A V4-együttműködés politikaelméleti magyarázata(i) : A funkcionalista integrációelmélet strukturalista alternatívája (original) (raw)
Related papers
A visegrádi partnereink stratégiai gondolkodása II. : Lengyelország
MKI Elemzések
Az államok rendszerint világosan tisztázzák a külvilág és saját államapparátusuk számára biztonságpolitikájuk sarokköveit, ezért átfogó nyilvános dokumentumokban foglalják össze az általuk veszélyesnek tartott fenyegetéseket. A visegrádi csoport országai esetében is találhatunk összehasonlításra alkalmas dokumentumokat. Ezek az országok földrajzilag közel vannak, hasonló politikai és kulturális jellemzőket mutatnak a közös történelmi múlt miatt. Sokan ezért azt várják, hogy a stratégiai látásmódjukban is sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ez azonban korántsem egyértelmű, és megéri alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. A nyilvánosan kiadott stratégiák szövegének elfogadása értelemszerűen egy külpolitikai döntés, és mint olyan, vizsgálható a külpolitika-elemzés módszertanával. A külpolitikai döntések meghozatalakor számos külső és belső hatás érvényesül, ezeket megfelelő óvatossággal és körültekintéssel kell értékelni. Mivel viszont ezen externáliák száma szinte végtelen, jelen tanu...
Kell egy csapat! Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán
BEVET Kft, 2006
Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán A Külügyminisztérium új külpolitikai stratégiájának kialakítása apropóján kibontakozott szakértõi párbeszéd és értelmiségi vita jó alkalmat kínál arra, hogy az érintettek mind Magyarországon, mind pedig-az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete felkérései révén-a határokon túl átgondolják és megfogalmazzák, mire koncentráljon a Magyar Köztársaság az Európai Unió-Magyarország-kisebbségi magyar nemzetrészek-többségi államok és társadalmak relációban a hatékony külpolitika területén és érdekében. A Külügyminisztérium megbízása alapján készülõ tanulmányok elméleti (pl. a nemzetfogalom értelmezése, átalakulása) és gyakorlati (pl. intézményfejlesztés, kisebbségi sajtó-és oktatáspolitika) kérdéseket egyaránt felvetnek, s-nagyon helyesen-végre nem általánosságban, hanem számos (nemzetpolitikai, külpolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai, biztonságpolitikai, népesedéspo litikai stb.) megközelítésekben, régiónként és közösségenként differenciáltan elemzik a kérdést, és nem hagyják (mert jellegébõl adódóan nem is hagyhatják) figyelmen kívül a probléma érzelmi és szimbolikus vonatkozásait, valamint kül-, bel-, aktuál-és pártpolitikai vetületeit sem. Véleményem szerint a Magyar Köztársaság új alapokra helyezett külpolitikai stratégiájának vitája elõtt azonban abban kell(ene/kellett volna) széleskörû konszenzusra jutni, hogy ezt a most formálódó külpolitikát milyen célok mentén és érdekében kell kifejteni. Mert jó esetben nincs általában vett, öncélú, csak a politizálás érdekében kialakított politikai stratégia. A politika normális esetben valamilyen kidolgozott, reálisan megfogalmazott rövid, közép-és hosszú távú célok és érdekek elérésére kidolgozott, összehangolt cselekvési program. Ahhoz tehát, hogy valóban legyen magyar külpolitikai stratégia, azokban a központi elvekben, nemzeti érdekekben és elérendõ célokban volna szükséges széleskörû konszenzusra jutnia a magyar elit(ek)nek, amelyeket a témához készített több elemzés is "nemzeti minimum"-ként említ. Azt is megjegyzik azonban az elemzõk, hogy számos objektív és szubjektív ok miatt, illetve elsõsorban a magyarországi és szinte valamennyi határon túli magyar közösség mély belsõ politikai törésvonalai következtében, a mai körülmények között nem sok esély mutatkozik ennek a nemzeti minimumnak a megalkotására.
2008
The study surveys the historical and modern state-bilding processes of the Carpathian Basin. The paper is focusing on the connections between the Carpathian Basin as a physical geographical unit and the long term historical-territorial processes. Between 1867–1918 the Historical Hungary was nearly owerlaping the Carpathian Basin, In 1920 the territory of the Carpathian Basin was divided between five countries. After 1945 the whole territory of the Carpathian Basin turned to be under Soviet military rule. At the biginning of the transitional period (from the Socialism to Capitalism) the Soviet Union collapsed, Csechoslovakia and Yugoslavia were divided into new states. The Carpatian Basin is divided between eight sates,and at the same time most of the countris would like to be NATO and EU members
A nemzetállam történelmi és imaginárius alternatíváinak eltűnése
Literatura, 2023
The paper approaches the last forty-fifty years of Hungarian prose from a politico-historical and narratological point of view, combining (1) readings of individual pieces of fiction, (2) interpretations of long-term processes in literary production and (3) computerized readings using methods of Digital Humanities on a corpus of 46 volumes. As a starting point the authors identify the so-called ’Pannonian prose’ of Miklós Mészöly in a context of intellectual history regarding the discourse on the notion of Central (or Eastern) Europe in the 1980–90s. The paper then follows the trace of this highly influential Mészöly corpus first in the most canonised works of fiction between the 1980s and 2010, then in the most acclaimed novels and short story collections between 2010 and 2020. Style changes convey shifts in social, political and historical notions of the works, which are thus also interpreted as a slow process: from Central (Eastern) European regional thought to questions of national history and identity, then to family history and identity, later to the life and problems of individual persons. After showing how this process went on in recent Hungarian literature, the paper tries to answer why it happened, drawing some cautious conclusions on the dialectics of inclusiveness—closedness and Western cultural and political influences on Hungarian culture.
Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
Metszetek
KözelKép-Tanulmányok 110 csizmadia ervin: Mit kezdjünk Európával? mit kezdjünk európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája cSizMadia erviN 1 ABSZTRAKT Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal-és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro-és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.
Birtokkoncentráció, foglalkoztatás, diverzifikáció és multifunkcionalitás
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 2010
A statisztikai adatok szerint a magyar mezőgazdasag munkaerő-felhasznalasa folyamatosan csokken. Cikkunkben ravilagitunk arra az ellentmondasra, ami a deklaralt foglalkoztatasi celok es a versenykepesseget szolgalo gepberuhazasi tamoga¬tasok novekedese, valamint hatasai kozott feszul. E tamogatasok hozzajarulhatnak ahhoz, hogy a gazdak birtoknovelesi torekveseit erősitsek, s fokozzak a mezőgazdasag munkaerő-kibocsatasat. Nem igazan halad a folyamatot potencialisan merseklő tevekenysegdiverzifikacio sem. Harom LEADER kistersegben 104 gazdalkodora kiterjedő felmeresunkkel feltartuk a gazdak es gazdacsaladok gazdasagfejlesztesi motivumait, a gazdasag diverzifikaciojanak helyzetet, a multifunkcios mezőgazdalkodassal kapcsolatos terveiket, s az ezeket segitő es akadalyozo tenyezőket. A mezőgazdasagi termelesen tuli funkciokon belul a nem arujellegű kozszolgaltatasokkal kulon is foglalkoztunk. A vizsgalt gazdak termeszetesnek tekinthető biztonsagos gazdasagfejlesztesi motivuma mellett a c...