési-oktatási programok
részvételi alapú fejlesztése
SZERKESZTETTE: VARGA ATTILA

A kötet egy olyan komplex oktatásfejlesztési folyamatba nyújt betekintést, amelyben több mint kétszáz pedagógus
működött együtt közel negyven fejlesztő szakemberrel. Az együttműködés eredményeképp öt nevelési-oktatási
program keretében közel ezer tanórán kívüli tevékenység számára készült foglalkozásterv. A foglalkozásterveket a
fejlesztőkkel közös munka során iskolai keretek között próbálták ki, ezt követően módosították, majd véglegesítették
a pedagógusok.
A nevelési-oktatási programok foglalkozásterveinek (modulok) jellemzői, hogy bármely iskolában használhatók a
tanórán kívüli tevékenységek pedagógiai tervezéséhez, megvalósításához. A programfejlesztés során alkalmazott
fejlesztési módszertan ugyan a tanórai foglalkozások fejlesztésére is alkalmas, de a kötetben bemutatott fejlesztési
munka során alapvetően az egész napos iskolák (ENI) tanórán kívüli tevékenységei számára készültek programok.
A programfejlesztéshez kapcsolódóan ezért, a fejlesztés részeként, az egész napos iskola, mint új iskolaszervezési
forma koncepcionális kereteinek kidolgozása is megtörtént. Ennek a munkának az eredményét Egész nap az iskolában?
– Egy fejlesztés anatómiája címmel egy másik kötetben mutatjuk be.
A programfejlesztési munka egyik alapvetése az volt, hogy a kidolgozott programok használhatósága érdekében
az iskolák mindennapi gyakorlatából kell kiindulni. Másik kiindulópontként az erre a gyakorlatra történő, tudományos
eszközökkel támogatott reflexió szolgált. A gyakorlat reflektív újragondolása vezetett el az új megoldásokhoz,
vagyis a pedagógiai innovációhoz. Ezért választottuk e három szót – gyakorlat-refelxió-innováció – kötetünk címéül.
A gyakorlatra történő reflexió természetes módon feltételezi gyakorló szakemberek bevonását a folyamatba.
A fejlesztésbe bevont pedagógusok nem csak a reflexió alapanyagául szolgáló gyakorlatot adták a projekt számára,
hanem a fejlesztés minden mozzanatának aktív, egyenrangú szereplőjeként maguk is résztvevői voltak
a munkának, folyamatosan reflektálva saját és társaik munkájára, valamint a fejlesztés folyamatára. Mindezt tükrözi a
kötet alcímében is megjelenő gondolat, miszerint részvételi alapon zajlott a nevelési-oktatási programok fejlesztése.
A részvételi alapú fejlesztés során törekedtünk arra, hogy a fejlesztés a gyakorló pedagógusok közösségének igényeire
a közösség által leghasznosabbnak tartott módszerekkel reagáljon, vagyis igyekeztünk a központilag meghatározott
célkitűzések megvalósítása mellett a közösségi fejlesztés irányába elmozdítani fejlesztési munkánkat.
A két és féléves munka tapasztalatai azt mutatják, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek a folyamatos reflexióra
épülő oktatásfejlesztésben. A munka egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fejlesztésbe egyenrangú félként
bevont szereplők számának növekedésével hatványozottan növekedett az új ötletek, megvalósításra méltó lehetőségek
száma. Így a fejlesztés során végig egyensúlyoznunk kellett a lehetőségek és a munka időbeli és anyagi
keretei között. Ennek az egyensúlyozásnak egy sajátos lenyomata ez a kötet is. Egyfelől áttekintést ad a programfejlesztés
általános menetéről, másfelől a különböző fejlesztő csapatok szemszögéből bepillantást nyújt a fejlesztési
munka különböző aspektusaiba. Azt reméljük, hogy kötetünk olvasása egy olyan színes képet nyújt munkánkról,
mintha a kezünkbe vennénk a fejlesztési munka szimbólumának választott prizmát, melynek különböző színei
ezerféleképp csillognak a napfényben. Kötetünkkel szeretnénk, hozzájárulni ahhoz, hogy a jövőben minél több,
az érintettek minél nagyobb körét bevonó, részvételen alapuló, közösségi oktatásfejlesztési program induljon.

A kötet megjelenését a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1. számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)
II. szakasz” című kiemelt projekt támogatta
Kiadó: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kötet mellékletekkel együtt elérhető: http://ofi.hu/kiadvany/gyakorlat-reflexio-innovacio

The Carpathian Mountains ESD Training Tool Kit-a mountain-oriented educati onal guide-aims at enc... more The Carpathian Mountains ESD Training Tool Kit-a mountain-oriented educati onal guide-aims at encouraging approaches to sustainable management of the mountain areas in the long-run through enabling the mountain communiti es to develop the atti tudes, skills and knowledge to make informed decisions for the benefi t of themselves and others, and to act upon these decisions, in preserving the unique cultural and natural features of their surroundings. The English version of the Tool Kit was developed on the basis of the original Romanian version, adjusted and restructured to be relevant in a regional context. The main aim of the English version is to provide basis for the development of further adapted local version of the Tool Kit in the Carpathian countries and in other mountain regions. The editors invite comments, suggesti ons and inputs from regional and internati onal experts, to further contribute to the elaborati on of a more equipped and helpful teaching instrument.

