Róbert Muzsalyi | University of Public Service (original) (raw)

Papers by Róbert Muzsalyi

Opuscula Civilia, 2022/5. , 2022

Az állami bíróságok előtt folyó peres eljárásokkal ellentétben – amelyek általában legalább kétfo... more Az állami bíróságok előtt folyó peres eljárásokkal ellentétben – amelyek általában legalább kétfokú eljárást foglalnak magukban – a választottbírósági eljárás alapvetően egyfokú eljárás. Ennek eredményeként az eljárás lerövidül, ami a választottbíráskodás egyik fő jellemzője, és az egyik fő oka annak, hogy a felek az állami bíróságok helyett a választottbíráskodást választják jogvitájuk rendezésére. A választottbírósági eljárást választó felek tudják, hogy – a korlátozott jogorvoslati lehetőségek kivételével – nem lesz lehetőségük arra, hogy ügyüket egy másik (fellebbviteli) bíróság vagy a választottbíróság újra megvizsgálja. Hajlandóak vállalni az ezzel járó kockázatokat, cserébe azért az előnyért, hogy a jogvita végleges rendezése gyorsabban megtörténik.

A választottbírósági eljárás befejeződik az ítélet meghozatalával. Az ítélet végrehajtását az állami bíróság foganatosítja. A külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásának elrendelése összetett, két különálló részre osztható: az első, egy nemperes eljárás, amely során a végrehajtást kérő kérelmére az állami bíróság a választottbírósági ítéletre végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A második része pedig az az eljárás, amely során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §-a szerinti általános feltételek vizsgálata után a bíróság elrendeli a végrehajtási lap (végrehajtható okirat) kiállítását. A külföldi választottbírósági ítélet végrehajtási tanúsítvánnyal történő ellátását a Vht. 205-208. §-ai, továbbá az 1962. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény (Egyezmény), valamint annak a végrehajtásáról szóló 12/1962. (X. 31.) IM rendelet (eVhr.) szabályai határozzák meg.

Az Egyezmény egyik fő célkitűzése az volt, hogy kimerítő és szűk körű listát állítson össze a választottbírósági ítélet végrehajtásának megtagadására vonatkozó okokról. Az Egyezmény V. cikk (1) bekezdésébe tartozó öt okból a bíróság a fél kérelmére vizsgálhatja a választottbírósági ítélet jogszerűségét, míg a (2) bekezdésben szabályozott két megtagadási okot a bíróság hivatalból vizsgálja. Ebben a tanulmányban az Egyezmény jelentőségére és a megtagadási okok általános jellemzőire vonatkozó áttekintést követően, külön fejezetben mutatom be a felek kérelmére és a hivatalból történő megtagadási okokat. Az Egyezmény értelmezését segíti, hogy több mint hatvan évnyi nemzetközi bírói gyakorlat áll mögötte, amelyek jelentős része témakörökre és országokra lebontva olvasható és kutatható az Egyezmény honlapján. Az egyes megtagadási okok vizsgálata során, ezért – szükség szerint – kitérek azok hazai és nemzetközi bírói gyakorlatára is. Az áttekintés apropóját adja az is, hogy 2022-ben volt 60 éve, hogy Magyarországon hatályba lépett a New Yorki-i Egyezmény, amely mostanra már az egyik legsikeresebb, legnagyobb számban ratifikált nemzetközi szerződés

In an effort to assess the Hungarian judiciary’s references for preliminary ruling procedures, in... more In an effort to assess the Hungarian judiciary’s references for preliminary ruling procedures, in 2013 the President of the Curia of Hungary ordered the setting up of work groups to analyse case law (“work group”) specifically focusing on this particular proceeding and covering all branches of law. Each of the work groups is made up of judges of the Curia and examines Hungarian judicial practice in a specific area of law. As the work of judges involves the making of decisions, an analysis of judicial practice, in fact, means an analysis and assessment of court rulings. The leader of a work group may invite judges from the lower levels of the Hungarian court system as well as theoretical and practical experts to participate in the activities of the group. The findings of the group are collected in a summary opinion and discussed by the competent department of the Curia. One of the most important outcomes of the work by a work group may be drawing attention to issues that may lead to ...

