Károly Penksza - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Károly Penksza

Acta Botanica Hungarica, Sep 1, 2001

A neighbouring-quadrate transect study was conducted in order to examine the possible relationshi... more A neighbouring-quadrate transect study was conducted in order to examine the possible relationship between small scale topography and coenotaxa occurrence and cover in subassociations of Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929 sandy grassland plant community near Fülöpháza. These investigations served as a starting point in later soil seed bank studies. Cover of species was recorded in three transects of different exposition starting on the top of different dunes and ending in the depressions. Subassociations and facies forming species of the community occurred in all investigated transects. Parts of the transects could not have been classified unambiguously into any of the coenotaxa mentioned in the literature. In these zones the characteristic species of the different subassociations and facies were occurring together. These patches are probably also the ones where changes in dominance relations and simultaneous spread of a species can relatively easily happen, as it is the case with Cleistogenes serotina. Annual vegetation of the open sandy grassland, on the other hand, has occurred only in the transition zones, between the subassociations or facies. In these transects moss-lichen synusia were present usually in the subassociation Festucetum vaginatae stipetosum pennataeKerner 1863.

Acta Botanica Hungarica, 2001

Gyepgazdálkodási Közlemények, Jul 6, 2021

Gyepgazdálkodási Közlemények-Grassland Studies, 2011

gyep.kti.szie.hu

Examination of the soilplant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of natur... more Examination of the soilplant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of nature conservation measures on the vegetation.-Thaiszia-J. Bot. 16: 109-119.

Journal of Landscape Ecology, Dec 29, 2009

Összefoglalás: Biharugra környékén végeztünk cönológiai vizsgálatokat löszpusztarét és magassásré... more Összefoglalás: Biharugra környékén végeztünk cönológiai vizsgálatokat löszpusztarét és magassásrét állományokban. Mindkét társulásból természetközeli és siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) dominálta állományokat is felkerestünk, és egyenként 7-7 reprezentatív cönológiai felvételt készítettünk. Munkánk során arra kerestük a választ, mennyiben befolyásolja egy faj felszaporodása a különböző növénytársulások cönológiai viszonyait, melyek azok a fajok amelyek leggyakrabban fordulnak elő a siska nádtippannal együtt, melyek azok amelyek a legritkábban, illetve melyek tűnnek el a vegetációtípusból a siska nádtippan megjelenésével. Összehasonlítva az intakt, illetve a siskanád által elözönlött társulásokat, a következőket tapasztaltuk: a magassásrétek átlagos fajszáma igen hasonló a két szituációban (7,85, illetve 7,28), míg a természetközeli löszgyepek 30,85-os fajszámához képest a siskanádas állományok fajszegények (13,14 faj kvadrátonként). Az összborítást érintetlen mocsárrét esetében 81,7%-nak találtuk, siskanáda állományban ez az érték magasabb, 100,85% volt. A löszgyepeknél a tendencia ezzel ellentéts volt, 122,29%-ról 97,51%-ra csökkent a növényzet borítása, feltehetőleg a gyep szegényesebb szintezettsége miatt. A siska nádtippan által dominált állományokban a Calamagrostis mennyisége mocsárréten 77,9%-ot, löszgyepben 51,4%-ot tett ki. A siska nádtippan az eredeti gyep fajait jelentősen háttérbe szorította, egymáshoz viszonyított mennyiségüket teljesen megváltoztatta. A felvételek többváltozós elemzésével három nagy csoportot különítettünk el: az intakt mocsárrétek, az intakt löszgyepek és a siska nádtippan által dominált löszgyep és magassásrét felvételek csoportját. Megállapítottuk, hogy a siska nádtippan dominálta állományok elvesztik eredeti jellegzetességüket és jobban hasonlítanak egymásra, mint az elözönlött társulásra.

