László ANDOR | Corvinus University of Budapest (original) (raw)

Papers by László ANDOR

Research paper thumbnail of En Hongrie, Viktor Orban prophète contesté en son pays

Research paper thumbnail of FISCAL RULES AND FISCAL CAPACITY: BREAKING THE POLITICAL GRIDLOCK

STG Policy Briefs, 2019

There are two possible readings of the current situation in the Eurozone (EZ). The first is to fo... more There are two possible readings of the current situation in the Eurozone (EZ). The first is to focus on the fact that we have weathered an existential crisis and come out stronger; we are in the seventh year of an economic expansion with unemployment at a 20-year low. Grexit is behind us and there are today more euro area members than at the beginning of the crisis. A slowdown is indeed ahead, but we have the tools and mechanisms to handle it; it is not likely to be a violent asymmetric shock like a decade ago. The alternative reading suggests that despite putting in place significant reforms which helped defuse the crisis, nothing much has happened in the last five years. The institutional architecture of the euro area remains frozen in its current state since 2014: the banking union is not complete, the “new” fiscal toolkit is clearly in need of an overhaul, the so-called “Euro area budget” is insignificant, and the “backstops” are not at their full potential. The doom-loop between banks and sovereigns is alive and well, and countries continue to diverge rather than converge. To cap it all, we are nearing the limits of what monetary policy and the European Central Bank (ECB) can deliver, while countries disagree strongly on using the limited existing fiscal space. In a non crisis setting, policymakers have lost momentum on reform. By doing so, however, they take a large political and economic risk: at worst, we will not be prepared for the next crisis; at best we will watch “eurosclerosis” creep back. Instead, they should rise to the occasion. The right time is now, with a new European Commission (EC) outlining its priorities and unveiling a plan for a “new Green Deal”, a new European Parliament (EP) about to discuss the EU medium-term financial framework, and a succession at the helm of the ECB which can take it further on the road so perfectly captured by the “whatever it takes” 2012 statement. And the current environment, with no inflation, negative interest rates, and new conditions for competition, is conducive to bold initiatives.

Research paper thumbnail of Fifteen Years of Convergence: East-West Imbalance and What the EU Should Do About it

Intereconomics, 2019

The year 2019 marks the 15th anniversary of the Eastern EU enlargement that incorporated the Vise... more The year 2019 marks the 15th anniversary of the Eastern EU enlargement that incorporated the Visegrád Four, the Baltic Three and Slovenia into the EU. But it also marks the 30th anniversary of the fall of the Berlin Wall and the great political transformation that paved the way for the German as well as the pan-European reunification.
After the transformational recession of the early 1990s, the region demonstrated strong growth potential that has been consolidated by EU membership. However, the EU accession of East-Central European countries resulted in an imbalanced Single Market in which the positions and strategies of Eastern members have to be scrutinised from the perspective of economic as well as social sustainability.
In this article, I explore some key trends and point to some controversies. I argue that social convergence requires particular attention alongside economic convergence, and the decoupling of the two is a trend that should be a matter of concern. At the end, I highlight some ideas and initiatives in the context of East-West convergence policies.

Research paper thumbnail of Anglia és az euró

Európai Tükör, 2003

Cikk az Egyesült Királyságban az euró bevezetése előtt tornyosuló -- gazdasági és politikai -- ak... more Cikk az Egyesült Királyságban az euró bevezetése előtt tornyosuló -- gazdasági és politikai -- akadályokról (2003). Valószínűsíti, hogy az Egyesült Királyság sokáig megtartja nemzeti valutáját, de nem jósolja meg a Brexitet (amit akkoriban senki nem jósolt meg egyébként).

Research paper thumbnail of From Budapest to Maastricht. Perspectives and problems of the eastward enlargement of the euro area

Transfer: European Review of Labour and Research, 2003

In 2004 the European Union will be enlarged to include ten new Member States, eight of them from ... more In 2004 the European Union will be enlarged to include ten new Member States, eight of them from the former Soviet bloc. These countries have made outstanding progress in terms of macroeconomic development in recent years, but there remain a number of specific problems which raise doubts as to the future monetary integration of these countries. Hungary is a case in point that illustrates both the achievements and the difficulties of the transition process. In July 2003 the Hungarian government and the National Bank of Hungary (NBH) announced in a joint declaration that Hungary would introduce the euro as national currency on 1 January 2008. The political elite, the policy-makers and the wider public take for granted the benefits of replacing the forint with the euro, while repeated turbulence on the financial markets highlights the fragility of convergence and currency reform. This article discusses various aspects of this unusual period of monetary history.

En 2004, l'Union européenne sera élargie en vue d'inclure dix nouveaux Etats membres, huit d'entre eux issus de l'ancien bloc soviétique. Ces pays ont réalisé des progrès exceptionnels en termes de développement macro-économique ces dernières années, mais il subsiste un certain nombre de problèmes spécifiques qui suscitent des doutes quant à la future intégration monétaire de ces pays. La Hongrie est un exemple illustrant les résultats et les difficultés du processus de transition. En juillet 2003, le gouvernement hongrois et la Banque Nationale de Hongrie ont annoncé dans une déclaration commune que la Hongrie mettrait en place l'euro en tant que monnaie nationale le 1er janvier 2008. L'élite politique, les décideurs politiques et le grand public considèrent comme allant de soi les avantages de remplacer le forint par l'euro, alors que plusieurs turbulences sur les marchés financiers accentuent la fragilité du processus de convergence et la réforme de la monnaie. Cet article présente divers aspects de cette période peu commune de l'histoire monétaire.

Im Jahr 2004 wird die Europäische Union zehn neue Mitgliedstaaten aufnehmen, darunter acht des ehemaligen Sowjetblocks. Diese Länder haben in den letzten Jahren auf makroökonomischem Gebiet hervorragende Fortschritte erzielt. Dennoch gibt es nach wie vor einige spezifische Probleme, die Zweifel an der zukünftigen Währungsintegration dieser Länder aufkommen lassen. Ungarn ist ein typisches Beispiel, das sowohl die Errungenschaften als auch die Schwierigkeiten des Übergangsprozesses verdeutlicht. Im Juli 2003 haben die ungarische Regierung und die Nationalbank Ungarns in einer gemeinsamen Erklärung angekündigt, den Euro am 1. Januar 2008 in Ungarn einzuführen. Die politische Führungsklasse, die politischen Entscheidungsträger und die Öffentlichkeit halten es für selbstverständlich, dass es Vorteile bringen wird, den Forint durch den Euro zu ersetzen, während wiederholte Turbulenzen an den Finanzmärkten die Unsicherheit der Konvergenz- und Währungsreform gezeigt haben. In diesem Artikel werden verschiedene Aspekte dieses ungewöhnlichen Zeitabschnitts in der Währungsgeschichte erörtert.

Research paper thumbnail of Balancing Openness and Protection: How can the EU budget help

The EU has traditionally been a strong advocate of open markets, with the Commission regularly hi... more The EU has traditionally been a strong advocate of open markets, with the Commission regularly highlighting its positive contribution to the prosperity of EU citizens. The EU has remained committed to the international trade order and the framework of the World Trade Organization (WTO). However, as the financial and economic crises triggered high levels of inequality and unemployment, views on free trade have shifted in the EU, with citizens openly questioning its socioeconomic benefits. Acknowledging this, the Commission's discourse on trade has evolved as well. Recent publications recognise that the aggregate benefits of free trade also come with distributional drawbacks. The 2017 'Harnessing Globalisation' reflection paper clearly states that " there is a risk that globalisation would (…) contribute to further widening inequalities and social polarisation. " Yet a new approach to shield citizens from the downsides of globalisation has so far failed to materialise at EU level, as the assumption is that action in this area is the responsibility of national governments. The absence of a more assertive EU strategy could, however, put European integration at risk. As Brexit has recently shown, the perceived inability of the EU to provide an adequate response to global trends, such as the rise of global competition, deindustrialisation, or migration flows, could lead to political instability. Although endowed with a very limited budgetary capacity (€150 million per year) outside of the standard MFF, the EU also currently has a dedicated instrument to deal with the adverse consequences of globalisation: the European Globalisation Adjustment Fund (EGF).

