Turai Tünde - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Turai Tünde

socio.hu, 2017

A posztszocialista országok munkavállalói számára lehetővé vált a rendszerváltást követően a glob... more A posztszocialista országok munkavállalói számára lehetővé vált a rendszerváltást követően a globális háztartásiparba való belépés, a külföldi pénzforrásokhoz való hozzáférés, a korábbi szerepekből való kitörés és egy új identitás kialakítása. A származási és befogadó ország társadalmi adottságai olyan dinamikákat aktiválnak, melyek ezt a pályát nyitva tartják az olcsó keleti munkaerő részére, ám a migráns ápolói foglalkoztatás a rá jellemző strukturális tényezők és gender-jellemzők következtében rétegzett egyenlőtlenségekkel jár, melyek sajátosan meghatározzák a szektor alkalmazottainak életminőségét és lehetőségeit. A globális jelenségben részt vevők ugyan kényszerpályák szorításában, kontrollált mozgástérben és strukturális korlátozások között valósítják meg migrációs pályájukat, mégis cselekvő és hatással bíró aktorokként tekintek rájuk. Ez a megközelítés láthatóvá teszi ugyanis, hogy a kelet-és közép-európai migráns nők milyen módokon hozzák meg döntéseiket az adott keretek között, hogyan tágítják azokat vagy szorulnak bele, hogyan szabják magukra, valamint azt is, mindezek miképpen befolyásolják őket, és hogyan hatnak vissza korábbi kapcsolataikra, gyakorlataikra, értelmezéseikre. Tanulmányomban azt tárom fel, hogy a migráns életszakasz milyen helyet foglal el a személyes életútban, hogyan kapcsolódik a korábbi életelképzelésekhez és élettapasztalatokhoz, milyen új kereteket rendel az egyéni életlehetőségekhez, miként formálja újra az egyén társadalmi környezetét, hogyan képződnek az idegenség és az otthon kategóriái a migráció során, vagyis: milyen beilleszkedési utakat és útvesztőket járnak be a kelet-és közép-európai háztartási alkalmazottak, illetve ezt milyen kiilleszkedési folyamatok kísérik. Kulcsszavak: női migráció, integráció, rétegzett egyenlőtlenség, informális gazdaság, idősgondozás, globális háztartásipar, otthon, idegenség-képzetek 1 Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 2 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

Demográfia English Edition

Globalization consists of various interactions between structural and individual level factors. I... more Globalization consists of various interactions between structural and individual level factors. It is a process that determines social structures, and thus the framework of individual level decisions and action, while some of the actors are actively engaged in shaping them. There is a demand for migrant care work in health and elderly care services and is formed at the intersection of multiple spheres of actions (of the state, private sphere, families). The cheap and flexible human resource capacities, providing partly professional and partly familialtype care with long working hours (even around the clock) on a long run, can be recruited among women coming from abroad. The reproduction sector that has been integrated into the global labor market, and has become a notable section itself, raises several new questions, compelling us to examine the interference of three aspects: gender, migration and care. In my paper I aim at demonstrating how women from Eastern and Central Europe got involved in the global care sector, how they contribute to its functioning, and what work regimes have been established within the sectors covered by them.

After the collapse of the iron curtain, Eastern and Central European women, just as Philippine an... more After the collapse of the iron curtain, Eastern and Central European women, just as
Philippine and Latin American women had done formerly, entered the household
sector taking shape within the global labour market. Due to the commercialization
of the work of professional caregivers and its international export, it has
become a sector which, although has got institutionalised, preserved familiar
traits, therefore the framework of labour is flexible and the status of employee
is unclear. In understanding this phenomenon, discourse analysis plays a vital
role. Since the migrants exist in a transnational social space, constituted by
the receptive local community, network of new acquaintances, and the leftbehind
community, the author analyses discourses that come into being in this
international context. The author has identified three major discourses in the
Eastern and Central European migration of the care industry, which have taken
shape in three different spatial contexts of migration. The cores differ just as
well as the discursive practices and meaning-assigning strategies. The article
also presents in what way discourses taking shape in a global context position
migrant women and how these women position themselves, to which direction
and with what verbal strategies they try to displace their status. (1) In the Italian-
Romanian relation a victim and suffering discourse was formed, since here the
basic problem concerns motherhood and the fulfilment of maternal tasks. (2) In
the Hungarian-Israeli context exoticism got into the centre of the discourse,
which proves to be a good strategy to overcome anti-Semite stereotypes and the
hardships in experiencing multi-layered otherness. (3) In the Central-European
region it is the ethnocentric discourse that arranges migration relations and the
interpretation of the position of caregivers. As a summary it can be claimed that
the dilemma of female caregiving activity (paid or non-paid labour) transformed
into a commodity, the creation of otherness as a necessary result of migration
and the naturalisation derived from the low status of the accomplished work
form the basis of all outlined discourses and meaning-assigning practices.

