Árpád Kenéz | Hungarian National Museum (original) (raw)

Books by Árpád Kenéz

A szerző a Szent István Egyetem Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégiumának tagjaként évek óta rész... more A szerző a Szent István Egyetem Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégiumának tagjaként évek óta részt vesz környezeti nevelési oktatóprogramokon. Az ilyen terepen történő, főként növényismereti akciók során azt tapasztalta, hogy a botanika oktatása sokkal nagyobb nehézséget okoz a nevelőknek, és fárasztóbb a gyerekek számára, mint a különböző, állatokat bemutató, hasonszőrű ismertetők. E probléma kiküszöbölésére jött létre ez a hátizsákba is könnyen elrejthető könyvecske, amely kiváló fotók, szemléletes rajzok, valamint vidám versecskék segítségével mutat be 50 olyan növényfajt, amelyek nevükben valamilyen állatfaj elnevezését hordozzák. Hű társ lehet környezeti nevelők, oktatók, de a természetismeretben elmélyülni vágyó gyerekek számára is.

Landscape management (grasslands, wood pastures) by Árpád Kenéz

A legeltetés befolyásolja a gyep faji összetételét, de hatása nem csak a füvek legelésén keresztü... more A legeltetés befolyásolja a gyep faji összetételét, de hatása nem csak a füvek legelésén keresztül valósul meg, hanem a
legelő állat trágyázásának is döntő szerepe van. Fontos a juhlegeltetés elemzése olyan szinten, hogy a legeltetett
természetvédelmi területen meg tudjuk őrizni a gyep fajdiverzitását. A kutatás egyik célja a juh trágyázás hatásának
vizsgálata volt a legelő fajdiverzitásának megőrzésében. A kísérletet anyajuhokkal végeztük szikes talajú
természetvédelmi legelőn, pásztoroló terelgető legeltetési módszerrel 2005-2007 közötti időszakban. Vizsgáltuk a
vizelet bujafolt képző hatásának a legelő faji összetételében játszott szerepét. Az eredményekből megállapítható, hogy
a trágyázott foltokat az állatok egyenetlenül legelik le. A növényzet a bujafolt területének a szélén 15% legelt, beljebb
a 15- 20% alig legelt és a középső részen 60-70%-a nem legelt füvekből állt. Az első növedékben a folt közepén a
füvek magot érleltek, a foltok szélén lelegelt füvek közül a tarackosok képesek tovább terjeszkedni. A további
növedékekben már nincs a főféléken magképzés, de megerősödnek a bokros és a lazabokrú, valamint terjeszkednek a
tarackos és indás gyepalkotók. A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásai szerint végzett állat létszám legeltetésével
és a szakszerű legeltetési módszerek alkalmazásával a természetvédelmi gyep fajdiverzitása megőrizhetı. A nem legelt
terület és a generatív hajtásszám azt mutatja, hogy a legeltetett természetvédelmi legelő képes magát generatív módon
felújítani a legeltetés közvetett hatásaként.

Jelen tanulmány az Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft. megrendelésére a Gödöll, Repültér... more Jelen tanulmány az Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft. megrendelésére a Gödöll,
Repültéri úttól délkeletre fekv sportrepültér, valamint az azt északkeletrl határoló
erdsáv és a délrl határoló Perc-oldal jelenlegi állapotát, természeti viszonyait, botanikai
és zoológiai értékeit hivatott bemutatni.
A tanulmány az Airport Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft. megrendelésének megfelelen
a jelenlegi állapotot mutatja be, nem tér ki egy esetleges beruházás kapcsán a természeti
értékekben potenciálisan bekövetkez változásokra. Hangsúlyozzuk, hogy jelen tanulmány
készítésekor nem állt a tanulmány készítinek rendelkezésére semmilyen, a terület késbbi
hasznosításával kapcsolatos elképzelés vagy terv, s ilyen irányú vélemény
megfogalmazására sem kaptunk felkérést.

Vizsgálatunk során a pénzesgyôr-hárskúti hagyásfás legelô jelen növényzetét, a cserjésedés, a gyo... more Vizsgálatunk során a pénzesgyôr-hárskúti hagyásfás legelô jelen növényzetét, a cserjésedés, a gyomosodás és az erdôsültség mértékét mértük föl, megalapozva ezzel egy természetvédelmi gyephasználati szempontú tervet. A területen 217 fajt találtunk, amelyek közül 4 védett. Ezen túl a Glyceria declinata új elôfordulás a Bakony flórájához. Gyepgazdálkodási szempontból 42 fontos fajt jegyeztünk fel. A legelô elkülönített vegetáció típusainak degradáltságát ökológiai mutatók alapján értékeltük. A hagyásfák alatti növényzetet is vizsgáltuk. Ezek a foltok jelentenek a legelôként alkalmazható gyepterületre veszélyt, mint a beerdôsülés belsô "pontforrásai".

Past (landscape history, old management forms) and present (shrubbiness, weediness, forest cover)... more Past (landscape history, old management forms) and present (shrubbiness, weediness, forest cover) state of the wood - pasture between Pénzesgyõr and Hárskút villages (Bakony Mts., Hungary).
A wood - pasture (with old seed trees) is a highly complex and diverse method of land or landscape management, having a great importance in the past management systems. Past, original and previous management of the observed area was studied by the means of historical written and map sources, data of archives and information collected through interviews. Grazing and in parallel regular
caring for the pasture (that had been created cca. 100 years ago) were abandoned about 15 years
ago, resulting in a massive growth in the covering rate of shrubs and young trees on the pasture. Rate
of open grassy areas does not exceed even 20 % for this time, thus, only huge trees remained on the
area are witnesses of the one-time history of the pasture. Speed of succession and changes in shrubbiness
were observed by analysing aerial photographs, so thus it could be established that the time
remained for reconstructing the area or for further researches could be not more than 10 years, and
by passing it, without any intervention, the destiny of this wood - pasture will be the same as in case of
several ten or hundred other wood- pastures in Hungary: sinking into oblivion.