Tájökológiai Lapok

A Bükki Nagymező legelőn talajvizsgálatokat végeztünk, az 1994, 2004 és 2005-ben folytatott cönol... more A Bükki Nagymező legelőn talajvizsgálatokat végeztünk, az 1994, 2004 és 2005-ben folytatott cönológia vizsgálatokkal mintaterületein, a nyári szálláshelytől távolodva. A vizsgált mintaterületek talajtani felmérése alapján a terület eredeti, tipikus talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt. A területet eredetileg erdő borította. A termőréteg-vastagságok a vizsgált szelvényekben igen nagy értékek között mozgott (60–90 cm). Helyenként a barna rendzina talaj volt a jellemző, és kolluviumok is kialakultak. A nyári szállás közelében lévő feltalajból vett mintákban a magas volt a foszfor- és kálium-tartalom (P2O5 229–321 ppm, K2O 317–537 ppm), amely az állatok túlzott koncentrált jelenlétét jelzi. Az elemfelhalmozások mellett az intenzív taposás hatásaként, a talajok a fellazított talajfelszín intenzívebb eróziója miatt sekélyekké váltak. A legeltetés során a túlzott legeltetés főleg ha túlzott taposással is társul, már a vizsgát 11 év alatt is a növényzet jelentős degradációjához v...

Tájökológiai Lapok

A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegelt... more A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), kaszálón és a legelő területén belül található itató környékén folytattunk a 2008-as legeltetési idény során 5 alkalommal botanikai, gyepgazdálkodási és takarmányozási vizsgálatokat. Mintaterületenként 5 cönológia felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A mintaterületek közül a kiegészítő legelőn és a kontroll területen kis fajszám adódott (20–30). Az alullegeltetett területen az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajszám szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A túllegeltet terület a látványosan magas fajszám ellenére (38–39) sok gyom jellegű növényt tartalmaz, a gyep takarmányértéke pedig gyenge. Itt a legeltetési terhelést csökkenteni kell. A kaszáló, ha fajszámában (26–27) el is marad a t...

Tájökológiai Lapok

A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csa... more A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csak gyepes, kaszált szegélyben készítettünk érintkező kvadrátokból 6−6 transzszektet. A fajok borítási értékeit 5-ben jegyeztük fel. Az adatokat kétutas klaszter analízis és DCA analízis során értékeltük. Az eredmények alapján az erdős-gyepes transzszektek szegély fajkészlete teljesen átalakult, elszegényedett és az invazáziós bálványfa vált uralkodóvá. A gyepes szegély továbbra is nagy fajszámot tartalmazott. A gyep kezelése, kaszálása a fajszám megőrzésében jelentős szerepet játszott. A szántóföldi kvadrátokban általános, hogy a szegélytől haladva a fajszám csökken. A szegélyhatás erdős-gyepes társulásnál csak az első kvadrátban érvényesül, ezzel szemben a kaszált útszéli mezsgyében a 2. kvadrátban is kimutatható nagyobb fajszám.

Tájökológiai Lapok

A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződö... more A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződött. A taréjos búzafű (Agropyron pectiforme) heverő seprűfűvel (Kochia prostrata) alkotott társulása (Agropyro-Kochietum prostratae Zólyomi 1958) az eltelt vizsgált időszakban jelentősen terjedt, szinte meghódította a halom teljes gyepfoltját. 2000-ben és 2004-ben ugyanazon a helyen ismételtük meg a botanikai mintavételt. Transzszekt vizsgálatot végeztünk, 3 sávban. Ezzel párhuzamosan talajmintákat is vettünk, és az aktuális víztartalmat vizsgáltuk, ami szerint némileg a csúcs mutatkozott nedvesebb élőhelynek. A növények relatív vízigényének alapján a lábi terület adódott szárazabbnak, ami azzal magyarázható, hogy a vízigényesebb fajok visszahúzódtak, eltűntek, és a löszgyep szárazságot jobban tűrő fajai maradtak meg. Jelen vizsgálat alapján igazolható, hogy a területen az elmúlt évek szárazabb, aszályosabb időszakát – a szárazabb termőhely igényű vegetáció terjeszkedésével, és a mezofila...

