Máté Huber | University of Szeged (original) (raw)

Uploads

Papers by Máté Huber

2024, Elsevier Encyclopedia of Linguistics, 3rd ed., 2024

The concept of pluricentricity is a facet of the language-dialect dichotomy and is inherently int... more The concept of pluricentricity is a facet of the language-dialect dichotomy and is inherently intertwined with the perspectives of "language making" (Krämer et al. 2022), i.e. the social construction of linguistic varieties. Definitions of pluricentricity tend to focus on the official status and codification of national varieties, while Clyne (1992) and Muhr (2012) provide an extensive list of criteria to assess the pluricentric status of a given variety. Inherent to the distinction between dominant vs. non-dominant varieties are considerations involving "pluricentric linguistic justice" (Oakes 2021) and a realization of power dynamics in linguistic schools as such.

Az angol és a német nyelv többközpontúsága négy nyelvkönyvsorozatban study, which, if implemented... more Az angol és a német nyelv többközpontúsága négy nyelvkönyvsorozatban study, which, if implemented, can bring language teaching and real language use closer together, and thus make the process of language learning more successful.

A nyelvi többközpontúság az 1990-es évek eleje óta széles körben kutatott terület a szociolingvis... more A nyelvi többközpontúság az 1990-es évek eleje óta széles körben kutatott terület a szociolingvisztikában, amely fontos hatással van a nyelvtanításra. Jelen disszertáció az angol és a német nyelv többközpontúságának szerepét vizsgálja a magyar oktatási rendszerben, egy komplex kutatási projekt keretében. Közelebbről a jogi-intézményi háttér (azaz a tantervek és vizsgakövetelmények), valamint a tankönyvek kerülnek elemzésre a többközpontúság jelenléte szempontjából, amit a tanárok és a tanulók meggyőződéseinek empirikus vizsgálata követ, 484 tanuló és nyelvtanár kérdőíves felmérése, ill. 37 interjú alapján. A vizsgálat kiindulópontjául a következő kutatási kérdés szolgál: Milyen szerepet játszik az angol és a német nyelv sokszínűsége a magyarországi nyelvoktatásában? A kérdés megválaszolása érdekében a következő három hipotézist vizsgálom: (1) A többközpontúság marginális szerepet játszik a magyar oktatási rendszerben folyó nyelvoktatás jogi-intézményi kereteiben. (2) A tanárok a gyakorlatban kevés figyelmet szentelnek a nyelvoktatás ezen aspektusának. Következésképpen, mivel a tanulók nyitottabbak az eltérő normákra, mint tanáraik, diszkrepancia áll fenn a tanulók és a tanárok meggyőződései között. (3) A domináns nyelvváltozatok általános túlsúlya figyelhető meg a nemdomináns nyelvváltozatokkal szemben. A fenti hipotézisek közül az első és a harmadik teljes mértékben beigazolódik, ami azt jelzi, hogy kétségtelen a domináns nyelvváltozatok túlsúlya a nemdominánsakkal szemben, továbbá egyértelműen szükség van a többközpontú jelenlét beemelésére a jogi-intézményi keretbe. A második hipotézis igazolása azonban csak részleges, mivel a kérdőíves felmérés azt bizonyítja, hogy a tanulók valóban nyitottabbak a többközpontúságra, mint a tanárok, ugyanakkor az interjús vizsgálat eredményei számos ellenpélda révén cáfolják a hipotézis első részét, mely szerint a tanárok általában nem tulajdonítanak elég figyelmet a többközpontúságnak. Jelen disszertáció megállapításai releváns üzenetet közvetítenek a magyarországi oktatási rendszer egésze számára, annak minden szintjével és alkotóelemével, beleértve az alap-, közép- és felsőfokú oktatást, a tanárképzést, a tanterv- és tankönyvfejlesztést, valamint a tanárok és tanulók mindennapi osztálytermi gyakorlatát egyaránt.