Research paper thumbnail of FROM DELORS' COMPACT TO SOCIAL UNION

Divergence between EU countries in terms of unemployment and poverty levels as well as working co... more Divergence between EU countries in terms of unemployment and poverty levels as well as working conditions has been identified as major destabilising factors in the European Union. The Gothenburg declaration by EU leaders about the European Pillar of Social Rights is only a first step to addressing these issues.

Research paper thumbnail of The EU's Youth Guarantee: a broadly accepted reform in need of full implementation

The Youth Guarantee is a policy agreed by all European Union (EU) Member States in 2013 to reduce... more The Youth Guarantee is a policy agreed by all European Union (EU) Member States in 2013 to reduce the high numbers of young people who cannot find a job or are not even trying to find one. The Youth Guarantee seeks to help, especially by reducing the duration of youth unemployment or inactivity. This OSE Working Paper reviews the main lessons learned and explores what should be done in the coming years. It explains why the Youth Guarantee should be understood as a structural reform aiming to improve the (often long and complicated) process of transiting from school to work. It reflects on what it would take for the Youth Guarantee to be fully implemented despite the great diversity of labour market situations across the EU. Finally, it argues that the Youth Guarantee will only bear fruit with sustained political commitment and adequate implementation effort – including administrative capacity, financial resources and active involvement of all players concerned. Our main argument and plea towards current policy-makers is not to forget the original level of ambition and to step up efforts so that the Youth Guarantee scheme reaches many more young people than in its first years.

Research paper thumbnail of COHESION AND CONDITIONALITY IN THE EU

Progressive Economy blog, 2017

Following a decade of devastating financial and economic crises, the discussion on cohesion and c... more Following a decade of devastating financial and economic crises, the discussion on cohesion and convergence must be serious and avoid clichés. A genuine assessment is needed about the capacity of
instruments in the EU budget to deal with the great imbalances in the EU, and what role conditionality can play in strengthening the existing instruments. In this paper we discuss some of the key issues of this debate, with the intention to make some practical proposals as well in addition to general political conclusions.

Research paper thumbnail of Growth and Reform in Europe

Review of European and Transatlantic Affairs, 2016

Economic performance in Europe has been weak, and the resilience of the Economic and Monetary Uni... more Economic performance in Europe has been weak, and the resilience of the Economic and Monetary Union (EMU) has been tested in recent years. In this paper, we specify in what ways the European growth problems are special, and how EU level and national policies need to change to lead to better performance. While since 2013 GDP growth in most EU countries turned into positive, the eurozone is still in an unsustainable situation. This is a specific European weakness that delayed the recovery and keeps the EU in a more vulnerable position than either the US or Japan. While the challenge of low growth is shared with most OECD countries, the European growth problem is aggravated by the limitations of the EMU and the low speed of its reform. Therefore, we first look into the implications of low growth for the EU, and the various policies promoting growth. We pay particular attention to the reform of the EMU and assess its chances in the aftermath of the Brexit referendum.

Research paper thumbnail of Rómától Rómáig. Milyen Unió kell nekünk?

Az Európai Unió idén ünnepli a Római Szerződés 60. évfordulóját. Még akkor is, ha az 1957-es aktu... more Az Európai Unió idén ünnepli a Római Szerződés 60. évfordulóját. Még akkor is, ha az 1957-es aktussal nem a mai Uniót alapították meg, hanem csak annak elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget, az integráció e hat évtizede valóban egy történeti korszaknak tekinthető. Az olasz kormány ez alkalomból Rómába invitálta az Európai Unió vezetőit, hogy együtt tekintsenek vissza a megtett útra, és gondolkozzanak az integráció jövőjéről. Az európai integráció helyzetének, lehetőségeinek és feladatainak áttekintése azonban nem egyszeri aktus, hanem időről időre visszatérő folyamat, amelynek új fejezete kezdődött a múlt év derekán. Az EU-ból való kilépés felé mutató brit népszavazás (2016. június 23.) nyomán egész Európában – a 2016. október 2-diki magyar népszavazásnak köszönhetően pedig hazánkban is – megélénkült a gondolkodás arról: milyen Európai Unió kell nekünk? Milyen EU felelne meg leginkább a társadalmi elvárásoknak, és az integrációhoz hozzátapadt történelmi feladatoknak?

Research paper thumbnail of Imbalances, Inequality and Growth – Rethinking Growth Policies for Europe

Growth in industrialised countries has been relatively slow in recent decades. Some forecast that... more Growth in industrialised countries has been relatively slow in recent decades. Some forecast that the economy will continue to stagnate in the medium to long-term, and a discourse on “secular stagnation” has intensifi ed. Many worried by this development are seeking ways to rekindle growth. On the other hand, in the face of environmental problems and finite resources, others argue that continued growth is not desirable.
Therefore it is important to speak about what growth means and why it is important. We need to specify in what ways the European growth problems are special and how national and EU-level policies must change in order to foster better growth performance.

Research paper thumbnail of A THATCHERIZMUS ÉS ÖRÖKSÉGE

Margaret Thatcher, a nyolcvanas évek brit miniszterelnöke korszakalkotó politikusként vonult be a... more Margaret Thatcher, a nyolcvanas évek brit miniszterelnöke korszakalkotó politikusként vonult be a történelembe. Ellentmondásos, bár egyes pillanatokban ellenállhatatlannak tűnő személyiség volt, akit más országokban is mintának tekintettek a szigorú, céltudatos kormányzás hívei. Háromszori megválasztása (és pártjának az ő lemondását követő negyedik választási sikere) azt a benyomást keltette világszerte, hogy Margaret Thatcher közmegelégedés mellett végezte munkáját, és a nevével fémjelzett, új konzervatív politika megtalálta az évszázados brit hanyatlás közgazdasági és politikai ellenszerét, amely gyógyír más országokban is alkalmazható és importálandó. A tanulmány elsősorban ezeknek a felszínes értékeléseknek a cáfolatát próbálja adni, visszatekintve a 70-es években újjászerveződött brit konzervativizmus legfontosabb vonásaira. A Thatcher nevével összefonódott konzervatív irányzatot és korszakot négy oldalról vizsgáljuk meg: az ideológia, a belpolitika, a gazdaságpolitika és a világpolitika nézőpontjából. Külön fejezetben vizsgáljuk meg, milyen örökséget hagyott hátra a thatcherizmus a brit pártpolitika és az európai kontinens két oldalán.

Research paper thumbnail of Két változat az intervencióra. Az olaj mint stratégiai tényezõ az Egyesült Államok iraki és venezuelai politikájában

Mind az 1991-es, mind pedig a 2003-as öbölháború idõszakában gyakran hangzott el az a vád, hogy a... more Mind az 1991-es, mind pedig a 2003-as öbölháború idõszakában gyakran hangzott el az a vád, hogy az Egyesült Államok – az elnöki retorikával ellentétben – nem felszabadító háborút folytat, hanem az olajkincs megszerzésére, illetõleg az olajipari cégek érdekeltségeinek védelmére törekszik erõszakos eszközökkel. Ez az állítás elsõdlegesen az intervenciók ellenzõi körében számított evidenciának. Az elmarasztaló publicisztika nem egy esetben vélt összefüggést találni az USA külpolitikájának hosszabb-rövidebb ideig tartó passzivitása és az olajlelõhelyek hiánya között, például Bosznia-Hercegovina vagy Ruanda esetében. Anélkül, hogy a teljesség igényével próbálnánk meg feltárni az energiafelhasználás és az amerikai biztonságpolitika összefüggéseit, e tanulmányban bemutatjuk azt, hogy az olajellátás biztonsága valóban fontos tényezõje az amerikai külpolitikának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok katonai lépései üzletpolitikai megfontolásoknak lennének alárendelve. Az általánosabb történeti vázlatot két esettanulmány: Irak és Venezuela példájának bemutatása követi, majd pedig a rövid következtetések. A két ország kiválasztását az aktualitások vezérlik, de összehasonlíthatóságukat több fontos tényezõ is alátámasztja. Hasonló méretûek (25 millió fõ körüli lakosság), és mindkét ország alapító tagja volt az OPEC-nak. Venezuela exportja valamivel diverzifikáltabb, mégis mindkét ország jövedelme és megélhetése az olajtól függ. Mindkettõ konfliktusa az Egyesült Államokkal régi keletû, de nagy különbség, hogy az egyik nyílt katonai beavatkozás célpontja volt, a másik inkább csendes destabilizáló törekvéseké. E különbség magyarázata a tanulmány végére remélhetõleg világossá válik – egyéb következtetésekkel együtt.

