Az urbanizáció környezeti hatásai - Az ingázás ökológiai lábnyomának változása a budapesti várostérségben (original) (raw)
Related papers
Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után
Tér és Társadalom, 2020
A csökkenő népességű – zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.
Okos városok: a dekonstrukciótól a hiperkonstrukcióig
Információs Társadalom
Az okos város (smart city) elképesztően expanzív fogalommá lett, a jelentések szigorú rendjére épülő tudománynak pedig határozott viszonyt kell kialakítani a saját módszertani fundamentumainak egy részét cseppfolyósítani kezdő közbeszédhez. Egy jól irányzott dekonstrukciós erőfeszítés megnyithatja az utat ahhoz, hogy újra egyesíteni lehessen a különböző fogalomhasználati regisztereket. Ehhez a tanulmány elsőként rendszerezi, milyen kritikai mozzanatokat azonosított eddig a szakirodalom. Jelesül: centralizáció-pártiság, technológiai determinizmus, univerzalizmus, nagyváros-központúság, üzlet-vezéreltség. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalúsága, az okos város programok egyenlőtlenség-fokozó hatása, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintje, a sebezhetőség növekedése, az automatikusan adaptált megoldások miatt csökkenő lakossági aktivitás. A hiperkonstrukció újrarendezi az okos város irodalomban használt tipikus attributumokat, ám ezeket a ’jó város’ e...
A belvárosok dzsentrifikációja
Tér és Társadalom, 1989
Könyvjelző FELHÍVÁS A folyóirat szerkesztősége a jövőben két típusú könyvismertetésnek szándékozik helyet adnia A rövid (max. 2 gépelt oldal), figyelemfelkelt ő, tárgyszerű vagy az adott könyvnek fontosabb érdemeit kiemel ő recenzióknak, és a hosszabb (max. 20 gépelt oldal), alapos elemzésre vállalkozó könyvkritikáknak. Az el őbbi típus esetében elsősorban külföldi könyvekre és könyvárusi forgalomba nem, vagy csak korlátozottan kerül ő munkákra gondoltunk. Az utóbbi kategóriáról pedig fontosnak tartjuk elmondani, hogy a dolog természetéb ől következően szerzőink a legkülönfélébb műfajú és stílusú írásokkal jelentkezhetnek.
Acta Medicinae et Sociologica, 2019
Korábbi felmérések alapján elmondható, hogy Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy tehetnek egészségi állapotuk javításáért. A nyíregyházi roma lakótelepeken végzett kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás egyik fő célja feltárni az itt élők szubjektív egészségi állapotát, egészségmagatartását. Tanulmányunkban bemutatjuk a keleti és huszár lakótelep lakosságának egészségi állapotát, melyet összevetünk a nyíregyházi általános populáció jellemzőivel. A vizsgált mintába bekerültek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társdalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen, továbbá kiemelt jelentőségű speciális, célzott egészségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.
Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán
Tájökológiai Lapok
Az Ipoly magyarországi szakaszának hosszúidejű halfauna változását a 19. századtól megjelent halfaunisztikai publikációk és közvetlen halbiológiai felméréseink alapján jellemeztük. A vizsgált alsó folyószakaszon 56 halfaj előfordulása igazolható. Áttekintést adtunk a folyó antropogén hatásokkal összefüggő változásairól, valamint meghatároztuk a folyó natív halfaunáját és adventív faunaelemeit. A halfauna térbeli eloszlását és összetételének alakulását folyószabályozási beavatkozásokkal összefüggően ismertettük.
Biológiai eredetű légszennyezők - Garázs a lakásban 2
Toggle navigation Biológiai eredetű légszennyezők-Garázs a lakásban 2. 2014. április 3. | Dr. M agyar D onát és Dr. B eregszászi Tím ea, O rszágos K örnyezetegészségügyi Intézet, B udapest; K redics | 548 | A garázsok által okozott kémiai légszennyeződésen túl biológiai eredetű aeroszolok képződésére is számíthatunk-ezek alatt többnyire penészgombák által termelt spórákra gondoljunk. Az egészségi kockázat felmérésére eddig 14 esetet vizsgáltunk meg. CORE Metadata, citation and similar papers at core.ac.uk