Tájökológiai Lapok

Munkánk során egy Északi- középhegységi juhlegelőn vizsgáltuk a fenyérfű hatását a gyep biodiverz... more Munkánk során egy Északi- középhegységi juhlegelőn vizsgáltuk a fenyérfű hatását a gyep biodiverzitására mikrocönológiai módszerekkel. A fenyérfüves állományban a fajkombinációk maximális száma a kontroll terület értékeinek, csupán kb. 1/ -e volt. Vagyis a fenyérfű felszaporodása erősen korlátozza a fajok szabad kombinálódását, így nem tudnak együtt élni. Ennek eredményeként sérül a gyep belső szerkezete.Őszre a fenyérfű dominanciájának növekedése és a tavaszi egyévesek eltűnése minden esetben a kompozíciós diverzitás csökkenését okozta. A fenyérfüves lineák esetében negatív korrelációt találtunk a bennük talált fenyérfű mennyisége és az avar gyakorisága valamint a kompozíciós diverzitás között.A transzszektek állapottérben való elhelyezése megmutatta, hogy a fenyérfüves állomány esetében a kompetitív kizárás, míg a kontroll állomány esetében a kompetíció és a zavarás együttes jelenléte a fő mintázatalakító tényező.Mivel a lineák helye rögzítve van a mikrocönológiai vizsgálatok megi...

Tájökológiai Lapok

Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó... more Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőit hasonlítottuk össze botanikai és gyepgazdálkodási szempontok alapján. A két mintaterület főbb jellemzőiben hasonló (társulástípus, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürkemarhával, Balatoncsicsón pedig holstein-fríz tejelő marhával végzik a legeltetést. A két mintaterület mikrocönológiai felvételezési adataiból becsült fajdenzitást és a florális diverzitás maximumokat vizsgálva kitűnik, hogy a balatoncsicsói mintaterületen talált fajkombinációs gyakoriságok mindenhol kisebbek voltak, mint a badacsonytördemici mintaterület hasonló értékei. Az összes fajt bevonva az elemzésekbe és a faj-terület összefüggést vizsgálva nem látszik lényeges különbség a két mintaterület között. Az együttélés jellemző térbeli léptékeinek a tekintetében sem tapasztaltunk különbséget. A takarmányozás szempontjából értéktelen és ...

Tájökológiai Lapok

A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi a... more A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi aszpektusban is havi szinten. A felvételezés során %-os becslési módszert alkalmaztuk. A mintaterületeket véletlenszerűen jelöltük ki, melyek minden esetben 1×1 m-es kvadrátok voltak. Mintaterületenként, egyegy mezőgazdasági táblában 6 négyzetet vizsgáltunk NÉMETH (2002) által módosított 1×1 m-es kvadrátokban. A táblaszéleket és táblán belüli területeket is 3–3 ismétlésben mértük fel. A lucerna táblák közül a leggazdagabb gyomflóra a fiatal vetett táblában volt, mind a cönológiai, mind a magbank vizsgálatai alapján. A több éves lucerna táblák a gyomok mennyiségében és a magbankban is kisebb volt. A lucerna kompetíciós képessége és árnyékoló hatása a gyomosodást csökkentette. A ökogazdaság gyomvegetációja volt a legfajszegényebb, de magbankban itt jelentősebb, mint a hagyományos gazdálkodású táblában.

Plants

In nature conservation today, there is a global problem with the aggressive expansion of invasive... more In nature conservation today, there is a global problem with the aggressive expansion of invasive plant species and the conservation of valuable grassland vegetation. Based on this, the following question has been formed: Is the domestic water buffalo (Bubalus bubalis) appropriate for managing various habitat types? How does grazing by water buffalo (Bubalus bubalis) affect on grassland vegetation? This study was carried out in four areas of Hungary. One of the sample areas was in the Mátra Mountains, on dry grassland areas where grazing had been applied for two, four and six years. The other sample areas were in the Zámolyi Basin, where wet fens with a high risk of Solidago gigantea and in a typic Pannonian dry grassland were investigated. In all areas, grazing was carried out with domestic water buffalo (Bubalus bubalis). During the study, we carried out a coenological survey, examining the change of cover of plant species, their feed values and the biomass of the grassland. Accor...