Az időskor az életpályának az a szakasza, amely európai kultúránkban szükségszerűen a visszatekin... more Az időskor az életpályának az a szakasza, amely európai kultúránkban szükségszerűen
a visszatekintés, s mint ilyen, az életértelmezés, a személyes életút újragondolásának
és az élettörténet újrastrukturálásának ideje. Az individuum és az individuális életpálya
észlelése történeti következménye annak a reneszánsz óta általánosan elfogadott
koncepciónak, hogy az emberi élet egyedi és megismételhetetlen, ezért tudatosított
feladattá vált az élet „beteljesítése”. Alapvető kérdéseket vet fel ez az elképzelés az
életút végéhez érkezve: Mi volt az értelme az egyén életének? Beteljesítette-e a rábízott
feladatokat? Teljes értékűnek tekinthető-e életpályája? Eleget tett-e az életelvárásoknak?
Újrafogalmazva: Mi teszi sikeressé vagy kudarcossá az életpályát? Melyek azok
az életfeladatok és élettartalmak, amelyek értelmessé teszik az életidőt? Milyen morális
elvárások rendezik az értéktulajdonítás folyamatát? Azaz: hogyan szerveződnek az
életesemények elmondható, felvállalható és összefüggő élettörténetté? Hogyan reprezentálódik
az életpálya az idősek élettörténetében?

Analysis of the integration strategies followed by migrants provides good insight into the proces... more Analysis of the integration strategies followed by migrants provides
good insight into the process of integration and helps with understanding the
interaction between migrants and the receiving society. This approach integrates
the micro, the meso and the macro levels of social scientific analysis because
migrants face social challenges at different levels and their survival strategies are
reactions to this whole intertwined complex. I propose to approach the integration
of the migrants by investigating their techniques of maneuvering. Most migrants
try to maximize their contact with the receiving community. Even those who
live in rather segregated ethnic enclaves maintain some basic contacts with the
surrounding world.
In this paper I present the results of an analysis of narrative and semi-structured
interviews conducted with immigrants who are living in Hungary and focus on
the ‘slalom’ nature of the technique they follow in trying to avoid the integrationrelated
traps in bureaucratic processes, the labour market and social life in general.

The work performed by the migrant women entering the care system is based on familialistic norms.... more The work performed by the migrant women entering
the care system is based on familialistic norms. This
conception and practice fits well with the expectations
of the employer families and the migrant care worker’s
own socialization stemming from the familialistic
cultural background of the sending communities. Thus,
the emotions, morality, love, deference, dependence
and the non-work characteristic of care work acquires
a higher importance than professional attitude,
obligation, salary, rights, independence and the job
characteristics. Because the care work is performed in
another family than their own, it enters into a different
context that affects it in many ways, and locates the
care work on the interface of familialistic work, professional
job and servant service. The main principles
that shift the care work performed by the migrant
women are less the structural factors, and much more
the subjective elements. Among the structural factors,
being not 'otherized' in ethnic terms plays a relevant
role. The interviews emphasize the following as core
elements: the quality of relationships among the actors,
the place of the care stage in the personal career and
life expectations, and the monetary value of the care
work. However, the ambivalences never disappear, and
the care work performed by migrant women shifts
back and forth on this plastic and dynamic interface.

Borders are the real-world loci of conceptualised geopolitical, demographic, cultural, social, an... more Borders are the real-world loci of conceptualised geopolitical, demographic, cultural, social, and economic
manifestations, stratifi ed entities that give rise to a complex array of behaviours, representational strategies,
and modes of discourse. Th ose who live in the vicinity of borders are compelled to refl ect on them,
position themselves with respect to them, and generate responses to the issues that arise both in relation
to, and as a result of them. In the specifi c case of Hungary’s south-eastern tri-border, it was observed that
as a geopolitical factor imposed on a once-unifi ed territory, the presence of the border has spawned entirely
disparate interpretive mechanisms, life strategies, and border dynamics among the inhabitants of the three
countries in its vicinity. In Romania, the contours of a multicultural ideal, characterised by a relaxation
of discourse and the formation of an idealised vision of the Banat region, have emerged. In Serbia, on
the other hand, emphasis was found to lie on the various problems between the majority and minority
populations, permitting observation of the reactions of a population to disparity between geopolitical
and ethnic boundary lines. Specifi cally, each group involved favoured community organisational and
individual life strategies vis-à-vis the contested border that brought it closer to the state of aff airs it desired,
tactics within which the physical, geopolitical world and minority society were found to draw borders in
diff erent places. Finally, on the Hungarian side, the predominant attitude observed was one of deliberate
ethnocentric seclusion. Characterised by an internalised, cognitive dividing line that has led to feelings of
disinterest, a lack of information, and the discontinuation of relations, this neglect of the phenomenon
and presence of the border fi ts into the area’s overall tendency toward seclusion and collective memory loss.
In terms of the zone as a whole, these three diff ering understandings make their mark both on inhabitants’
attitudes toward the border, and on the border-crossing practices and patterns they favour.