This book is about education for sustainable development (widely known as ESD) focussing on one p... more This book is about education for sustainable development (widely known as ESD) focussing
on one particular aspect which we call ESD collaboration.
We propose the following working definition of ESD collaboration:
ESD-collaboration is a shared effort by schools and one or more partners in society to
achieve the educational goals of ESD, promote school development and contribute to
sustainable development.
In other words, collaborative ESD merges the three perspectives of society, pupil and
school: sustainable development in society, pedagogical development for improved
learning by pupils, and organisational development for better schools. The objective of this book was to collect and analyze case studies of current practice of
collaboration between school and society in ESD, and then using these cases reflect on
and make recommendations about how the best ways to construct and manage these
kinds of school external relations in ESD. We focus on committed and sustained kinds of
collaboration rather than simpler one-way flows or sharing of information of resources
and information, even though there seem to be many more examples of the latter in
schools today.
Collaborative methods and sharing of responsibility are quite challenging for schools and
their collaborators. A first and essential step is therefore to develop a clear idea of the
reasons and justification for adopting these methods. Ultimately, it is the results of the
collaboration that matter most: the learning processes and the benefits accruing to the
various actors involved in the cooperation.
This book is written for anyone interested in entering into a partnership or collaboration
for dynamic and effective ESD. The editors hope it can be a first step toward a better
understanding of what collaboration in ESD is all about, and to finding your own answers
to questions such as:
Why should we collaborate in ESD?
What are we aiming to achieve, seen from the point of view of schools, pupils and their
collaborating partners?
How does a collaborative way of working in ESD complement school development work
5 World Conference on ESD. 2009. Bonn Declaration. German Commission for UNESCO.
6 Billing, S.H. and A. Furco (eds.). 2001. Service-learning: the essence of pedagogy. Greenwich, CT.
Information Age Publishing.
Support: Collaboration and Education for Sustainable Development
8
Support: Collaboration and Education for Sustainable Development
9
and contribute to the school becoming a dynamic learning organisation?
What should we watch out for, what are the pitfalls?
How can we ensure that our collaboration is sustainable?

Other by Attila Varga

E jelentés az Európai Life Long Learning - Comenius Programme által támogatott „Real World Learni... more E jelentés az Európai Life Long Learning - Comenius Programme által támogatott „Real World Learning” nemzetközi projekt keretében készült. Jelentésünk célja a valós életből való tanulás, ezen belül a terepi tanulás és egyéb szitutatív tanulási helyzetek magyarországi oktatásban történő jelenlétének, erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és akadályainak feltárása. A valós környezeti tanulás egy új fogalom, magyar megfelelője még nincs is. Kutatócsoportunk ezért kettős helyzetbe került: nem csupán a magyarországi oktatási helyzetet kellett megvizsgálnunk, feladatunk lett egy új fogalmi reprezentáció és a kapcsolódó életvilág összekapcsolása is. Első lépésként ehhez egy közös fogalmi keretet igyekeztünk felépíteni és külföldi kollégáinkkal egyeztetni. Közös megállapodásunk alapján e projekt keretei között a “valós környezeti tanuláson” az iskolai tantervhez kapcsolódó, tantermen kívül zajló tanulást/oktatást értjük, ahol a diákok maguk tapasztalják a(z elsősorban természetismereti) tananyagot, ahelyett, hogy csak olvasnának, hallanának róla.

Projektkonferencia 2020, 2020

A projektoktatás több szempontból is kiemelkedő jelentőségű oktatási módszer a fenntarthatóság pe... more A projektoktatás több szempontból is kiemelkedő jelentőségű oktatási módszer a fenntarthatóság pedagógiája számára. A cikk első felében a projektoktatás és a fenntarthatóság pedagógiája közötti kapcsolat kerül bemutatásra három szempontból: a projektoktatás hatása a diákok tanulási motivációjára, a projektoktatás híd szerepe az oktatás és a valós élet között és a projektoktatás interdiszciplináris jellege. A fenntarthatóság pedagógiájának egyik legnagyobb kihívása a diákok motivációjának megteremtése a fenntarthatóságot veszélyeztető környezeti problémákkal kapcsolatos cselekvések irányába. Annak ellenére, hogy a diákok környezettel kapcsolatos érzelmei általában a közömbösnél valamivel pozitívabbak, mégis viszonylag kevés környezettudatos viselkedést mutatnak (pl. Kónya 2018). A környezeti kérdésekkel kapcsolatos oktatási projektek tehát épp ezt a hiányzó motivációs láncszemet biztosítják a fenntarthatóság pedagógiája számára. E motivációt hatványozhatja, ha a használt projektek nem maradnak meg az iskola falain belül, hanem a helyi környezet, a helyi közösség valós problémáival, valós környezeti értékeinek megóvásával foglalkoznak. Mindezen motiváló, a valós élethez kapcsolódó projektek a természetüknél fogva szinte mindig több tantárgyhoz, több tudományterülethez kapcsolódnak, így biztosítva a fenntarthatóság pedagógiájában különösen fontos interdiszciplinaritást is. Az elméleti bevezetőt követően a projektoktatásnak a fenntarthatóságra nevelésben betöltött gyakorlati lehetőségeit vázolja a cikk, különös tekintettel az ökoiskolák munkájára és a Fenntarthatósági Témahétre. Az ökoiskolák két évtizede vannak jelen a magyar oktatási rendszerben, és képviselik a fenntarthatóság pedagógiájának egész intézményes szemléletét, amelynek integráns része a projektpedagógia iskolai alkalmazása is. A Fenntarthatósági Témahét programjai 2016 óta támogatják sokszínűen a magyar iskolák fenntarthatóságra nevelési munkáját, többek között projektoktatási módszerek népszerűsítésével is. Kulcsszavak: KULCSSZAVAK: projektoktatás, fenntarthatóság pedagógiája, Fenntarthatósági Témahét, ökoiskolák BEVEZETŐ 1 A tanulmány megírását a Tématerületi Kiválósági Program 2020-Intézményi Kiválósági Alprogram-TKP2020-IKA-05 támogatta.