Modern nyelvoktatás, May 22, 2022

A nyelvi többközpontúság elméletének szerepe a nyelvoktatásban az angol és a német példáján Jelen... more A nyelvi többközpontúság elméletének szerepe a nyelvoktatásban az angol és a német példáján Jelen tanulmány célja a nyelvi többközpontúság nyelvoktatásban betöltött szerepének vizsgálata, különös tekintettel az angol és a német nyelv tanítására. A jelen, elméleti orientációjú munka komparatív szemszögből értelmezi és rendszerezi a már meglévő kutatási eredményeket, és kísérletet tesz arra, hogy Clyne (1992) többközpontú modelljét Kachru (1992) World Englishes modelljének koncentrikus köreivel ötvözze. Az elméleti háttér felvázolását, illetve a két szóban forgó nyelv többközpontúságának összehasonlítását követően számos nyelvtanítás-módszertani következtetést is megfogalmaz. Az egyik legkézenfekvőbb olyan különbség az angol és a német többközpontúsága között, amely a nyelvtanításra nézve is komoly következményekkel jár, az a tény, hogy míg az angolnak két domináns változata van (amerikai és brit angol), addig a németnek csak egy (németországi német). Ennek ellenére mostanáig egyetlen nyelvtanítás-módszertani irányultságú tanulmány sem foglalkozott e két nyelv többközpontúságával komparatív megközelítésből-éppen ez teszi jelen tanulmányt relevánssá.

Hungarian Cultural Studies, Jul 19, 2022

FreesidEurope, 2022

The present study is part of a complex research project, which investigates the role of the pluri... more The present study is part of a complex research project, which investigates the role of the pluricentricity of English in the Hungarian educational system in general. Within that framework, the focus of this study is on two EFL coursebook series that are widely used in Hungary, covering the full range of CEFR levels from A1 to C1. As the literature unanimously advocates the representation of pluricentricity primarily in the field of the receptive skills, this paper examines three areas in the coursebooks in question: (1) vocabulary, (2) reading comprehension, and (3) listening comprehension. The most fundamental finding is that pluricentricity plays a rather marginal role in these coursebooks, which is completely in line with previous research findings. However, as the two coursebook series were published by different publishers, and one of them is considerably more pluricentricity-oriented than the other, this suggests that a greater openness to pluricentricity is indeed possible to achieve, given an appropriate degree of openness to linguistic variability. Although the differences between the varieties are manifest at all levels of the language, the coursebooks studied concentrate almost exclusively on vocabulary, in some cases accompanied by pronunciation patterns. This study provides textbook authors and publishers with concrete, scientifically grounded recommendations, which, if implemented, will bring language teaching and real-life language use closer together, thus potentially making the language learning process more successful.

FreesidEurope, 2022

Modern Nyelvoktatás

Jelen tanulmány célja a nyelvi többközpontúság nyelvoktatásban betöltött szerepének viz... more Jelen tanulmány célja a nyelvi többközpontúság nyelvoktatásban betöltött szerepének vizsgálata, különös tekintettel az angol és a német mint idegen nyelvek tanítására. Jelen, elméleti orientációjú munka komparatív szemszögből értelmezi és rendszerezi a már meglévő kutatási eredményeket, és kísérletet tesz arra, hogy Clyne (1992) többközpontú modelljét Kachru (1992) World Englishes modelljének koncentrikus köreivel ötvözze. Az elméleti háttér felvázolását, illetve a két szóban forgó nyelv többközpontúságának összehasonlítását követően számos nyelvtanítás-módszertani következtetést is megfogalmaz. Az egyik legkézenfekvőbb különbség az angol és a német többközpontúsága között, amelynek a nyelvtanításra nézve is komoly következményei vannak, az a tény, hogy míg az angolnak két domináns változata van (amerikai és brit angol), addig a németnek csak egy (németországi német). Ennek ellenére mo...

Gráczi Tekla Etelka – Ludányi Zsófia (szerk.): Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2021. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. 2021. (Sorozatszerkesztő: Váradi Tamás.) ISBN 978-963-9074-94-1., 2021