Research paper thumbnail of Completing the EMU – the next steps

This paper argues that... Europe’s monetary union is still in the danger zone Broader questi... more This paper argues that...
Europe’s monetary union is still in the danger zone
Broader questions on EMU architecture and governance are waiting for answers
EMU 1.0 came to an end in 2012 because its design flaws were not addressed earlier
EMU reconstruction has begun, but remains incomplete and this is dangerous
Strengthening the social dimension of the EMU has become a necessity
Recent measures can secure growth in the short run but not long-term sustainability
Without automatic stabilisers the EMU will not overcome its dangerous divergences
Options for automatic stabilisers exist, calling for political consideration and decision
A workable model for a basic European unemployment insurance scheme has been designed
Basic European unemployment insurance constitutes the best option
Solidarity within the EMU matters for both economics and politics

Research paper thumbnail of VÁLSÁGKEZELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A VALUTAUNIÓ REFORMJA

Európa gazdasága – a 2009-es nagy visszaesést követően -- 2011 második felétől egy má... more Európa gazdasága – a 2009-es nagy visszaesést követően -- 2011 második felétől egy második recesszióba süllyedt. Az első válságra, amely 2007-ben az Egyesült Államokból indult, az EU koordinált anticiklikus beavatkozással és egy új pénzügyi regulációs folyamattal válaszolt. A „második válság” eredendő oka a rosszul felépített valutaunió. Az EU-n belüli válságkezelés 2010-től kezdve a finanszírozási problémával küzdő országok belső reformjaira koncentrált. Az egyensúlyteremtés és a fenntarthatóság érdekében az EU gazdasági és pénzügyi architektúrája újabb elemekkel bővült. Az EMU reformjának lassúsága és fokozatossága nemcsak a recesszió elhúzódását, hanem – a pénzügyi fragmentáción keresztül – az eurózóna mélyülő polarizációját is okozta. A félkész valutaunióban korlátokba ütközik a kereslet és a foglalkoztatás élénkítése; fontos szerepet játszanak ugyanakkor az ECB innovatív megoldásai. A fenntartható növekedéshez szükség van gyorsabb, az eddiginél komplexebb megközelítésre, a költségvetési fegyelem megszilárdítása mellett a közösségi szolidaritás kiterjesztésére is.

Research paper thumbnail of Designing a European Unemployment Insurance Scheme

With disparities in national unemployment rates reaching record levels, the debate on fiscal stab... more With disparities in national unemployment rates reaching record levels, the debate on fiscal stabilisers in Europe has gained new momentum. Can a European unemployment insurance scheme help to absorb asymmetric shocks and bring about the desired level of macroeconomic stabilisation? What should such an unemployment benefit system look like? The contributions to this Forum explore the benefits expected from a European unemployment insurance scheme and discuss the difficulties in establishing such a policy.

Research paper thumbnail of Towards shared unemployment insurance in the euro area

The divergences developed within the euro area represent the main threat to the existence of the ... more The divergences developed within the euro area represent the main threat to the existence of the single currency and to the stability of the EU as a whole. Without proper automatic stabilisers, a monetary union can only deliver suboptimal results and may not even be sustainable. In the recent years, common unemployment insurance has been examined as one of the possible ways to improve the functioning of the Economic and Monetary Union (EMU) through automatic stabilisation. Among various options, a partial pooling of unemployment benefit schemes stands out as the model with continuous impact and direct connection with the citizens, while the political process may favour less permanent features and more conditionality. There is a strong case for connecting the EMU reform with the EU social agenda and appreciating risk-sharing in Europe from a political as well as economic point of view.

Research paper thumbnail of Has the dictatorship over needs ended in eastern Europe

Among state socialist countries, Hungary distinguished itself from the 1960s by introducing compr... more Among state socialist countries, Hungary distinguished itself from the 1960s by introducing comprehensive economic reforms, aiming to establish "socialism with a human face". The New Economic Mechanism abandoned the Stalinist bias for forced accumulation and heavy industry, and improved the conditions of consumption and agriculture. The reforms were aimed at political satisfaction, and it can be argued that they led to a better satisfaction of human needs as well. In the same period, a tendency of philosophy emerged in Hungary which made a major contribution to critical social theory by linking its critique of state socialism to the theory of needs. Since these critical works were written, the system has been overthrown. In the new era, the most ruthless neo-liberalism was introduced in the former state socialist world. Nevertheless, the same philosophers do not raise the issue of needs and ignore their own earlier theories on politics and society.

Research paper thumbnail of Where Now After Ten Years Of Eastern Enlargement

The ‘Eastern enlargement’ in May 2004 opened the EU’s doors to ten countries. Of these, the four ... more The ‘Eastern enlargement’ in May 2004 opened the EU’s doors to ten countries. Of these, the four Visegrád states, the three Baltic countries and a former Yugoslav state had at that time completed their 15-year transition towards a market economy. In the first half of the 1990s these countries’ income, measured in terms of GDP, had fallen by 20 to 30 percent. Poland was the first country to return to the same income levels as before the transition, Hungary was next in 2000, and the other countries followed later.
The experience of the ‘great transformation’ which began in Central-Eastern Europe a quarter of a century ago played a key role in determining what the citizens of the new Member States expected from their accession to the EU: stable and sustainable growth. If we look at the decade since 2004, the region really seems to have been catching up with Western Europe in terms of both employment and economic performance.

Research paper thumbnail of En Hongrie, Viktor Orban prophète contesté en son pays

Research paper thumbnail of FISCAL RULES AND FISCAL CAPACITY: BREAKING THE POLITICAL GRIDLOCK

STG Policy Briefs, 2019

There are two possible readings of the current situation in the Eurozone (EZ). The first is to fo... more There are two possible readings of the current situation in the Eurozone (EZ). The first is to focus on the fact that we have weathered an existential crisis and come out stronger; we are in the seventh year of an economic expansion with unemployment at a 20-year low. Grexit is behind us and there are today more euro area members than at the beginning of the crisis. A slowdown is indeed ahead, but we have the tools and mechanisms to handle it; it is not likely to be a violent asymmetric shock like a decade ago. The alternative reading suggests that despite putting in place significant reforms which helped defuse the crisis, nothing much has happened in the last five years. The institutional architecture of the euro area remains frozen in its current state since 2014: the banking union is not complete, the “new” fiscal toolkit is clearly in need of an overhaul, the so-called “Euro area budget” is insignificant, and the “backstops” are not at their full potential. The doom-loop between banks and sovereigns is alive and well, and countries continue to diverge rather than converge. To cap it all, we are nearing the limits of what monetary policy and the European Central Bank (ECB) can deliver, while countries disagree strongly on using the limited existing fiscal space. In a non crisis setting, policymakers have lost momentum on reform. By doing so, however, they take a large political and economic risk: at worst, we will not be prepared for the next crisis; at best we will watch “eurosclerosis” creep back. Instead, they should rise to the occasion. The right time is now, with a new European Commission (EC) outlining its priorities and unveiling a plan for a “new Green Deal”, a new European Parliament (EP) about to discuss the EU medium-term financial framework, and a succession at the helm of the ECB which can take it further on the road so perfectly captured by the “whatever it takes” 2012 statement. And the current environment, with no inflation, negative interest rates, and new conditions for competition, is conducive to bold initiatives.