A kutatás során a kilencvenes évek elején felhagyott Pénzesgyôr-Hárskúti hagyásfás legelôt vizsgá... more A kutatás során a kilencvenes évek elején felhagyott Pénzesgyôr-Hárskúti hagyásfás legelôt vizsgáltuk. A múltbéli és a jelenlegi állapotfelmérést követôen egy jövôbeli, a tájkép és az élôhely védelmét megcélzó használati tervet alakítottunk ki, amelynek alapja az extenzív legeltetéses gyephasználat, amely a területet egykoron jellemezte. A tervezés során elsôdleges célként mindig a természet védelme szerepelt, hiszen a vizsgált területen számos védett állat-és növényfaj fordul elô. Ezen fajok élôhelye került veszélybe az által, hogy a területen mintegy 15 éve felhagytak a legeltetéssel, teret adva így a természetes szukcessziónak. A terv elméleti síkon kívánja bemutatni, hogy a környezô települések segítségével hogyan lehetne egy fenntartható gazdálkodást megvalósítani ezen a gazdálkodási szempontból elfeledett területen.

In the past, Hungarian land use and the landscape itself, was much more colourful and diverse tha... more In the past, Hungarian land use and the landscape itself, was much more colourful and diverse than it is today. Processes and effects resulting in the current state of landscapes are explored during landscape history studies of certain areas. These changes are being examined in the once vast, dense forests covering the Carpathian Basin. These forests have been significantly reduced due to habitat alteration, and their view has changed due to shifting land use. One of the largest forested areas in Hungary is the Bakony Mountains, but its coverage has also decreased significantly during the past 500–1000 years in tandem with traditional agriculture and forestry, which are slowly disappearing as production becomes intensive. Traditions of the Öreg-Bakony (the central and highest part of the Bakony Mountains) accurately portray quondam and irreplaceable customs of the Bakony Mountains. These customs included hogs foraging for acorns, other livestock grazing in the forests, use of tree foliage as fodder or collecting dead fallen leaves, and were everyday practices even in the 19th century. Some geographical names of the area refer to wood-based industries, strengthening their importance in the area.

Forests of the Bakony Mts. (Hungary) give shelter, food and raw material to humans since their ap... more Forests of the Bakony Mts. (Hungary) give shelter, food and raw material to humans since their appearance. The number of secondary utilisations of forests is practically endless. In the past,
forests were of basic importance for supplying forage for the extensive animal husbandry in Hungary. The most significant side-use of the forests was grazing, collecting foliage of trees, collecting acorn and litter for stables. As a consequence of grazing in the forests, special land use types evolved, namely
wood pastures and grazed forests. Chance for the maintenance of these plant communities has been constantly decreasing as animal husbandry became intensive. To recognize their importance and the economical significance in the past, it is necessary to review their history, evolution and development
as well as their state in different times and the current conditions.

A hagyásfás legelô igen összetett és sokoldalú terület-, illetve tájhasználati mód, melynek a múl... more A hagyásfás legelô igen összetett és sokoldalú terület-, illetve tájhasználati mód, melynek a múlt gazdálkodási rendszerében/rendszereiben igen nagy jelentôsége volt. A tegnap embere a fás legelôk kialakításával tette élhetôvé az erdôt, a tájat, teremtett viszonylagos egyensúlyt önmaga és a természet között, így a földhasználati rendszerben betöltött szerepük megértése érdekében a múltjuk kutatása elengedhetetlen. A vizsgált terület múltját történeti írott és térképes források, levéltári adatok, valamint a helyszínen, interjú módszerrel gyûjtött információk alapján kutattuk/kutatjuk, azonban a terület állapotának romlása miatt egyre kevesebb idô áll rendelkezésre. A hozzávetôlegesen 100 éve kialakított hagyásfás legelôn a legeltetéssel és ezzel együtt a rendszeres legelôápolással mintegy 15 éve hagytak fel, aminek következtében a legelôn a cserjék, bokrok és növendékfák területborítása erôteljesen megnövekedett. Mára a nyílt gyepes területek aránya már a 20%-ot sem éri el, így csak a megmaradt faóriások tanúskodnak a legelô egykori történetérôl. A területrôl készült légifotók elemzésével felmértük a szukcesszió gyorsaságát, a cserjésedés térbeli változását, így megállapítottuk, hogy a terület rekonstruálására, illetve a további kutatásra maradt idô nem lehet több 10 évnél, aminek elteltével, beavatkozás nélkül a pénzesgyôr-hárskúti hagyásfás legelônek feledés lesz a sorsa, melyen osztozik az ország többtíz esetleg többszáz más fás legelôjével.

