Birtokkoncentráció, foglalkoztatás, diverzifikáció és multifunkcionalitás (original) (raw)
Related papers
A diverzifikáció és a multifunkcionalitás lehetőségei Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdálkodói körében
Polgári szemle, 2017
Tanulmányunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodók helyzetét vizsgálja, ezen belül a gazdák gazdaságfejlesztési motívumait, a gazdaság diverzifikációjának helyzetét, a multifunkciós mezőgazdálkodással kapcsolatos terveiket, az ezeket segítő és akadályozó tényezőket. Megállapítottuk, hogy nem igazán halad a folyamatot potenciálisan mérséklő tevékenységdiverzifikáció sem; a 10 hektár alatti kisgazdaságok szinte eltűntek, a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók aránya viszont 10 év alatt a háromszorosára nőtt. A statisztika szerint a magyar mezőgazdaság munkaerő-felhasználása folyamatosan csökken. A tanulmányban a mezőgazdasági termelésen túli funkciókon belül a nem árujellegű közszolgáltatásokkal külön is foglalkozunk.
A belvárosok dzsentrifikációja
Tér és Társadalom, 1989
Könyvjelző FELHÍVÁS A folyóirat szerkesztősége a jövőben két típusú könyvismertetésnek szándékozik helyet adnia A rövid (max. 2 gépelt oldal), figyelemfelkelt ő, tárgyszerű vagy az adott könyvnek fontosabb érdemeit kiemel ő recenzióknak, és a hosszabb (max. 20 gépelt oldal), alapos elemzésre vállalkozó könyvkritikáknak. Az el őbbi típus esetében elsősorban külföldi könyvekre és könyvárusi forgalomba nem, vagy csak korlátozottan kerül ő munkákra gondoltunk. Az utóbbi kategóriáról pedig fontosnak tartjuk elmondani, hogy a dolog természetéb ől következően szerzőink a legkülönfélébb műfajú és stílusú írásokkal jelentkezhetnek.
Bátonyterenyei És Hevesi Kistérségek Vállalkozásainak Pénzügyi Típusjelenségeinek Elemzése
2014
Kutatásunk alapkérdése volt a bátonyterenyei és hevesi kistérségben működő vállalkozások 5 éves mérleg és eredmény kimutatás kiemelt adatai alapján annak vizsgálata, hogy milyen gazdasági-társadalmi állapot jellemző rájuk, illetve, hogy az ország struktúráját figyelembe véve, milyen pozíciót foglalnak el. Célkitűzésünk, hogy a kutatás során kapott elemzés segítségével választ kapjunk az Észak-magyarországi két kistérségben működő vállalkozások pénzügyi helyzetére az elmúlt öt év viszonylatában. A kistérségekben működő vállalkozásokat az elmúlt 5 év adataira támaszkodva, a pénzügyi jellemzőket vizsgáltuk. Elsődlegesen elemzést készítettünk a térségekről külön-külön, hogy lássuk, milyen gazdasági környezetben működnek a vizsgált vállalkozások, majd egymással és az országos adatokkal is összevetettük a kistérségek helyzetét, pozícióját. A gyenge tőkeerősségű társaságok száma minden évben a legmagasabb a hevesi kistérség vállalkozásai esetén. 2008 és 2011 között a 30% alatti tőkeerősség...
Educatio, 2018
A tanulmány 1 célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra? Kulcsszavak: intézményi bizalom, személyközi bizalom, szervezetközi bizalom, autonómia, kontroll Th e aim of the study is to answer two questions. Th e fi rst question is why in recent decades, the search for trust has become a current and popular topic in so many disciplines, and what dilemmas come from this diversity. Th is provides an opportunity to present some basic concepts and relationships such as the distinction between institutional and interpersonal trust, or the distinction between trust, trustworthiness and the behavioural consequences of trust. Th e other question is the nature of relationship between trust and risk, and trust, control and autonomy. Based on the model by Mayer Davis & Schoorman (1995), the principal-agent and stewardship theories, how this can be applied to interpersonal and inter-organizational relationships?
Külügyi szemle, 2022
In the last 30 years, a fluctuation of ambitions has been witnessed within the V4 group, which was determined by the political aspirations of the members and the international environment. Three particular eras can be distinguished within the history of the V4: the first phase from 1991 to 1999/2004, the second when V4 arrived at a crossroads, and the renaissance of the cooperation from 2010 to nowadays. The V4 regional cooperation is not easy to define, but this intangible fog of definition results in multiple options of scientific explanations: some argue it is an informal platform of diplomacy, a newborn regional integration, or a minilateral format of negotiations. Not just the functionalist IR theories would be a simple choice to analyze the cooperation, but also the structuralist (neorealist/neoliberal) arguments have lot to offer in this regard. Reasons and features beyond the success of the V4 highlight some of the flaw of (neo)functionalist theories. The renaissance of V4 is easier to explain by external factors and the neorealist theory focusing on international relations. In the upcoming years, expectation towards the instability and unpredictability of the international system will not decrease, rather increase the demand for sustaining the Visegrad cooperation.
Az automatizálás munkaerőpiaci és munkajogi kérdései
Erdélyi Jogélet, 2021
The fundamental value of labour law at all times is that it provides security in the economic sense and thus creates predictability: on the one hand, with rules protecting the worker and, on the other hand, by building a social network on the part of the state in case the worker is unable to work. In addition, it is crucial that labour law regulations can properly adapt to the economic and social changes of the 21 st century, to the emergence of new trends. The development of robotics and artificial intelligence will undoubtedly have an impact on the dynamic and static elements of the work environment, the labour market, and the labour relationship, thus generating new challenges.