Viktor Eszterhai - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Viktor Eszterhai
Külügyi szemle, 2022
Összefoglaló: A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszors... more Összefoglaló: A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfontosabb stratégiai partnere, Kína együttműködésének a geopolitikai jelentőségét. A két állam kapcsolata ugyanis döntő tényezőként azonosítható a háború kimenetelében. A jelen tanulmány célja, hogy az együttműködést segítő és hátráltató kulcsfontosságú stratégiai tényezőket az orosz-kínai viszony szempontjából számba vegye, és felmérje a két állam közötti kapcsolat mélységét. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a kapcsolat egy olyan szilárd partnerség, amelyet a külső szereplők nem tudnak megingatni, és valójában már át is alakította a nemzetközi rendet, s ennek az egyik látható jele az Ukrajnában folyó háború.
Corvinus University of Budapest eBooks, Jun 1, 2020
position in the world as a superpower (Gill & Jakobson, 2017, p. 149-153). Naturally, being a sup... more position in the world as a superpower (Gill & Jakobson, 2017, p. 149-153). Naturally, being a superpower involves having a global presence, including in the Pacific region. China has been providing financial assistance to the Pacific since 1990. One of its goals is to marginalise Taiwan diplomatically: there has been a rivalry between the two countries in which they expect the island states to establish diplomatic relations (and thereby not recognise the rival party) in exchange for financial assistance (Brant, 2015, p. 1). China's aid to the region began to sharply increase in 2006: it was this year when China organised the first China-Pacific Island Countries Economic Development and Cooperation Forum, where it promised greater support to the eight countries with which it has diplomatic relations (Dayant & Pryke, 2018) (Taiwan has diplomatic ties with six states in the region [Ministry of Foreign Affairs, Republic of China (Taiwan), 2019]). Since then, China's presence in the area has increased spectacularly: Chinese public companies build and restore roads, conference centres, ports and airports, Chinese fishing vessels operate in its waters ("Australia is battling China for influence in the Pacific", 2019), a Chinese "floating hospital" ship visits the region's ports (except for those countries which recognise Taiwan, of course) (Bainbridge, 2018), and Fiji has received a hydrographic and surveillance vessel from China as a gift (Panda, 2018). Debates are going on all over the world about whether Chinese public loans granted to many developing countries lead to these states having unsustainable debt. This is also true for the Pacific region. Critics say that Chinese aid is not transparent and likely contains unfavourable terms for the affected countries (the agreements are classified, hence the term "likely"). In January 2018, Concetta Fierravanti-Wells, the Australian Minister for International Development at the time made an unusually open remark, saying that China invests in pointless infrastructure developments in the region, which, moreover, lead to unsustainable debts for the affected island states (Graue & Dziedzic, 2018). In mid-2018, former Australian Foreign Minister Julie Bishop also expressed criticism about the increased Chinese activity. Her statement that Australia, as the region's main development partner, prefers investment that does not make local communities seriously indebted, did not mention China explicitly, but clearly referred to it (Dziedzic,
KKI-elemzések, 2021
http://kki.hu Jelen elemzés és annak következtetései kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik,... more http://kki.hu Jelen elemzés és annak következtetései kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik, és nem tekinthetők a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve Magyarország Kormánya álláspontjának.
Fudan Journal of the Humanities and Social Sciences, Dec 18, 2017
In recent years, the Chinese leadership has openly argued that the international community has to... more In recent years, the Chinese leadership has openly argued that the international community has to exceed the dominance of the Western-based rules in international relations. Since in the last two centuries these rules have become globally accepted, China's claim seems to be a hardly imaginable vision. However, according to some scholars' view, there is a possible historical alternative for the international order, the so-called Chinese Tributary System, which once bounded the East and Southeast Asian states together. The present study examines whether the mainstream schools of the International Relations Theory provide an appropriate tool to understand the characteristics of this system. The study argues that the culturally based "guanxi model" can supply a better explanatory framework to understand the inner logic and the working mechanism of the Tributary System.