Az erdő-és mezőgazdálkodás XIX-XX. században bekövetkezett átalakulásai során számos olyan gazdál... more Az erdő-és mezőgazdálkodás XIX-XX. században bekövetkezett átalakulásai során számos olyan gazdálkodási forma és területhasználat megváltozása figyelhető meg, amelyeknek addig nagy jelentősége volt Magyarországon és a Kárpát-medencében. Jól példázza az átalakulást a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó, napjainkban különlegesnek számító területhasználatoknak, mint a legelőerdőknek és fás legelőknek az eltűnése. Az erdőkben történő legeltetés -illetve egyes formái -, mint a hagyományos állattartás pillére, teljesen általánosnak számított egészen az 1961. évi VII. törvény hatályba lépéséig. Ebben az egykori, összetett gazdálkodási rendszerben, emberi hatásra alakultak ki a fás legelők és legelőerdők, amelyek az úgynevezett silvopastoral rendszerek közé tartoznak, tehát olyan változatai az agroerdőgazdálkodásnak, amelyeket fák és gyepek alkotnak (Szedlák és Szodfrid 1992), így átmeneti élőhelyet jelentenek nyílt füves és zárt fás területek között.

Cereal Research Communications, 2007

Wooded pastures are not only important parts of the Hungarian landscape, but they have preserved ... more Wooded pastures are not only important parts of the Hungarian landscape, but they have preserved historical farming methods. Since the beginning of grazing activities in forests, humans and grazing animals have continuously formed their state. Forests of lower quality were ideal places to provide food and shade for grazing animals. Authors experienced such a sight during the first visit in the research area. A landscape with picturesque view and various, mosaic-like structure was recognized with huge old
seed trees. As the territory is so diverse, authors investigated from different aspects such as landscape history, botany, forestry, nature conservation, landscape ecology and grassland management. Grazing of the research site was abandoned in the early 1990’s, therefore, the effects of natural succession are clearly visible now in this habitat and cultural landscape, being in
close-to-natural condition despite the fact that it had been created by human activities. As a result of abandonment, the typical landscape – dominated by ancient seed trees – is on
the way of disappearing. Authors’ aim was to explore the history and the present botanical state of the area and to follow the succession progress of the forests. By planning a habitat network and preparing a land use plan for the future, authors tried to ensure the preservation of this wooded pasture by ensuring ideas for nature conservation and sustainability. Organic matter content plays an important role as nutrient (Ercoli et al. 2006) and shallow soils have extreme water regime (Birkás et al. 2005). Any activity that reduces the soil cover by removing the vegetation is unfavorable, increases the effect of erosion processes, especially considering the effect of future climate change (Mudri et al. 2005). Observations on vegetation of pastures and its changes have got a high importance, especially in case of grass species (Poaceae), since it is mainly these species that ensure the most valuable forage for grazing animals (Süle et al. 2006. Penksza et al. 2005a, 2005b, 2005c).

Cereal Research Communications, 2007

Management takes place on the Hungarian natural grasslands as well. This usually means extensive ... more Management takes place on the Hungarian natural grasslands as well. This usually means extensive activities such as mowing or grazing. The total cover of grasslands exceeds 1148000 hectares, that is 11% of the total area of Hungary, 213468 hectares of this being under nature protection. This is why harmonizing aims and tasks of agriculture and nature conservation is highly important on these areas (Ángyán 2000). Observations on vegetation of pastures and its changes have got a high importance, especially in case of grass species (Poaceae), since it is mainly these species that ensure the most valuable forage for grazing animals (Vinczeffy 1998, Barcsák and Kertész 1986, Szemán 1994/95,
2003). Organic matter content plays an important role as nutrient (Ercoli et al. 2006, Hoyk 2005), and Shallow soils have extreme water regime (Birkás et al. 2005). Any activity that reduces the soil cover by removing the vegetation is unfavorable, increases
the effect of erosion processes, especially considering the effect of future climate change (Mudri et al. 2005). Natural grasslands were observed during the researches on botany and grassland
management, and laying emphasize on the maintenance of nature conservation values as well. The current contribution presents a common view on extensively cultivated Transdanubian grasslands and detailed results on the Inner Lake (Belső-tó) area of the
Tihany peninsula, because even magamenet type has changed in this area. This is why change in vegetation, management type and nature conservation values are all important.

Complex studies by Árpád Kenéz

A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi a... more A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi aszpektusban is havi szinten. A felvételezés során %-os becslési módszert alkalmaztuk. A mintaterületeket véletlenszerűen jelöltük ki, melyek minden esetben 1×1 m-es kvadrátok voltak. Mintaterületenként, egy-egy mezőgazdasági táblában 6 négyzetet vizsgáltunk Németh (2002) által módosított 1×1 m-es kvadrátokban.
A táblaszéleket és táblán belüli területeket is 3–3 ismétlésben mértük fel. A lucerna táblák közül a leggazdagabb gyomflóra a fiatal vetett táblában volt, mind a cönológiai, mind a magbank vizsgálatai alapján. A több éves lucerna táblák a gyomok mennyiségében és a magbankban is kisebb volt. A lucerna kompetíciós képessége és árnyékoló hatása a gyomosodást csökkentette. A ökogazdaság gyomvegetációja volt a legfajszegényebb, de magbankban itt jelentősebb, mint a hagyományos gazdálkodású táblában.

