Fiatalok életkörülményei Magyarországon és az EU országaiban 2007 és 2012 között (original) (raw)

Merre tovább, netgeneráció? A magyar fiatalok életstílus-alapú szegmensei

Metszetek, 2022

Tanulmányom kísérletet tesz a magyar fiatalság életstílus-alapú szegmenseinek újító módszertanú, közösségimédia-adatokon alapuló feltárására, beemelve a digitalizáltság dimenzióját az életstíluscsoportok alkotásába. A szegmensek életstílus-attitűdjeinek vizsgálatát segítik a kapcsolódó miliőelméleti megközelítések, és nemzetközi illetve magyar empirikus miliőkutatások áttekintése.

Kisvárosi fiatalok jövőképe. Jánoshalma esete

In: Jancsák Csaba & Krémer András (szerk.) Kisvárosi fiatalok, kisebbségek, új sebezhetőségek : csatlakozás az Európai Ifjúsági Térségbe. pp. 40-55. (2016) ISBN 978-963-87084-9-6 (online, pdf), 2016

Serdülők egészségműveltségét mérő kérdőív hazai adaptációja

Egészségfejlesztés

Bevezetés: A nemzetközi szakirodalom széles körben foglalkozik az egészségműveltség mérésével. A Serdülők Egészségműveltsége Kérdőív (Health Literacy Measure for Adolescents) az egészségfejlesztés területén alkalmazható eszköz iskolai környezetben, amellyel a tanulók egészségműveltsége, az információkhoz való hozzájutásának és megértésének képessége, azok alkalmazása, valamint énhatékonyságuknak és az egészséggel kapcsolatos információk kommunikációjának képessége is mérhető. A kérdőív 8 skálát tartalmaz (Énhatékonyság, Hozzáférés, Olvasás, Megértés, Értékelés, Alkalmazás, Kommunikáció és Számítás), skálánként 3–10 kérdéssel. Tanulmányunk célja a hazai iskoláskorúak egészségműveltségét mérő eszköztár bővítése a Serdülők Egészségműveltsége Kérdőívvel, továbbá elsődleges adatok gyűjtése annak alkalmazhatóságával kapcsolatban. Módszertan: A Serdülők Egészségműveltsége Kérdőív hazánkban alkalmazható változatának kialakítása több lépésben történt. Első lépésként az angol nyelvű kérdőív f...

Városi vándorlás és képzettség Magyarországon (2001-2011)

2020

Large number of studies deal with migration patterns in Hungary, but these studies usually focus on national or county level processes and use aggregated data. Despite of its importance, only age and sex distribution of internal migrants are covered by recent studies. The purpose of this study is to give a more detailed picture of mig ration patterns at urban settlement level in Hungary. Using micro data of the Hun garian Central Statistical Office's 2001 and 2011 Census, this paper analyzes net migration rates by educational attainment level for active age (15-64) group. Using a cluster analysis, seven groups of urban settlements with varying migrational characteristics, size and residential segregational level were identified. The cluster analysis reveals a change in dominant mobility route: the rural urban migration is replaced by process of suburbanization. However the suburbanization is a highly selective process in spatial and social aspects (educational attainment level). Only the suburban towns of Budapest metropolitan area have internal migration gain, all other small and medium sized towns have suffered migration loss during the pre vious decade.

Az okostelefon- és közösségimédia-használat néhány sajátossága egy fiatalok körében végzett online felmérés alapján

Információs Társadalom

A média és az információs technológia egyre fontosabb szerepet játszik az életünkben, különösképpen a fiatal generációk számára vált nélkülözhetetlenné a kommunikáció, a tanulás és a kapcsolattartás terén. Az előnyök mellett azonban számos probléma is felmerül, többek között a túlzott használat következtében jelentkező függőség. Bár az internet-, az okostelefon- és a közösségimédia-használat és –függőség között vannak átfedések, érdemes külön is megvizsgálni ezek sajátosságait. Jelen tanulmányban ezért az okostelefon-függőség és -használat mellett megnéztük, hogyan függ össze ez a jelenség a közösségimédia-használattal és annak jellemzőivel. Online felmérésünkben 14 és 30 év közötti fiatalok szerepeltek (N = 244 fő; 66% lány, átlagéletkoruk 23,1 év, szórás 3,4). Eredményeink szerint az okostelefon- és közösségimédia-függőségre leginkább a használat időtartama hajlamosít, főként az okoseszköz kényelmessége, könnyű elérhetősége, szórakoztató jellege miatt. Az okostelefonok használata ...

Életpálya-Tervezés Sajátos Nevelési Igényű Fiatalok Esetében

Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 2021

A tanulmány a sajátos nevelési igényű fiatalok életpálya-tervezésének megvalósítási lehetőségeit elemzi hazánkban. A téma kifejezetten aktuális, hiszen a szakképzés rendszerének hazai átalakítási folyamata (Szakképzés 4.0, 2020) során egyre inkább kirajzolódik, hogy a szakiskola elsődleges továbbtanulási célként jelenik meg a sajátos nevelési igényű tanulók egyes csoportjai számára. A szakiskolákban képzett szakemberek potenciális munkavállalóként jelenhetnének meg a munkaerőpiacon, mégsem történik meg minden esetben az akadálymentes és automatikus munkavállalás a középiskola elvégzése után. Az életpálya-tervezés - mely a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében kiegészül és egybefonódik az Egyéni Átvezetési Terv készítésével - megoldást jelenthetne a vázolt problémára, ezért a jelen tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet e lehetőség tudatos és szakszerű alkalmazására a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében is.

A közeli kapcsolathálózatok mintázatai a Covid19-járvány idején a magyar aktív korú felnőtt lakosság körében

socio.hu

Jelen tanulmányban egy újonnan alkalmazott, az egyének legfontosabb felnőtt kapcsolatait feltérképezni célzó, a korábban többször vizsgált fontos beszélgetési hálózatokénál tágabb névgenerátor-kérdés alapján kirajzolódó egocentrikus hálózatokat és azok szociodemográfiai csoportonkénti eltéréseit, illetve a kapcsolattartás módja, gyakorisága és a kapcsolatok minősége szempontjából a kérdezett személyes megélése alapján kibontakozó változásokat mutatjuk be. Az elemzés a Covid19-járvány társadalmi hatásai című kutatás adatait használja. A kérdőíves adatfelvétel 2021. november 29. és 2021. december 11. között online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves, magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében, a mintanagyság 1000 fő volt. A kvóta meghatározása a kor, a nem, a településtípus és az iskolai végzettség dimenziói szerint a KSH továbbvezetett népességi adatai alapján történt. A megkérdezettek 4,6%-a (95% MT 3,3–5,9%) teljesen elszigetelt, a válaszadók átlagosan 5,5 (IQR=...