In: Ződi, Zsolt (szerk.) Jogi technológiák : Digitális jogalkalmazás. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 323-350. , 2022

Az Európai Unióban a hatékony igazságszolgáltatási rendszer elengedhetetlen a belső piac működésé... more Az Európai Unióban a hatékony igazságszolgáltatási rendszer elengedhetetlen a belső piac működéséhez, és ez a gazdasági növekedés előfeltétele is. Az életünk és a gazdaság minden területére, így a határon átnyúló szolgáltatásokra is kiható digitalizáció mellett a határon átnyúló igazságügyi együttműködés digitális átállása is szükségessé vált. A tanulmány első részében megvizsgálom az Európai Unió szabályozási lehetőségeit, továbbá az önálló eljárások digitalizációjának jelenlegi szintjét. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló kommunikációra alkalmas eszközként az e-CODEX rendszer bevezetésére nyújtott be javaslatot. A tervezet szerint ez lesz valamennyi, polgári és bűnügyi igazságügyi együttműködés keretébe tartozó jogintézmény tagállamközi elektronikus kapcsolattartásának központi eszköze. A tanulmány második részében ezért röviden bemutatom a rendszer kialakulását és fejlődését, jogi és technikai szempontból főbb jellemzőit.
The existence of effective judicial systems in the European Union is essential for the functioning of the internal market and a precondition for economic growth. In addition to digitisation, which affects all areas of our lives and economy, including cross-border services, the digital transition of cross-border judicial cooperation has also become a necessity.
In the first part of the paper, I will examine the regulatory options in the European Union and the current state of digitisation of uniform procedures. The European Commission has proposed the e-CODEX system as a tool for cross-border communication. It is proposed to be
the central tool for electronic communication between Member States for all legal institutions in the field of civil and criminal judicial cooperation. With this in mind, the second part of the paper I will briefly describe the development and evolution of the system, with particular reference to its legal and technical features.

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3, 28-35. , 2021

A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal... more A szerkezetátalakítási eljárás számos olyan újítást tartalmaz, ami a csődeljáráshoz képest sokkal rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé, ezért hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára a nehezen előrelátható következményekkel járó válsághelyzetek idején. Ebben a tanulmányban megismerhetünk néhány olyan sajátosságot a szerkezetátalakítási eljárás főbb jellemzőiből, amelyek a restrukturálás hatékony eszközei lehetnek: a fizetésképtelenné válás valószínűségének fogalmát, az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot, és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségre vonatkozó szabályokat.
Hivatkozott jogszabályhelyek: 2019/1023 irányelv 3. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés, 11. cikk; Szát. 3. § (1) bekezdés 8. pont, 5. §, 6. §, 46. §, 37. §, 42. §
Címkék: szerkezetátalakítás, moratórium, fizetésképtelenség, kényszeregyezség

SOLTÉSZ István (szerk.): Parlamenti Ösztöndíjasok kötet 2010/2011. Parlamenti Módszertani Iroda, 2012

MUZSALYI Róbert: A pertárgyérték jelentősége a polgári eljárásban, különös tekintettel a kisérték... more MUZSALYI Róbert: A pertárgyérték jelentősége a polgári eljárásban, különös tekintettel a kisértékű perekre. In: BATA, Marcell – DEÁK, Beáta (szerk.) Acta iuvenum Caroliensia III. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2012. 472-500.