The Sino-American relations underwent some crucial changes during the presidency of George Herber... more The Sino-American relations underwent some crucial changes during the presidency of George Herbert Walker Bush (January 20 1989-January 20 1993). The e l ele ted p eside t as g eeted as a old f ie d the leade s of the Chinese Communist Party, who put his belief in making the relationship between the two countries more intense. Still, by the end of the Bush era, trust between the two countries had already got to such a low level that had not been experienced since the normalization of 1972. The aim of the present study is to examine the changes which made the Chinese supervise their foreign policy continuously and re-evaluate the new international situation from the view of the Chinese government.
DOAJ (DOAJ: Directory of Open Access Journals), Jul 1, 2007
The study of empires' development has prided itself on great traditions in historical sciences. H... more The study of empires' development has prided itself on great traditions in historical sciences. However, understanding the development courses meets difficulties if the geographical environment is disregarded. In my opinion, with the help of studying the geographical environment and also Krugman's economic geographical theory, a more complex understanding of empires' history can be obtained.
International Studies, May 28, 2020
This article examines how states may be inclined to adapt to the policy goals of powerful economi... more This article examines how states may be inclined to adapt to the policy goals of powerful economic partner states in acts of 'anticipatory conformity' or by adjusting their 'common' policy goals. It builds on two classical theoretical basesthe concept of economic statecraft and Hirschmanesque effects-to explore how economic power may be translated into far-reaching effects on other states' behaviour without a clear goal or objective being proclaimed or even set by the economically powerful state. Our empirical findings suggest that the European Union still has an unparalleled influence on member states, and China's growing economic presence in Europe alone-especially in the framework of the Belt and Road Initiative-is insufficient to influence member states' politics.
KKI Elemzések
Geopolitical tensions between Western countries and China are prompting the European Union to att... more Geopolitical tensions between Western countries and China are prompting the European Union to attempt to reduce China’s economic exposure. This poses a particularly serious challenge to the Hungarian government, whose economic policy cornerstone is to create a manufacturing base for the interconnected European and Asian electric car value chains. This paper seeks to answer the question how the European Union can realistically attempt to reduce the European electric car industry’s dependence on China by exploring mergers in the European electric car industry and the Chinese battery industry. The study concludes by discussing whether the Hungarian government should maintain its current economic policy in the future or whether it needs to reconsider it due to the high risks involved.
Külügyi Szemle
A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfo... more A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfontosabb stratégiai partnere, Kína együttműködésének a geopolitikai jelentőségét. A két állam kapcsolata ugyanis döntő tényezőként azonosítható a háború kimenetelében. A jelen tanulmány célja, hogy az együttműködést segítő és hátráltató kulcsfontosságú stratégiai tényezőket az orosz–kínai viszony szempontjából számba vegye, és felmérje a két állam közötti kapcsolat mélységét. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a kapcsolat egy olyan szilárd partnerség, amelyet a külső szereplők nem tudnak megingatni, és valójában már át is alakította a nemzetközi rendet, s ennek az egyik látható jele az Ukrajnában folyó háború.
KKI Elemzések
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus eleji, Tajvanra tett látogatása heves reakciót váltott k... more Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus eleji, Tajvanra tett látogatása heves reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaságban, mert ezzel implicit módon megkérdőjelezte a sanghaji kommünikében rögzített, a kínai amerikai kapcsolatok alapjának számító „egy Kína” elvet. Az amerikai lépést belpolitikai szempontok és stratégiai számítások egyaránt motiválták. Előbbi elsősorban az amerikai félidős választásokra való felkészülés, utóbbi pedig Kína regionális tekintélyének megingatása. Pelosi útja kínai belpolitikai szempontból kedvezőtlenül érintette Hszi Csin-ping kínai elnök pozícióját, mert Kína újjászületését és a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben álló politikájának legitimációját kezdi ki. Pelosi útja amerikai részről taktikai szempontból ugyan sikeres fricska volt, hosszabb távon azonban nem egyértelmű, hogy milyen stratégiai célt szolgált. Az „egy Kína” elv látványos megsértése ugyanis egy sokkal asszertívabb kínai külpolitikát is eredményezhet, ami nem érdeke sem a két n...
