Izabella Deák - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Izabella Deák
Intersections. East European Journal of Society and Politics, 2024
New types of authoritarian regimes attempt to create the illusion of democracy. They therefore se... more New types of authoritarian regimes attempt to create the illusion of democracy. They therefore seek to restrict the establishment and activities of civil society organisations (CSOs) not through outright bans, but through the adoption of laws and regulations designed to systematically and methodically impede the operation of human rights CSOs. This paper, based on empirical research, classifies and analyses the registration and re-registration procedures that restrict the freedom of association of human rights CSOs, as well as the legislation that imposes registration or re-registration requirements on organisations designated 'foreign agents.' Additionally, it assesses the proportion to which democratic and authoritarian regimes use these restrictive mechanisms. The results show that the restrictions that are examined are predominantly used in authoritarian regimes.
Civil Szemle, 2024
The study focuses on the legal environment of civil society organisations, in particular, the res... more The study focuses on the legal environment of civil society organisations, in particular, the restrictions on CSOs under anti-money laundering and terrorist financing laws, which increasingly go beyond the fight against terrorism and money laundering. Particularly new forms of autocratic ambitions are accompanied by the adoption of discriminatory, inflexible and costly laws that restrict the establishment, operation and activities of CSOs. The restrictions delegitimise the work of CSOs and marginalise the impact they can have in various areas of human rights and advocacy, while violations of the law are subject to various sanctions. The restrictive mechanisms described help to illuminate the ways in which the laws examined can become a weapon in the hands of authoritarian govern-ments or those with authoritarian tendencies, and, as a result, are seen as significantly limiting the autonomy of the civil society sector.
Közjavak, 2024
A civil társadalom a modern demokráciák lényeges alkotóeleme. Legjelentősebb szereplői, a civil t... more A civil társadalom a modern demokráciák lényeges alkotóeleme. Legjelentősebb szereplői, a civil társadalmi szervezetek a legkülönbözőbb típusú területeken vállalnak fel igen sokoldalú és meghatározó szerepet. Az egyik kiemelt szerepük a társadalmi kontrollfunkció megvalósítása, melynek korlátozására különböző szereplők egyre gyakrabban indítanak úgynevezett közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket (Strategic Lawsuits Against Public Participation/SLAPP). A tanulmány bemutatja a SLAPP-ok jellemzőit és a jelenlegi európai uniós szabályozási törekvéseket.
Pro Futuro, 2022
A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (N... more A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) fogalmi elhatárolását és különbségeit ismerteti, illetve meghatározza a GONGO-k típusait (professzionális, diffúz, "demokratizáló" és "lobbi"). A kategorizálás következtében láthatóvá válik, hogy a GONGO-k különböző típusai-bár különböző mértékben-kiváló eszközei a kormányoknak arra, hogy átalakítsák a hatalommal szembeni kritikus véleményeket is megfogalmazó civil társadalom szerkezetét. Kulcsszavak: civil társadalom, állam és társadalom viszonya, civil szervezetek, társadalmi kontrollfunkció, nem kormányzati szervezet (NGO), kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezet (GONGO)
Jogtudományi Közlöny, 2021
Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek működését és tevékenységeit egyre gyakrabban k... more Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek működését és tevékenységeit egyre gyakrabban korlátozzák különböző módokon a kormányok. Az egyik korlátozási módszer olyan jogszabályok elfogadása, amelyek korlátozzák/megakadályozzák a civil szervezetek külföldi támogatásaihoz való hozzáférését. Találunk rá példát demokratikus országokban is, de főként autoriter rendszerekben alkalmazzák.
A tanulmányomban katalógusszerűen bemutatom azon országok szabályozását, amelyek valamilyen módon korlátozzák a civil szervezetek külföldi támogatásait. Az érintett országok szabályozásaiból kategóriákat alakítottam ki aszerint, hogy mire irányul a korlátozás. Néhány esetben egy-egy ország szabályozása az általam felállított kategóriák közül többe is besorolható. Ezekben az esetekben arra törekedtem, hogy abban a kategóriában tüntessem fel, amelyik a civil szervezetek működésének és tevékenységeiknek korlátozása szempontjából súlyosabb korlátozásnak minősül. Ez alól az utolsó plusz egy kategória tekinthető kivételnek, mert mindig egy másik korlátozás mellett érvényesül, és nagyon sajátos a többi kategóriához képest. Így a külföldről kapott támogatások korlátozásának megkülönböztettem hét típusát: a külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége; a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz; a külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást; a civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma; pejoratív címke használatának kötelezettsége (+1).