Napjainkban egyre gyakrabban, szinte naponta halljuk a kifejezést: „fenntartható fejlődés”. Sokan... more Napjainkban egyre gyakrabban, szinte naponta halljuk a kifejezést: „fenntartható fejlődés”. Sokan és sokféleképpen értelmezik, ezért - bár már sokunknak ismerRsen cseng - ha elgondolkodunk rajta, mégis olyan nehezen megfogalmazható, mit is jelent ez a szóösszetétel, értjük-e vajon annak mélyebb, mögöttes tartalmát? Hogy mit is mond, mit kell, hogy jelentsen, annak eldöntése rajtunk is múlik, hiszen ebben a két szóban mi is benne vagyunk. Rólunk,emberekről szól ez a kifejezés, közösségeinkrRl, s benne mindazokról, akikkel a mindennapokban együtt lélegzünk: pékekrRl, akik a kenyerünket sütik, menedzserekről, akik mások szakmai munkáját segítik, tanárokról, akik gyermekeinket nevelik, polgármesterekről, akik lakóhelyünk ügyeit irányítják, és velük együtt minden olyan szervezetrRl, az áramszolgáltatóktól a szociális intézményeinken át a termelR és szolgáltató szektor vállalkozásaiig, amelyek a gazdaság szereplRiként befolyásolják életünket. Mindannyiunkról szól tehát, akik ezen a Földön a jelennel együtt közös jövRnket is alakítjuk.

A 2001-es év fodulópont volt a magyar közoktatás törénetében. Bevezetésre kerültek a kerettanterv... more A 2001-es év fodulópont volt a magyar közoktatás törénetében. Bevezetésre kerültek a kerettantervek. Minden iskolának újra át kellett gondolnia tevékenységét, a kerettantervekehez kellett igazítania helyi szabályozó dokumentumait. Az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központja 2001 folyamán figyelemmel kísérte milyen változásokat okozott a kerettantervek bevezetése az környezeti nevelés terén.

Environmental Education, 2019

Projektkonferencia 2020, 2020

Bevezetés A kerettanterv bevezetése nyomán Országos Közoktatási Intézetben megkezdődött az iskola... more Bevezetés A kerettanterv bevezetése nyomán Országos Közoktatási Intézetben megkezdődött az iskolai tantárgyak valós helyzetének felmérése és folyamatos vizsgálata, obszervációja. Mindezt az tette szükségessé, hogy az elmúlt években számtalan oktatáspolitikai dokumentum – Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, érettségi vizsgaszabályzat – született, amelynek hatása csak mostanában érződik ténylegesen az iskolákban. Fontossá vált tehát az, hogy az elméletben megfogalmazott programok – amelyek számtalan strukturális változást is hoztak a közoktatásban – megvalósulásának folyamatát nyomon kövessük. Különösen izgalmas ebből a szempontból az ún. modultantárgyak helyzete. A modultantárgyak ugyanis mint a tartalmi – és sok esetben módszertani-modernizáció " élharcosai " jelentek meg az iskolarendszerben és tényleges beépülésük számtalan problémát és nehézséget hozott felszínre mind az oktatáspolitikusok, mind az " innovátorok " , mind a tanárok számára (úgy tűnik, hogy még a diákok fogadták a leginkább egyértelműen – lelkesedve – az új műveltségi területek megjelenését). A modultantárgyak története azonban egyelőre még kétesélyes. Mivel még nem teremtődtek meg az új tárgyak bevezetésének tényleges feltételei (óraszám, képzett tanár, taneszközök stb.), ezért-néhány elhivatott iskolát, megszállott tanárcsoportot kivéve – ezek a tárgyak inkább csak papíron léteznek. Ez persze természetes is, hiszen az oktatásügyi folyamatok – éppen a rendszer funkciója, illetve nagysága miatt – roppant lassúak. Ebben az esetben is valószínűleg csak évtizedekben érdemes mérni az áttörést. Egyelőre azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy a magyar közoktatás " sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja " a modultárgyakat. Ezt a helyzetképet állapíthatjuk meg az Országos Közoktatási Intézet által készített ún. obszervációs felmérésből. 1 A modultárgyak sajátosságai A hagyományos tantárgyi struktúra megőrzéséről, módosításáról vagy átalakításáról az elmúlt évtizedekben komoly viták folytak Magyarországon. Különböző értékrendek és (főleg) érdekviszonyok vitáztak egymással a tartalmi és kimeneti szabályozás előnyeiről és hátrányairól, valamint a hagyományos tantárgyi szerkezet reformjáról. A '90-es évek elején induló Nemzeti alaptanterv több szempontból is megindította a hagyományos tantárgyi keretek feloldását. Legfőképpen azzal, hogy az iskolai követelményeket a korábbiaknál tágabb egységekben, ún. műveltségi területek formájában – Ember és természet, Ember és társadalom, Művészetek stb. – írta le. Ez a megfogalmazás az iskolák számára biztosította azt is, hogy a hagyományos tantárgyi keretek között fogalmazzák meg helyi tantervüket, ugyanakkor lehetővé tette azt is, hogy új tanítási formákat – integrált tantárgyak, tanítási modulok, témahetek projektek stb. – hozzanak létre a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően.