Corvinus University of Budapest, Jun 1, 2020
In the transition to a multipolar international system, the literature has focused on great power... more In the transition to a multipolar international system, the literature has focused on great power competition while little attention has been given to the strategic possibilities of smaller states. However, as a result of globalization, states are so closely interconnected that the primary strategies of even major powers are not to achieve zero-sum solutions but to create asymmetric dependency through which they can influence the behavior of other states and non-state actors. States are assisted in this effort by a variety of tools, including setting up institutions, direct economic influence and through building different forms of infrastructure connectivity networks. By discussing asymmetric dependency situations from the perspective of the great powers, the literature presents smaller states primarily as passive actors, paralyzed by their dependence on great powers. Our paper argues that interdependence allows smaller states to effectively influence larger actors and examines str...
KKI Elemzések
Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 2021. szeptember 15-én bejelentette, hog... more Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 2021. szeptember 15-én bejelentette, hogy háromoldalú biztonságpolitikai megállapodást köt egymással, amely új helyzetet teremt az indopacifikus régió erőviszonyaiban. Az elemzés Kína szempontjából vizsgálja meg, hogy az AUKUS miként hat az ország biztonságára, a regionális erőegyensúlyra, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésére és a globális szintű amerikai–kínai versenyfutásra. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a biztonságpolitikai megállapodás ugyan negatívan érinti Kínát, de nem okoz alapvető változást az ország nemzetközi környezetében.
KKI Elemzések, 2021
Összefoglaló: Napjaink hidegháborús légkörében a nyugati politikai és akadémiai elit egyik vissza... more Összefoglaló: Napjaink hidegháborús légkörében a nyugati politikai és akadémiai elit egyik visszatérő toposza a kínai adósságcsapda diplomácia, amelyre a pekingi geoökonómiai stratégia legegyértelműbb megnyilvánulási formájaként szoktak hivatkozni. Az adósságcsapda-diplomácia bizonyítékaként a leggyakrabban Srí Lanka Hambantota kikötőjét említik. A vele kapcsolatos közkeletű történet nagy vonalakban a következőképpen foglalható össze: Kína hitelt nyújtott Srí Lankának a kikötő megépítésére, tudván, hogy az ország nem lesz képes visszafizetni azt; Peking így 99 évre megszerezte a kikötőt, amelyet haditengerészeti támaszpontként használhat a jövőben. Manapság azonban több tanulmány is arra mutat rá, hogy ez a narratíva végtelenül leegyszerűsítő és átpolitizált. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire feleltethető meg Hambantota esete az adósságcsapda-diplomácia elméletnek, és abból mi következik a nemzetközi politikai helyzet tükrében.
Külügyi Szemle, 2021
Összefoglaló: Kína és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi versengése akár egy új hidegháború... more Összefoglaló: Kína és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi versengése akár egy új hidegháború felé is sodorhatja a világot, ami egyetlen régió számára sem jelent annyi veszélyt, mint Kelet- és Délkelet-Ázsia országainak, amelyek politikai és katonai szempontból inkább az Egyesült Államokhoz, a gazdasági kapcsolatok intenzitása tekintetében pedig Kínához kötődnek. A tanulmány központi kérdése, hogy Kína milyen eszközökkel tud a régió országaira nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a politikai orientációjukat megváltoztassa. A szerzők hipotézise, hogy e cél eléréséhez Kína számára a gazdasági konnektivitás a legracionálisabb választás. Az Ausztrália és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok esettanulmányán keresztül bemutatjuk e stratégiának a gyakorlatba ültetését és nyomásgyakorló eszközként való használatát. A tanulmány konklúziója, hogy a konnektivitás alkalmas ugyan a politikai nyomásgyakorlásra, de egyértelmű korlátai is vannak.
KKI 4:1, 2021
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Hogyan alakult át Oroszország és Kína kapcsolata az elmúlt húsz évben?”
KKI 4:1, 2021
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: Hogyan értékelhető az idei G20-csúcstalálkozó?