„A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörben felállított joggyakorlatelemző csoport összefoglaló véleménye , 2017

A Kúria Elnöke a polgári jogi ítélkezési tevékenység vizsgálata keretében 2016-ban "A vezető tisz... more A Kúria Elnöke a polgári jogi ítélkezési tevékenység vizsgálata keretében 2016-ban "A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége" tárgyában joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el. A vizsgálat azokra a határozatokra terjedt ki, amelyek a vezetőnek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően tanúsított magatartása miatti felelősségének megállapításáról, illetve marasztalásáról döntöttek. Az elemzés első szakasza felkérő rendszerben 89 történt, a csoport vezetőjének megkeresésére 90 valamennyi első-és másodfokon jogerőre emelkedett, illetve a Kúria által felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi határozat került kigyűjtésre. A vizsgálat következő részében a csoport bíró tagjai - előre meghatározott, egységes szempontok szerint - elemezték a felterjesztett határozatokat. A vizsgálati eredmények összegzése során - az anyagi és eljárásjogi kérdéseken túl - alapos statisztikai kimutatások is készültek. Ezek a kimutatások-többek között-felhívták a figyelmet arra, hogy a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítása iránti perek kapcsán milyen eltérések tapasztalhatók országos szinten, illetve kitértek arra is, hogy miként oszlik meg a perlési hajlandóság az egyes hitelezői csoportok között. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és elemezze a vizsgálat során nyert statisztikai adatokat, valamint hogy megfogalmazza a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából milyen következtetések, megállapítások vonhatók le azokból.

Magyar Jog 2015/6.

2014-ben a Kúria hatáskörébe tartozó csőd- és felszámolási ügyekben kezdeményezett felülvizsgálat... more 2014-ben a Kúria hatáskörébe tartozó csőd- és felszámolási ügyekben kezdeményezett felülvizsgálati eljárások több mint 20%-a nem érdemi határozattal fejeződött be. Az elutasítások magas aránya meglehetősen feltűnő, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezekben az eljárásokban szinte kizárólag jogi képviselő által terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A hivatalból való elutasítások alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyrészt az elutasítás oka lehet a felülvizsgálati kérelem - hiánypótlással nem orvosolható - alaki és tartalmi hiányossága, másrészt külön kategóriát képeznek azok az esetek, amikor a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján nem állnak fenn. Jelen tanulmányban - a Kúria joggyakorlatát alapul véve - e két esetkör vizsgálatával a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének legfontosabb szabályait ismertetem, különös tekintettel a csőd- és felszámolási eljárásokra jellemző sajátosságokra.

Európai Jog, 2018/4. 1-9.

Amikor a tagállami bíróság az EU jogot alkalmazza, akkor uniós szervként, uniós bíróságként jár e... more Amikor a tagállami bíróság az EU jogot alkalmazza, akkor uniós szervként, uniós bíróságként jár el. Épp ezért az uniós jogon alapuló anyagi jogok érvényesítésére is uniós eljárásjogi szabályok lesznek irányadók. Az eljárási szabályok teljes harmonizációjának hiányában ugyanakkor a tagállami eljárási rendelkezéseket is alkalmaznia kell kiegészítő eszközként. Másként fogalmazva, az uniós jogon alapuló igény érvényesítésekor a tagállami eljárási szabályokat akkor kell alkalmazni, ha az adott keresetre nincs vonatkozó uniós jogi rendelkezés. Mint kiegészítő szabály csak annyiban alkalmazandó, amennyiben összeegyeztethető az uniós jog egységes és hatékony érvényesüléséhez fűződő célkitűzésekkel, illetve amennyiben biztosítja a feleknek az uniós jog közvetlen hatályából eredő jogait. Amennyiben a tagállami eljárási rendelkezések nem biztosítják az uniós jog megfelelő érvényesülését és alkalmazását, azt akadályozzák, akkor az ilyen szabályokat mellőzni szükséges.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatának ismert formulája szerint „[…] uniós szabályozás hiányában minden egyes tagállam belső jogrendje határozza meg az illetékes bíróságokat és a jogalanyok számára biztosított uniós jogok védelmének biztosítására irányuló bírósági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási szabályokat.” Annak érdekében azonban, hogy a tagállamonként meglehetősen eltérő eljárási szabályok is megfelelően biztosítsák az uniós jog érvényesülését az EUB joggyakorlatában két alapelvet alkotott meg: az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét. Az első fontos követelmény a tagállami perrendtartással szemben, hogy az uniós jog érvényesítésére irányadó eljárási szabályok egyenértékűek legyenek a belső, tagállami keresetekre irányadó szabályokkal, tehát nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső előírásokhoz vonatkozókhoz képest. A tényleges érvényesülés elve pedig azt követeli meg, hogy a tagállamok eljárási szabályai ne tegyék gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogon alapuló igények érvényesítését.
E tanulmány célja, hogy bemutassa és elemezze az egyenértékűség elvének EUB által kialakult gyakorlatát, amely által megismerhető milyen kérdések és szempontok mentén ítélhető meg egy tagállami eljárási szabály alkalmazhatósága az uniós jogi igények érvényesítése esetén. Az egyenértékűség megítéléséhez két fő kérdést kell megvizsgálni: az adott tagállami szabályozás összehasonlíthatóságát, ezt követően pedig annak esetleges kedvezőtlenebb jellegét. Az elemzést leginkább egy olyan folyamatként lehet elképzelni, ahol az egyes részkérdések meghatározott sorrend szerinti megválaszolása után juthatunk csak el a következő szempont vizsgálatáig.