Research paper thumbnail of Fifteen Years of Convergence: East-West Imbalance and What the EU Should Do About it

Intereconomics, 2019

The year 2019 marks the 15th anniversary of the Eastern EU enlargement that incorporated the Vise... more The year 2019 marks the 15th anniversary of the Eastern EU enlargement that incorporated the Visegrád Four, the Baltic Three and Slovenia into the EU. But it also marks the 30th anniversary of the fall of the Berlin Wall and the great political transformation that paved the way for the German as well as the pan-European reunification.
After the transformational recession of the early 1990s, the region demonstrated strong growth potential that has been consolidated by EU membership. However, the EU accession of East-Central European countries resulted in an imbalanced Single Market in which the positions and strategies of Eastern members have to be scrutinised from the perspective of economic as well as social sustainability.
In this article, I explore some key trends and point to some controversies. I argue that social convergence requires particular attention alongside economic convergence, and the decoupling of the two is a trend that should be a matter of concern. At the end, I highlight some ideas and initiatives in the context of East-West convergence policies.

Research paper thumbnail of Anglia és az euró

Európai Tükör, 2003

Cikk az Egyesült Királyságban az euró bevezetése előtt tornyosuló -- gazdasági és politikai -- ak... more Cikk az Egyesült Királyságban az euró bevezetése előtt tornyosuló -- gazdasági és politikai -- akadályokról (2003). Valószínűsíti, hogy az Egyesült Királyság sokáig megtartja nemzeti valutáját, de nem jósolja meg a Brexitet (amit akkoriban senki nem jósolt meg egyébként).

Research paper thumbnail of From Budapest to Maastricht. Perspectives and problems of the eastward enlargement of the euro area

Transfer: European Review of Labour and Research, 2003

In 2004 the European Union will be enlarged to include ten new Member States, eight of them from ... more In 2004 the European Union will be enlarged to include ten new Member States, eight of them from the former Soviet bloc. These countries have made outstanding progress in terms of macroeconomic development in recent years, but there remain a number of specific problems which raise doubts as to the future monetary integration of these countries. Hungary is a case in point that illustrates both the achievements and the difficulties of the transition process. In July 2003 the Hungarian government and the National Bank of Hungary (NBH) announced in a joint declaration that Hungary would introduce the euro as national currency on 1 January 2008. The political elite, the policy-makers and the wider public take for granted the benefits of replacing the forint with the euro, while repeated turbulence on the financial markets highlights the fragility of convergence and currency reform. This article discusses various aspects of this unusual period of monetary history.

En 2004, l'Union européenne sera élargie en vue d'inclure dix nouveaux Etats membres, huit d'entre eux issus de l'ancien bloc soviétique. Ces pays ont réalisé des progrès exceptionnels en termes de développement macro-économique ces dernières années, mais il subsiste un certain nombre de problèmes spécifiques qui suscitent des doutes quant à la future intégration monétaire de ces pays. La Hongrie est un exemple illustrant les résultats et les difficultés du processus de transition. En juillet 2003, le gouvernement hongrois et la Banque Nationale de Hongrie ont annoncé dans une déclaration commune que la Hongrie mettrait en place l'euro en tant que monnaie nationale le 1er janvier 2008. L'élite politique, les décideurs politiques et le grand public considèrent comme allant de soi les avantages de remplacer le forint par l'euro, alors que plusieurs turbulences sur les marchés financiers accentuent la fragilité du processus de convergence et la réforme de la monnaie. Cet article présente divers aspects de cette période peu commune de l'histoire monétaire.

Im Jahr 2004 wird die Europäische Union zehn neue Mitgliedstaaten aufnehmen, darunter acht des ehemaligen Sowjetblocks. Diese Länder haben in den letzten Jahren auf makroökonomischem Gebiet hervorragende Fortschritte erzielt. Dennoch gibt es nach wie vor einige spezifische Probleme, die Zweifel an der zukünftigen Währungsintegration dieser Länder aufkommen lassen. Ungarn ist ein typisches Beispiel, das sowohl die Errungenschaften als auch die Schwierigkeiten des Übergangsprozesses verdeutlicht. Im Juli 2003 haben die ungarische Regierung und die Nationalbank Ungarns in einer gemeinsamen Erklärung angekündigt, den Euro am 1. Januar 2008 in Ungarn einzuführen. Die politische Führungsklasse, die politischen Entscheidungsträger und die Öffentlichkeit halten es für selbstverständlich, dass es Vorteile bringen wird, den Forint durch den Euro zu ersetzen, während wiederholte Turbulenzen an den Finanzmärkten die Unsicherheit der Konvergenz- und Währungsreform gezeigt haben. In diesem Artikel werden verschiedene Aspekte dieses ungewöhnlichen Zeitabschnitts in der Währungsgeschichte erörtert.

Research paper thumbnail of Balancing Openness and Protection: How can the EU budget help

The EU has traditionally been a strong advocate of open markets, with the Commission regularly hi... more The EU has traditionally been a strong advocate of open markets, with the Commission regularly highlighting its positive contribution to the prosperity of EU citizens. The EU has remained committed to the international trade order and the framework of the World Trade Organization (WTO). However, as the financial and economic crises triggered high levels of inequality and unemployment, views on free trade have shifted in the EU, with citizens openly questioning its socioeconomic benefits. Acknowledging this, the Commission's discourse on trade has evolved as well. Recent publications recognise that the aggregate benefits of free trade also come with distributional drawbacks. The 2017 'Harnessing Globalisation' reflection paper clearly states that " there is a risk that globalisation would (…) contribute to further widening inequalities and social polarisation. " Yet a new approach to shield citizens from the downsides of globalisation has so far failed to materialise at EU level, as the assumption is that action in this area is the responsibility of national governments. The absence of a more assertive EU strategy could, however, put European integration at risk. As Brexit has recently shown, the perceived inability of the EU to provide an adequate response to global trends, such as the rise of global competition, deindustrialisation, or migration flows, could lead to political instability. Although endowed with a very limited budgetary capacity (€150 million per year) outside of the standard MFF, the EU also currently has a dedicated instrument to deal with the adverse consequences of globalisation: the European Globalisation Adjustment Fund (EGF).

Research paper thumbnail of FROM DELORS' COMPACT TO SOCIAL UNION

Divergence between EU countries in terms of unemployment and poverty levels as well as working co... more Divergence between EU countries in terms of unemployment and poverty levels as well as working conditions has been identified as major destabilising factors in the European Union. The Gothenburg declaration by EU leaders about the European Pillar of Social Rights is only a first step to addressing these issues.

Research paper thumbnail of The EU's Youth Guarantee: a broadly accepted reform in need of full implementation

The Youth Guarantee is a policy agreed by all European Union (EU) Member States in 2013 to reduce... more The Youth Guarantee is a policy agreed by all European Union (EU) Member States in 2013 to reduce the high numbers of young people who cannot find a job or are not even trying to find one. The Youth Guarantee seeks to help, especially by reducing the duration of youth unemployment or inactivity. This OSE Working Paper reviews the main lessons learned and explores what should be done in the coming years. It explains why the Youth Guarantee should be understood as a structural reform aiming to improve the (often long and complicated) process of transiting from school to work. It reflects on what it would take for the Youth Guarantee to be fully implemented despite the great diversity of labour market situations across the EU. Finally, it argues that the Youth Guarantee will only bear fruit with sustained political commitment and adequate implementation effort – including administrative capacity, financial resources and active involvement of all players concerned. Our main argument and plea towards current policy-makers is not to forget the original level of ambition and to step up efforts so that the Youth Guarantee scheme reaches many more young people than in its first years.