Külügyi szemle, 2022
Összefoglaló: A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszors... more Összefoglaló: A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfontosabb stratégiai partnere, Kína együttműködésének a geopolitikai jelentőségét. A két állam kapcsolata ugyanis döntő tényezőként azonosítható a háború kimenetelében. A jelen tanulmány célja, hogy az együttműködést segítő és hátráltató kulcsfontosságú stratégiai tényezőket az orosz-kínai viszony szempontjából számba vegye, és felmérje a két állam közötti kapcsolat mélységét. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a kapcsolat egy olyan szilárd partnerség, amelyet a külső szereplők nem tudnak megingatni, és valójában már át is alakította a nemzetközi rendet, s ennek az egyik látható jele az Ukrajnában folyó háború.
Corvinus University of Budapest eBooks, Jun 1, 2020
position in the world as a superpower (Gill & Jakobson, 2017, p. 149-153). Naturally, being a sup... more position in the world as a superpower (Gill & Jakobson, 2017, p. 149-153). Naturally, being a superpower involves having a global presence, including in the Pacific region. China has been providing financial assistance to the Pacific since 1990. One of its goals is to marginalise Taiwan diplomatically: there has been a rivalry between the two countries in which they expect the island states to establish diplomatic relations (and thereby not recognise the rival party) in exchange for financial assistance (Brant, 2015, p. 1). China's aid to the region began to sharply increase in 2006: it was this year when China organised the first China-Pacific Island Countries Economic Development and Cooperation Forum, where it promised greater support to the eight countries with which it has diplomatic relations (Dayant & Pryke, 2018) (Taiwan has diplomatic ties with six states in the region [Ministry of Foreign Affairs, Republic of China (Taiwan), 2019]). Since then, China's presence in the area has increased spectacularly: Chinese public companies build and restore roads, conference centres, ports and airports, Chinese fishing vessels operate in its waters ("Australia is battling China for influence in the Pacific", 2019), a Chinese "floating hospital" ship visits the region's ports (except for those countries which recognise Taiwan, of course) (Bainbridge, 2018), and Fiji has received a hydrographic and surveillance vessel from China as a gift (Panda, 2018). Debates are going on all over the world about whether Chinese public loans granted to many developing countries lead to these states having unsustainable debt. This is also true for the Pacific region. Critics say that Chinese aid is not transparent and likely contains unfavourable terms for the affected countries (the agreements are classified, hence the term "likely"). In January 2018, Concetta Fierravanti-Wells, the Australian Minister for International Development at the time made an unusually open remark, saying that China invests in pointless infrastructure developments in the region, which, moreover, lead to unsustainable debts for the affected island states (Graue & Dziedzic, 2018). In mid-2018, former Australian Foreign Minister Julie Bishop also expressed criticism about the increased Chinese activity. Her statement that Australia, as the region's main development partner, prefers investment that does not make local communities seriously indebted, did not mention China explicitly, but clearly referred to it (Dziedzic,
KKI-elemzések, 2021
http://kki.hu Jelen elemzés és annak következtetései kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik,... more http://kki.hu Jelen elemzés és annak következtetései kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik, és nem tekinthetők a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve Magyarország Kormánya álláspontjának.
Fudan Journal of the Humanities and Social Sciences, Dec 18, 2017
In recent years, the Chinese leadership has openly argued that the international community has to... more In recent years, the Chinese leadership has openly argued that the international community has to exceed the dominance of the Western-based rules in international relations. Since in the last two centuries these rules have become globally accepted, China's claim seems to be a hardly imaginable vision. However, according to some scholars' view, there is a possible historical alternative for the international order, the so-called Chinese Tributary System, which once bounded the East and Southeast Asian states together. The present study examines whether the mainstream schools of the International Relations Theory provide an appropriate tool to understand the characteristics of this system. The study argues that the culturally based "guanxi model" can supply a better explanatory framework to understand the inner logic and the working mechanism of the Tributary System.