Polgári Jog 2017/5. 1-7.

A vezető tisztségviselők felelőssége fizetésképtelenség esetén jelenleg tagállami szinten van sza... more A vezető tisztségviselők felelőssége fizetésképtelenség esetén jelenleg tagállami szinten van szabályozva, azonban a gazdasági társaságok fő érdekeltségi központjának más országba történő megváltoztatása kapcsán felmerülő jogbizonytalanságok már az uniós szintű szabályozás szükségességét vetítik elő. A tanulmányban, bemutatva a tagállamok között fellelhető főbb szabályozásbeli különbözőségeket, elemezve az Európai Unió Bírósága vonatkozó joggyakorlatát, arra kívánok javaslatokat megfogalmazni, hogy a vezető tisztségviselők felelőssége körében mik lehetnének a harmonizáció kiindulópontjai.

Kúriai Döntések 2015/9. 996-1000., 2015

A tagállamok eljárási autonómiájának korlátai: az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvé... more A tagállamok eljárási autonómiájának korlátai: az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének alkalmazása Budavári Krisztina-Muzsalyi Róbert Bevezetés Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB.) állandó ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamok eljárásjogi autonómiáját két alapelv-az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés-keretei között kell értelmezni, tehát a tagállamok belső eljárási szabályaikat szabadon alakíthatják ki, azonban figyelemmel kell lenniük az EU által felállított keretekre. E két alapelv a tagállami eljárásjogi autonómia korlátainak tekinthető. Az egyenértékűség elve szerint a tagállamok a jogalanyok uniós jogon alapuló jogainak védelmét biztosító bírósági eljárási szabályai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső helyzetekre vonatkozó szabályok. A tényleges érvényesülés elve szerint pedig, ezek az eljárási szabályok a gyakorlatban nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. Ahhoz, hogy egy tagállami eljárásjogi szabály Európai Unió jogával való összhangja megállapítható legyen, mindkét feltétel együttes fennállása szükséges. Az EuB már számos esetben vizsgálta a magyar Pp. rendelkezéseinek az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvével való összeegyeztethetőségét. Ennek legutóbbi példája volt a 2015. február 12-én közzétett Vizsnyicai ítélet 1 , melynek a Pp. egy konkrét hatásköri rendelkezése volt a fő tárgya. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa e két alapelv EuB ítélkezési gyakorlata által kimunkált főbb jellegzetességeit arra összpontosítva, hogy milyen lépések és szempontok alapján születik döntés egy tagállami eljárási szabály kérdésében. Célunk továbbá az is, hogy e két elv gyakorlati alkalmazását is bemutassuk, amihez jó például szolgál a Vizsnyicai ítélet.

