Judit Kusper - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Judit Kusper
Hogyan képes megteremteni magát a (pszeudo)modern szubjektum, miként jelenik meg az én az előző s... more Hogyan képes megteremteni magát a (pszeudo)modern szubjektum, miként jelenik meg az én az előző századforduló szövegeiben? E kérdésekre igyekszünk választ keresni, s három alkotó, Vajda János, Czóbel Minka és Kosztolányi Dezső műveit értelmezve az én megnyilvánulásainak és olvasási lehetőségeinek különféle változatait igyekszünk egy posztmodern horizontú befogadás felől szemlélni. Vajdát olvasva az emlékezettechnikák poétikai sokszínűsége, Czóbel szövegeinek sajátos szubjektumfelfogása vagy éppen gender szempontú olvasata, míg Kosztolányi egyes verseinek sokarcú és sokhangú világa kínálhat érvényes kérdéséket és válaszokat a klasszikus művek mai olvasóinak. A szubjektumelméleti kérdések elvezetnek bennünket a szétszórt, soha (többé) nem egységes szubjektum problematikájához, mely az egész korszak egyik leglényegesebb tapasztalata lehet.1. Bevezetés - 7 2. A kánon mint az olvasás lehetősége - 17 2.1. A kánon mint a kulturális szféra rendezőelve - 18 2.2. Toldy, Bajza, Gyulai - 23 2.3...
Irodalom és kanonizáció : Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól, 2022
CONCEPTIONS, CORPUS AND CANON IN THE TENTATIVE SCHOOL-BOOKS It’s not easy to write about a new sc... more CONCEPTIONS, CORPUS AND CANON IN THE TENTATIVE SCHOOL-BOOKS It’s not easy to write about a new school-book especially not about a tentative, immature book. In my study I try to introduce and interpret the new Irodalom tankönyv 5. and 6. (School-book for literature for the 5th and 6th classes), underline the problems with the selection and interpretation of the texts and with the explication literal categories
Narrativen und weibliche Sprecher in der Vörösmartys Schrift Csongor und Tünde ----- Wie entsteht... more Narrativen und weibliche Sprecher in der Vörösmartys Schrift Csongor und Tünde ----- Wie entsteht eine wiebliche Narrative, wenn der Autor männlich ist? Wie können wir eine dramatische Dichtung des 19. Jahrhunderst als ein Hypetext lesen? Wir suchen die Fragen mit der Hilfe der vier Lesemethoden (sensus litteralis, sensus moralis, sensus allegoricus, sensus anagogicus), daneben versuchen wir die Möglichkeiten der versciedenen Genres zu interpretieren. Vörösmartys Schrift, Csongor és Tünde lässt sich von der Richtung des Märchens, der schönen Historien, des Schuldramas und der Gattungen der populären Texte. In meiner Arbeit schreibe ich über die Sprach- und Identitätsmöglichkeiten der weiblichen Personen (die Hexe Mirígy, die Fee Tünde, die Magd Ilma und die Frau der Nacht). Wir werden sehen, dass die Hauptrolle in dieser Geschichte nicht der Prinz Csongor spielt, sonder Tünde, die Fee. Csongor geht an einem Wanderweg, aber er macht eigentlich nichts, was für seine Seele, für Seine I...
A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló... more A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló irodalom? Mire vonatkozhat e kérdés megszorítása? Műfajként vagy kánonként tekintünk-e a vizsgálandó korpuszra? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztathatják a témával foglalkozó kutatót vagy olvasót, amikor azzal szembesül, hogy hol létezőként, hol nem is létezőként definiálják a gyermek-és ifjúsági irodalmat. A kérdés komplexitását jelzi az elnevezés határozatlansága is: Komáromi Gabriella az általa szerkesztett Gyermekirodalom 2 című kötet Mi a gyermekirodalom? 3 című nyitótanulmányában következetesen a gyermekirodalom kifejezést használja, bár megjegyzi, hogy az "ifjúsági" jelző árnyalja, pontosabbá teszi a kifejezést. Példái az európai irodalmak gyermekirodalom-fogalmaira támaszkodnak: "az angol, az orosz csak a gyermekirodalom szót használja: children's literature, gyetszkaja literatura. S többnyire a francia is elegendőnek tart annyit, hogy littérature enfantine. A magyar nyelv a szószaporító, de árnyalt gyermek-és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder-und Jugendliteratur nyomán." 4 A gyermekirodalom kifejezést a befogadók felől értelmezi, hiszen nem a különböző poétikai sajátosságokra, hanem a művek "címzettjére" koncentrálva hozza létre a gyermekirodalmi kánon korpuszát. A gyermekirodalom így alapvetően korosztályspecifikus művekre építő irodalmi fogalom, mely magában foglalja az ifjúsági irodalmat is. Az ifjúsági irodalom fogalma viszont ennél problematikusabbá teszi a képletet, hiszen hol a korai serdülőkor műveit foglalja magába (Komáromi Gabriella a 11-14 éves serdülőket sorolja e kategóriába), hol inkább a fiatal felnőttekre helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évek angol nyelvű szakirodalma YA literature (Young Adult Literature, azaz fiatal felnőttek irodalma) gyűjtőfogalom alatt említi a 12-18 éves korosztályt megszólító műveket, melyek