Research paper thumbnail of COHESION AND CONDITIONALITY IN THE EU

Progressive Economy blog, 2017

Following a decade of devastating financial and economic crises, the discussion on cohesion and c... more Following a decade of devastating financial and economic crises, the discussion on cohesion and convergence must be serious and avoid clichés. A genuine assessment is needed about the capacity of
instruments in the EU budget to deal with the great imbalances in the EU, and what role conditionality can play in strengthening the existing instruments. In this paper we discuss some of the key issues of this debate, with the intention to make some practical proposals as well in addition to general political conclusions.

Research paper thumbnail of Growth and Reform in Europe

Review of European and Transatlantic Affairs, 2016

Economic performance in Europe has been weak, and the resilience of the Economic and Monetary Uni... more Economic performance in Europe has been weak, and the resilience of the Economic and Monetary Union (EMU) has been tested in recent years. In this paper, we specify in what ways the European growth problems are special, and how EU level and national policies need to change to lead to better performance. While since 2013 GDP growth in most EU countries turned into positive, the eurozone is still in an unsustainable situation. This is a specific European weakness that delayed the recovery and keeps the EU in a more vulnerable position than either the US or Japan. While the challenge of low growth is shared with most OECD countries, the European growth problem is aggravated by the limitations of the EMU and the low speed of its reform. Therefore, we first look into the implications of low growth for the EU, and the various policies promoting growth. We pay particular attention to the reform of the EMU and assess its chances in the aftermath of the Brexit referendum.

Research paper thumbnail of Rómától Rómáig. Milyen Unió kell nekünk?

Az Európai Unió idén ünnepli a Római Szerződés 60. évfordulóját. Még akkor is, ha az 1957-es aktu... more Az Európai Unió idén ünnepli a Római Szerződés 60. évfordulóját. Még akkor is, ha az 1957-es aktussal nem a mai Uniót alapították meg, hanem csak annak elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget, az integráció e hat évtizede valóban egy történeti korszaknak tekinthető. Az olasz kormány ez alkalomból Rómába invitálta az Európai Unió vezetőit, hogy együtt tekintsenek vissza a megtett útra, és gondolkozzanak az integráció jövőjéről. Az európai integráció helyzetének, lehetőségeinek és feladatainak áttekintése azonban nem egyszeri aktus, hanem időről időre visszatérő folyamat, amelynek új fejezete kezdődött a múlt év derekán. Az EU-ból való kilépés felé mutató brit népszavazás (2016. június 23.) nyomán egész Európában – a 2016. október 2-diki magyar népszavazásnak köszönhetően pedig hazánkban is – megélénkült a gondolkodás arról: milyen Európai Unió kell nekünk? Milyen EU felelne meg leginkább a társadalmi elvárásoknak, és az integrációhoz hozzátapadt történelmi feladatoknak?

Research paper thumbnail of Imbalances, Inequality and Growth – Rethinking Growth Policies for Europe

Growth in industrialised countries has been relatively slow in recent decades. Some forecast that... more Growth in industrialised countries has been relatively slow in recent decades. Some forecast that the economy will continue to stagnate in the medium to long-term, and a discourse on “secular stagnation” has intensifi ed. Many worried by this development are seeking ways to rekindle growth. On the other hand, in the face of environmental problems and finite resources, others argue that continued growth is not desirable.
Therefore it is important to speak about what growth means and why it is important. We need to specify in what ways the European growth problems are special and how national and EU-level policies must change in order to foster better growth performance.

Research paper thumbnail of A THATCHERIZMUS ÉS ÖRÖKSÉGE

Margaret Thatcher, a nyolcvanas évek brit miniszterelnöke korszakalkotó politikusként vonult be a... more Margaret Thatcher, a nyolcvanas évek brit miniszterelnöke korszakalkotó politikusként vonult be a történelembe. Ellentmondásos, bár egyes pillanatokban ellenállhatatlannak tűnő személyiség volt, akit más országokban is mintának tekintettek a szigorú, céltudatos kormányzás hívei. Háromszori megválasztása (és pártjának az ő lemondását követő negyedik választási sikere) azt a benyomást keltette világszerte, hogy Margaret Thatcher közmegelégedés mellett végezte munkáját, és a nevével fémjelzett, új konzervatív politika megtalálta az évszázados brit hanyatlás közgazdasági és politikai ellenszerét, amely gyógyír más országokban is alkalmazható és importálandó. A tanulmány elsősorban ezeknek a felszínes értékeléseknek a cáfolatát próbálja adni, visszatekintve a 70-es években újjászerveződött brit konzervativizmus legfontosabb vonásaira. A Thatcher nevével összefonódott konzervatív irányzatot és korszakot négy oldalról vizsgáljuk meg: az ideológia, a belpolitika, a gazdaságpolitika és a világpolitika nézőpontjából. Külön fejezetben vizsgáljuk meg, milyen örökséget hagyott hátra a thatcherizmus a brit pártpolitika és az európai kontinens két oldalán.

Research paper thumbnail of Két változat az intervencióra. Az olaj mint stratégiai tényezõ az Egyesült Államok iraki és venezuelai politikájában

Mind az 1991-es, mind pedig a 2003-as öbölháború idõszakában gyakran hangzott el az a vád, hogy a... more Mind az 1991-es, mind pedig a 2003-as öbölháború idõszakában gyakran hangzott el az a vád, hogy az Egyesült Államok – az elnöki retorikával ellentétben – nem felszabadító háborút folytat, hanem az olajkincs megszerzésére, illetõleg az olajipari cégek érdekeltségeinek védelmére törekszik erõszakos eszközökkel. Ez az állítás elsõdlegesen az intervenciók ellenzõi körében számított evidenciának. Az elmarasztaló publicisztika nem egy esetben vélt összefüggést találni az USA külpolitikájának hosszabb-rövidebb ideig tartó passzivitása és az olajlelõhelyek hiánya között, például Bosznia-Hercegovina vagy Ruanda esetében. Anélkül, hogy a teljesség igényével próbálnánk meg feltárni az energiafelhasználás és az amerikai biztonságpolitika összefüggéseit, e tanulmányban bemutatjuk azt, hogy az olajellátás biztonsága valóban fontos tényezõje az amerikai külpolitikának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok katonai lépései üzletpolitikai megfontolásoknak lennének alárendelve. Az általánosabb történeti vázlatot két esettanulmány: Irak és Venezuela példájának bemutatása követi, majd pedig a rövid következtetések. A két ország kiválasztását az aktualitások vezérlik, de összehasonlíthatóságukat több fontos tényezõ is alátámasztja. Hasonló méretûek (25 millió fõ körüli lakosság), és mindkét ország alapító tagja volt az OPEC-nak. Venezuela exportja valamivel diverzifikáltabb, mégis mindkét ország jövedelme és megélhetése az olajtól függ. Mindkettõ konfliktusa az Egyesült Államokkal régi keletû, de nagy különbség, hogy az egyik nyílt katonai beavatkozás célpontja volt, a másik inkább csendes destabilizáló törekvéseké. E különbség magyarázata a tanulmány végére remélhetõleg világossá válik – egyéb következtetésekkel együtt.