A tanulmány kiegészítéseként készítettem egy adatbázist, ezen adatbázis részletei a jelen tanulmányban táblázatok formájában jelennek meg az egyes kategóriák bemutatásánál. A táblázatokban megtalálható egyrészt az, hogy az adott országban mely jogszabályok tartalmazzák a korlátozásokat, másrészt tartalmazzák azt, hogy az egyes országok milyen értéket értek el a Freedom House (FH) globális szabadságstátusz besorolása alapján, a Human Freedom Indexnek (FHI) az egyesülés, gyülekezés és civil társadalom területein, illetve a World Press Freedom Indexen (WPFI), mely megmutatja, hogy az adott ország hol helyezkedik el a szabad sajtó szempontjából az országok között. Ezek az értékek segítenek elhelyezni az országokat a demokrácia–autokrácia skálán, illetve segítenek megvilágítani, hogy a civil szervezetek külföldi támogatásainak korlátozása miért nem okoz feltétlenül deficitet egy demokratikus országban, és miért okoz egy autoriterben, ahol gyakran a civil szervezetek számára a külföldi támogatások tekinthetők az egyetlen rendelkezésre álló valódi finanszírozási forrásnak.
Közjogi Szemle, 2022
A tanulmány célja, hogy kiegészítse az autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civ... more A tanulmány célja, hogy kiegészítse az autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából. A kutatás a külföldről érkező támogatások korlátozására összpontosít. A téma annak ellenére is kifejezetten aktuális, hogy Magyarországon a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt (civiltörvény) már hatályon kívül helyezték. Ugyanakkor jelenleg is számos országban a korábbi magyar törvényhez hasonló, a külföldi támogatásokat korlátozó törvény nyomás alatt tartja a sajtóéhoz hasonló társadalmi kontrollfunkciót ellátó civil szervezeteket. A kutatásom célja bemutatni, hogy a demokratikus és az autoriter rendszerek milyen arányban alkalmazzák ezt a típusú korlátozást a civil szervezetekkel szemben, és kiegészítem a vizsgálódást azzal az információval, hogy a vizsgált jogszabályok milyen típusú szankciót írnak elő arra az estre, ha az érintett civil szervezetek nem tesznek eleget a vizsgált korlátozásokat deklaráló jogszabályoknak.
A tanulmány első részében fogalmilag lehatárolom a társadalmi kontrollfunkciót ellátó civil szervezetek körét, ami azért fontos, mert az autoriter rendszerek kifejezetten ennek a funkciónak a korlátozására törekszenek. Majd ezt követően egy korábbi kutatásomra alapozva bemutatom, hogy a civil szervezetek külföldi támogatásait korlátozó jogszabályokból milyen kategóriákat alakítottam ki aszerint, hogy mire irányul a korlátozás. Néhány esetben egy-egy ország szabályozása az általam felállított kategóriák közül többe is besorolható. Ezekben az esetekben arra törekedtem, hogy abban a kategóriában tüntessem fel, amelyik a civil szervezetek működésének és tevékenységeiknek korlátozása szempontjából súlyosabb korlátozásnak minősül. Ez alól az utolsó plusz egy kategória tekinthető kivételnek, mert mindig egy másik korlátozás mellett érvényesül, és nagyon sajátos a többi kategóriához képest. Így a külföldről kapott támogatások korlátozásának megkülönböztettem hét típusát: a külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége; a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz; a külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást; a civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma; pejoratív címke használatának kötelezettsége (+1).