The Sino-American relations underwent some crucial changes during the presidency of George Herber... more The Sino-American relations underwent some crucial changes during the presidency of George Herbert Walker Bush (January 20 1989-January 20 1993). The e l ele ted p eside t as g eeted as a old f ie d the leade s of the Chinese Communist Party, who put his belief in making the relationship between the two countries more intense. Still, by the end of the Bush era, trust between the two countries had already got to such a low level that had not been experienced since the normalization of 1972. The aim of the present study is to examine the changes which made the Chinese supervise their foreign policy continuously and re-evaluate the new international situation from the view of the Chinese government.
DOAJ (DOAJ: Directory of Open Access Journals), Jul 1, 2007
The study of empires' development has prided itself on great traditions in historical sciences. H... more The study of empires' development has prided itself on great traditions in historical sciences. However, understanding the development courses meets difficulties if the geographical environment is disregarded. In my opinion, with the help of studying the geographical environment and also Krugman's economic geographical theory, a more complex understanding of empires' history can be obtained.
International Studies, May 28, 2020
This article examines how states may be inclined to adapt to the policy goals of powerful economi... more This article examines how states may be inclined to adapt to the policy goals of powerful economic partner states in acts of 'anticipatory conformity' or by adjusting their 'common' policy goals. It builds on two classical theoretical basesthe concept of economic statecraft and Hirschmanesque effects-to explore how economic power may be translated into far-reaching effects on other states' behaviour without a clear goal or objective being proclaimed or even set by the economically powerful state. Our empirical findings suggest that the European Union still has an unparalleled influence on member states, and China's growing economic presence in Europe alone-especially in the framework of the Belt and Road Initiative-is insufficient to influence member states' politics.
KKI Elemzések
Geopolitical tensions between Western countries and China are prompting the European Union to att... more Geopolitical tensions between Western countries and China are prompting the European Union to attempt to reduce China’s economic exposure. This poses a particularly serious challenge to the Hungarian government, whose economic policy cornerstone is to create a manufacturing base for the interconnected European and Asian electric car value chains. This paper seeks to answer the question how the European Union can realistically attempt to reduce the European electric car industry’s dependence on China by exploring mergers in the European electric car industry and the Chinese battery industry. The study concludes by discussing whether the Hungarian government should maintain its current economic policy in the future or whether it needs to reconsider it due to the high risks involved.
Külügyi Szemle
A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfo... more A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte Oroszország és a legfontosabb stratégiai partnere, Kína együttműködésének a geopolitikai jelentőségét. A két állam kapcsolata ugyanis döntő tényezőként azonosítható a háború kimenetelében. A jelen tanulmány célja, hogy az együttműködést segítő és hátráltató kulcsfontosságú stratégiai tényezőket az orosz–kínai viszony szempontjából számba vegye, és felmérje a két állam közötti kapcsolat mélységét. A tanulmány amellett érvel, hogy ez a kapcsolat egy olyan szilárd partnerség, amelyet a külső szereplők nem tudnak megingatni, és valójában már át is alakította a nemzetközi rendet, s ennek az egyik látható jele az Ukrajnában folyó háború.
KKI Elemzések
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus eleji, Tajvanra tett látogatása heves reakciót váltott k... more Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus eleji, Tajvanra tett látogatása heves reakciót váltott ki a Kínai Népköztársaságban, mert ezzel implicit módon megkérdőjelezte a sanghaji kommünikében rögzített, a kínai amerikai kapcsolatok alapjának számító „egy Kína” elvet. Az amerikai lépést belpolitikai szempontok és stratégiai számítások egyaránt motiválták. Előbbi elsősorban az amerikai félidős választásokra való felkészülés, utóbbi pedig Kína regionális tekintélyének megingatása. Pelosi útja kínai belpolitikai szempontból kedvezőtlenül érintette Hszi Csin-ping kínai elnök pozícióját, mert Kína újjászületését és a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben álló politikájának legitimációját kezdi ki. Pelosi útja amerikai részről taktikai szempontból ugyan sikeres fricska volt, hosszabb távon azonban nem egyértelmű, hogy milyen stratégiai célt szolgált. Az „egy Kína” elv látványos megsértése ugyanis egy sokkal asszertívabb kínai külpolitikát is eredményezhet, ami nem érdeke sem a két n...