2 II. sz. Regionális Iroda, Szombathely és 3 Szent István Egyetem MKK Talajtani és Agrokémiai Tan... more 2 II. sz. Regionális Iroda, Szombathely és 3 Szent István Egyetem MKK Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő

A biológiai jelenségekkel és tényezőkkel foglalkozó történelemtudományos kutatások során gyakran ... more A biológiai jelenségekkel és tényezőkkel foglalkozó történelemtudományos kutatások során gyakran felmerül a vizsgálati anyag természettudományos értékelésének igénye, illetve a természettudományos vizsgálatok eredményeinek megfelelő értelmezéséhez elengedhetetlen az időbeli változások figyelembe vétele, hiszen adott pillanat csupán egy folyamat köztes állomása, sosem végpontja. Ez a megállapítás határozottan
igaz olyan vizsgálati objektumok esetében, amelyek egyed feletti szerveződésűek, esetleg táji szintűek. Esettanulmányunkban a Hatvantól északra található, mintegy 18 hektáros kisgombosi fás legelő történeti feltárásának eredményeit egészítjük ki különböző természettudományos vizsgálatokkal (földhasználati rekonstrukció, talajtani, magbanki- és fitolitvizsgálat, évgyűrűszélességek alapján követett növekedési trend megfigyelése), alátámasztva, illetve további részletekkel látva el azokat. Az írott források alapján a vizsgálati terület első írásos említése csupán a XVII. századból származik, azonban a talajviszonyok, növényi mikro- és makromaradványok arra engednek következtetni, hogy a terület használata jóval messzebbre nyúlik vissza az időben. Birtoklástörténete bonyolult és szerteágazó. A történeti térképek feldolgozása során kiderült, hogy a kisgombosi fás legelő egykori zárt erdő felnyílása révén jöhetett létre, jelenlegi „fás legelő” habitusának pontos kialakulását azonban csak becsülni lehet. A XVIII. században már igen ritka, magas törzsű tölgyfaerdő képről tanúskodnak az archív források. Használatának intenzitását tekintve kiemelendő a XX. század első harmada. Az 1930-as évekből származó fényképanyag bizonyítja, hogy akkor még aktívan legeltetéssel hasznosított terület volt, amelynek intenzitása nyomot hagyhatott a terület fás szárú vegetációjának évgyűrűiben, csakúgy, mint a szomszédos erőmű tevékenysége is a XX. század második felében. A terület használatával fokozatosan hagytak fel, amit a katonai munkatérképek alapján készített felszínborítás-változásokat bemutató ábrák is jól tükröznek, továbbá pontosításokra ad lehetőséget a fás vegetáció fiatalabb egyedeinek kormeghatározása is.

Archaeobotany by Árpád Kenéz

Cereal Research Communications, 2007

"Morphogenetics of plant remains excavated in the Carpathian Basin from 8000 BP (before present) ... more "Morphogenetics of plant remains excavated in the Carpathian Basin from 8000 BP (before present) to the late Medieval Age (17th CENT. CE) are discussed in this chapter. The collection of samples goes back more than 130 years (1877 – 2010), consisting of 9 million seeds of 660 plant taxa from 460 archaeological sites representing the results of 24 researchers. As the Carpathian Basin is one of the longest continuously inhabited regions in Europe, the morphogenetical analysis of the most ancient seeds helps to trace archaeogenetical events, the origin of agriculture, weed history and environmental changes."

Despite the introduction of numerous types of field crops in the Carpathian basin prior to the en... more Despite the introduction of numerous types of field crops in the Carpathian basin prior to the end of the Roman rule in the middle of the 5th century, cereals were still the most important crop, essential for the food requirements of the civilian population
and of the army. Late Roman finds prove that the surroundings of Lake Balaton was a very popular area, with, at that time, a
near sub-Mediterranean climate, excellent for agricultural production. Fenékpuszta is outstanding amongst the list of Roman era archaeobotanical sites. Although seeds had been observed during excavations at the beginning of the 20th century, it was only during the excavations of 1970-71, that a more thorough, systematic process was introduced to elaborate upon all such finds. The archaeobotanic M. Füzes gathered a large amount of earth samples from the excavated objects of the castrum, and in
2008 we completed the work he had begun. More than half a million seeds and crops of plant species found here consist of
dicotyledonous cultivated plants and weeds; still, the finds are largely monocotyledonous species, chiefly cereals (nacked barley, common wheat, emmer, einkorn, spelt, millet, oat). The large number of seeds plus the carbonised, meterthick layer of cereals found in front of the southern fortification gate imply that at least one thousand tons of cereals must have been within the walls, mainly stored in the horreum. This may possibly have
been a reserve in case of a mass migration to the site by peoples of another province. Remains were also found of pulse plants
(pea, lens and bread-bean), oil crop (poppy), fruits (pear, walnut), as well as wine- and table grape too. Carbonised cereal-gmel pieces and tiny bits of leavened bread indicate that they had various and nutritional foods supplemented with imported figs and olives.

In the course of archaeobotanical analysis of archaeological sites we find mainly remains of plan... more In the course of archaeobotanical analysis of archaeological sites we find mainly remains of plant species important from the point of view of human utilisation and furrow-weeds belonging to them. However, due to the circumstances of finds, we are not always able to reliably interpret their usage, so in some cases we categorise them as herbs or cultic plants. Earliest finds of hemp (Cannabis sativa) are known from Northeast China, from the middle of the 3rd millennium. People used it for making food, medicine, remedy against parasites and also drugs. Eurasian bindweed (Convolvulus arvensis) regularly occurs in Europe starting from the Neolithic. Its seeds were used to produce emergency food, roots for laxatives, uretics, remedy against asthma. In Hungarian archaeobotanical find material masts of hemp were found at 30 sites from the Neolithic to the Modern Age, a total of 11,500 pieces. Number of bindweed seeds found at 40
sites approach 400 pieces. Seeds of euphorbia were found only in one case, almost 400 pieces. More than half of the remains come from garbage and storage pits, sometimes from wells, where they got randomly as corn weeds. At the same time, when we find them in soil samples from houses, graves or ritual ceremonies (burials), their cultic usage should be considered.