A tanulmány kiegészítéseként felhasználtam egy általam korábban készített adatbázist, melyet a jelen tanulmány elkészítése végett kiegészítettem olyan új adatokkal, amelyek a külföldi támogatások korlátozására irányuló jogszabályok megsértéséért járó szankciókat mutatják be. Az adatbázis részletei a jelen tanulmányban táblázatok formájában jelennek meg. A táblázatokban megtalálható egyrészt az, hogy az adott országban mely jogszabályok tartalmazzák a korlátozásokat, másrészt, hogy az egyes jogszabályok milyen szankciókat írnak elő arra az esetre, ha az érintett szervezetek nem tesznek eleget a jogszabályok előírásainak. Továbbá tartalmazza, hogy az egyes országok milyen értéket értek el a Freedom House (FH) globális szabadságstátusz besorolása alapján, a Human Freedom Indexnek (FHI) az egyesülés, gyülekezés és civil társadalom területein, illetve a World Press Freedom Indexen (WPFI), mely megmutatja, hogy az adott ország hol helyezkedik el a szabad sajtó szempontjából az országok között. Ezek az értékek segítenek elhelyezni az országokat a demokrácia–autokrácia skálán.
Jogtudományi Közlöny, 2021
Az állam és a civil társadalom kapcsolatát különböző aspektusokból vizsgálhatjuk. E kapcsolatra t... more Az állam és a civil társadalom kapcsolatát különböző aspektusokból vizsgálhatjuk. E kapcsolatra tekinthetünk úgy, hogy a civil társadalom képes korlátozni az államot hatalma kiterjesztésében. Napjainkban a watchdog funkciót ellátó civil szervezeteknek egyre inkább egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket. Gyakran maguk a kormányok kérdőjelezik meg a szervezetek kontrollfunkcióját megvalósító tevékenységeik legitimitását, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával megnehezítik a munkájukat. Felmerül a kérdés, hogy a watchdog funkció mennyiben érvényesíthető a különböző korlátozások fényében?
A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kormányzati kampányok és a civil szervezetek működésére vonatkozó, az elmúlt pár évben elfogadott jogszabályok következtében a watchdog funkciót ellátó civil szervezetek működése és mindennapi tevékenysége nehezített-e, és ha nehezített, akkor ez milyen formában jelenik meg. Beszélhetünk-e pénzügyi vagy emberi erőforrás (pl. önkéntesek jelenlétének) szűkülésről az érintett szervezetek tekintetében?
Azért ezen kérdéseknek a megválaszolása képezi a tanulmányom központi részét, mert az az első hipotézisem, hogy a kormányzati kampányok, és a civil szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó újabb jogszabályok hátráltatták az érintett civil szervezetek működési lehetőségeit. A második hipotézisem, hogy a szervezetek pénzügyi és emberi erőforrásai beszűkültek a törvények negatív hatásainak köszönhetően.
Mindezek bemutatására a tanulmány alapját és egyben módszertanát egyrészt a jogszabályi változások tartalmi elemzésének ismertetése, másrészt a politikai kultúrát és a közbeszédet befolyásoló állandó kampányok bemutatása, illetve civil szervezetekkel készített strukturált interjúkból kinyert információk analízise képezi.
Pro Futuro, 2020
Sok országban a civil társadalom nyomás alatt áll. Úgy tűnik, hogy egyre kevésbé tűrik el az érde... more Sok országban a civil társadalom nyomás alatt áll. Úgy tűnik, hogy egyre kevésbé tűrik el az érdek-és jogvédő, illetve watchdog funkciót ellátó civilek észrevételeit a kormányok. A kötet aktualitását a civiltörvény adja, amely korlátozza a hazai civil szervezetek működését és tevékenységeinek megvalósítását. A tanulmánykötet meghatározza azokat a minimum normákat és optimális feltételeket, amelyek érvényesülése elengedhetetlen ahhoz, hogy a civil társadalom legfontosabb szereplői képesek legyenek megvalósítani a szervezetek által felvállalt célokat és képesek legyenek hozzájárulni a demokratikus közvélemény formálásához. Az elemzésem fókuszában a kötet azon részei kaptak nagyobb hangsúlyt, amelyek fontosak lehetnek a civiltörvény és a hasonló jogszabályok korrekciója során.
Fundamentum, 2015
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke és a Közép-európai Egyetem ... more A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke és a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszéke konferenciát szervezett a hazai alkotmányos rendszer átalakításának hatásairól, amelyre 2016. január 12–13-án került sor. Az esemény célkitűzése az volt, hogy a megváltozott alkotmányos rendszerről párbeszédet folytathassanak egymással az alkotmányjogászok, a politikai filozófusok és az empirikus kutatásokban jártas társadalomtudósok.