Corvinus University of Budapest, Jun 1, 2020
In the transition to a multipolar international system, the literature has focused on great power... more In the transition to a multipolar international system, the literature has focused on great power competition while little attention has been given to the strategic possibilities of smaller states. However, as a result of globalization, states are so closely interconnected that the primary strategies of even major powers are not to achieve zero-sum solutions but to create asymmetric dependency through which they can influence the behavior of other states and non-state actors. States are assisted in this effort by a variety of tools, including setting up institutions, direct economic influence and through building different forms of infrastructure connectivity networks. By discussing asymmetric dependency situations from the perspective of the great powers, the literature presents smaller states primarily as passive actors, paralyzed by their dependence on great powers. Our paper argues that interdependence allows smaller states to effectively influence larger actors and examines str...
KKI Elemzések
Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 2021. szeptember 15-én bejelentette, hog... more Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 2021. szeptember 15-én bejelentette, hogy háromoldalú biztonságpolitikai megállapodást köt egymással, amely új helyzetet teremt az indopacifikus régió erőviszonyaiban. Az elemzés Kína szempontjából vizsgálja meg, hogy az AUKUS miként hat az ország biztonságára, a regionális erőegyensúlyra, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésére és a globális szintű amerikai–kínai versenyfutásra. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a biztonságpolitikai megállapodás ugyan negatívan érinti Kínát, de nem okoz alapvető változást az ország nemzetközi környezetében.
KKI Elemzések, 2021
Összefoglaló: Napjaink hidegháborús légkörében a nyugati politikai és akadémiai elit egyik vissza... more Összefoglaló: Napjaink hidegháborús légkörében a nyugati politikai és akadémiai elit egyik visszatérő toposza a kínai adósságcsapda diplomácia, amelyre a pekingi geoökonómiai stratégia legegyértelműbb megnyilvánulási formájaként szoktak hivatkozni. Az adósságcsapda-diplomácia bizonyítékaként a leggyakrabban Srí Lanka Hambantota kikötőjét említik. A vele kapcsolatos közkeletű történet nagy vonalakban a következőképpen foglalható össze: Kína hitelt nyújtott Srí Lankának a kikötő megépítésére, tudván, hogy az ország nem lesz képes visszafizetni azt; Peking így 99 évre megszerezte a kikötőt, amelyet haditengerészeti támaszpontként használhat a jövőben. Manapság azonban több tanulmány is arra mutat rá, hogy ez a narratíva végtelenül leegyszerűsítő és átpolitizált. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire feleltethető meg Hambantota esete az adósságcsapda-diplomácia elméletnek, és abból mi következik a nemzetközi politikai helyzet tükrében.
Külügyi Szemle, 2021
Összefoglaló: Kína és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi versengése akár egy új hidegháború... more Összefoglaló: Kína és az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmi versengése akár egy új hidegháború felé is sodorhatja a világot, ami egyetlen régió számára sem jelent annyi veszélyt, mint Kelet- és Délkelet-Ázsia országainak, amelyek politikai és katonai szempontból inkább az Egyesült Államokhoz, a gazdasági kapcsolatok intenzitása tekintetében pedig Kínához kötődnek. A tanulmány központi kérdése, hogy Kína milyen eszközökkel tud a régió országaira nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a politikai orientációjukat megváltoztassa. A szerzők hipotézise, hogy e cél eléréséhez Kína számára a gazdasági konnektivitás a legracionálisabb választás. Az Ausztrália és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok esettanulmányán keresztül bemutatjuk e stratégiának a gyakorlatba ültetését és nyomásgyakorló eszközként való használatát. A tanulmány konklúziója, hogy a konnektivitás alkalmas ugyan a politikai nyomásgyakorlásra, de egyértelmű korlátai is vannak.
KKI 4:1, 2021
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Hogyan alakult át Oroszország és Kína kapcsolata az elmúlt húsz évben?”
KKI 4:1, 2021
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: Hogyan értékelhető az idei G20-csúcstalálkozó?