Land

Our study focused on the compositional changes of Pannonian semi-natural dry grasslands. The pres... more Our study focused on the compositional changes of Pannonian semi-natural dry grasslands. The preservation of these valuable habitats requires regular management. Our mowing experiment aimed to study the suppression of the native dominant Calamagrostis epigejos L. Roth in mid-successional grasslands. Mowing was applied twice a year in eight permanent plots. The vegetation was sampled annually from 2001 to 2021. The impacts of mowing were tested using repeated–measures analysis of variance (ANOVA). After 10 years, the cover of C. epigejos in the mown plots decreased significantly, from an initial average cover of 56.6 to 5.6%. In 20 years, it declined to 1.3%. Surprisingly, in the control plots, it decreased also from 63.7 to 6.9%. Species richness was affected by mowing: significant differences between mown and control plots were detected from the eighth year of our experiment. However, species richness steadily increased in both treatment types from 15 to 36 in the mown plots and 18...

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2009

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2011

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2013

Journal of Landscape Ecology, 2011

Osszefoglalas: munkank soran egy eszakikozephegysegi juhlegelőn vizsgaltuk a fenyerfű hatasat a g... more Osszefoglalas: munkank soran egy eszakikozephegysegi juhlegelőn vizsgaltuk a fenyerfű hatasat a gyep biodiverzitasara mikroconologiai modszerekkel. A fenyerfuves allomanyban a fajkombinaciok maximalis szama a kontroll terulet ertekeinek, csupan kb. /10-e volt. vagyis a fenyerfű felszaporodasa erősen korlatozza a fajok szabad kombinalodasat, igy nem tudnak egyutt elni. ennek eredmenyekent serul a gyep belső szerkezete. Őszre a fenyerfű dominanciajanak novekedese es a tavaszi egyevesek eltűnese minden esetben a kompozicios diverzitas csokkeneset okozta. A fenyerfuves lineak eseteben negativ korrelaciot talaltunk a bennuk talalt fenyerfű mennyisege es az avar gyakorisaga valamint a kompozicios diverzitas kozott. A transzszektek allapotterben valo elhelyezese megmutatta, hogy a fenyerfuves allomany eseteben a kompetitiv kizaras, mig a kontroll allomany eseteben a kompeticio es a zavaras egyuttes jelenlete a fő mintazatalakito tenyező. mivel a lineak helye rogzitve van a mikroconologiai ...

Acta Botanica Hungarica, Sep 1, 2001

A neighbouring-quadrate transect study was conducted in order to examine the possible relationshi... more A neighbouring-quadrate transect study was conducted in order to examine the possible relationship between small scale topography and coenotaxa occurrence and cover in subassociations of Festucetum vaginatae Rapaics ex Soó 1929 sandy grassland plant community near Fülöpháza. These investigations served as a starting point in later soil seed bank studies. Cover of species was recorded in three transects of different exposition starting on the top of different dunes and ending in the depressions. Subassociations and facies forming species of the community occurred in all investigated transects. Parts of the transects could not have been classified unambiguously into any of the coenotaxa mentioned in the literature. In these zones the characteristic species of the different subassociations and facies were occurring together. These patches are probably also the ones where changes in dominance relations and simultaneous spread of a species can relatively easily happen, as it is the case with Cleistogenes serotina. Annual vegetation of the open sandy grassland, on the other hand, has occurred only in the transition zones, between the subassociations or facies. In these transects moss-lichen synusia were present usually in the subassociation Festucetum vaginatae stipetosum pennataeKerner 1863.

Acta Botanica Hungarica, 2001

Gyepgazdálkodási Közlemények, Jul 6, 2021

Gyepgazdálkodási Közlemények-Grassland Studies, 2011

gyep.kti.szie.hu

Examination of the soilplant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of natur... more Examination of the soilplant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of nature conservation measures on the vegetation.-Thaiszia-J. Bot. 16: 109-119.