Közjogi Szemle, 2015
2015 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi AS kontra Észtország ügyben igenlő válas... more 2015 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi AS kontra Észtország ügyben igenlő választ adott arra a nálunk is az alkotmányjogi diskurzus homlokterében lévő kérdésre, hogy terheli-e jogi felelősség a híroldalakat az általuk megjelentetett írásokkal összefüggésben keletkező hozzászolásokért.
Szuverén: a liberális demokrácia oldalai, 2016
A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges b... more A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges bánásmódra jogosultak. Mit jelent, ha a kormányzat kirekeszti őket a védett körből?
Szuverén: a liberális demokrácia oldalai, 2016
A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett... more A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett az új oktatási struktúra a szociális kirekesztés alapja. Kérdés, hogy a bíróságok korlátozzák-e még az ilyen kormányzati törekvéseket.
Civil Society and COVID-19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space, 2021
The paper examines the CSOs-government relations during the COVID-19 pandemic, first introducing ... more The paper examines the CSOs-government relations during the COVID-19 pandemic, first introducing how the pandemic affected the already authoritarian regime in Hungary and how this regime utilized the epidemic to extend and fortify its power. Then the paper presents the antecedents of the relationship between civil society and government in the frame of the National System of Cooperation (NSC). This relationship is unilaterally dominated by the government, and it may appear as a "4C strategy": Cooptation, Coercion, Crowding out, Creation (the creation of a new, loyal civil society). Exploring the civil society and government relations during the pandemic, the study will conclude that there was no government attempt to coordinate the activities of CSOs or to try to harmonize sectoral cooperation from a broader perspective. The occurrences demonstrated the explosion of solidarity and the carnival of solidarity. These forms of solidarity, however, remain informal and leave deepening structural problems untouched. The paper presents the results of an empirical research which was conducted between March and September of 2020. The nodal points of the research include the resilience and flexibility of the organizations, their efforts to assist during the emergency and lockdown, as well as the issues of networking and the nature of their relations with the national and local authorities.
Intersections. East European Journal of Society and Politics, 2024
New types of authoritarian regimes attempt to create the illusion of democracy. They therefore se... more New types of authoritarian regimes attempt to create the illusion of democracy. They therefore seek to restrict the establishment and activities of civil society organisations (CSOs) not through outright bans, but through the adoption of laws and regulations designed to systematically and methodically impede the operation of human rights CSOs. This paper, based on empirical research, classifies and analyses the registration and re-registration procedures that restrict the freedom of association of human rights CSOs, as well as the legislation that imposes registration or re-registration requirements on organisations designated 'foreign agents.' Additionally, it assesses the proportion to which democratic and authoritarian regimes use these restrictive mechanisms. The results show that the restrictions that are examined are predominantly used in authoritarian regimes.
Civil Szemle, 2024
The study focuses on the legal environment of civil society organisations, in particular, the res... more The study focuses on the legal environment of civil society organisations, in particular, the restrictions on CSOs under anti-money laundering and terrorist financing laws, which increasingly go beyond the fight against terrorism and money laundering. Particularly new forms of autocratic ambitions are accompanied by the adoption of discriminatory, inflexible and costly laws that restrict the establishment, operation and activities of CSOs. The restrictions delegitimise the work of CSOs and marginalise the impact they can have in various areas of human rights and advocacy, while violations of the law are subject to various sanctions. The restrictive mechanisms described help to illuminate the ways in which the laws examined can become a weapon in the hands of authoritarian govern-ments or those with authoritarian tendencies, and, as a result, are seen as significantly limiting the autonomy of the civil society sector.
Közjavak, 2024
A civil társadalom a modern demokráciák lényeges alkotóeleme. Legjelentősebb szereplői, a civil t... more A civil társadalom a modern demokráciák lényeges alkotóeleme. Legjelentősebb szereplői, a civil társadalmi szervezetek a legkülönbözőbb típusú területeken vállalnak fel igen sokoldalú és meghatározó szerepet. Az egyik kiemelt szerepük a társadalmi kontrollfunkció megvalósítása, melynek korlátozására különböző szereplők egyre gyakrabban indítanak úgynevezett közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket (Strategic Lawsuits Against Public Participation/SLAPP). A tanulmány bemutatja a SLAPP-ok jellemzőit és a jelenlegi európai uniós szabályozási törekvéseket.