A tanulmány célja tanárok és diákok vélekedéseinek összehasonlítása az angol és a német nyelvek t... more A tanulmány célja tanárok és diákok vélekedéseinek összehasonlítása az angol és a német nyelvek többközpontúságát, ill. annak a nyelvoktatásban betöltött szerepét illetően, valamint ezen keresztül annak feltérképezése, hogy a tanárok és a diákok mennyire nyitottak a többközpontúságra a
nyelvoktatásban. A kérdőíves vizsgálat egy 484 fős, országos mintán alapszik, 134 angoltanár, 112 angolos diák, 104 némettanár és 134 németes diák részvételével. A kiindulópontot két hipotézis adja, melyek szerint (i) a tanulók nyitottabbak az eltérő sztenderdekre, mint tanáraik, ill. (ii) a domináns változatok túlsúlyban vannak a nemdominánsakkal szemben. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok mindkét hipotézist számos szignifikáns eredménnyel igazolják. Valamelyest árnyalja
a képet továbbá, hogy az angoltanárok szignifikánsan nyitottabbnak bizonyultak a némettanárokhoz képest, azonban még így is elmaradnak diákjaik mögött. Mivel ez a tanárok és diákok közötti diszkrepancia gyakran okoz olyan konfliktust, ami akár a nyelvtanulási folyamat sikerességét is visszavetheti, ezért jelen kutatás értékes üzenetet közvetít az oktatási rendszer számos szereplője számára.

Rudolf Muhr et al. Pluricentric languages in different theoretical and educational contexts. (2022) ISBN:0401384769, 2022

The aim of this study is to investigate and compare teachers' and students' perceptions of the pl... more The aim of this study is to investigate and compare teachers' and students' perceptions of the pluricentricity of English and German and its role in language teaching in Hungary, and to explore the extent to which teachers and students are open to pluricentricity in language teaching. As part of a large-scale research project that consists of several components, the questionnaire survey that the present paper discusses is based on a national sample of 484 participants, including 134 teachers and 112 learners of English, as well as 104 teachers and 134 learners of German. Two hypotheses are used as a point of departure, namely (i) that learners are more open to different standards than their teachers, and (ii) that dominant varieties predominate over non-dominant ones. The statistical tests conducted confirm both hypotheses with a number of significant results. Furthermore, English teachers were found to be significantly more open than German teachers, but still lagging behind their students in this regard. As this discrepancy between teachers and students often causes conflicts that can undermine the success of the language learning process, this research provides a valuable message for many actors in the education system in Hungary and beyond.

Muhr Rudolf et al. (eds.) Exploring Linguistic Standards in Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages- Explorando estándares lingüísticos en variedades no dominantes de lenguas pluricéntricas. (2013) ISBN:9783653027099; 9783631625835, 2013

Modern Nyelvoktatás, 2022

Jelen tanulmány célja a nyelvi többközpontúság nyelvoktatásban betöltött szerepének vizsgálata, k... more Jelen tanulmány célja a nyelvi többközpontúság nyelvoktatásban betöltött szerepének vizsgálata, különös tekintettel az angol és a német nyelv tanítására. A jelen, elméleti orientációjú munka komparatív szemszögből értelmezi és rendszerezi a már meglévő kutatási eredményeket, és kísérletet tesz arra, hogy Clyne (1992) többközpontú modelljét Kachru (1992) World Englishes modelljének koncentrikus köreivel ötvözze. Az elméleti háttér felvázolását, illetve a két szóban forgó nyelv többközpontúságának összehasonlítását követően számos nyelvtanítás-módszertani következtetést is megfogalmaz. Az egyik legkézenfekvőbb olyan különbség az angol és a német többközpontúsága között, amely a nyelvtanításra nézve is komoly következményekkel jár, az a tény, hogy míg az angolnak két domináns változata van (amerikai és brit angol), addig a németnek csak egy (németországi német). Ennek ellenére mostanáig egyetlen nyelvtanítás-módszertani irányultságú tanulmány sem foglalkozott e két nyelv többközpontúságával komparatív megközelítésből-éppen ez teszi jelen tanulmányt relevánssá.

Csernicskó István. Kétnyelvűség - oktatás - nyelvmenedzselés: Írások, tanulmányok Vančo Ildikó születésnapjára. (2021) ISBN:9788055817378, 2021