Journal of Landscape Ecology, Dec 29, 2009

Összefoglalás: Biharugra környékén végeztünk cönológiai vizsgálatokat löszpusztarét és magassásré... more Összefoglalás: Biharugra környékén végeztünk cönológiai vizsgálatokat löszpusztarét és magassásrét állományokban. Mindkét társulásból természetközeli és siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) dominálta állományokat is felkerestünk, és egyenként 7-7 reprezentatív cönológiai felvételt készítettünk. Munkánk során arra kerestük a választ, mennyiben befolyásolja egy faj felszaporodása a különböző növénytársulások cönológiai viszonyait, melyek azok a fajok amelyek leggyakrabban fordulnak elő a siska nádtippannal együtt, melyek azok amelyek a legritkábban, illetve melyek tűnnek el a vegetációtípusból a siska nádtippan megjelenésével. Összehasonlítva az intakt, illetve a siskanád által elözönlött társulásokat, a következőket tapasztaltuk: a magassásrétek átlagos fajszáma igen hasonló a két szituációban (7,85, illetve 7,28), míg a természetközeli löszgyepek 30,85-os fajszámához képest a siskanádas állományok fajszegények (13,14 faj kvadrátonként). Az összborítást érintetlen mocsárrét esetében 81,7%-nak találtuk, siskanáda állományban ez az érték magasabb, 100,85% volt. A löszgyepeknél a tendencia ezzel ellentéts volt, 122,29%-ról 97,51%-ra csökkent a növényzet borítása, feltehetőleg a gyep szegényesebb szintezettsége miatt. A siska nádtippan által dominált állományokban a Calamagrostis mennyisége mocsárréten 77,9%-ot, löszgyepben 51,4%-ot tett ki. A siska nádtippan az eredeti gyep fajait jelentősen háttérbe szorította, egymáshoz viszonyított mennyiségüket teljesen megváltoztatta. A felvételek többváltozós elemzésével három nagy csoportot különítettünk el: az intakt mocsárrétek, az intakt löszgyepek és a siska nádtippan által dominált löszgyep és magassásrét felvételek csoportját. Megállapítottuk, hogy a siska nádtippan dominálta állományok elvesztik eredeti jellegzetességüket és jobban hasonlítanak egymásra, mint az elözönlött társulásra.

Tájökológiai Lapok

A Bükki Nagymező legelőn talajvizsgálatokat végeztünk, az 1994, 2004 és 2005-ben folytatott cönol... more A Bükki Nagymező legelőn talajvizsgálatokat végeztünk, az 1994, 2004 és 2005-ben folytatott cönológia vizsgálatokkal mintaterületein, a nyári szálláshelytől távolodva. A vizsgált mintaterületek talajtani felmérése alapján a terület eredeti, tipikus talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt. A területet eredetileg erdő borította. A termőréteg-vastagságok a vizsgált szelvényekben igen nagy értékek között mozgott (60–90 cm). Helyenként a barna rendzina talaj volt a jellemző, és kolluviumok is kialakultak. A nyári szállás közelében lévő feltalajból vett mintákban a magas volt a foszfor- és kálium-tartalom (P2O5 229–321 ppm, K2O 317–537 ppm), amely az állatok túlzott koncentrált jelenlétét jelzi. Az elemfelhalmozások mellett az intenzív taposás hatásaként, a talajok a fellazított talajfelszín intenzívebb eróziója miatt sekélyekké váltak. A legeltetés során a túlzott legeltetés főleg ha túlzott taposással is társul, már a vizsgát 11 év alatt is a növényzet jelentős degradációjához v...

Tájökológiai Lapok

A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegelt... more A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), kaszálón és a legelő területén belül található itató környékén folytattunk a 2008-as legeltetési idény során 5 alkalommal botanikai, gyepgazdálkodási és takarmányozási vizsgálatokat. Mintaterületenként 5 cönológia felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A mintaterületek közül a kiegészítő legelőn és a kontroll területen kis fajszám adódott (20–30). Az alullegeltetett területen az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajszám szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A túllegeltet terület a látványosan magas fajszám ellenére (38–39) sok gyom jellegű növényt tartalmaz, a gyep takarmányértéke pedig gyenge. Itt a legeltetési terhelést csökkenteni kell. A kaszáló, ha fajszámában (26–27) el is marad a t...

Tájökológiai Lapok

A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csa... more A Gödöllői-dombság területén, Kartal határában 1994 és 2012-ben búzatáblában, erdős-gyepes és csak gyepes, kaszált szegélyben készítettünk érintkező kvadrátokból 6−6 transzszektet. A fajok borítási értékeit 5-ben jegyeztük fel. Az adatokat kétutas klaszter analízis és DCA analízis során értékeltük. Az eredmények alapján az erdős-gyepes transzszektek szegély fajkészlete teljesen átalakult, elszegényedett és az invazáziós bálványfa vált uralkodóvá. A gyepes szegély továbbra is nagy fajszámot tartalmazott. A gyep kezelése, kaszálása a fajszám megőrzésében jelentős szerepet játszott. A szántóföldi kvadrátokban általános, hogy a szegélytől haladva a fajszám csökken. A szegélyhatás erdős-gyepes társulásnál csak az első kvadrátban érvényesül, ezzel szemben a kaszált útszéli mezsgyében a 2. kvadrátban is kimutatható nagyobb fajszám.

