Keep Calm and Be Abstract (Exhibition Review: Adventures of the Black Square. Abstract Art and Society 1915-2015, Whitechapel Gallery, London) (original) (raw)

Városkép és építészetszociológia Gondolatok Elisabeth Lichtenberger munkásságáról

Tér és Társadalom

Tanulmányomban az osztrák városföldrajz 2017-ben elhunyt, nemzetközileg is elismert kiváló tudósának, Elisabeth Lichtenbergernek néhány építészetszociológiai szempontból releváns alaptézisét mutatom be. Elemzésemben mindenekelőtt arra keresem a választ, miben sajátos Lichtenberger térfelfogása, miért tekinthetjük őt az elmúlt két-három évtizedben német nyelvterületen formálódó építészetszociológiai gondolkodás egyik előfutárának. Ehhez empirikus városkutatásait mutatom be, azokat a gondolatokat, amelyek az építészet társadalminak nevezhető leírását és értelmezését adhatják, mint például a házformák tipológiája, a politikai-társadalmi rendszerek városideálja vagy a változásdinamika. A tanulmány zárásaként öt pontban foglalom össze Lichtenberger munkásságának építészeti tanulságait, melyek: (1) az építészeti (házfelmérési) módszertan alkalmazható a társadalomtudományban; (2) az építészeti és a társadalmi tér együttjárása sajátos mintázatot mutat; (3) a retrospektív eljárás a művészett...

Rembrandt – A képek színjátéka. Hermeneutikai kísérletek (online képmelléklet)

Rényi András: Rembrandt - a képek színjátéka, 2023

Online képmelléklet a Rembrandt – A képek színjátéka. Hermeneutikai kísérletek c. monográfiához. A mű rendhagyó kísérlet Rembrandt bibliai és mitológiai tárgyakat feldolgozó képalkotó művészetének korszerű újraértelmezésére. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a mester személyében – kivételes módon – egyidejűleg kétféle zsenivel – egyrészt a rajzoló-festő-rézkarcoló, másrészt a drámaszerző-dramaturg zsenialitásával – van dolgunk. E kétféle tehetség kombinációja olyan egészen eredeti művészi formát eredményezett, amelynek se előzménye, se folytatása nem volt a művészettörténetben. Rembrandt sajátos módszert dolgozott ki arra, hogy állóképeken konkrét drámai fordulatokat is ábrázolni lehessen: ezzel tette alkalmassá képeit a jól ismert régi történetek akár gyökeres átértelmezésére, a hősök sorsának újragondolására is. Emiatt e művek a művészettörténet bevett módszereivel, a stílusvizsgálat és az ikonológiai jelentéskutatás hagyományos eszközeivel nem is ragadhatók meg. A tanulmány ...

Cím nélkül. A konkrét és geometrikus művészet esete a számítógéppel és a valósággal

Információs Társadalom

A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület Kód és algoritmus. Hommage to Vera Molnár című kiállításának megnyitóján elhangzott beszéd tanulmány-változata művészet és mesterséges intelligencia néhány érintkezési pontját tárgyalja. Legfőbb célja, hogy az "algoritmikus képalkotás" művészi tartalmával és a kortárs folyamatokhoz való illeszkedésével kapcsolatban tegyen újnak tekinthető állításokat.

„Végy társadnak a harczba…” A vitéz szigetvári nő(k) a 19. századi képzőművészetben

Művészettörténeti Értesítő, 2017

is, 11 Deli Vid török származású, kereszténnyé lett felesége, Barbála azonban nem az utolsó ostrom során harcol férjével együtt a törökökkel, hanem török fogságba esett férje kiszabadítására siet: "Deli Vidnak vala egy szép felesége, Ez asszonyok közzül csak maradt Szigetbe, Szebb vala mindeneknél az ő szépsége, De még azon föllyül urához hűsége. Török leány vala, de Vid hatalommal Elhozá egy várbul nagy erős harccal. Haissennek hiják vala török szóval, Körösztség megáldá de most Barbálával. Ez, mikor heában várta volna urát, Sok könyvel áztatván társa üres ágyát, Nem tudja, életben van-é, vitéz urát, Vagy hogy török miát szenvedett szép halált. Száll Márs ő szüvében, s nem, mint más, sirással, Vagy nyomorult föcske hosszu jajgatással Csak ohajtja társát, hanem bátorsággal Fegyverezi magát ura páncérával. Páncérát, fegyverét magára fölvészi, Urának jó kardját oldalára teszi, Jó lóra felugrik, kopját kézben vészi, Haját és szép fejét fályollal tekeri…"

Megjegyzések a kép védelméhez a magyar szerzői jog történetében

2017

Összefoglalás. Tanulmányunkban a kép szerzői jogi védelmének vetületeiről kívánunk rövid áttekintést nyújtani a magyar jogi szabályozás fejlődésének tükrében. Ennek megfelelően először a magyar szabályozás kialakulását tekintjük át, s ezt követően térünk rá a kép szerzői jogi védelmének egyes kérdéseire, elsősorban történeti aspektusból, nevezetesen az 1884-ben, az 1921-ben és az 1969-ben született törvények tükrében. Kulcsszavak: szerzői jog, magyar jogtörténet, a kép szerzői jogi védelme Abstract. Considerations on the protection of pictures in the history of the Hungarian copyright law This paper intends to give an overview of the copyright protection of pictures (i.e. also photographs and motion pictures) from the historical point of view. According to this aim, after having overlooked the history of the Hungarian regulation of copyright, some issues of the copyright protection of pictures, paintings, photographs and motion pictures in the codes passed in 1884, 1921 and 1969.