Die vorliegende Arbeit hat zum Ziel, die Erscheinung sprachlicher Elemente aus der österreichisch... more Die vorliegende Arbeit hat zum Ziel, die Erscheinung sprachlicher Elemente aus der österreichischen bzw. aus der schweizerischen Standardvarietät in zwei DaF-Lehrwerkreihen zu untersuchen. Als theoretischer Ausgangspunkt der Untersuchung dient die plurizentrische Sprachauffassung, wobei das österreichische, bzw. das schweizerische Deutsch als nicht-dominante Varietäten des Deutschen als plurizentrischer Sprache betrachtet werden. Die Erscheinung der Plurizentrizität des Deutschen in den Lehrwerken wird in drei Bereichen analysiert: (1) in Bezug auf die Präsentation des Wortschatzes, sowie (2) in den Lesetexten und (3) in den Audio-Materialien zum Hörverstehen. In erster Linie wird nach generellen Tendenzen gesucht, aber auch konkrete Beispiele werden angezeigt. U.a. wird festgestellt, dass plurizentrische Elemente in diesen Lehrwerken generell gering präsentiert werden, was mit den bisherigen Ergebnissen der Fachliteratur übereinstimmt. Die ältere Lehrwerkreihe scheint sich mehr auf die plurizentrische Thematik zu konzentrieren als die neuere, und entspricht den Anforderungen der Fachliteratur besser. Obwohl sich die Plurizentrizität der deutschen Sprache auf allen sprachlichen Ebenen äußert, kommen plurizentrische Elemente in den analysierten Lehrwerkreihen fast ausschließlich aus dem Bereich der Lexik vor, deren thematische Distribution dann ebenfalls untersucht wird. Schließlich werden einige konkrete Vorschläge für mehr Plurizentrik in DaF-Lehrwerken formuliert.

XXV. Tavaszi Szél Konferencia Tanulmánykötet II. kötet, 2022

Jelen tanulmány egy komplex kutatási projekt része, amely a szociolingvisztika és a nyelvpedagógi... more Jelen tanulmány egy komplex kutatási projekt része, amely a szociolingvisztika és a nyelvpedagógia határterületén mozogva vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen szerepet tölt be az angol és a német nyelv többközpontúsága a magyar oktatási rendszerben. Ezen belül a tanulmány fókuszában olyan nyelvvizsgatípusok állnak, amelyek széles körben elterjedtek Magyarországon, mind a közoktatásból, mind pedig a felső-, ill. a felnőttoktatásból érkező vizsgázók körében. E két nyelv többközpontúságának nemzetközi szakirodalma igen kiterjedt, ezen belül pedig egyre intenzívebb figyelem irányul annak nyelvoktatásban betöltött szerepére, azonban az oktatási rendszerünkben egyre inkább alapkövetelménynek tekinthető nyelvvizsgák szerepe e tekintetben egyáltalán nem ismert, holott jól dokumentált washback-hatással bírnak, s ezen keresztül képesek befolyásolni a nyelvtanítás folyamatának egészét.
A vizsgálat öt különböző nyelvvizsgatípus, valamint a közép- és az emelt szintű érettségi vizsgák elemzését foglalja magában. A vizsgált nyelvvizsgatípusok közül háromnak, ill. az érettségi vizsgának is elérhető mind angol, mind pedig német változata, egy-egy vizsgatípust pedig kizárólag angolból, ill. németből tehetnek a vizsgázók. Az elemzés az akkreditált nyelvvizsgaszintek teljes skáláját lefedi, a Közös Európai Referenciakeret B1-től C1 szintjéig. Mindegyik nyelvvizsgatípusnál elemzésre kerül a vizsgaszabályzat, a vizsgaleírás, ill. a hivatalos mintafeladatsorok. Utóbbiak vizsgatípusonként eltérő számban állnak rendelkezésre; van olyan vizsga, amelyhez szintenként csak egy, másutt két-három hivatalos mintafeladatsor is elérhető. Így a tanulmány összesen 36 mintafeladatsor elemzésének eredményeit rögzíti, kiegészülve az idegen nyelvi érettségi 2020-as Nat-on alapuló hivatalos vizsgakövetelményeivel, ill. a legutóbbi négy érettségi vizsgaidőszak közép- és emelt szintű feladatsoraival, ami összesen 16 érettségi feladatsort jelent. Összegezve tehát nyolc vizsgatípus hivatalos leírása és követelményrendszere, valamint 52 vizsgafeladatsor képezi részét az elemzésnek.
Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy megjelennek-e az angol és a német nyelv különböző sztenderd változatai a vizsgaleírásokban, követelményrendszerekben, ill. magukban a vizsgafeladatokban. A szakirodalom ajánlásai a többközpontúság megjelenítését elsősorban a receptív készségek terén tartják indokoltnak, azon belül viszont a nyelv minden szintjére kiterjedően, a kiejtéstől kezdve a helyesíráson, a szókincsen és a nyelvtanon át egészen a pragmatika szintjéig. Ezzel szemben jelen vizsgálat legalapvetőbb tanulsága az, hogy a többközpontúság meglehetősen marginális szerepet kap ezeken a vizsgákon. A vizsgaleírások szinte kivétel nélkül soha nem tesznek említést a célnyelv többközpontúságáról, igaz, explicit módon nem is állítják primátusba egyik nyelvváltozatot sem a többivel szemben – egyszerűen csak ignorálják a nyelvi variabilitást. A feladatsorok esetében is csak elszórtan jelennek meg szókincs-, helyesírás-, ill. kiejtésbeli eltérések, nagyon ritkán kiegészülve a szövegértés terén tárgyalt interkulturális tartalmakkal. Pozitív eredményként említhető ugyanakkor, hogy szisztematikus különbségek mutatkoznak az egyes vizsgatípusok között, ami arra utal, hogy megfelelő elméleti háttér és a nyelvi variabilitásra irányuló nyitottság megléte esetén igenis lehetséges a többközpontú tartalmakat hangsúlyosabban beépíteni ezekbe az anyagokba, ahogy azt a pozitív példák mutatják.
E kutatás relevanciáját, ill. gyakorlati hasznát az adja, hogy a vizsgatípusok tudományos elemzése alapján megfogalmazott kritika fényében konkrét, tudományosan megalapozott javaslatokat állít a vizsgák fejlesztői elé, amelyek megvalósításával – kihasználva a vizsgák washback-hatását a nyelvoktatás egészének folyamatára – közelebb hozható egymáshoz a nyelvoktatás és a valós nyelvhasználat, ezzel pedig sikeresebbé tehető a nyelvtanulás folyamata is.
Kulcsszavak: többközpontúság, angol, német, nyelvvizsgák, érettségi vizsgák