Research paper thumbnail of Completing the EMU – the next steps

This paper argues that... Europe’s monetary union is still in the danger zone Broader questi... more This paper argues that...
Europe’s monetary union is still in the danger zone
Broader questions on EMU architecture and governance are waiting for answers
EMU 1.0 came to an end in 2012 because its design flaws were not addressed earlier
EMU reconstruction has begun, but remains incomplete and this is dangerous
Strengthening the social dimension of the EMU has become a necessity
Recent measures can secure growth in the short run but not long-term sustainability
Without automatic stabilisers the EMU will not overcome its dangerous divergences
Options for automatic stabilisers exist, calling for political consideration and decision
A workable model for a basic European unemployment insurance scheme has been designed
Basic European unemployment insurance constitutes the best option
Solidarity within the EMU matters for both economics and politics

Research paper thumbnail of VÁLSÁGKEZELÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A VALUTAUNIÓ REFORMJA

Európa gazdasága – a 2009-es nagy visszaesést követően -- 2011 második felétől egy má... more Európa gazdasága – a 2009-es nagy visszaesést követően -- 2011 második felétől egy második recesszióba süllyedt. Az első válságra, amely 2007-ben az Egyesült Államokból indult, az EU koordinált anticiklikus beavatkozással és egy új pénzügyi regulációs folyamattal válaszolt. A „második válság” eredendő oka a rosszul felépített valutaunió. Az EU-n belüli válságkezelés 2010-től kezdve a finanszírozási problémával küzdő országok belső reformjaira koncentrált. Az egyensúlyteremtés és a fenntarthatóság érdekében az EU gazdasági és pénzügyi architektúrája újabb elemekkel bővült. Az EMU reformjának lassúsága és fokozatossága nemcsak a recesszió elhúzódását, hanem – a pénzügyi fragmentáción keresztül – az eurózóna mélyülő polarizációját is okozta. A félkész valutaunióban korlátokba ütközik a kereslet és a foglalkoztatás élénkítése; fontos szerepet játszanak ugyanakkor az ECB innovatív megoldásai. A fenntartható növekedéshez szükség van gyorsabb, az eddiginél komplexebb megközelítésre, a költségvetési fegyelem megszilárdítása mellett a közösségi szolidaritás kiterjesztésére is.

Research paper thumbnail of Designing a European Unemployment Insurance Scheme

With disparities in national unemployment rates reaching record levels, the debate on fiscal stab... more With disparities in national unemployment rates reaching record levels, the debate on fiscal stabilisers in Europe has gained new momentum. Can a European unemployment insurance scheme help to absorb asymmetric shocks and bring about the desired level of macroeconomic stabilisation? What should such an unemployment benefit system look like? The contributions to this Forum explore the benefits expected from a European unemployment insurance scheme and discuss the difficulties in establishing such a policy.

Research paper thumbnail of Towards shared unemployment insurance in the euro area

The divergences developed within the euro area represent the main threat to the existence of the ... more The divergences developed within the euro area represent the main threat to the existence of the single currency and to the stability of the EU as a whole. Without proper automatic stabilisers, a monetary union can only deliver suboptimal results and may not even be sustainable. In the recent years, common unemployment insurance has been examined as one of the possible ways to improve the functioning of the Economic and Monetary Union (EMU) through automatic stabilisation. Among various options, a partial pooling of unemployment benefit schemes stands out as the model with continuous impact and direct connection with the citizens, while the political process may favour less permanent features and more conditionality. There is a strong case for connecting the EMU reform with the EU social agenda and appreciating risk-sharing in Europe from a political as well as economic point of view.

Research paper thumbnail of Has the dictatorship over needs ended in eastern Europe

Among state socialist countries, Hungary distinguished itself from the 1960s by introducing compr... more Among state socialist countries, Hungary distinguished itself from the 1960s by introducing comprehensive economic reforms, aiming to establish "socialism with a human face". The New Economic Mechanism abandoned the Stalinist bias for forced accumulation and heavy industry, and improved the conditions of consumption and agriculture. The reforms were aimed at political satisfaction, and it can be argued that they led to a better satisfaction of human needs as well. In the same period, a tendency of philosophy emerged in Hungary which made a major contribution to critical social theory by linking its critique of state socialism to the theory of needs. Since these critical works were written, the system has been overthrown. In the new era, the most ruthless neo-liberalism was introduced in the former state socialist world. Nevertheless, the same philosophers do not raise the issue of needs and ignore their own earlier theories on politics and society.

Research paper thumbnail of Where Now After Ten Years Of Eastern Enlargement

The ‘Eastern enlargement’ in May 2004 opened the EU’s doors to ten countries. Of these, the four ... more The ‘Eastern enlargement’ in May 2004 opened the EU’s doors to ten countries. Of these, the four Visegrád states, the three Baltic countries and a former Yugoslav state had at that time completed their 15-year transition towards a market economy. In the first half of the 1990s these countries’ income, measured in terms of GDP, had fallen by 20 to 30 percent. Poland was the first country to return to the same income levels as before the transition, Hungary was next in 2000, and the other countries followed later.
The experience of the ‘great transformation’ which began in Central-Eastern Europe a quarter of a century ago played a key role in determining what the citizens of the new Member States expected from their accession to the EU: stable and sustainable growth. If we look at the decade since 2004, the region really seems to have been catching up with Western Europe in terms of both employment and economic performance.

Research paper thumbnail of Kissé ködös Albion

Második, bővített kiadása is megjelent már a Bart István által írott "Angol-magyar kulturális szó... more Második, bővített kiadása is megjelent már a Bart István által írott "Angol-magyar kulturális szótár"-nak (a British Council "nagylelkű" támogatásával). A sikeres kötet hátsó borítóján a nyugati szokást átvéve immár a sajtóvisszhangból olvashatunk néhány dicsérő mondatot. A tetszésnyilvánítás részben a műfaji újításnak szól; a szerző (neves fordító) egészen újszerű módon vezet be bennünket a brit sziget lakóinak kultúrájába. Egyfajta rajzok nélküli "ablak-zsiráf" ez, angolul tanuló egyetemistáknak és más, haladó szintű érdeklődőknek; egyszerre kellemes és hasznos olvasmány a hagyományos szótárak és nyelvkönyvek után. A könyv a szerző és az olvasók számára egyaránt alkalmat ad mindenféle szellemi kalandozásra. Ezért jó könyv, nem is vitás. Négy további kérdést azonban érdemes feltenni, és ezeket a következőkben meg is vizsgáljuk: 1. Mennyiben szerencsés a választott műfaj körülhatárolása? 2. Mennyiben volt pontos a szótár akkor, amikor megjelent? 3. A választott kereteken belül mennyiben logikus és következetes a szócikkek kiválasztása. 4. Milyen társadalomfelfogás hatja át az egyes szócikkeket?

Research paper thumbnail of From Eurozone Dystopia to EMU Reform

This is a book on the top of the pile of literature which explains how flawed the original design... more This is a book on the top of the pile of literature which explains how flawed the original design of the Economic and Monetary Union (EMU) was, and how wrong the pro-cyclical policy answer has been in the European Union (EU) in the last 6—7 years. Today there are many books with these messages. Most of them come from authors in English speaking countries. How is Mitchell's one different from the others? The text is for public consumption, but not lacking scholarly rigour. Through chapters of economic and monetary history, Mitchell shows that Europe has drifted further and further away from full employment. The labour market became the terrain of adjustment, when full employment itself should be the policy objective.

Research paper thumbnail of Ultrahang a világrendről

A nemzetközi viszonyok elemzésének leginkább gurui vannak. Sok ilyen nevet ismerünk a sajtóból, s... more A nemzetközi viszonyok elemzésének leginkább gurui vannak. Sok ilyen nevet ismerünk a sajtóból, szerzőként vagy hivatkozásként. Közöttük jó pár olyan is van, aki kutatóként, könyvek szerzőjeként, az akadémiai világ szereplőjeként is nevet, rangot szerzett magának. Ázsiója leginkább annak van ebben a társaságban, aki élete legalább egy szakaszában a kormányzáshoz is közel került mint agytrösztprominens (Fukuyama), mint tanácsadó (Brzezinski), vagy mint miniszter (Kissinger). Az itt bemutatott könyv szerzője nem guru; egész életében egyetemi oktatóként működött. Kees van der Pijl holland tudós, történész, aki a nemzetközi viszonyok teoretikusaként vált ismertté, hatást gyakorolva a politikai filozófia világára is.