Link: http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/oko\_kornyezetvedelem\_1.pdf

Published in: Mayer, M and Mogensen, F. (eds) (2005). : ECO-schools: trends and divergencies, A... more Published in: Mayer, M and Mogensen, F. (eds) (2005). : ECO-schools: trends and divergencies, Austrian Federal Ministry of Education Science and Culture 2005, Vienna, Austria pp 233-254 http://www.ensi.org/global/downloads/Publications/173/ComparativeStudy1.pdf
Introduction
This report has been recently drawn up for the OECD-ENSI Quality Criteria project. Various methods were used to highlight the state of environmental education in Hungary and of the Hungarian Eco-School Network. Several documents were analysed and interviews were employed to recognise the fulfilment of the criteria given in advance. The report is based on different sources of data such as; (i) regulations/laws (National Core Curriculum, 1995, National Environmental Protection Program, 1997-2003, Environmental Educational Concept, 2001,Co-Operation Agreement, 2002-2008, Forest School Programme, 2001,), (ii) publications/documents (Attila Varga: Environmental education in Hungary, Attila Varga: Competition for obtaining the title "Eco-School", Useful Book for Forest Schools, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002., Attila Varga, Ilse Schrittesser /Franz.Rauch: networks cross case study, Attila Varga: About the Hungarian Eco-School Network), (iii) web-sites (www.okoiskola.hu, about the action research at Remetekertvárosi elementary school, www.ktm.hu about the competitions, (iv) interview with dr.Beregnyei Józsefné the head teacher of the Templomdombi Primary School in Szentendre,).

Published in:: Mayer, M and Mogensen, F. (eds) (2005). : ECO-schools: trends and divergencies, Au... more Published in:: Mayer, M and Mogensen, F. (eds) (2005). : ECO-schools: trends and divergencies, Austrian Federal Ministry of Education Science and Culture 2005, Vienna, Austria pp 42-52 http://ensi.org/global/downloads/Publications/173/ComparativeStudy1.pdf

In order to understand the extent, role and possibilities of eco-school developments in different countries it is necessary to have a general picture about the international state of arts on Environmental Education (hereafter EE). To draw up this picture, two kinds of data have been used. The information available in the introduction chapters from the country reports on the national initiatives in the field of EE, was used as qualitative data. Beside this, a questionnaire was used to collect some more comparable and quantitative data. Thus, this review is based on data collected from 28 countries.

A bemutatott keretrendszer a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) TÁMOP-3.1.1-11/1–2... more A bemutatott keretrendszer a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) TÁMOP-3.1.1-11/1–2012-0001 (II. szakasz) projekt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) megvalósuló „A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok” című alprojektje keretében került kialakításra.
Az alprojekt fő feladata az iskolák szakmai munkájának támogatása céljából komplex nevelési-oktatási programok kidolgozása, valamint a tanórán kívüli foglalkozások jó gyakorlatainak átvétele, adaptálása rendszerének fejlesztése.
A kidolgozásra kerülő nevelési-oktatási programok területei:
- Az egész napos iskolák számára alsó és felső tagozaton (ez utóbbin a felzárkóztatást fő célként kezelve), a természettudományos nevelés, a komplex művészeti nevelés és a gyakorlati életre nevelés területén készül nevelés-oktatási program. E programok a kerettantervek által le nem kötött, de egész napos iskolaszervezési forma esetében további pedagógiai szakmai tartalommal kitöltendő időkeretre nyújtanak támogatást az intézmények számára.
- Elkészül az ökoiskola nevelési-oktatási programja, mely az „Ökoiskola” cím kritériumrendszerének teljesítéséhez nyújt segítséget a fenntarthatóság pedagógiájában elkötelezett intézményeknek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e már az „Ökoiskola” címmel.
Emellett megtörténik a tanórán kívüli foglalkozások jó gyakorlatainak gyűjtése, a jó gyakorlatok megújított struktúrájának kialakítása, jó gyakorlatok közzététele és átvételének nyomon követése.
Az alprojekt célkitűzése, hogy a kidolgozott nevelési-oktatási programok használatával az egész napos iskolák eredményesen működve, sikeres alternatívát kínáljanak a hagyományos iskolák mellett mindazokon a területeken, amelyeken a pedagógiai gyakorlat megújítására a legégetőbb szükség van, valamint minden iskola számára elérhetővé váljon a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítását támogató ökoiskolai nevelési-oktatási program. Az alprojekt egy kötet formájában a fejlesztés know-how-jának leírását is vállalja.
A keretrendszer elsődleges célja az alprojekt keretében végzett fejlesztő munka kereteinek a rögzítése, ugyanakkor a keretrendszer alapul szolgálhat a későbbiekben megvalósuló nevelési-oktatási programfejlesztések számára is.