Keszthely – Fenékpuszta has long been in the lime light of Hungarian archaeological research. It ... more Keszthely – Fenékpuszta has long been in the lime light of Hungarian archaeological research. It has been shown
earlier that the Roman inner fort, which exceeded 14 hectars, has practiced extended and developed crop production and
agriculture in the surrounding area. Plant macroremains were already discovered at the excavation conducted in 1904,
however, food remains were only discovered from the 1970’s. Based on the macro- and microscopic analyses of the food
remains the nutrition habits and diet of the fort’s population seem to be highly diverse. Observations and results point out
that the quality and content of the consumed food had a strong relation to social hierarchy as well. Results show that 12
cereal species were utilised to prepare different meals like leavened bread, fermented bread, crumbs and crust, cakes,
cereal gruel and different gruel types with whole millet grains, or with Setaria grains, or enriched with peas. Based upon the
results of the archaeobotanical and phytolith studies questions on food production and quality are addressed.

A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba -Molnár Zsolt -Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutató... more A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba -Molnár Zsolt -Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót 2010 40 Selyemkóró lopódz folyton: homokromon polikormon. Vadcsicsóka csapat csücsül a hordalék-padokba' Dicséri a folyó vize, áradozik őróla, tanár szól nebulóra: milyen jó vagy gumóka. De megtudta, hogy milyen vad, s szétültette titokba'. Békalencse-szemüvegben vízijácint int kacéran: nyílván szebb ő mint bimbóban! (bala_lajka, Szombathely, 2005)

A Keszthely melletti Fenékpusztán belső-pannoniai erődítmény (castrum) romjai találhatók. Egykoro... more A Keszthely melletti Fenékpusztán belső-pannoniai erődítmény (castrum) romjai találhatók. Egykoron közel 14 ha-on terült el, és fontos hadi, valamint kereskedelmi útvonalak metszették itt egymást. Feltehetőleg gót támadás következtében égett le és pusztult el a Kr.u.5. század közepén. Régészeti kutatások a 19. század második harmadától folynak a területen. Az első archaeobotanikai leletek gyűjtésére már a 20. század elején sor került. A nagy áttörést a Sági Károly régész által vezetett, 1970-72. évi ásatások hozták, amikor több méternyi égett
gabonás réteget tártak fel az erőd déli kapujánál húzódó útszakasz alatt, ezen kívül a belső épületek különböző pontjain. A leletek előkerülési helyei és körülményei egyértelműen arra
utaltak, hogy a gabona az erőd magtárából (horreum) származik. A mennyiség alapján több száz tonna gabonát tárolhattak itt egyidejűleg. Ennek nagy része elégett, kisebb része indirekt
redukció folytán szenesedett állapotban megőrződött. Az archaeobotanikai feldolgozó munkát Füzes (Frech’) Miklós archaeobotanikus végezte, majd halála után Gyulai Ferenc. A
vizsgálatok során 53 taxon (termesztett-, gyom- és természetes faj) több mint félmillió diaspóráját sikerült azonosítani. Az előkerült régészeti-növénytani maradványok fejlett római kori gazdálkodásra utalnak, amelyben egyaránt szerephez jutott a kenyérgabona előállítása csakúgy, mint az abraktakarmány termesztése, a konyhakerti növények és nemes gyümölcsök
megtermelése, valamint a szőlő termesztése. A gabonaleletek között szép számmal akadtak gyomfajok diaspórái, ezek jellemzően a szántóföldi és a zavart növénytársulások alkotói. A
leletek között ételmaradványok is előfordulnak. 1993-ban Müller Róbert vezető régész irányításával kerültek elő újra növényi maradványok. Összesen 15 növényfaj 106 szenült maradványát sikerült azonosítani. Egy német-magyar együttműködés keretében Heinrich-Tamáska Orsolya régész vezetésével 2009 nyarán ismét feltárták az erőd maradványainak egyes részeit. Az innen származó földminták 42 taxon termését és magját tartalmazták. A 392 db szenült mag és termés mellett 86 db kenyér, kása töredéket találtunk. A mintegy 100 évet átölelı ásatássorozat növénytani vizsgálata páratlan a magyar archaeobotanika története során. Az előkerült növénytani anyag mind mennyiségében, mind faji összetételében a legjelentısebb régészeti-növénytani lelőhellyé emeli Fenékpusztát. Az innen származó növényi leletanyag elemzésével nemcsak egyre tisztább képet nyerünk a pannoniai növénytermesztésrıl és növénynemesítésről, valamint az egykori gyom- és vegetációs
viszonyokról, de nyomon kísérhetjük mindazokat a metodikai és interpretációs változásokat is, amelyek száz év alatt az archaeobotanikai feldolgozó munkában végbementek.