The manner in which nation-states arise and function is a topic of importance for both the humani... more The manner in which nation-states arise and function is a topic of importance for both the humanities and social sciences, one whose study has led to deeper understanding of a variety of issues, including how basic national identities are forged; the relationship between national and ethnic identity; how the state and national community interconnect; national heterogeneity and the tensions it can produce; and the construction and interconnectedness of state and national histories. Another area of interest that has emerged within this field, though with somewhat less intensity, is that of national borders and border areas. Boundary lines designed to separate national communities were introduced and institutionalised during the modern age as a principal feature of the nation-state. However, since borders not only mark political jurisdictions, but also place the nation-states that occupy them within a ring of neighbouring political entities, the histories of national political borders are inseparable from those of the states they divide. The drawing of borders, therefore, is the point of departure for an entire series of related issues. The space occupied by a nation-state does not necessarily coincide with that of any particular national community, and in fact, the discrepancies between ethnic, national, and political borders can foment tensions that very often present themselves in the region of the lines in question. State borders (which divide not only political entities, but also communities) can give meaning to the concept of " otherness " , laying the groundwork for various redefinitions of the words us and them. Furthermore, the emergence of states adhering to the nation-state definition has played an important role in the development of cohesion and identity, binding individuals to certain territories by virtue of citizenship and giving the state a monopoly on the regulation of transborder traffic. Thus, the 20 th century witnessed the institutionalisation of the passport, which formalised citizenship with its related rights and obligations, and enabled foreigners – individuals belonging to other nation-states – to be delayed, detained, or turned away at national borders, and if necessary, even kept away (see Soysal 1994.). Thus, a border is both a geographical dividing line, and a geopolitical entity closely related to the institution of the state, such that the condition of borders affects the well-being of the state and vice versa. Above all, borders stand as a mark of a given state's role, weight, power of self-determination, relationship with citizens, and significance to neighbours. Illuminating the significance of the relationship between borders and communities are the questions of immigration and refugeeism that have recently garnered considerable attention. The arrival of third-country migrants and organisation of public discourse around certain high-profile talking points has made it clear that borders are places where events of great import to national interests transpire, while at the same time serving as geopolitical manifestations of those interests. Accordingly, transborder traffic and the crossing of physical dividing lines are seen as a potential hazard to various social structures. Thus, the meaning of the national border extends well beyond the geopolitical realm into that of the symbolic. The intermingling of the two, combined with local, national, and global attitudes and the variety of practices and daily strategies employed by border-area communities present researchers with a plethora of issues worthy of analysis, to which end one of the most important approaches – if only by virtue of its methods – may be that of the soft-data ethnographic study. DOMESTIC AND INTERNATIONAL RESEARCH FINDINGS A topic to receive a large measure of scholarly focus in relation to the study of national borders concerns the links between border and ethnicity, the most widely recognised scholar in this area being Frederik Barth, whose influence on the investigation of ethnic groups and border areas was, and still is, of determinant value. The strength of Barth's theory has to do with the high degree of social complexity that characterises ethnic groups and the contextual approach taken to their study. Barth does not view ethnic identity as a self-evident accumulation of cultural material within a given community, but as a product of dialogue built on contact with others. In his approach, therefore, the subject of borders cannot be avoided, as it is precisely in the course of interaction across boundaries – it