Az írás célja olyan gyakorlati ötletekkel szolgálni iskolák számára, melyek hozzájárulnak ahhoz, ... more Az írás célja olyan gyakorlati ötletekkel szolgálni iskolák számára, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskolában tanuló diákok és az ott dolgozó pedagógusok és más munkavállalók jól érezzék magukat tanulmányaik illetve munkájuk közben, úgy, hogy közben maguk is hozzájárulnak egy tanuló- és környezetbarát iskola és társadalom kialakításához. A gyakorlati ötletek bemutatását megelőzi az adott probléma neveléstudományi elemzése és annak rövid bemutatása, hogy az ötlet hátterében milyen neveléstudományi megfontolások állnak, milyen elméleti alapon nyugszik a gyakorlati ötlet. Az ötlet bemutatását követően szó esik az ötlet kapcsán elérhető gyakorlati tapasztalatokról, szakmai segédanyagokról, az ötlet iskolai megvalósítását támogató egyéb esetleges támogatási lehetőségekről.
Az írás első részében az iskola tanulóbarátabbá tétele kerül fókuszba, elsősorban a tanórák tartalmi túlzsúfoltságából, módszertani egyhangúságából adódó, a diákokat és pedagógusokat egyaránt sújtó romboló stressz csökkentését segítő lehetőségek bemutatásával. Ezek egyik leghatékonyabb módja a tanórán kívüli tevékenységek tudatosabb felhasználása és összehangolása a tanórai folyamatokkal. Vagyis a pedagógusok által támogatott tanulási idő növelése és tudatosabb tervezése. A bemutatott ötletek, amellett, hogy minden diák számára hasznosak, kiemelten fontosak a hátrányos helyzetű diákok esetében, mert a hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. Az aktivizálás fontos eleme az IKT eszközök bevonása a pedagógiai munkába, amely nem csak a tanulók motivációját növeli, hanem felkelti érdeklődésüket a műszaki pályák iránt is.
Az írás második része az iskolák környezetbarátabbá tételével foglalkozik. Legfontosabb állítása, hogy az iskola környezetbarátabbá tétele szerves és elválaszthatatlan részét képezi az iskola tanulóbarátabbá tételének. Az ebben a részben bemutatott ötletek egyben azt is illusztrálják, hogyan teremthető kölcsönösen hasznos együttműködés a pedagógiai munka során a környezetbarát üzenetek közvetítése és az IKT eszközök felhasználása között.
Az írás akkor éri el a célját, ha olvasója számára világossá válik, hogy lehetséges olyan iskola kialakítása, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok és egyéb munkavállalók jól érzik magukat, örömmel tanulnak, tanítanak, dolgoznak. Ha természetes gondolattá válik számára, hogy egy ilyen iskola mindennapi működésébe, pedagógiai munkájába integrálhatók a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának szempontjai is. Ha kedvet kap ahhoz, hogy a bemutatott gyakorlati ötletek közül néhányat pedagógiai gyakorlatába illesszen.

Opus et educatio, Jul 3, 2023

Mountain Research and Development, Dec 15, 2020

BioOne Complete (complete.BioOne.org) is a full-text database of 200 subscribed and open-access t... more BioOne Complete (complete.BioOne.org) is a full-text database of 200 subscribed and open-access titles in the biological, ecological, and environmental sciences published by nonprofit societies, associations, museums, institutions, and presses.

Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 2020

A tanulmany az Orszagos Kozoktatasi Intezetben lezajlott, kornyezeti nevelessel foglalkozo, tobb ... more A tanulmany az Orszagos Kozoktatasi Intezetben lezajlott, kornyezeti nevelessel foglalkozo, tobb iskolara kiterjedő vizsgalatbol a diakok kornyezeti attitűdjeire vonatkozo reszt elemzi.

The chapter gives an overview of a transition process in Hungary, marked by a major development t... more The chapter gives an overview of a transition process in Hungary, marked by a major development that led to a network on environmental education (EE), which has slowly begun transforming into practitioners of ESD. In presenting the milestones and main lessons of this journey, emphasis is placed on how theoretical frameworks, personal and institutional changes in teachers’ professional knowledge as well as infrastructural criteria initiated changes in the practice of everyday life in Hungarian schools. We claim that a living network emerged from isolated innovations bringing about systemic changes needed for mainstreaming sustainability in education. This way, personal motivation and local knowledge were integrated into a system through network learning, resulting in a vivid network of practitioners and experts as well as changes in educational policy. Through the analysis of success factors in the development process, six key features emerged: (1) slow, step by step changes; (2) horizontal knowledge management (snowball effect, peer tutoring and network learning); (3) reward; and (4) support for stakeholders; (5) empowerment of practitioners and (6) institutionalisation of initiatives are needed for meaningful, long-term systemic changes. Hungarian examples show how EE can initiate the transition towards ESD and envisage some future steps to be taken to facilitate the process.