Freeside Europe Online Academic Journal, Issue 13, 2022

Hungarian Cultural Studies

Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet körébôl 2016, 2016

Jelen tanulmány Kanada Ontario tartományában végzett nyelvi és szociolingvisztikai adatgyűjtéseme... more Jelen tanulmány Kanada Ontario tartományában végzett nyelvi
és szociolingvisztikai adatgyűjtésemen alapul. Az adatgyűjtés az 1996-os "A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén" nevű projekt kérdőívének felhasználásával zajlott, az összegyűjtött adatok közül azonban itt csak azokra a nyelvi kérdésekre térek ki, melyek az analitikus szerkezetek használatát mérik fel. Kiinduló kérdésfeltevésem, hogy a kanadai magyar nyelvhasználók esetében az angol mint analitikus környezeti nyelv befolyásolja-e a magyarban általánosan megfigyelhető szintetikus preferenciát. Saját adataimat összevetem a fent említett projekt különböző Kárpát-medencei eredményeivel, valamint Fenyvesi (2005) USA-ból származó adataival, mely összehasonlítás alapján viszonylag egyértelműen elkülönülnek egymástól a Kárpát-medencei és a tengerentúli beszélőközösségek, ugyanis utóbbiak jóval nagyobb arányban döntöttek az analitikus formák mellett. Kiindulási hipotézisem, miszerint a kanadai–magyar adatközlők nyelvhasználatában az angol–magyar nyelvkontaktus hatására gyakoribb az analitikus szerkezetek használata, egyértelműen beigazolódni látszik.

Tehetségek a tudomány horizontján: Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara hallgatóinak tudományos munkáiból, 2014

2024, Elsevier Encyclopedia of Linguistics, 3rd ed., 2024

Modern nyelvoktatás, May 22, 2022

Hungarian Cultural Studies, Jul 19, 2022

FreesidEurope, 2022

Modern Nyelvoktatás

Rudolf Muhr et al. Pluricentric languages in different theoretical and educational contexts. (2022) ISBN:0401384769, 2022

Modern Nyelvoktatás, 2022

Csernicskó István. Kétnyelvűség - oktatás - nyelvmenedzselés: Írások, tanulmányok Vančo Ildikó születésnapjára. (2021) ISBN:9788055817378, 2021