Tájökológiai Lapok

A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződö... more A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződött. A taréjos búzafű (Agropyron pectiforme) heverő seprűfűvel (Kochia prostrata) alkotott társulása (Agropyro-Kochietum prostratae Zólyomi 1958) az eltelt vizsgált időszakban jelentősen terjedt, szinte meghódította a halom teljes gyepfoltját. 2000-ben és 2004-ben ugyanazon a helyen ismételtük meg a botanikai mintavételt. Transzszekt vizsgálatot végeztünk, 3 sávban. Ezzel párhuzamosan talajmintákat is vettünk, és az aktuális víztartalmat vizsgáltuk, ami szerint némileg a csúcs mutatkozott nedvesebb élőhelynek. A növények relatív vízigényének alapján a lábi terület adódott szárazabbnak, ami azzal magyarázható, hogy a vízigényesebb fajok visszahúzódtak, eltűntek, és a löszgyep szárazságot jobban tűrő fajai maradtak meg. Jelen vizsgálat alapján igazolható, hogy a területen az elmúlt évek szárazabb, aszályosabb időszakát – a szárazabb termőhely igényű vegetáció terjeszkedésével, és a mezofila...

Tájökológiai Lapok

Munkánk során egy Északi- középhegységi juhlegelőn vizsgáltuk a fenyérfű hatását a gyep biodiverz... more Munkánk során egy Északi- középhegységi juhlegelőn vizsgáltuk a fenyérfű hatását a gyep biodiverzitására mikrocönológiai módszerekkel. A fenyérfüves állományban a fajkombinációk maximális száma a kontroll terület értékeinek, csupán kb. 1/ -e volt. Vagyis a fenyérfű felszaporodása erősen korlátozza a fajok szabad kombinálódását, így nem tudnak együtt élni. Ennek eredményeként sérül a gyep belső szerkezete.Őszre a fenyérfű dominanciájának növekedése és a tavaszi egyévesek eltűnése minden esetben a kompozíciós diverzitás csökkenését okozta. A fenyérfüves lineák esetében negatív korrelációt találtunk a bennük talált fenyérfű mennyisége és az avar gyakorisága valamint a kompozíciós diverzitás között.A transzszektek állapottérben való elhelyezése megmutatta, hogy a fenyérfüves állomány esetében a kompetitív kizárás, míg a kontroll állomány esetében a kompetíció és a zavarás együttes jelenléte a fő mintázatalakító tényező.Mivel a lineák helye rögzítve van a mikrocönológiai vizsgálatok megi...

Tájökológiai Lapok

Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó... more Vizsgálatunkban két, a Káli-medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőit hasonlítottuk össze botanikai és gyepgazdálkodási szempontok alapján. A két mintaterület főbb jellemzőiben hasonló (társulástípus, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürkemarhával, Balatoncsicsón pedig holstein-fríz tejelő marhával végzik a legeltetést. A két mintaterület mikrocönológiai felvételezési adataiból becsült fajdenzitást és a florális diverzitás maximumokat vizsgálva kitűnik, hogy a balatoncsicsói mintaterületen talált fajkombinációs gyakoriságok mindenhol kisebbek voltak, mint a badacsonytördemici mintaterület hasonló értékei. Az összes fajt bevonva az elemzésekbe és a faj-terület összefüggést vizsgálva nem látszik lényeges különbség a két mintaterület között. Az együttélés jellemző térbeli léptékeinek a tekintetében sem tapasztaltunk különbséget. A takarmányozás szempontjából értéktelen és ...