While studying the definition of historical novel we’re looking for an answer: what role will the... more While studying the definition of historical novel we’re looking for an answer: what role will the changing media play in the creation of the concept of the genre. The most well-known novels of Géza Gárdonyi are designated as historical novels and are studies as representations of history. We are able to answer the question concerning the genre: the historical novel is not just the representation of the past; the concept of history in it isn’t allegorical. Neither is the historical novel an alternative history. It can, however, change the real into permanent imaginative and with this it can be the allegory of reading and re-reading texts and of the remembrance of texts
A listából hiányoznak a nem regisztrált pallagi, nagyhegyesi, bécsi és grazi alkalmi ismerősök, a... more A listából hiányoznak a nem regisztrált pallagi, nagyhegyesi, bécsi és grazi alkalmi ismerősök, akik szintén nem lehettek kevesen. Huszonkét esztendős korában kötötte végzetes házasságát, Gacsáry Emma, a felesége a lista szerint éppen az ötvenhetedik halálos szerelme volt. Mindkettőjük tragédiája, hogy Jablonczay Kálmán kemény kötéses
"Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című ... more "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta.
A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló... more A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló irodalom? Mire vonatkozhat e kérdés megszorítása? Műfajként vagy kánonként tekintünk-e a vizsgálandó korpuszra? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztathatják a témával foglalkozó kutatót vagy olvasót, amikor azzal szembesül, hogy hol létezőként, hol nem is létezőként definiálják a gyermek-és ifjúsági irodalmat. A kérdés komplexitását jelzi az elnevezés határozatlansága is: Komáromi Gabriella az általa szerkesztett Gyermekirodalom 2 című kötet Mi a gyermekirodalom? 3 című nyitótanulmányában következetesen a gyermekirodalom kifejezést használja, bár megjegyzi, hogy az "ifjúsági" jelző árnyalja, pontosabbá teszi a kifejezést. Példái az európai irodalmak gyermekirodalom-fogalmaira támaszkodnak: "az angol, az orosz csak a gyermekirodalom szót használja: children's literature, gyetszkaja literatura. S többnyire a francia is elegendőnek tart annyit, hogy littérature enfantine. A magyar nyelv a szószaporító, de árnyalt gyermek-és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder-und Jugendliteratur nyomán." 4 A gyermekirodalom kifejezést a befogadók felől értelmezi, hiszen nem a különböző poétikai sajátosságokra, hanem a művek "címzettjére" koncentrálva hozza létre a gyermekirodalmi kánon korpuszát. A gyermekirodalom így alapvetően korosztályspecifikus művekre építő irodalmi fogalom, mely magában foglalja az ifjúsági irodalmat is. Az ifjúsági irodalom fogalma viszont ennél problematikusabbá teszi a képletet, hiszen hol a korai serdülőkor műveit foglalja magába (Komáromi Gabriella a 11-14 éves serdülőket sorolja e kategóriába), hol inkább a fiatal felnőttekre helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évek angol nyelvű szakirodalma YA literature (Young Adult Literature, azaz fiatal felnőttek irodalma) gyűjtőfogalom alatt említi a 12-18 éves korosztályt megszólító műveket, melyek
Kusper Judit „Eltört a kis tükör” Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda... more Kusper Judit „Eltört a kis tükör” Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda, Czóbel, Kosztolányi) Értekezésemben a magyar líra egyik kiemelkedő fontosságú, ám az utóbbi időben kevés hangsúlyt kapó területével, a 19. század végének és a 20. század elejének alkotásaival foglalkozom. Elméleti alapvetésként a kanonizáció és a korszakolás problematikája kerül az értelmező olvasás horizontjába: megkísérlem újrafogalmazni és aktualizálni az e kérdéskörben lehetséges felvetéseket, amennyiben a korszakfogalmak és a korszakolás kényszere felől a kanonizáció és a kánonok létének és identitásképző erejének irányába mozdítom el problémafelvetés igényét. A kanonizációhoz szorosan kapcsolódva tárgyalom a szubjektum és az individuum kérdéskörét: az válik fontossá számomra, hogy ki milyen pozícióból beszél, hogyan képződik meg a szövegek beszélője, s nem csupán az, hogy mikor képződik meg. Egységes álláspontot nehéz lenne képviselni, így dolgozatom is több szempont érvényesítés...