Céghírnök 2019/7. 3-4. , 2019

A határidők jellegére, következésképpen számítására irányadó szempontok alapvetően meghatározzák ... more A határidők jellegére, következésképpen számítására irányadó szempontok alapvetően meghatározzák a késedelem esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket. A határidők számítására mind az eljárási jogi, mind pedig az anyagi jogi törvények tartalmaznak rendelkezéseket. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) is számos anyagi és eljárásjogi határidőt határoz meg az eljárásban részt vevő felek és a bíróság részére egyaránt. A Cstv. rendelkezéseinek megítélése sok esetben nem egyértelmű, ugyanakkor valamennyi eljárásban felmerülhet az a kérdés, hogy a felek részére előírt anyagi vagy eljárásjogi határidő elmulasztása esetén milyen jogkövetkezmény alkalmazható.

A Kúria már több jogegységi határozatában foglalkozott a peres és nemperes eljárásokat érintő igényérvényesítési határidők jellegének megítélésével, emellett számos közzétett bírósági döntés igyekezett iránymutatást adni a csőd- és felszámolási eljárást érintő jogértelmezési kérdésekben. A Kúriának legutóbbi döntéseiben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hitelezővé válás feltételeinél megállapított határidő anyagi vagy eljárásjogi természetű, elmulasztása esetén van-e helye igazolási kérelemnek. Bizonyos mértékben módosítva korábbi gyakorlatát, újraértelmezte a hitelezői igények bejelentésére, továbbá a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére vonatkozó feltételek vizsgálati szempontjait.

Gazdaság és Jog 2015/9. 20-24. , 2015

Reorganisation Procedures by the Numbers. This article provides a short overview about the Hungar... more Reorganisation Procedures by the Numbers. This article provides a short overview about the Hungarian reorganisation procedures between 2010 and 2014.
Az elmúlt évtized végén bekövetkezett gazdasági válság nagymértékben befolyásolta a fizetésképtelenségi eljárások, és ezen belül a felszámolási eljárások számának alakulását. A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnését eredményező felszámolással szemben a reorganizációt, az adós gazdálkodásának újjászervezését elősegíteni hivatott csődeljárást alig vették igénybe, ami főként a szabályozás jellegére volt visszavezethető. Az akkori szabályozás hitelezői konszenzust követelt meg a fizetési moratórium engedélyezéséhez, és a csődegyezség feltételeit is viszonylag nehéz volt teljesíteni.

A jogalkotó - reagálva a kialakult helyzetre - 2009. szeptember 1-jétől újraszabályozta a csődeljárást azzal a céllal, hogy a felszámolásokat visszaszorítsa és elősegítse a piaci nehézségekkel küzdő gazdasági társaságok reorganizációját (lásd a 2009. évi LI. törvény általános indokolását.) A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) módosításával egy teljesen új elképzelésen alapuló, a szakma által régen kért újításokat tartalmazó csődeljárás került bevezetésre. Általánosságban megállapítható, hogy az első két évben - a korábbi időszakhoz képest - kiugróan sok csődkérelmet nyújtottak be az adósok, ezután azonban a trend drasztikusan megváltozott.

Jelen tanulmány célja, hogy a 2010-2014 közötti időszak vonatkozásában országos szinten megvizsgálja a csődeljárások megoszlását, a statisztikákból megállapítható trendeket. Miután a csődeljárások jó része nem fejeződik be elsőfokú határozattal, ezért a külön fejezetben érdemes foglalkozni a jogorvoslati eljárások gyakoriságával is, valamint azzal, hogy milyen eredménnyel - egyezséggel vagy a csődeljárás megszüntetésével (ennek folyományaként a felszámolás elrendelésével) - fejeződtek be ezek az eljárások.