Research paper thumbnail of Dilemmák és ellentmondások. Adalékok a hidegháború politikai gazdaságtanához Kornai János önéletrajza apropóján

Kornai János különös pályáját saját akaratereje, tudományos tehetsége és a kor együtt formálta. Ö... more Kornai János különös pályáját saját akaratereje, tudományos tehetsége és a kor együtt formálta. Önéletrajzában világosan ír a dilemmákról, amelyekkel küzdött. Mindez akkor is nagy érték a közgazdaságtan és a történelem kutatói számára, ha sem az életmű, sem a memoár nem mentes kisebb-nagyobb ellentmondásoktól.
Kornai János: A gondolat erejével. Rendhagyó önéletrajz. Osiris Kiadó, Budapest, 2005 (426 oldal és 122 fotó).

Research paper thumbnail of Birodalom, vagy amit akartok

Recenzió Michael Ignatieff: Birodalom light, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003., Matolcsy György: Ame... more Recenzió Michael Ignatieff: Birodalom light, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003., Matolcsy György: Amerikai birodalom – A jövő forgatókönyvei, Válasz Könyvkiadó, Budapest, 2004., Stephen Howe: Birodalmak, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 2004. és Soros György: Az amerikai hatalmi lufi. Az amerikai hatalom visszaterelése a helyes útra, Scolar Kiadó, Budapest, 2004. című könyvekről.
Az Amerikai Egyesült Államok világhatalmi státusának, a hidegháború után kialakult nemzetközi pozíciójának teoretikus igényű meghatározása a nemzetközi viszonyokkal, a kül- és biztonságpolitikával foglalkozó irodalom egyik fő témája manapság. A hidegháború után kialakult, aszimmetrikus világhelyzet önmagában is ebbe az irányba terelte volna a gondolkodást, az iraki háború azonban még inkább az érdeklődés homlokterébe állította a kérdést: vajon birodalom-e Amerika?

Research paper thumbnail of A napos oldal közgazdaságtana

Áslund új könyve kísérlet arra, hogy összefoglaló jelentést adjon az átalakulásról, és egyúttal v... more Áslund új könyve kísérlet arra, hogy összefoglaló jelentést adjon az átalakulásról, és egyúttal válaszoljon a kritikusoknak is. Az olvasó láthat­ja, hogy a sok kritika és válság ellenére a piaci fundamentalizmus él és virul. Mi több, Anders Áslund és a hasonló keményvonalas neoliberálisok még igazolva is látják korábbi – és mindvégig képviselt – álláspontjukat a közel két évtized eseményei láttán.

Research paper thumbnail of Dornbusch kontra Stiglitz. A kilencvenes évek világgazdasági folyamatai

Dornbusch és Stiglitz egy-egy könyvének összevetése alkalmat ad arra, hogy az ún. globalizáció ko... more Dornbusch és Stiglitz egy-egy könyvének összevetése alkalmat ad arra, hogy az ún. globalizáció korszakát eltérő (apologetikus és kritikus) nézőpontokból megvizsgáljuk. A szakértői vélemények ugyanis megoszlanak arról, hogy a piacok nemzetköziesedése és a nemzetgazdaságok liberalizációja a pénzügypolitikai szigorral kombinálva – amit így együtt a washingtoni konszenzus szorgalmazott – jobb, élhetőbb gazdasági rendet eredményezett-e. Különösen éles viták zajlanak az átalakulást vezénylő intézmények, az IMF és a Világbank működéséről. A két washingtoni intézmény között kb. 1995 óta észrevehető nézetkülönbségek is kialakultak, ennek vizsgálata előtt azonban áttekintjük a két közgazdász alapkoncepcióját.

Research paper thumbnail of The Enigmatic Life of Karl Polanyi

Karl Polanyi an enigmatic figure of world social science. He became really influential well after... more Karl Polanyi an enigmatic figure of world social science. He became really influential well after his death, and his fame is a result of a single book. Those who decide to read this biography most likely will have read Polanyi’s main work: The Great Transformation. They already know about double movement, embeddedness and fictitious commodity. Gareth Dale’s biography is a guide to the origins of these concepts and the magnificent book itself. We can learn from him what sort of studies, and indeed what kind of life experience produced it.

Research paper thumbnail of Tankönyv a világról

Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. Csáki György könyv... more Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. Csáki György könyvének ismertetésekor két okból is meg kell említeni Szentes Tamást, aki Magyarországon a hatvanas-hetvenes években nemcsak importőre volt a kortárs vi­lággazdasági elméleteknek, hanem saját műveivel nemzetközi elismerést aratva, iskolát teremtve gazdagította azokat. Egyrészt azért, mert Csáki közvetlenül is Szentes-tanít­vány, aki huszonöt évvel ezelőtt első kézből kapta a világ élvonalához tartozó fejlődés-és ezzel összefüggő elméletkutatást. Másrészt azért, mert Csáki könyve a kortárs hazai trendhez igazodó címe ellenére alapvetően világgazdasági szemléletű. Ez a szerencséje. Ellenkező esetben ugyanis a szerző azt kockáztatta volna, hogy műve a megjelenés pilla­natában az érdektelenségbe fullad, és a diákok egyszerűen besorolják azon tankönyvek közé, amelyeken – mint gyermekbetegségeken – lehetőleg nyom nélkül túl kell jutni. Így azonban a könyv kapcsolódik mindazokhoz a nemzetközi aktualitásokhoz, amelyekről az olvasó a gazdasági élet és a sajtó berkeiben hallhat, és legfőképpen ahhoz az érzethez, miszerint a világgazdaság egy egységes rendszer, annak struktúrái és mechanizmusai alapvetően meghatározzák az egyes részek (például a nemzetgazdaságok) folyamatait. Nem homogén, de egyre szorosabban integrált világrendben élünk, és ezt a gazdasági élet eseményei ma már sokszor napok, órák, percek alatt igazolják.

Research paper thumbnail of Globalisation and EU policy

Intro Globalisation is back in EU policy debates. There are two reasons for this. First, after th... more Intro Globalisation is back in EU policy debates. There are two reasons for this. First, after the UK referendum on continued membership in the EU, a clear correlation was found between how globalization had impacted particular regions of the UK and whether people voted Remain or Leave on 23 June 2016. How to address related issues in the future is an important question if we are to foster economic, social and territorial cohesion within the EU. Second, the collapse of trade talks (TTIP) between the US and the EU, following a long-period of anti-trade protest, creates the need for discussing how international trade and investment policy should continue in the future. Answering the second question requires a greater effort, not least because the rise of Donald Trump has heralded a policy shift towards protectionism in Washington. Initiatives like Belgian socialist Paul Magnette's Namur Declaration will have to be discussed when we want to find out how to shape globalization. At the same time, we also need to explore how to address the social consequences of globalization. In this area, the European Union only has one dedicated financial instrument, the European Globalisation Adjustment Fund (EGF). In 2006, the EU introduced the EGF in order to provide targeted support to those affected negatively by changing international division of labour. Member states in case of large scale relocations and redundancies can apply to the EU and receive funding, mainly for retraining and helping affected workers to start a new career. The experience with, or without the EGF offers important lessons.

Research paper thumbnail of Youth Guarantee Four Years After

When youth unemployment peaked in the EU in 2013, we counted about 5.5 million unemployed under t... more When youth unemployment peaked in the EU in 2013, we counted about 5.5 million unemployed under the age of 25. For many years since the eruption of the global financial crisis, one in five young Europeans looking for a job could not find any. Many young people experienced long-term unemployment, and the number of 15-29 year olds neither in employment, education or training (NEETs) was nearly 14 million for several years.
Since then, a mild and uneven economic recovery has helped to reduce youth unemployment in the EU by about 1.5 million, to around 4 million. But even if it had been “just” 4 million at the peak, it would have been enough for demanding an EU-level initiative.
This paper looks back to the creation of the Youth Guarantee, highlighting some key aspects of the debates at the time the initiative was developed, and address some common concerns and misconceptions around it. This reflection should help those who work on the implementation of the Youth Guarantee across the EU, as well as participants of related discussions and students of the European Employment Strategy.