Hogyan képes megteremteni magát a (pszeudo)modern szubjektum, miként jelenik meg az én az előző s... more Hogyan képes megteremteni magát a (pszeudo)modern szubjektum, miként jelenik meg az én az előző századforduló szövegeiben? E kérdésekre igyekszünk választ keresni, s három alkotó, Vajda János, Czóbel Minka és Kosztolányi Dezső műveit értelmezve az én megnyilvánulásainak és olvasási lehetőségeinek különféle változatait igyekszünk egy posztmodern horizontú befogadás felől szemlélni. Vajdát olvasva az emlékezettechnikák poétikai sokszínűsége, Czóbel szövegeinek sajátos szubjektumfelfogása vagy éppen gender szempontú olvasata, míg Kosztolányi egyes verseinek sokarcú és sokhangú világa kínálhat érvényes kérdéséket és válaszokat a klasszikus művek mai olvasóinak. A szubjektumelméleti kérdések elvezetnek bennünket a szétszórt, soha (többé) nem egységes szubjektum problematikájához, mely az egész korszak egyik leglényegesebb tapasztalata lehet.1. Bevezetés - 7 2. A kánon mint az olvasás lehetősége - 17 2.1. A kánon mint a kulturális szféra rendezőelve - 18 2.2. Toldy, Bajza, Gyulai - 23 2.3...
Irodalom és kanonizáció : Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól, 2022
CONCEPTIONS, CORPUS AND CANON IN THE TENTATIVE SCHOOL-BOOKS It’s not easy to write about a new sc... more CONCEPTIONS, CORPUS AND CANON IN THE TENTATIVE SCHOOL-BOOKS It’s not easy to write about a new school-book especially not about a tentative, immature book. In my study I try to introduce and interpret the new Irodalom tankönyv 5. and 6. (School-book for literature for the 5th and 6th classes), underline the problems with the selection and interpretation of the texts and with the explication literal categories
Narrativen und weibliche Sprecher in der Vörösmartys Schrift Csongor und Tünde ----- Wie entsteht... more Narrativen und weibliche Sprecher in der Vörösmartys Schrift Csongor und Tünde ----- Wie entsteht eine wiebliche Narrative, wenn der Autor männlich ist? Wie können wir eine dramatische Dichtung des 19. Jahrhunderst als ein Hypetext lesen? Wir suchen die Fragen mit der Hilfe der vier Lesemethoden (sensus litteralis, sensus moralis, sensus allegoricus, sensus anagogicus), daneben versuchen wir die Möglichkeiten der versciedenen Genres zu interpretieren. Vörösmartys Schrift, Csongor és Tünde lässt sich von der Richtung des Märchens, der schönen Historien, des Schuldramas und der Gattungen der populären Texte. In meiner Arbeit schreibe ich über die Sprach- und Identitätsmöglichkeiten der weiblichen Personen (die Hexe Mirígy, die Fee Tünde, die Magd Ilma und die Frau der Nacht). Wir werden sehen, dass die Hauptrolle in dieser Geschichte nicht der Prinz Csongor spielt, sonder Tünde, die Fee. Csongor geht an einem Wanderweg, aber er macht eigentlich nichts, was für seine Seele, für Seine I...
A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló... more A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló irodalom? Mire vonatkozhat e kérdés megszorítása? Műfajként vagy kánonként tekintünk-e a vizsgálandó korpuszra? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztathatják a témával foglalkozó kutatót vagy olvasót, amikor azzal szembesül, hogy hol létezőként, hol nem is létezőként definiálják a gyermek-és ifjúsági irodalmat. A kérdés komplexitását jelzi az elnevezés határozatlansága is: Komáromi Gabriella az általa szerkesztett Gyermekirodalom 2 című kötet Mi a gyermekirodalom? 3 című nyitótanulmányában következetesen a gyermekirodalom kifejezést használja, bár megjegyzi, hogy az "ifjúsági" jelző árnyalja, pontosabbá teszi a kifejezést. Példái az európai irodalmak gyermekirodalom-fogalmaira támaszkodnak: "az angol, az orosz csak a gyermekirodalom szót használja: children's literature, gyetszkaja literatura. S többnyire a francia is elegendőnek tart annyit, hogy littérature enfantine. A magyar nyelv a szószaporító, de árnyalt gyermek-és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder-und Jugendliteratur nyomán." 4 A gyermekirodalom kifejezést a befogadók felől értelmezi, hiszen nem a különböző poétikai sajátosságokra, hanem a művek "címzettjére" koncentrálva hozza létre a gyermekirodalmi kánon korpuszát. A gyermekirodalom így alapvetően korosztályspecifikus művekre építő irodalmi fogalom, mely magában foglalja az ifjúsági irodalmat is. Az ifjúsági irodalom fogalma viszont ennél problematikusabbá teszi a képletet, hiszen hol a korai serdülőkor műveit foglalja magába (Komáromi Gabriella a 11-14 éves serdülőket sorolja e kategóriába), hol inkább a fiatal felnőttekre helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évek angol nyelvű szakirodalma YA literature (Young Adult Literature, azaz fiatal felnőttek irodalma) gyűjtőfogalom alatt említi a 12-18 éves korosztályt megszólító műveket, melyek