Gyermeknevelés, Dec 31, 2022

Iskolakultúra

Napról napra több kutatás erősíti meg, hogy nemcsak közelítjük, de át is léptük az ökológia krízi... more Napról napra több kutatás erősíti meg, hogy nemcsak közelítjük, de át is léptük az ökológia krízishez vezető út küszöbét, így napjainkban a fenntarthatóságra nevelést segítő iskolai programok megvalósításának és népszerűsítésének rendkívül nagy jelentősége van. Számos országban évtizedek óta folyik ezen fenntarthatósági programok hatékonyságának magas, nemzetközi standardok szerinti értékelése. Bár hazánkban is számos publikáció született e területen, ezek gyakran csak egy-egy településen vagy megyében gyűjtött, kisszámú mintán alapszanak. Tanulmányunkban bemutatjuk a 2016 óta működő Fenntarthatósági Témahét (FTH) programsorozat keretein belül életre hívott Diákok és tanárok a fenntarthatóságról című kutatás során a 2021-ben kitöltött diákkérdőívek alapján kapott fontosabb eredményeket. Bemutatjuk a válaszadó diákok iskoláinak az iskolák országos megoszlási adataival való összevetését. Továbbá több, a környezettudatos szemlélet és viselkedés mérésére kidolgozott mutató (pl. NEP skál...

In recent years, the integrated approach of STEM disciplines (Science, Technology, Engineering, a... more In recent years, the integrated approach of STEM disciplines (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) has been adopted in the Middle East to improve students' scientific capacities and their formative thinking. Nevertheless, this approach encounters complications in the application, including many due to gender differences. Middle Eastern women's life and education is affected by conservative constraints and social norms where gender stereotypes and culture impact shared views about specific domains. Research regarding gender has frequently emphasized gender imbalance in virtually all STEM study fields and professions. This study explores STEM education's conceptual framework in Jordan and Saudi Arabia. Likewise, it provides an overview of STEM teachers' practices and their gender perspectives in the classrooms. We investigate the implementations and gender differences in STEM education by scrutinizing relevant literature and studies in the selected countries. The conclusions indicate a shortage of teachers' knowledge in applying STEM education in classrooms and a need for more development programs that qualify teachers for STEM education applications. In addition, the results show that gender disparities are promoted by the education system and teachers who teach STEM subjects in schools because social norms and gender stereotypes influence them.

We analyze the conceptions of 4248 teachers on Environment and GMO (Genetically Modified Organism... more We analyze the conceptions of 4248 teachers on Environment and GMO (Genetically Modified Organisms), in 12 European countries: Cyprus,

The major foci of the Hungarian education systems development are ensuring the effectiveness of e... more The major foci of the Hungarian education systems development are ensuring the effectiveness of education, increasing its efficiency, and ensuring equity. In order to achieve this goal, a new system of governance has been built into the education system. Since 2010, this new system of governance has included vigorous state engagement and centralization. In this paper, we describe the new curriculum-related tools that serve more coherent and complex content regulation, preparation, support, and control. The two most important indirect tools of the new content regulation system are the complex method of educational program development and the new generation of textbooks that is being created by the state textbook development program. The government facilitates preparation for the new curricula by introducing a new teacher training system and assisting teachers with professional advice concerning: curriculum implementation materials, education programs, best practices, and reference in...

Magyar diákok környezettudatos cselekedetei és szándékai – nagymintás vizsgálat a Fenntarthatósági Témahéttel kapcsolatban

A Fenntarthatósági Témahét programsorozata az egyik legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezés ... more A Fenntarthatósági Témahét programsorozata az egyik legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezés hazánkban. A Témahéthez kapcsolódóan zajlik a „Diákok és tanárok a fenntarthatóságról” című kutatási program. A tanulmány a 2021. évi kutatási program keretében 17 746 diák által kitöltött kérdőív adatainak elemzése alapján bemutatja, hogy 11 különféle, a hétköznapokban végezhető, de tudatos választást igénylő környezettudatos cselekedet milyen mértékben van jelen a diákok életében és tervei között, továbbá milyen háttértényezők magyarázhatják azt, hogy egyes környezettudatos tevékenységek gyakoribbak a diákok körében, mint mások. A kutatás legfontosabb eredményei, hogy a vizsgált korcsoportba tartozó magyar diákok átlagosan több mint négy környezettudatos cselekedetről számoltak be, leggyakrabban a szelektív hulladékgyűjtést (59%), az állat- és növénygondozást (58%), valamint az autó nélküli közlekedést (58%) említve válaszaikban. Az iskolai környezeti nevelés eredményességével kapcsolatban egyfajta telítődési hatást mutatnak az adatok, mivel azok a diákok, akik környezeti problémákkal csak havonta többször, vagy hetente többször foglalkoznak az iskolában, több környezettudatos cselekedetről számoltak be, mint azok, akikcmindennap.