In addition to the archaeological interpretation of artefacts, the scientific analysis of soil sa... more In addition to the archaeological interpretation of artefacts, the scientific analysis of soil samples – collected systematically and with required precision – is also an adequate method for defining activity areas within a site or even within an archaeological feature. The spatial distribution of data stored in the form of chemical and physical parameters, and plant or animal remains in the soil reflect the economic life and the everyday customs
of ancient cultures. This paper presents the results of an integrated archaeobotanical analyses conducted on 68
samples collected systematically during the excavation of two features (houses) at the site of Győr–Ménfőcsanak–Széles-földek. The samples represent a Celtic and a Roman period indigenous building/house. Samples were collected in 50×50 cm quadrats laid on the surface of the buildings. We attempted to demonstrate possible differences between the use of inner space of the two features by the methods of macro-floral and phytolith analyses. The identified micro and macro-archaeobotanical remains found within the archaeological features imply that a large amount of plant material connected to cereals (stem, leaf, glume, spike fragment, cereal grain fragment) was stored inside the buildings. The overall interpretation of the distribution pattern
projected on the floor levels, and the spatial evaluation of the data enabled us to put forward hypotheses regarding the use of inner space. While it was not possible to determine unequivocal differences of spatial use of the inner space of the Roman period indigenous feature (129/4645), two distinct spatial sections could be observed in the case of the Celtic feature (127/5111). It is supposed that the examined buildings were used for hay or straw storage, dung depots or utilised as (littered) barns, possibly for caprovines. Based on the presence of graphite fragments in the flotation material and the possible presence of dung and straw material, it might also be imagined that the inner space of these building were in close connection with ceramic production.

Micro- and macro-archaeobotanical investigation of a Late Avar archaeological site (Hódmezővásárh... more Micro- and macro-archaeobotanical investigation of a Late Avar archaeological site (Hódmezővásárhely – Kopáncs II / 11.) was carried out to reveal interactions between the inhabitants of the settlement and plants in the surrounding landscape. To assess potential land use forms results gained by the means of different archaeobotanical methods (phytolith, pollen, macrofl oral analyses and wood identifi cation) were applied. Conclusions regarding the environment is based on the phytolith analysis of a soil profi les opened at the site, and palynological data
gained from an excavated well. The integrated botanical data show an environment with different habitat patches.
Territorries of the higher sand dunes and ridges in the vicinity of the site could have served the goals of cereal production, whilst the periodically water-effected depressions, slopes and grove-like habitats could have been used for grazing cattle and gathering fruits and raw plant material for building purposes.

Cereal Research Communications, 2007

Intruduction Management takes place on the Hungarian natural grasslands as well. This usually mea... more Intruduction Management takes place on the Hungarian natural grasslands as well. This usually means extensive activities such as mowing or grazing. The total cover of grasslands exceeds 1148000 hectares, that is 11% of the total area of Hungary, 213468 hectares of this being ...

Tájökológiai …, 2009

Mikro- i makroarheobotaničke analize odabranih kasnoavarodobnih grobova s arheološkog nalazišta N... more Mikro- i makroarheobotaničke analize odabranih kasnoavarodobnih grobova s arheološkog nalazišta Nuštar provedene su kako bi se otkrila interakcija između pogrebnih običaja i biljaka kasnoavarodobnog (710.–810.) stanovništva u istočnoj Hrvatskoj (hrvatskom Podunavlju). Tijekom istraživanja iz grobova je prikupljeno 108 uzoraka tla i sedimenta; zbog velike količine zemlje uzorci su prikupljani s različitih dubina i položaja unutar zapuna. Osim toga, prikupljeno je i nešto malo manje od 100 cijelih posuda sa sadržajem. Dvadeset uzoraka iz zapuna grobova za makroarheobotaničke analize, kao i deset uzoraka zemlje iz posuda za mikroarheobotaničke analize izabrano je prema “razlikovnom ključu” (uzorci iz svih spolnih i dobnih skupina, te različitih tipova ukopa). Nijedan od uzoraka nije sadržavao velike količine sjemena ili ostataka plodova; općenito ih se sve može obilježiti kao loše arheobotaničke cjeline. Identificirani biljni makroostaci odnose se na šest različitih žitarica i tri različite vrste korova. Žitarice čine 67,31% ukupnog uzorka, korov čini 12,50%, a preostalih 15,38% hranu. Fitolitske analize pokazale su prisutnost fitolita povezanih sa žitaricama, ali većina uzoraka smatra se sterilnim. Na osnovi mikro- i makroarheobotaničkih istraživanja odabranih grobova kasnoavarodobnog groblja možemo pretpostaviti da upotreba biljaka u pogrebnim običajima na arheološkom nalazištu Nuštar nije igrala značajnu ulogu. U svjetlu prethodno proučavanih kasnoavarodobnih naselja i groblja u zemljopisnom okruženju (Karpatska kotlina i srednje Podunavlje) čini nam se da su u slučaju obrednog i grobnog konteksta proizvodi životinjskog podrijetla možda imali važniju ulogu.
Micro- and macro-archaeobotanical investigations were carried out on a selection of Late Avar graves from the archaeological site of Nuštar with the aim to reveal interactions between burial customs and plants of the Late Avar (710–810) population in Eastern Croatia (Croatian Danube region). During the excavation 108 soil and sediment samples were collected from the graves; due to the fact that there was a great amount of material, samples were collected from different depths and places in graves. Moreover, a little less than 100 whole vessel contents were recovered. Twenty sediment samples from grave-fill for macro-archaeobotanical study, as well as ten samples from vessels for microarchaeobotanical study were chosen according to a “difference key” (samples from all gender and age and different burials). Overall the archaeobotanical assemblages were poor with none of the samples yielding high amounts of seed or fruit remains. Thus, only six different cereals and three different weed species were identified. Cereals form 67.31% of the entire assemblage, whilst weeds form 12.50% and food remains 15.38%. Phytolith analyses also show the presence of cereal related phytoliths, but most of the samples were considered sterile. Based on the micro- and macro-archaeobotanical investigations of selected graves from the Late Avar cemetery we may consider that the use of plants in burial customs at Nuštar did not play a significant role. In light of previous studies at Late Avar settlements and cemeteries in the surrounding geographical environment (Carpathian Basin, and Middle Danube valley) animal-derived products might have therefore had a more prominent role in ritual and burial contexts.