While studying the definition of historical novel we’re looking for an answer: what role will the... more While studying the definition of historical novel we’re looking for an answer: what role will the changing media play in the creation of the concept of the genre. The most well-known novels of Géza Gárdonyi are designated as historical novels and are studies as representations of history. We are able to answer the question concerning the genre: the historical novel is not just the representation of the past; the concept of history in it isn’t allegorical. Neither is the historical novel an alternative history. It can, however, change the real into permanent imaginative and with this it can be the allegory of reading and re-reading texts and of the remembrance of texts
A listából hiányoznak a nem regisztrált pallagi, nagyhegyesi, bécsi és grazi alkalmi ismerősök, a... more A listából hiányoznak a nem regisztrált pallagi, nagyhegyesi, bécsi és grazi alkalmi ismerősök, akik szintén nem lehettek kevesen. Huszonkét esztendős korában kötötte végzetes házasságát, Gacsáry Emma, a felesége a lista szerint éppen az ötvenhetedik halálos szerelme volt. Mindkettőjük tragédiája, hogy Jablonczay Kálmán kemény kötéses
"Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című ... more "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta.
A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló... more A gyermek-és ifjúsági irodalom mint jelentéskánon Létezik-e csak gyermekeknek vagy ifjaknak szóló irodalom? Mire vonatkozhat e kérdés megszorítása? Műfajként vagy kánonként tekintünk-e a vizsgálandó korpuszra? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztathatják a témával foglalkozó kutatót vagy olvasót, amikor azzal szembesül, hogy hol létezőként, hol nem is létezőként definiálják a gyermek-és ifjúsági irodalmat. A kérdés komplexitását jelzi az elnevezés határozatlansága is: Komáromi Gabriella az általa szerkesztett Gyermekirodalom 2 című kötet Mi a gyermekirodalom? 3 című nyitótanulmányában következetesen a gyermekirodalom kifejezést használja, bár megjegyzi, hogy az "ifjúsági" jelző árnyalja, pontosabbá teszi a kifejezést. Példái az európai irodalmak gyermekirodalom-fogalmaira támaszkodnak: "az angol, az orosz csak a gyermekirodalom szót használja: children's literature, gyetszkaja literatura. S többnyire a francia is elegendőnek tart annyit, hogy littérature enfantine. A magyar nyelv a szószaporító, de árnyalt gyermek-és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder-und Jugendliteratur nyomán." 4 A gyermekirodalom kifejezést a befogadók felől értelmezi, hiszen nem a különböző poétikai sajátosságokra, hanem a művek "címzettjére" koncentrálva hozza létre a gyermekirodalmi kánon korpuszát. A gyermekirodalom így alapvetően korosztályspecifikus művekre építő irodalmi fogalom, mely magában foglalja az ifjúsági irodalmat is. Az ifjúsági irodalom fogalma viszont ennél problematikusabbá teszi a képletet, hiszen hol a korai serdülőkor műveit foglalja magába (Komáromi Gabriella a 11-14 éves serdülőket sorolja e kategóriába), hol inkább a fiatal felnőttekre helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évek angol nyelvű szakirodalma YA literature (Young Adult Literature, azaz fiatal felnőttek irodalma) gyűjtőfogalom alatt említi a 12-18 éves korosztályt megszólító műveket, melyek
Kusper Judit „Eltört a kis tükör” Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda... more Kusper Judit „Eltört a kis tükör” Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda, Czóbel, Kosztolányi) Értekezésemben a magyar líra egyik kiemelkedő fontosságú, ám az utóbbi időben kevés hangsúlyt kapó területével, a 19. század végének és a 20. század elejének alkotásaival foglalkozom. Elméleti alapvetésként a kanonizáció és a korszakolás problematikája kerül az értelmező olvasás horizontjába: megkísérlem újrafogalmazni és aktualizálni az e kérdéskörben lehetséges felvetéseket, amennyiben a korszakfogalmak és a korszakolás kényszere felől a kanonizáció és a kánonok létének és identitásképző erejének irányába mozdítom el problémafelvetés igényét. A kanonizációhoz szorosan kapcsolódva tárgyalom a szubjektum és az individuum kérdéskörét: az válik fontossá számomra, hogy ki milyen pozícióból beszél, hogyan képződik meg a szövegek beszélője, s nem csupán az, hogy mikor képződik meg. Egységes álláspontot nehéz lenne képviselni, így dolgozatom is több szempont érvényesítés...