Tájökológiai Lapok

A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi a... more A vizsgálatokat Dömsöd határában lévő homoki mezőgazdasági területeken végeztük őszi és tavaszi aszpektusban is havi szinten. A felvételezés során %-os becslési módszert alkalmaztuk. A mintaterületeket véletlenszerűen jelöltük ki, melyek minden esetben 1×1 m-es kvadrátok voltak. Mintaterületenként, egyegy mezőgazdasági táblában 6 négyzetet vizsgáltunk NÉMETH (2002) által módosított 1×1 m-es kvadrátokban. A táblaszéleket és táblán belüli területeket is 3–3 ismétlésben mértük fel. A lucerna táblák közül a leggazdagabb gyomflóra a fiatal vetett táblában volt, mind a cönológiai, mind a magbank vizsgálatai alapján. A több éves lucerna táblák a gyomok mennyiségében és a magbankban is kisebb volt. A lucerna kompetíciós képessége és árnyékoló hatása a gyomosodást csökkentette. A ökogazdaság gyomvegetációja volt a legfajszegényebb, de magbankban itt jelentősebb, mint a hagyományos gazdálkodású táblában.

Plants

In nature conservation today, there is a global problem with the aggressive expansion of invasive... more In nature conservation today, there is a global problem with the aggressive expansion of invasive plant species and the conservation of valuable grassland vegetation. Based on this, the following question has been formed: Is the domestic water buffalo (Bubalus bubalis) appropriate for managing various habitat types? How does grazing by water buffalo (Bubalus bubalis) affect on grassland vegetation? This study was carried out in four areas of Hungary. One of the sample areas was in the Mátra Mountains, on dry grassland areas where grazing had been applied for two, four and six years. The other sample areas were in the Zámolyi Basin, where wet fens with a high risk of Solidago gigantea and in a typic Pannonian dry grassland were investigated. In all areas, grazing was carried out with domestic water buffalo (Bubalus bubalis). During the study, we carried out a coenological survey, examining the change of cover of plant species, their feed values and the biomass of the grassland. Accor...

Land

Our study focused on the compositional changes of Pannonian semi-natural dry grasslands. The pres... more Our study focused on the compositional changes of Pannonian semi-natural dry grasslands. The preservation of these valuable habitats requires regular management. Our mowing experiment aimed to study the suppression of the native dominant Calamagrostis epigejos L. Roth in mid-successional grasslands. Mowing was applied twice a year in eight permanent plots. The vegetation was sampled annually from 2001 to 2021. The impacts of mowing were tested using repeated–measures analysis of variance (ANOVA). After 10 years, the cover of C. epigejos in the mown plots decreased significantly, from an initial average cover of 56.6 to 5.6%. In 20 years, it declined to 1.3%. Surprisingly, in the control plots, it decreased also from 63.7 to 6.9%. Species richness was affected by mowing: significant differences between mown and control plots were detected from the eighth year of our experiment. However, species richness steadily increased in both treatment types from 15 to 36 in the mown plots and 18...

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2009

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2011

Gyepgazdálkodási Közlemények, 2013

Journal of Landscape Ecology, 2011

Osszefoglalas: munkank soran egy eszakikozephegysegi juhlegelőn vizsgaltuk a fenyerfű hatasat a g... more Osszefoglalas: munkank soran egy eszakikozephegysegi juhlegelőn vizsgaltuk a fenyerfű hatasat a gyep biodiverzitasara mikroconologiai modszerekkel. A fenyerfuves allomanyban a fajkombinaciok maximalis szama a kontroll terulet ertekeinek, csupan kb. /10-e volt. vagyis a fenyerfű felszaporodasa erősen korlatozza a fajok szabad kombinalodasat, igy nem tudnak egyutt elni. ennek eredmenyekent serul a gyep belső szerkezete. Őszre a fenyerfű dominanciajanak novekedese es a tavaszi egyevesek eltűnese minden esetben a kompozicios diverzitas csokkeneset okozta. A fenyerfuves lineak eseteben negativ korrelaciot talaltunk a bennuk talalt fenyerfű mennyisege es az avar gyakorisaga valamint a kompozicios diverzitas kozott. A transzszektek allapotterben valo elhelyezese megmutatta, hogy a fenyerfuves allomany eseteben a kompetitiv kizaras, mig a kontroll allomany eseteben a kompeticio es a zavaras egyuttes jelenlete a fő mintazatalakito tenyező. mivel a lineak helye rogzitve van a mikroconologiai ...