Research paper thumbnail of EU Employment Policy at a Time of Crisis

The EU is a warehouse of good practices concerning employment, with some of the best examples any... more The EU is a warehouse of good practices concerning employment, with some of the best examples anywhere in the world of skills development, social dialogue, good working conditions and efficient public employment services. However, despite ever-closer frameworks for co-operation between EU countries, best practices have largely failed to migrate from stronger to weaker countries. The result is a very uneven landscape with strongly divergent trends when it comes to the workings of labour markets.

Research paper thumbnail of Dealing with divergence

The Eurozone has been diagnosed with serious divergence in the five presidents’ report (FPR) in J... more The Eurozone has been diagnosed with serious divergence in the five presidents’ report (FPR) in June. However, excessive focus on Greece, which sometimes was inevitable, never helped putting a proper analysis of the EMU on the agenda. But it is high time to ask why since 2011 the EU economy decoupled from the US, why countries keeping their national currencies are more dynamic and stable than those in the euro area, and why the EMU remains so imbalanced and fragile despite investing so much political capital in stabilization and reforms.

Research paper thumbnail of Automatic Stabilisers as a Building Block of the Fiscal Union Architecture

The creation of a minimalist monetary union in the 1990s produced new types of financial and soci... more The creation of a minimalist monetary union in the 1990s produced new types of financial and social risks, and the crisis of the EMU brought the EU to massive divergence and a weakening of the national welfare systems. Such dynamics undermine public confidence in both the EU and its single currency. Today the rise of euroskeptic populism (and Brexit in particular) calls for a thorough rethinking of the functioning of the EU. A paradigm shift on EMU should be part of this process. In recent years, expert opinions have converged about how to make the single currency sustainable and how to reconcile its functioning with democratic standards and the European social model. Unemployment insurance is a possible element of economic and monetary reform, while it forms part of the social dimension as well.

Research paper thumbnail of THE ECONOMIC AND SOCIAL CONSEQUENCES OF BREXIT

Brexit is a way for the UK to marginalize itself. It is an act to take a back seat instead of a ... more Brexit is a way for the UK to marginalize itself.
It is an act to take a back seat instead of a front seat, let alone the driving seat.
No doubt, it is the right of the British people to have a referendum about EU membership. At the same time, it is for British politicians to
explain what the real balance of costs and benefits
of the EU is for the UK.
On the other hand, it is for the EU as a whole to ensure that the British, to-
gether with all other member states, continue to see membership as a win-win game.
People on the continent cherish your history and culture. But nobody believes that Britain should take inspiration from Henry VIII
or Robinson Crusoe, when the question is about your relation
s with the continent in the 21st century.
It is not separation or isolation, but close cooperation with your neighbours that makes you richer, safer and freer.
Co-operation often requires compromise with other countries, but it is the only way to move forward.

Research paper thumbnail of For Jozsef Borocz being 60

by József Böröcz, László ANDOR, Aneesh Aneesh, Manuela Boatcă, Barabas, György, Celine Cantat, Julianna Faludi PhD, Agnes Gagyi, Gerőcs Tamás, Andras Pinkasz, csaba jelinek, Adam Fabry, Eva Fodor, Gergő Pulay, Zoltán Ginelli, Zsuzsa Gille, and Hadas, Miklós

Being any age, even such a "round number" as 60, is not a virtue but a condition. -- And yet, a l... more Being any age, even such a "round number" as 60, is not a virtue but a condition. -- And yet, a large group of my friends have put together a collection now that I passed that numerical hurdle. I am honored and humbled.

To access it, please follow this link:

https://www.karlpolanyicenter.org/borocz-anniversary

Research paper thumbnail of Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés

2007 augusztusában pénzügyi válság jelei mutatkoztak az Amerikai Egyesült Államokban, majd nyomba... more 2007 augusztusában pénzügyi válság jelei mutatkoztak az Amerikai Egyesült Államokban, majd nyomban azután az Egyesült Királyságban is. Az ekkor megindult bomlásfolyamat azonban csak első felvonása volt egy mélyebb és komplexebb globális válságnak, amely 2008 őszétől kezdett megmutatkozni a maga teljességében.
Annak ellenére, hogy a megelőző évtizedekben több komoly pénzügyi válságot is láthattunk, átélhettünk, ezt a válságot a maga konkrét formájában csak kevesen jelezték előre. Még érdekesebb, hogy a menet közben felröppenő, egyre komolyabb figyelmeztetések kevéssé hatottak a gazdaságpolitikai döntéshozókra. A válságkezelés, amikor már elkerülhetetlenné vált, az utólagos tűzoltás jellegét öltötte, a közvéleményt mindenütt megdöbbentette a kialakult helyzet.

Research paper thumbnail of AUSTERITY An Unhelpful Concept and its Social Implications

Using austerity as a blanket concept does not help finding the ways to undo austerity, especially... more Using austerity as a blanket concept does not help finding the ways to undo austerity, especially in the EMU. The EU economic architecture suffers from a stability bias, which has been associated with the Maastricht model ever since its inception. Stability and growth both have their legitimate place in economic policy, but within the EU their balance is not right and calls for reform. The rule-based nature of EU economic governance puts limitations to dealing with cyclicality as well as asymmetry. These limitations make it hard to design and implement robust recovery policies in case of crises, which in turn erode the long-term growth potential of the Eurozone. The Maastricht model of EMU cannot be reconciled with all EU countries being democratic welfare states. The transition has started to another model, but progress is very slow.

Research paper thumbnail of EMU unemployment insurance. History, analysis and comparing options

EMU born with serious design flaws: --uniform fiscal rules (and centralised monetary policy) with... more EMU born with serious design flaws:
--uniform fiscal rules (and centralised monetary policy) without common fiscal capacity, risk sharing or transnational fiscal transfers; absence of counter-cyclical capacity
--risk of currency crises eliminated but risk of fiscal crises increased
Crisis experience:
--financial fragmentation; economic and social divergence
--social problems generate spill-over effects on other members of euro area (e.g. falling demand, unwelcome migration)
--deterioration of human capital, loss of growth potential (mainly in countries of periphery)
--risk of destablisation and disintegration (in the entire union)
Elements of an EMU fiscal capacity
1. Eurozone finance minister (JDI) – optimising fiscal space for the entire eurozone as opposed to parallel national objectives
2. Eurozone investment fund / growth fund (semi-automatic „Juncker Plan” with strong transfer component)
3. Automatic stabilisers, i.e. built-in instruments to counter „asymmetric shocks” and resulting imbalances with rule-based, conditional and temporary fiscal transfers

Research paper thumbnail of Imbalances, inequality and growth. Rethinking monetary integration in Europe

The EU’s economic challenge is not competitiveness in general but internal imbalances (and North-... more The EU’s economic challenge is not competitiveness in general but internal imbalances (and North-South asymmetry in particular).
The weakness of the EMU recovery capacity is greater problem than the long term growth potential of the EU economy.
The EU can and will live with significant imbalances but divergence can result in disintegration and lasting stagnation, which necessitates EMU reform.
Reducing imbalances and inequalities can help improving EU growth performance (both short and long term).
Current discussions focus on the question of fiscal capacity. Unemployment insurance is a well developed idea for fiscal stabiliser.

Research paper thumbnail of European Policy and the Future of Work

The European Employment Strategy – an evolution Europe 2020 for smart, sustainable and inclusive ... more The European Employment Strategy – an evolution
Europe 2020 for smart, sustainable and inclusive growth
Crisis response: The Employment Package (2012) and the EU youth guarantee initiative
Macroeconomics: EMU and unemployment divergence
New forms of work (analysis and initiatives)