A nemzetállamok létrejötte és működése fontos kérdései a humán-és társadalom-tudományoknak. A nem... more A nemzetállamok létrejötte és működése fontos kérdései a humán-és társadalom-tudományoknak. A nemzetállamok alapját képező nemzeti identitás kitermelése, a nemzeti identitás és az etnikai identitás kapcsolata, az állam és a nemzeti kö-zösség összekapcsolódása, az államban élő nemzetek heterogenitása és az eb-ből fakadó feszültségek, az állam és a nemzet történelmének összekapcsolása, megkonstruálása mind részletesen kutatott kérdéskörök. Ezekhez kapcsolódóan, bár kisebb intenzitással merült fel a határ és a határmentiség kutatásának igénye. A modernitás a nemzetállamok megteremtésével párhuzamosan együtt járt a nemzeti közösségeket elválasztó határok megteremtésével és intézményesülé-sével is. A nemzetek politikai határainak történetisége elválaszthatatlan a nem-zetállamok történetiségétől, mivel a határok egyszerre jelölik ki a nemzetállamok politikai fennhatóságának kiterjedését, és helyezik el a nemzetállamot az azt körbevevő szomszédos nemzetállamok koszorújában. Ez pedig kérdések egész sorozatát indítja el. A nemzetállamok kiterjedése nem feltétlenül esik egybe a nemzeti közös-ségek térbeliségével, az etnikai, nemzeti és politikai határok közötti elcsúszások pedig feszültségeket gerjeszthetnek, amelyek igen gyakran a határoknál jelen-nek meg. A nemzetállamok határai (hiszen azok nemcsak politikai entitásokat, hanem közösségeket is elválasztanak) a másság jelentéseit is kitermelik, a mások és a mi újraértelmezésének sajátos terepeit adják. Továbbá az ilyen értelemben vett országok formálódása új kohézió és identitás kitermelésében is nagy sze-repet játszott: az individuumot territóriumhoz kötötte az állampolgárság révén. A határokon való átjárás szabályozása az állam monopóliumává vált: megje-lent az útlevél intézménye a 20. században, ami formalizálta az állampolgársági státust, a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, illetve lehetővé tette az idegenek, vagyis más nemzetállamhoz tartozó individuumok feltartóztatását a határnál, mozgásuk korlátozását vagy akár teljes kirekesztését, távol tartását is (ld. Soysal 1994.). A határ tehát mint földrajzi választóvonal geopolitikai entitás is egyben, ami szoros összefüggésben, kölcsönös egymásra hatásban áll az állam intézményével: jelzi az állam szerepét, súlyát, önmeghatározását, állampolgárai-val való viszonyát és államközi jelentőségét. A határ és közösség kapcsolatának fontosságára világít rá a napjainkban ak-tuálissá váló és a közbeszédben is egyre nagyobb teret nyerő bevándorlásvita és menekültkérdés. A harmadik országbeli migránsok érkezése és ennek a problé-makörnek a tematizálódása láthatóvá teszik számunkra, hogy a határok a nem-zetállamok érdekeinek helyszínei, leképeződései is egyben. A határok átjárása, egy fizikai választóvonalon való átjutás társadalmi struktúrák veszélyforrásaként értelmeződik ebből a szempontból. A határok jelentősége tehát messze túlmutat geopolitikai jellegén, szimbolikus tartalmakkal átitatott. E kettő összefonódása, valamint a határokhoz viszonyuló lokális, nemzeti, globális attitűdök és a határok mentén formálódó társadalmi gyakorlatok, hétköznapi stratégiák sok elemzésre érdemes problémakört tárnak a tudományos vizsgálatok elé, melyeken belül ki-emelt fontosságot nyerhet módszereinek köszönhetően a puha adatokkal dolgo-zó néprajzkutatás. NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KUTATÁSOK TANULSÁGAI A határ kérdéskörének vizsgálatában a határ és az etnicitás kapcsolata kapta az egyik kulcsszerepet. Az elmélet legnevesebb képviselője Frederik Barth, hatása a mai napig meghatározó az etnikai csoportok és a határ menti térségek vizsgá-latában. Elméletének ereje az etnikai csoportoknak a társadalmi összetettségben és a kontextuális szempontok felőli megközelítésében rejlik. Az etnikai identitást nem önmagában létező, a közösségen belül felgyűlt kulturális anyagnak tekinti, hanem a másokkal való érintkezésre épülő dialógus termékeként. Ez a megköze-lítésmód megkerülhetetlenné teszi a határ kérdéskörét, lényege ugyanis, hogy a határokon megvalósuló interakció során formálódik meg az etnikai önazonosság és az etnikai különbözőség. Az etnikai csoportok és azok jellemzői mindig szitu-ációfüggőek, nem pedig " eleve adottak ". (Barth 1969. Lásd még Raveneau 1996.) A csoportképződés ilyetén értelmezése a határ fogalmát elmozdította a geopolitikai értelemben vett fizikai határtól, és nagymértékben hozzájárult a határ-fogalom tágításához, valamint a közösségek kontextuális értelmezéséhez.

he paper presents the constructions of the old age from the point of view of the elderly. On the ... more he paper presents the constructions of the old age from the point of view of the elderly. On the macro-level, the division of the life-course and the meanings related to the specific life stages are dominated by the influence of the process of institutionalisation. The formal sector of the social security system codifies the later life, according to impersonal, centrally controlled, structurally definable principles. The cultural category of old age is formed on the micro-level, and its roots are mostly in the inner mechanisms of the ageing and the inside understanding of the elderly population. The paper presents the results of an anthropological study conducted in Romania. Significant shifts seem to exist between the agricultural and the non-agricultural population. The article brings out the complexity of the third age: the analysis presents the principles of the different constructions of old age, their limits, and the interactive relation between them.

socio.hu, 2017

Demográfia English Edition