In 2015 the Sustainable Development Goals (SDGs) were ratified by 195 countries. To be achieved b... more In 2015 the Sustainable Development Goals (SDGs) were ratified by 195 countries. To be achieved by 2030, the goals aim to transform our world by leaving no one behind. In 2017 the Global Ecovillage Network (GEN) investigated how 30 ecovillages from 5 continents already contributed to the UN SDGs. The results were presented on the 2018 High-Level Political Forum (HLPF). Based on the GEN research outcomes, we examined 17 international Ecovillages. We aimed to understand how ecovillages relate to the UN SDG framework. The research was done with Ecovillages Around the World subject students. Before the analysis, students became acquainted with the SDGs' targets and their implications in different communities. The research methods were web-content analysis and self-assessment from the ecovillages' representatives, and the results were compared. The research proved that studied ecovillages already contribute to most SDGs; still, most do not know or intend to use the SDG framework. The results indicate a communication gap between the global political community and local ecovillages. Both global and local efforts aim to support sustainable development, but there could be vast differences in the interpretation of sustainability. Therefore, there is a significant need to establish communication channels and platforms to support the partnership between stakeholder groups working for sustainability at different levels.

Sustainability

A complex research program linked to the national Sustainability Thematic Week (STW) educational ... more A complex research program linked to the national Sustainability Thematic Week (STW) educational program was launched in 2020 to examine Hungarian primary and secondary school students’ environmental attitudes, behaviors, and awareness. The Hungarian newly developed version of the New Ecological Paradigm Scale for Children was used in a large sample (N = 9396). The results of a set of factor analyses suggested that the NEP Scale for Children cannot be considered unidimensional. We found three distinct and valid factors (Questioning of Human Intervention, Rights of Nature, and Eco-Crisis) with significant associations, having partially different directions, with gender, age, pro-environmental behavior, and economic-technical aspects of environmental worldviews, providing thus new evidence for the highly complex structural characteristics of pro-environmental attitudes and worldviews. Our results might contribute to solving the issues, misunderstandings, and challenges that are relate...

Sustainability

A dolgozat kísérletet tesz arra, hogy összegezze, mi lehet az oktatás és azon belül leginkább a f... more A dolgozat kísérletet tesz arra, hogy összegezze, mi lehet az oktatás és azon belül leginkább a fenntarthatóságra nevelés egész intézményes megközelítésének hozzájárulása az emberiség előtt álló fenntarthatósági kihívásokra adandó válaszok kereséséhez, és bemutasson néhányat az ezen a téren eddig elért eredmé-nyek közül.Célja, hogy a dolgozat olvasói elgondolkozzanak, és kritikus reflexiókat fogalmazzanak meg azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy vajon a fenntarthatóság eszméje bekerülhet-e a pedagógia köz-ponti eszméi közé a XXI. században? Válhat-e olyan rendező elvvé, mellyel minden pedagó-giai és oktatásfejlesztési tevékenység során számolni kell? Mennyiben segítheti elő mindezt a fenntarthatóságra nevelés egész intézményes megközelítésének fejlesztése, terjesztése?

A Nemzeti Alaptanterv 1998-as bevezetése óta a közoktatásban dolgozó minden magyar pedagógusnak f... more A Nemzeti Alaptanterv 1998-as bevezetése óta a közoktatásban dolgozó minden magyar pedagógusnak foglalkoznia kell a környezeti nevelés kérdéseivel (NAT 1995). Ez a dolgozat azt mutatja be, hogy milyen pedagógiai, pszichológiai alapokon építkezhet a környezeti nevelés Magyarországon. Az alapok vázolását azonban megelőzi a környezeti nevelés és a hozzá kapcsolódó fogalmak értelmezése, történeti bemutatása. A fogalmak körüljárása után három megközelítésből mutatjuk be a környezeti nevelés pedagógiai, pszichológiai alapjait.
Elsőként a környezeti nevelés számára fontos teoretikus pillérként szolgáló pszichológiai és pedagógiai elméletekről kaphat az olvasó áttekintést. Második megközelítésben azt mutatja be a disszertáció, hogy milyen a magyar diákok környezeti kérdésekkel kapcsolatos gondolkodásmódja, attitűdje. Végezetül a magyar iskolák környezeti nevelési munkáját mutatjuk be. A befejező gondolatok a magyar iskolai környezeti nevelés fejlesztési stratégiájára tesznek javaslatot.
Fontos azonban kijelölni a disszertáció határait is. Legrészletesebben a magyarországi iskolák (a 10-18 éves diákokra vonatkozóan) környezeti nevelési tevékenységét elemezzük. A munka limitált mind az életkor, mind a nevelési színtér tekintetében. Legfeljebb érintőlegesen, magyarázatként vagy illusztrációként jelennek meg fiatalabbakra vagy idősebbekre, vagy iskolán kívüli nevelési színterekre vonatkozó gondolatok, adatok. A határokat az általunk végzett empirikus kutatások területe jelöli ki.
Az empirikus vizsgálataink által szabott kereteken kívül a - címben is jelzett - tudományterületi határokat is igyekszünk betartani és csak néhol jelennek meg a pedagógián, pszichológián kívüli, a környezeti neveléshez kapcsolódó egyéb tudományok, mint például a szociológia, a filozófia gondolatai.