Pro Futuro, 2022
A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (N... more A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) fogalmi elhatárolását és különbségeit ismerteti, illetve meghatározza a GONGO-k típusait (professzionális, diffúz, "demokratizáló" és "lobbi"). A kategorizálás következtében láthatóvá válik, hogy a GONGO-k különböző típusai-bár különböző mértékben-kiváló eszközei a kormányoknak arra, hogy átalakítsák a hatalommal szembeni kritikus véleményeket is megfogalmazó civil társadalom szerkezetét. Kulcsszavak: civil társadalom, állam és társadalom viszonya, civil szervezetek, társadalmi kontrollfunkció, nem kormányzati szervezet (NGO), kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezet (GONGO)
Jogtudományi Közlöny, 2021
Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek működését és tevékenységeit egyre gyakrabban k... more Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek működését és tevékenységeit egyre gyakrabban korlátozzák különböző módokon a kormányok. Az egyik korlátozási módszer olyan jogszabályok elfogadása, amelyek korlátozzák/megakadályozzák a civil szervezetek külföldi támogatásaihoz való hozzáférését. Találunk rá példát demokratikus országokban is, de főként autoriter rendszerekben alkalmazzák.
A tanulmányomban katalógusszerűen bemutatom azon országok szabályozását, amelyek valamilyen módon korlátozzák a civil szervezetek külföldi támogatásait. Az érintett országok szabályozásaiból kategóriákat alakítottam ki aszerint, hogy mire irányul a korlátozás. Néhány esetben egy-egy ország szabályozása az általam felállított kategóriák közül többe is besorolható. Ezekben az esetekben arra törekedtem, hogy abban a kategóriában tüntessem fel, amelyik a civil szervezetek működésének és tevékenységeiknek korlátozása szempontjából súlyosabb korlátozásnak minősül. Ez alól az utolsó plusz egy kategória tekinthető kivételnek, mert mindig egy másik korlátozás mellett érvényesül, és nagyon sajátos a többi kategóriához képest. Így a külföldről kapott támogatások korlátozásának megkülönböztettem hét típusát: a külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége; a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz; a külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást; a civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma; pejoratív címke használatának kötelezettsége (+1).
A tanulmány kiegészítéseként készítettem egy adatbázist, ezen adatbázis részletei a jelen tanulmányban táblázatok formájában jelennek meg az egyes kategóriák bemutatásánál. A táblázatokban megtalálható egyrészt az, hogy az adott országban mely jogszabályok tartalmazzák a korlátozásokat, másrészt tartalmazzák azt, hogy az egyes országok milyen értéket értek el a Freedom House (FH) globális szabadságstátusz besorolása alapján, a Human Freedom Indexnek (FHI) az egyesülés, gyülekezés és civil társadalom területein, illetve a World Press Freedom Indexen (WPFI), mely megmutatja, hogy az adott ország hol helyezkedik el a szabad sajtó szempontjából az országok között. Ezek az értékek segítenek elhelyezni az országokat a demokrácia–autokrácia skálán, illetve segítenek megvilágítani, hogy a civil szervezetek külföldi támogatásainak korlátozása miért nem okoz feltétlenül deficitet egy demokratikus országban, és miért okoz egy autoriterben, ahol gyakran a civil szervezetek számára a külföldi támogatások tekinthetők az egyetlen rendelkezésre álló valódi finanszírozási forrásnak.
Közjogi Szemle, 2022
A tanulmány célja, hogy kiegészítse az autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civ... more A tanulmány célja, hogy kiegészítse az autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából. A kutatás a külföldről érkező támogatások korlátozására összpontosít. A téma annak ellenére is kifejezetten aktuális, hogy Magyarországon a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt (civiltörvény) már hatályon kívül helyezték. Ugyanakkor jelenleg is számos országban a korábbi magyar törvényhez hasonló, a külföldi támogatásokat korlátozó törvény nyomás alatt tartja a sajtóéhoz hasonló társadalmi kontrollfunkciót ellátó civil szervezeteket. A kutatásom célja bemutatni, hogy a demokratikus és az autoriter rendszerek milyen arányban alkalmazzák ezt a típusú korlátozást a civil szervezetekkel szemben, és kiegészítem a vizsgálódást azzal az információval, hogy a vizsgált jogszabályok milyen típusú szankciót írnak elő arra az estre, ha az érintett civil szervezetek nem tesznek eleget a vizsgált korlátozásokat deklaráló jogszabályoknak.