Cereal Research Communications, 2007

Tájökológiai …, 2009

Egyes értelmezések szerint egy régészeti lelőhely leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben rendelk... more Egyes értelmezések szerint egy régészeti lelőhely leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló leletanyaga az emberi (élet)tevékenység által létrejött talaj-, illetve üledékanyag. 3 Ezeket a módosított talajképződményeket, illetve üledékösszleteket a szakirodalom az elmúlt évtizedekben számos különböző módon nevezte (pl. kultúrréteg, kulturális depozit stb.), ugyanakkor mára jellemzően és egységesen az "antropogén üledék" megnevezést használjuk. Települési környezetben az ún. tevékenységi körzetek 4 definiáláshoz, illetve ezek térbeli lehatárolásához nemcsak régészeti módszerek állnak rendelkezésünkre. 5 A régészeti leletanyag térbeli szóródásának, elhelyezkedésének, mennyiségi és minőségi tulajdonságainak interpretációján kívül a -szisztematikusan és kellő precizitással gyűjtött -talaj-, illetve antropogén üledékminták természettudományos vizsgálata is alkalmas arra, hogy megismerjük egy-egy emberi közösség tevékenységének részleteit, térbeli kiterjedését. Hasonlóan a tárgyi emlékanyagokhoz, a talajban -kémiai, fizikai paraméterek, illetve növényi és állati maradványok formájában -tárolódó információhordozók térbeli eloszlása az egykoron élt kultúrák gazdasági életéről és mindennapjairól árulkodnak.

Hadak Útján XXV. konferencia mladých bádateľov včasného stredoveku A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXV. konferenciája Conference of Young Scholars on the Migration Period XXV.

Horvátország keleti felében, Vukovár-Szerém megyében (Vukovarsko-srijemska županija) a Dráva-Száv... more Horvátország keleti felében, Vukovár-Szerém megyében (Vukovarsko-srijemska županija) a Dráva-Száva vidéken helyezkedik el Nuštar (magyar neve: Berzétemonostor) települése. 2011 szeptembere és októbere folyamán a Vinkovci Városi Múzeum (Gradski muzej Vinkovci) régészei egy megelőző ásatás keretében egy késő avar kori (Kr.u. 8-9. sz.) temetőrészletet tártak fel a településen.

A well-preserved assemblage of pottery and a broken stone artefact were excavated within a long h... more A well-preserved assemblage of pottery and a broken stone artefact were excavated within a long house in the southern part of Tiszasziget, near the town of Szeged, Hungary. The settlement had been inhabited by the Late Neolithic Tisza culture around 5000–4500 BC. Based on the position of the finds it is suggested that the objects represent an ideologically-charged structured deposition. A piece of organic residue found in a mug (No. 18) with three-fold articulation has been subjected to macro- and microfloral analysis. After precise sampling of the residue, the standard methods to recover organic and inorganic plant remains were utilised. Based on the macrofloral and amino acid content analysis, it is suggested that the organic remains were pieces of fermented pastry made of cereal flour. The recovered silicified tissues and articulated phytoliths were subjected to morphometric measurements, which revealed that the food remain placed in the structured deposition was prepared of Triticum and – probably wild – Avena species. Starch granules of cereals were also detected, whilst the palynological evidence supports morphologies most likely to be related to the accompanying weed flora. The fortunate survival of the organic matter and the complex macro- and micro-archaeobotanical approach provided an unique opportunity to gain a better insight to the food preparation of Late Neolithic communities of the Carpathian Basin.

(in Hungarian with English abstract - Archeometry Workshop) Spatial analysi of the use of inne... more (in Hungarian with English abstract - Archeometry Workshop)

Spatial analysi of the use of inner space based on integrated archaeobotanical analyses: a methodological case study from Győr-Ménfőcsanak Széles-földek archaeological site.

In addition to the archaeological interpretation of finds, the scientific analysis of soil samples – collected systematically and with the required precision – is also an adequate method for defining the activity area within a site or even a feature. The spatial distribution of data stored in the form of chemical and physical parameters, and plant or animal remains within the soil reflect the economic life and the everyday customs of former cultures. This paper presents the results of a complex archaeobotanical analysis conducted on 68 floor samples from the excavation of two features (houses) at the site of Győr–Ménfőcsanak, Széles-földek. The samples represent the floor levels of a Celtic and a Roman period indigenous house. The samples were collected in squares of 50×50 cm laid onto the floor surface of the houses. We attempted to show the possible differences between the use of space within the two features by the methods of archaeobotany and phytolith analysis. Our aim was to draw conclusions about the former, interior spatial usage of the buildings with the help of the identified plant remains. The identified micro and macro-archaeobotanical remains found in the material of the floor imply that a large amount of plant material connected to cereals (stem, leaf, glume, spike fragment, cereal grain fragment, etc.) was stored inside the houses. The overall interpretation of the distribution pattern projected onto the floor levels, and the spatial evaluation of the data enabled us to put forward hypotheses regarding the usage of the internal spaces. While it was not possible to determine unequivocal differences of spatial usage in the internal space of the Roman period indigenous feature (129/4645), two distinct spatial sections could be observed in the Celtic house (127/5111). Despite these facts, we can suppose the following functions and possibilities of spatial usage during the use of both houses: hay or straw storage, littered barns for caprovines, dung storage. The latter may also refer to spatial usage in connection with ceramic production based on the identified graphite fragments.