XXV. Tavaszi Szél Konferencia Tanulmánykötet II. kötet, 2022

Freeside Europe Online Academic Journal, Issue 13, 2022

Hungarian Cultural Studies

Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet körébôl 2016, 2016

Tehetségek a tudomány horizontján: Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara hallgatóinak tudományos munkáiból, 2014

Elsevier Encyclopedia of Linguistics, 3rd ed., 2024

Linguistic pluricentricity has been a widely researched area in sociolinguistics since the beginn... more Linguistic pluricentricity has been a widely researched area in sociolinguistics since the beginning of the 1990’s, when Clyne (1992) laid the theoretical foundations of the study of languages with multiple centers, i.e. countries in which they have some kind of an official status. Conceiving of a language as a pluricentric one will inevitably have an important impact on the way it is taught as a foreign language, which has also been discussed rather extensively by linguists and language educators (cf. for instance Muhr, 1996a or Jenkins, 2006). However, relatively little attention has been paid to the comparison of pluricentric languages in education, even though there are considerable differences between, say, the pluricentricity of English, German, Spanish, French, or Portuguese – just to mention a few of the most well-known examples – and these differences have important consequences in language teaching. This is the void that the present volume sets out to fill, investigating the role of English and German pluricentricity in the Hungarian education system.
This book presents the findings of a complex research project which investigates the role of the pluricentricity of English and German in the Hungarian education system. More specifically, the legal–institutional framework (i.e. curricula and examination requirements) as well as textbooks are analysed with respect to the presence of pluricentricity in them, which is followed by an empirical study targeted at teachers’ and learners’ classroom interactions and beliefs, on the basis of a questionnaire survey with 484 learners and teachers of English and German as well as 37 interviews.
Throughout the entire project, the following research question functions as the basis of the investigations: What role does the linguistic diversity of English and German play in language teaching in the Hungarian education system? To answer this question, the following three hypotheses are put to the test:
(1) Pluricentricity plays a marginal role in the legal–institutional framework of language teaching in the Hungarian education system.
(2) The marginal presence of pluricentricity in the legal–institutional framework results in teachers devoting relatively little attention to this aspect of language teaching in practice. Consequently, as learners are more open to differing standards than their teachers, this creates a discrepancy between learners' and teachers' beliefs.
(3) A general predominance of dominant over non-dominant varieties can be observed.
Hypothesis 1 is concerned with the legal–institutional framework, representing the macro-level of the investigation, which is targeted at systemic features that characterize the education system in its entirety. In contrast, Hypothesis 2 focuses on learners’ and teachers’ beliefs, pertaining to the micro-level of the study, complementing the aforementioned macro-level with more practical findings that concern the actual classroom interactions and experiences of teachers and learners alike. Finally, Hypothesis 3 is an overarching one, manifesting itself throughout each and every segment of the project, thus, it is dealt with in a recurring manner throughout the dissertation, with the ultimate conclusions being drawn at the end.
Furthermore, an important methodological consideration must be mentioned here, namely, that, in order to achieve method triangulation, the present volume combines a quantitative perspective (comprising of the analysis of the legal–institutional framework and the questionnaire-based segment) with a qualitative one (which is basically the interview-based component of the project).
The book finds that Hypotheses 1 and 3 are verified completely, indicating an unquestionable need to incorporate more pluricentric presence in the legal–institutional framework, as well as the predominance of dominant over non-dominant varieties throughout the entire project. However, the verification of the Hypothesis 2 is only partial, as the quantitative, questionnaire-based survey proves that learners do outperform teachers in terms of their openness to pluricentricity, but the first part of the hypothesis, which is about teachers in general not attributing enough attention to pluricentricity, is falsified by the qualitative, interview-based component, in which enough counterexamples are found to refute the absolute truth value of that statement.
The findings of the present volume – namely, that pluricentricity still plays, in Hungary, a marginal role in English and German language education alike, especially at a systemic level, as far as the legal–institutional background, i.e. the curricula and the centralized examination requirements, as well as the widely used textbooks and other teaching tools are concerned, and somewhat less obviously so in the case of teachers’ and learners’ classroom interactions and beliefs – convey a relevant message to the entirety of the education system in Hungary, with all its levels and constituent parts, including primary, secondary and tertiary education, teacher training, curriculum and textbook development, as well as the day-to-day classroom practices of teachers and learners alike.