A tanulmány első részében fogalmilag lehatárolom a társadalmi kontrollfunkciót ellátó civil szervezetek körét, ami azért fontos, mert az autoriter rendszerek kifejezetten ennek a funkciónak a korlátozására törekszenek. Majd ezt követően egy korábbi kutatásomra alapozva bemutatom, hogy a civil szervezetek külföldi támogatásait korlátozó jogszabályokból milyen kategóriákat alakítottam ki aszerint, hogy mire irányul a korlátozás. Néhány esetben egy-egy ország szabályozása az általam felállított kategóriák közül többe is besorolható. Ezekben az esetekben arra törekedtem, hogy abban a kategóriában tüntessem fel, amelyik a civil szervezetek működésének és tevékenységeiknek korlátozása szempontjából súlyosabb korlátozásnak minősül. Ez alól az utolsó plusz egy kategória tekinthető kivételnek, mert mindig egy másik korlátozás mellett érvényesül, és nagyon sajátos a többi kategóriához képest. Így a külföldről kapott támogatások korlátozásának megkülönböztettem hét típusát: a külföldről érkező támogatások bejelentési kötelezettsége; a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; kormányzati jóváhagyás szükséges a külföldi finanszírozáshoz; a külföldről érkező támogatások felhasználásához kormányzati jóváhagyásra van szükség és a külföldi finanszírozást egy kijelölt bankon keresztül kell irányítani; bizonyos csoportok/tevékenységet végző szervezetek nem kaphatnak támogatást; a civil szervezetek külföldi finanszírozásának teljes tilalma; pejoratív címke használatának kötelezettsége (+1).
A tanulmány kiegészítéseként felhasználtam egy általam korábban készített adatbázist, melyet a jelen tanulmány elkészítése végett kiegészítettem olyan új adatokkal, amelyek a külföldi támogatások korlátozására irányuló jogszabályok megsértéséért járó szankciókat mutatják be. Az adatbázis részletei a jelen tanulmányban táblázatok formájában jelennek meg. A táblázatokban megtalálható egyrészt az, hogy az adott országban mely jogszabályok tartalmazzák a korlátozásokat, másrészt, hogy az egyes jogszabályok milyen szankciókat írnak elő arra az esetre, ha az érintett szervezetek nem tesznek eleget a jogszabályok előírásainak. Továbbá tartalmazza, hogy az egyes országok milyen értéket értek el a Freedom House (FH) globális szabadságstátusz besorolása alapján, a Human Freedom Indexnek (FHI) az egyesülés, gyülekezés és civil társadalom területein, illetve a World Press Freedom Indexen (WPFI), mely megmutatja, hogy az adott ország hol helyezkedik el a szabad sajtó szempontjából az országok között. Ezek az értékek segítenek elhelyezni az országokat a demokrácia–autokrácia skálán.
Jogtudományi Közlöny, 2021
Az állam és a civil társadalom kapcsolatát különböző aspektusokból vizsgálhatjuk. E kapcsolatra t... more Az állam és a civil társadalom kapcsolatát különböző aspektusokból vizsgálhatjuk. E kapcsolatra tekinthetünk úgy, hogy a civil társadalom képes korlátozni az államot hatalma kiterjesztésében. Napjainkban a watchdog funkciót ellátó civil szervezeteknek egyre inkább egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket. Gyakran maguk a kormányok kérdőjelezik meg a szervezetek kontrollfunkcióját megvalósító tevékenységeik legitimitását, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával megnehezítik a munkájukat. Felmerül a kérdés, hogy a watchdog funkció mennyiben érvényesíthető a különböző korlátozások fényében?
A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kormányzati kampányok és a civil szervezetek működésére vonatkozó, az elmúlt pár évben elfogadott jogszabályok következtében a watchdog funkciót ellátó civil szervezetek működése és mindennapi tevékenysége nehezített-e, és ha nehezített, akkor ez milyen formában jelenik meg. Beszélhetünk-e pénzügyi vagy emberi erőforrás (pl. önkéntesek jelenlétének) szűkülésről az érintett szervezetek tekintetében?