Pető Á, Kenéz Á, Csabainé Prunner A, Lisztes-Szabó Zs 2015 Activity area analysis of a Roman peri... more Pető Á, Kenéz Á, Csabainé Prunner A, Lisztes-Szabó Zs 2015 Activity area analysis of a Roman period semi-subterranean building by means of integrated archaeobotanical and geoarchaeological data. Vegetation History and Archaeobotany 24:(1) 101-120.

Kenéz Á, Malatinszky Á, Pető Á 2014 he first archaeobotanical evidence of Dasypyrum villosum in H... more Kenéz Á, Malatinszky Á, Pető Á 2014 he first archaeobotanical evidence of Dasypyrum villosum in Hungary: an archaeophyte weed or a native grass? Vegetation History and Archaeobotany 23(6): 841-849

Kenéz Á, Pető Á, Gyulai F 2013 Evidence of ‘new glume wheat’ from the Late Neolithic (Copper Age)... more Kenéz Á, Pető Á, Gyulai F 2013 Evidence of ‘new glume wheat’ from the Late Neolithic (Copper Age) of southeastern Hungary (4th millennium cal B.C.). Vegetation History and Archaeobotany 23(5): 551-566

Gyulai F, Kenéz Á, Pető Á 2013 Archaeobotanical analysis of crop and food remains from the 2009 e... more Gyulai F, Kenéz Á, Pető Á 2013 Archaeobotanical analysis of crop and food remains from the 2009 excavation of the Late Roman fortification at Keszthely-Fenékpuszta. In: Heinrich-Tamáska O (Hrsg) Keszthely-Fenékpuszta: Katalog der Befunde und ausgewählter Funde sowie neue Forschungsergebnisse: Castellum Pannonicum Pelsonense Vol 3.. Rahden: VML Verlag Marie Leidorf GmbH, 2013. p. 635-645

Gyulai F, Kenéz Á, Pető Á 2014 Getreide Ökotypen oder Landsorten in der prähistorischen und histo... more Gyulai F, Kenéz Á, Pető Á 2014 Getreide Ökotypen oder Landsorten in der prähistorischen und historischen Zeiten als archäobotanische Beiweise für die Sortennützung. In: Heinrich-Tamásk O, Straub P (Hrsg.) Mensch, Siedlung und Landschaft im Wechsel der Jahrtausende am Balaton: People, Settlement and Landscape on Lake Balaton over the millenia. Magyar Összefoglalók. Budapest; Keszthely; Leipzig; Rahden: VML Verlag Marie Leidorf GmbH, 2014. p. 117. 1 p.
(Castellum Pannonicum Pelsonense; 4.)

Kenéz Á, Pető Á 2013 Egy ismeretlen búza nyomában. A Földgömb - A Magyar Földrajzi Társaság Folyó... more Kenéz Á, Pető Á 2013 Egy ismeretlen búza nyomában. A Földgömb - A Magyar Földrajzi Társaság Folyóirata. 2013. November, pp 8-11

Kenéz Á, Pető Á 2013 Miről mesél egy ősi szeszfőzde? Kertek, gyümölcsösök, párlatok Középkorban. ... more Kenéz Á, Pető Á 2013 Miről mesél egy ősi szeszfőzde? Kertek, gyümölcsösök, párlatok Középkorban. A Földgömb - A Magyar Földrajzi Társaság Folyóirata. 2013 December, pp 67-72

Pető Á, Kenéz Á, Reményi L 2013 Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrás-dűlő bronzkori föld... more Pető Á, Kenéz Á, Reményi L 2013 Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan 62(1): 61-80

(in Hungarian with English abstract)

Geoarchaeological study of the Bronze Age fortified
settlement of Perkáta, Forrás-dűlő

Pető Á–Kenéz Á–Herendi O–Gyulai F 2012. A késő avar kor növényhasznosítási és tájgazdálkodási pot... more Pető Á–Kenéz Á–Herendi O–Gyulai F 2012. A késő avar kor növényhasznosítási és tájgazdálkodási potenciáljának értékelése egy dél-alföldi telepen végzett mikro- és makro-archaeobotanikai vizsgálat alapján. In: Kreiter A–Pető Á–Tugya B (Szerk.) Környezet–Ember–Kultúra: Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde. Budapest: MNM, 181-194

(in Hungarian with English abstract)

Assessment of potential plant exploitation and land use of the Late Avar period in the light of micro- and macroarchaeobotanical analyses of an archaeological site in Southeastern Hungary.

Micro- and macro-archaeobotanical investigation of a Late Avar archaeological site (Hodmezővasarhely – Kopáncs II / 11.) was carried out to reveal interactions between the inhabitants of the settlement and plants in the surrounding landscape. To assess potential land use forms results gained by the means of different archaeobotanical methods (phytolith, pollen, macrofl oral analyses and wood identifi cation) were applied. Conclusions regarding the environment is based on the phytolith analysis of a soil profi les opened at the site, and palynological data gained from an excavated well. The integrated botanical data show an environment with different habitat patches. Territorries of the higher sand dunes and ridges in the vicinity of the site could have served the goals of cereal production, whilst the periodically water-effected depressions, slopes and grove-like habitats could have been used for grazing cattle and gathering fruits and raw plant material for building purposes.