Magyar Jog 2019/10. 582-589. , 2019

A jogirodalomban és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatában egyre gyakrab... more A jogirodalomban és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatában egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogyha egy jogerős bírósági határozat az uniós jogba ütközik, akkor milyen jogorvoslatra van lehetőség. A Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) erre vonatkozóan a perújítási okok kiegészítését javasolta. Vannak olyan álláspontok is, amelyek szerint - külön perújítási ok bevezetése nélkül - a régi és a hatályba lépett új eljárásjogi törvény szabályaiból egyaránt levezethető ez a rendkívüli perorvoslat alkalmazhatósága. A kérdés jelentőségét mutatja az is, hogy az EUB előtt indult két előzetes döntéshozatali eljárás is érinti a magyar perújítás szabályait, továbbá a Kúria Konzultációs Testülete is vizsgálta azok alkalmazhatóságát uniós jogsérelemre hivatkozással. A kérdés eldöntéséhez mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az EU-jog egyáltalán megköveteli-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel, hogy egy jogerős bírósági ítélettel lezárt ügyet az EUB-nak egy később született határozatára hivatkozással újratárgyaljanak.

Eurofenix, 2020

The differences between Member States in relation to substantive and procedural rules are commonl... more The differences between Member States in relation to substantive and procedural rules are commonly a source of difficulties in cross-border dimension. The same is true in case of insolvency proceedings. Among others the Regulation 2015/848 of the European Parliament and the Council on insolvency proceedings (hereinafter: EIR-R) provides some new legal instruments to limit the possibility of secondary insolvency proceedings. The undertaking (Art. 36) is one of the new features which has not been known before in Continental legal systems.

We consider that the application of the undertaking in different insolvency regimes involves some difficulties. To demonstrate this assumption, we will compare the Romanian and the Hungarian legislation in this field and show the differences and similarities.

Eurofenix, 2017

Le transfert du centre des intérêts principaux (« CIP ») d’un État membre à un autre peut avoir d... more Le transfert du centre des intérêts principaux (« CIP ») d’un État membre à un autre peut avoir des conséquences importantes tant sur la portée que sur la nature des obligations et la responsabilité des dirigeants, ainsi que sur la mise à exécution de ces obligations.
Cette situation pourrait entraîner une incertitude pour les créanciers et les dirigeants. Selon moi, ces difficultés pourraient être résolues par un certain degré d’harmonisation en ce qui concerne les obligations des dirigeants. Dans cet article, je souhaite me concentrer sur ce qui pourrait constituer le point de départ de règles communes.

Citation:

Róbert, Muzsalyi: Responsabilité des dirigeants: quel est le degré minimal d’harmonisation européenne souhaitable? EUROFENIX (La revue d'INSOL Europe) 66: pp. 26-30. (2017)

For English version see: https://ssrn.com/abstract=2914600

Each of the work groups is made up of judges of the Curia and examines Hungarian judicial practice in a specific area of law. As the work of judges involves the making of decisions, an analysis of judicial practice, in fact, means an analysis and assessment of court rulings. The leader of a work group may invite judges from the lower levels of the Hungarian court system as well as theoretical and practical experts to participate in the activities of the group. The findings of the group are collected in a summary opinion and discussed by the competent department of the Curia. One of the most important outcomes of the work by a work group may be drawing attention to issues that may lead to the adoption of legal standard-setting decisions or even new legislation.

For the purpose outlined above and in accordance with the relevant provisions of the law, the work group named “the application of European Union law: the lessons of preliminary ruling procedures” was formed with a focus on two key issues. The work group first studied and assessed the number and types of cases referred by the Hungarian courts for a preliminary ruling procedure since Hungary’s accession to the European Union, the ECJ’s judgments on the merits of the cases, and the effects that the ECJ’s judgments and the decisions made by the referring courts in the main proceedings had on Hungarian legislation and judicial practice. The other half of the analysis was designed to identify cases not referred for a preliminary ruling procedure despite the litigants’ relevant motion.