Azért ezen kérdéseknek a megválaszolása képezi a tanulmányom központi részét, mert az az első hipotézisem, hogy a kormányzati kampányok, és a civil szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó újabb jogszabályok hátráltatták az érintett civil szervezetek működési lehetőségeit. A második hipotézisem, hogy a szervezetek pénzügyi és emberi erőforrásai beszűkültek a törvények negatív hatásainak köszönhetően.
Mindezek bemutatására a tanulmány alapját és egyben módszertanát egyrészt a jogszabályi változások tartalmi elemzésének ismertetése, másrészt a politikai kultúrát és a közbeszédet befolyásoló állandó kampányok bemutatása, illetve civil szervezetekkel készített strukturált interjúkból kinyert információk analízise képezi.
Pro Futuro, 2020
Sok országban a civil társadalom nyomás alatt áll. Úgy tűnik, hogy egyre kevésbé tűrik el az érde... more Sok országban a civil társadalom nyomás alatt áll. Úgy tűnik, hogy egyre kevésbé tűrik el az érdek-és jogvédő, illetve watchdog funkciót ellátó civilek észrevételeit a kormányok. A kötet aktualitását a civiltörvény adja, amely korlátozza a hazai civil szervezetek működését és tevékenységeinek megvalósítását. A tanulmánykötet meghatározza azokat a minimum normákat és optimális feltételeket, amelyek érvényesülése elengedhetetlen ahhoz, hogy a civil társadalom legfontosabb szereplői képesek legyenek megvalósítani a szervezetek által felvállalt célokat és képesek legyenek hozzájárulni a demokratikus közvélemény formálásához. Az elemzésem fókuszában a kötet azon részei kaptak nagyobb hangsúlyt, amelyek fontosak lehetnek a civiltörvény és a hasonló jogszabályok korrekciója során.
Fundamentum, 2015
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke és a Közép-európai Egyetem ... more A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke és a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszéke konferenciát szervezett a hazai alkotmányos rendszer átalakításának hatásairól, amelyre 2016. január 12–13-án került sor. Az esemény célkitűzése az volt, hogy a megváltozott alkotmányos rendszerről párbeszédet folytathassanak egymással az alkotmányjogászok, a politikai filozófusok és az empirikus kutatásokban jártas társadalomtudósok.
Közjogi Szemle, 2015
2015 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi AS kontra Észtország ügyben igenlő válas... more 2015 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi AS kontra Észtország ügyben igenlő választ adott arra a nálunk is az alkotmányjogi diskurzus homlokterében lévő kérdésre, hogy terheli-e jogi felelősség a híroldalakat az általuk megjelentetett írásokkal összefüggésben keletkező hozzászolásokért.
Szuverén: a liberális demokrácia oldalai, 2016
A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges b... more A családok és gyermekek védelme egyetemes jogelv. A menekült és menedékkérő gyerekek különleges bánásmódra jogosultak. Mit jelent, ha a kormányzat kirekeszti őket a védett körből?
Szuverén: a liberális demokrácia oldalai, 2016
A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett... more A gyermekek, szülők és tanárok jogait sértő közoktatási intézkedések rendszert alkotnak. Emellett az új oktatási struktúra a szociális kirekesztés alapja. Kérdés, hogy a bíróságok korlátozzák-e még az ilyen kormányzati törekvéseket.
Civil Society and COVID-19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space, 2021
The paper examines the CSOs-government relations during the COVID-19 pandemic, first introducing ... more The paper examines the CSOs-government relations during the COVID-19 pandemic, first introducing how the pandemic affected the already authoritarian regime in Hungary and how this regime utilized the epidemic to extend and fortify its power. Then the paper presents the antecedents of the relationship between civil society and government in the frame of the National System of Cooperation (NSC). This relationship is unilaterally dominated by the government, and it may appear as a "4C strategy": Cooptation, Coercion, Crowding out, Creation (the creation of a new, loyal civil society). Exploring the civil society and government relations during the pandemic, the study will conclude that there was no government attempt to coordinate the activities of CSOs or to try to harmonize sectoral cooperation from a broader perspective. The occurrences demonstrated the explosion of solidarity and the carnival of solidarity. These forms of solidarity, however, remain informal and leave deepening structural problems untouched. The paper presents the results of an empirical research which was conducted between March and September of 2020. The nodal points of the research include the resilience and flexibility of the organizations, their efforts to assist during the emergency and lockdown, as well as the issues of networking and the nature of their relations with the national and local authorities.