Iskolakúltúra 31/1, 2021

„Miért kell végigülnünk unalmas órák sokaságát?” (11.) – szerette volna a könyv főszereplője, nar... more „Miért kell végigülnünk unalmas órák sokaságát?” (11.) – szerette volna a könyv főszereplője, narrátora, Reijo finn oktatási újságíró még diákkorában megkérdezni a finn oktatási minisztertől a nyolcvanas évek közepén. Ez a kérdés a könyv törzsszövegének első oldalán olvasható, és számomra szinte minden benne van arról, hogy miért is íródott egyáltalán.
Könyvkritika Halász Gábor & Fazekas Ágnes (2020).
A tudás keletkezése. Gondolat.
http://halaszg.elte.hu/download/00%20
-%20A%20K%C3%96NYV%20(190904)
_Boroka%20(corrected).htm

Tanuló társadalom -sikeres társadalom Megjelent: Educatio, 2016/2 pp.197-199 "A társadalmak fejlő... more Tanuló társadalom -sikeres társadalom Megjelent: Educatio, 2016/2 pp.197-199 "A társadalmak fejlődése a tanulási képességünktől függ, attól, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a valóság változó körülményeihez." Ezzel a mondattal kezdődik Norman Longworth 2006-ban megjelent Tanuló városok, tanuló régiók, tanuló közösségek -Élethosszig tartó tanulás és önkormányzat című könyvének előszava. Mikor olvastam, arra

Esettanulmány egy nemzeti innovációs kezdeményezés nemzetközivé tételének kísérletéről Kézirat Ké... more Esettanulmány egy nemzeti innovációs kezdeményezés nemzetközivé tételének kísérletéről Kézirat Készítette: Varga Attila Ez az esettanulmány " A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban " c. kutatás keretei között készült. Egyike azoknak a konkrét innovációkat bemutató és elemző nemzetközi esettanulmányoknak, amelyek alapján az említett kutatás keretei között átfogó elemzést készítünk az oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének dinamikájáról. A többihez hasonlóan ez az esettanulmány az Innova kutatói közösség által előre rögzített közös szempontrendszert követi. A kutatás honlapja: http://halaszg.ofi.hu/INNOVA_KUTATAS.htm Az esettanulmány linkje a honlapon: http://halaszg.ofi.hu/download/Innova_Varga_Attila.pdf Bevezető: A fenntarthatóság és az innovációk kapcsolata Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság témaköre egyre nagyobb jelentőségre tett szert a közpolitikai gondolkodásban az egész világon, mivel az emberi civilizáció ma már oly mértékben használja föl és változtatja meg a Föld ökoszisztémáit, hogy amennyiben a változás üteme és iránya is változatlan marad, az az emberi civilizáció fennmaradását veszélyezteti. A problémát az alábbi képlettel szemléltetik a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek : Hatás = Népesség x Jómód x Technológia Ezek alapján az emberiség előtt álló feladat az, hogy a szorzat értékét olyan szinten tartsa, melyet a Föld ökoszisztémái tartósan el tudnak viselni. Napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy a szorzat értéke mostanra megközelítette a Föld eltartó képességét. A szorzat növekedésének legfontosabb oka végső soron az innováció, hiszen az elmúlt évszázadok technológiai innovációi tették lehetővé az emberi jómód és népesség robbanásszerű növekedését. Ugyanakkor a használt technológia környezeti hatásaitól erősen függ, hogy egy adott népesség hatása adott jómód szint mellett belül marad-e a Föld eltartóképességén. Éppen ezért a fenntarthatóság és az innováció viszonyát kettősség jellemzi: Egyfelől a fenntarthatóság megvalósíthatatlan társadalmi (és ezen belül oktatási) innovációk nélkül, hiszen a fenntarthatatlan működésmódok csak innovációk segítségével alakíthatók át fenntarthatókká. Ennek felismerése áll a mögött a tény mögött, hogy a környezeti problémáknak az oktatásban való megjelenítésért küzdő környezeti nevelők, a fenntarthatóság

ENSI is an international network which has supported educational developments, environmental unde... more ENSI is an international network which has supported educational developments, environmental understanding, active approaches to teaching and learning through research, connecting researchers with practice and policy makers and the exchange of experiences internationally on a whole-school approach basis since 1986 (Posch, 1999). Recently whole school approach is supported and promoted by various international bodies (EU, 2010) (UNESCO, 2016)) as one of the key factor for successful education for sustainable development. Supported by this rich international professional background and strong political recommendations whole school approach of education for sustainability is present at the all level of education in Hungary. The Green Kindergarten Award for kindergartens, the Eco-school Award for primary and secondary education, the COPERNICUS program for higher education offer a framework to implement whole school approach. All of these programs give appreciation and professional support but no extra funds for institutions.

The paper summarizes the results and obstacles of realization of whole-school approach within the Hungarian Eco-school network and try to identify effective methods for more effective spreading of it.