The purpose of this study is to provide, via the Summary Opinion, an overview of the lessons learned in connection with preliminary ruling procedures during the ten-year period since Hungary’s accession to the European Union.

Eurofenix , 2017

Moving the centre of main interests from one Member State to the another may have a significant i... more Moving the centre of main interests from one Member State to the another may have a significant impact on both the extent and the content of the directors’ duties and liabilities, as well as on the enforcement of these duties. This situation could result in uncertainty for the creditors and the directors alike. In my view, these difficulties could be resolved by the minimum harmonisation of the directors’ duties. The issue that I want to focus on refers to what could be the starting point for the common rules.
In the first part of my paper, I will analyse by a fictional case study the rules concerning the directors’ duties in various Member States, and the changes in liability when a company becomes insolvent or comes close to it.
In the second part, I will analyse the main characteristics of the procedures for establishing the liability of the directors (under what conditions and who can bring a claim).
In the third part, I will summarize the differences and similarities of these rules and attempt to define the minimum standards for the EU harmonisation.
Suggested citation:
Róbert Muzsalyi: Directors' liability: What should be the minimum degree of harmonisation in the EU? EUROFENIX (THE JOURNAL OF INSOL EUROPE) pp. 21-23. (2017)

Books by Róbert Muzsalyi

Patrocinium Kiadó, 2020

A könyv bemutatja a polgári eljárásokhoz kapcsolódó legfontosabb ügyviteli szabályokat. Számozott... more A könyv bemutatja a polgári eljárásokhoz kapcsolódó legfontosabb ügyviteli szabályokat. Számozott bekezdések, kulcsfogalmak kiemelése és részletes tárgymutató segíti a jogintézmények közötti gyors eligazodást. A nehezebben elsajátítható részek után – főként a perköltség- és a határidőszámítás megértéséhez – gyakorló feladatok találhatók, amelyeken le lehet mérni, hogy megfelelően tudjuk-e alkalmazni az olvasottakat.
A könyv elsősorban a jogi asszisztens hallgatók részére készült, de egyaránt alkalmas a kezdő igazságügyi alkalmazottak számára a polgári eljárások bírósági ügyviteli szabályainak megértéséhez és a mindennapi alkalmazásának megkönnyítéséhez.

HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2020. , 2020

Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotását követően a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos... more Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotását követően a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT), valamint a Kúria Konzultációs Testülete (KKT) rendszeresen közzétette legfrissebb állásfoglalásait az új kódex nehézségeket jelentő rendelkezéseinek értelmezése, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések megválaszolása érdekében. A közzétett állásfoglalások legitim, hasznos és hatékony, évtizedek óta fontos, a bírói gyakorlatra közvetlen hatással bíró jogértelmezést segítő eszközök. Alkalmazásuk nem kötelező a bíróságok számára, azonban az új polgári perrendtartás 2018. január 1-jével történt hatálybalépésére tekintettel – mivel még elenyésző számú közzétett bírósági határozat született – jelenleg kizárólag ez a két irányadó forrás áll rendelkezésére annak, aki az új Pp. gyakorlati kérdéseire választ kíván kapni. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a Bszi. 2020. április 1-jén hatályba lépő módosítása eredményeként a jövőben nem tehetők közzé bírói testületek, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében olyan jogértelmezési célú állásfoglalások, amelyek meghozatalára a törvény nem ad felhatalmazást. A jövőben tehát ebben a formában már nem jelenhetnek meg a CKOT és a KKT állásfoglalásai. A Pp. jogértelmezési kérdéseit illetően 2017 és 2020 között összesen 255 CKOT- és 81 KKT- (a jövőben is irányadó) állásfoglalást tettek közzé.
Olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely áttekinthető módon, szakaszokra bontva tartalmazza az összes elfogadott, továbbra is használható állásfoglalást, ezzel megkönnyítve a mindennapos jogértelmezési kérdések gyors megoldását. A CKOT- és a KKT-állásfoglalások mellett vannak olyan, még az 1952-es Pp.-hez köthető eljárásjogi rendelkezést tartalmazó iránymutatások, amelyek az új Pp. alkalmazásában is megfelelően irányadók. A továbbra is irányadó jogegységi határozatokat, kollégiumi véleményeket és állásfoglalásokat a Kúria két jogegységi határozatában (1/2017 PJE, 2/2017 KMPJE) meghatározta. Ezek az elvi iránymutatások azért különösen fontosak, mert a Kúria úgy ítélte: az új Pp. egyes rendelkezéseinek tartalma a régivel azonos, és az iránymutatás továbbra is szükséges, mert az nem épült be az új normaszövegbe. Egy-egy állásfoglalás, elvi iránymutatás több esetben nemcsak az első-, hanem a másodfokú, a felülvizsgálati és a különleges eljárásokat is egyszerre érinti, így azok áttekinthetősége, egy adott eljárásjogi helyzetre való alkalmazhatóságuk megítélése már hosszas kutatómunkát igényel. Ebben tud nagy segítséget nyújtani az egységes szerkezetbe foglalt változat, amely megkönnyíti a kódex szabályai közötti eligazodást a jogalkalmazók mellett az egyetemi hallgatók és a szakvizsga előtt álló jogászok számára is..

Opuscula Civilia, 2022/5. , 2022

In: Ződi, Zsolt (szerk.) Jogi technológiák : Digitális jogalkalmazás. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 323-350. , 2022

Fizetésképtelenségi Jog 2021/2-3, 28-35. , 2021

SOLTÉSZ István (szerk.): Parlamenti Ösztöndíjasok kötet 2010/2011. Parlamenti Módszertani Iroda, 2012

„A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörben felállított joggyakorlatelemző csoport összefoglaló véleménye , 2017

Magyar Jog 2015/6.

Európai Jog, 2018/4. 1-9.

Polgári Jog 2017/5. 1-7.

Kúriai Döntések 2015/9. 996-1000., 2015

Céghírnök 2019/7. 3-4. , 2019

Gazdaság és Jog 2015/9. 20-24. , 2015

Magyar Jog 2019/10. 582-589. , 2019

Eurofenix, 2020

Eurofenix, 2017

Citation:

Róbert, Muzsalyi: Responsabilité des dirigeants: quel est le degré minimal d’harmonisation européenne souhaitable? EUROFENIX (La revue d'INSOL Europe) 66: pp. 26-30. (2017)

For English version see: https://ssrn.com/abstract=2914600

Eurofenix , 2017

Patrocinium Kiadó, 2020

HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2020. , 2020

Könyvbemutató a Kúrián, 2017

Ez az írás Csőke Andrea: A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások címmel, a HVG-ORAC gondo... more Ez az írás Csőke Andrea: A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások címmel, a HVG-ORAC gondozásában 2017-ben megjelent könyvének bemutatása, a Kúrián 2017. május 31-én tartott könyvbemutatón elhangzott előadás szerkesztett változata.

Abstract of the Doctoral Dissertation, 2020

The dissertation provides a theoretical view of the practice of the principle of equivalence and ... more The dissertation provides a theoretical view of the practice of the principle of equivalence and effectiveness. In respect of the equivalence criteria I will examine – among others – the way two procedural provisions could be equivalent. What can be compared and by which criteria should the matter be evaluated? What makes a procedural rule less favourable? The principle of effectiveness also needs more evaluation: what makes the enforcement of EU law impossible in practice and excessively difficult? What kind of – subjective and objective – criteria should be examined to assess the issue? What is the role of the national judge in this matter? Are there any limits to the enforcement of EU law, and if so, what are they?