Sellőből Leviatán - Radikális parlamenti ellenzékiség 2010 (original) (raw)
Related papers
Liberális és illiberális populizmus: Berlusconi és Orbán politikai vezetése
2015
A cikk Silvio Berlusconi és Orbán Viktor politikai vezetését hasonlítja össze. A deskriptív összehasonlítás mellett (1) populizmusukra, (2) a politikájuk révén előidézett változásokra fókuszál, továbbá arra, hogy (3) a politikai vezetők milyen típusát testesítik meg. A cikk fő tézise, hogy bár mindkét vezető új korszakot hozott a politics dimenzióban, Orbán hatékonyabb volt a közpolitika (policy) és az intézményrendszer (polity) átformálásában. Berlusconitól eltérően új politikai rezsimet hozott létre, autoriter elemekkel kiegészített demokráciát. Míg Berlusconi tranzaktív, Orbán transzformatív vezetővé vált. Mindketten populisták politikájuk tartalmát és módszereit illetően, de populizmusuk ideológiai értelemben különböző természetű. Míg Berlusconi liberális, Orbán illiberális populizmust képvisel. Kulcsszavak: politikai vezetés populizmus illiberalizmus Berlusconi Orbán Forza Italia! Hajrá Magyarok! Silvio Berlusconi és Orbán Viktor az olasz és a magyar politika meghatározó politikusai, akik között számos hasonlóságot fi gyelhetünk meg. Mindketten hosszú időt töltöttek miniszterelnöki pozícióban, mostanáig mindkettőjük három választást nyert. Mindketten átalakították a pártrendszert, megváltoztatták a választási rendszert, és kisebb-nagyobb intézményi reformokat hajtottak végre. Hasonlóságok fi gyelhetőek meg a politikához való hozzáállásuk és eredményeik terén is. Újszerű, innovatív 2 politikai eszközöket és kampánytechnikákat alkalmaztak, megosztó politikai stratégiát folytattak, továbbá populista retorikával és módszerekkel éltek. Karizmatikus politikusnak tekinthetőek, akik az egész politikai jobboldal megkérdőjelezhetetlen vezéreivé váltak. 3 Az európai sajtó és a politikatudományi szakirodalom is gyakran fogalmazott Politikatudományi Szemle XXIV/2. 29-54. pp.
Párbeszéd: Szociális munka folyóirat
Két német szövetségi államban (NRW 2019, MV 2020-21) végzett feltáró tanulmányok azt a kérdést vizsgálták, hogy a szélsőjobboldal hatással van-e a szociális munkára, és ha igen, milyen módon. A szélsőjobboldal Európa-szerte növekvő befolyásának (1) és a szociális munkához való viszonyának bevezetése (2) után a regionális összefüggések rövid felvázolása (3) és a két tanulmány módszertani megközelítése (4) kerül leírásra. Az általános eredmények bemutatása (5) és a központi kategóriák részletesebb ismertetése (6) után, a befolyások szociális munkára gyakorolt hatásának összegzése (7), valamint a szociális munkára vonatkozó következmények kerülnek megvitatásra (8). Az eredmények azt mutatják, hogy a hatások mindkét vizsgált német tartomány összes régiójában a szociális munka minden területén megtalálhatók. A szélsőjobboldal saját szociális szolgáltatásai a karitatív tevékenységeket politikai üzenetekké instrumentalizálják, és a zárt szcénákban szervezett oktatási programok nagy folyama...
A Magyar Demokratikus Ellenzék: Önreflexió, Identitás És Politikai Diskurzus
Politikatudományi szemle, 2010
A magyar demokratikus átalakulás-nemzetközi és történeti összehasonlításban is-páratlan politikai szociológiai sajátossága az értelmiség jelentős szerepvállalása. Ennek alapján az az 1982-93 közötti időszakot az "értelmiség évtizedének" tekinthetjük, amelyben rendszerkritikus értelmiségiek különböző csoportjai történelmileg rövid idő alatt politikai szerepek rendkívül széles repertoárját játszhatták el. Mindezt a Kádár-rendszer szelektív repressziója tette lehetővé, amelyben a mindennapi élet viszonylagos liberalizálását az értelmiségi lét privilégiumainak-más kommunista rendszerekben nem tapasztalt mértékű-viszonylagos elismerése egészítette ki. Különböző politikai szerepeket kínált a rendszerellenzéki mozgalom (1982-88), a kerekasztal-tárgyalások és az új pártok versengésének időszaka (1989-90), valamint a szélsőjobboldallal szemben megszerveződött, a mozgalmi politizáláshoz visszatérő értelmiségi politikacsinálás (1991-93) a politikailag aktív értelmiségiek számára. A tanulmány az első korszakkal-az ellenzéki publikációkkal és a rendszer bomlásával-foglalkozik, különös tekintettel a szamizdatlapok (Beszélő, Hírmondó, Demokrata, Égtájak között) tematikájára, és jellemző diskurzusaira. Ezek elemzésén keresztül közelíti meg és értelmezi a demokratikus ellenzék identitásának meghatározó elemeit: a társadalomhoz és a hatalomhoz való viszonyukat, a nemzeti és társadalmi kisebbségekkel, a környezetvédelemmel, az egyházakkal, a cenzúrával és a szabadság kultúrájával kapcsolatban kialakított álláspontjukat. Mindezekből alakítottak ki egy olyan értékegyüttest, amely morális tőkét, erkölcsi tekintélyt biztosított számukra a rendszerváltás idején.
Az Ukrajnából száműzött Lenin. Európai út a kommunizmus öröksége nélkül?
REGIO, 2016
1 Ukr. пакет декоммунізаціонних законів України; декоммунізаціонний пакет. 2 Az intézet nevében az "ukrán" jelző szerepel, s nem a semlegesebb "ukrajnai". Az intézet módszertani útmutatókat dolgoz ki a települések, utcák átnevezésére, összeállítja a tiltott személyek listáját, és egyéb javaslatokat tesz.
Tudás és politika: A közpolitika-alkotás gyakorlatának nyomában
2013
Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni Bajomi Ivánnak, a KNOWandPOL magyarországi oktatásügyi kutatócsoport-vezetőjének, aki több nemzetközi kutatási projektben is részvételi lehetőséget teremtett számunkra. Hálásak vagyunk neki azért, hogy a kezdet kezdetétől egyenrangú partnerként tekintett ránk, és bizalmát azzal fejezte ki, hogy fi atal kutatóként inspiráló önállóságot kaptunk tőle. Ez a kötet nélküle nem jöhetett volna létre. Köszönettel tartozunk európai kollégáinknak is, akiknek gondolataiból inspirációt merítettünk, közülük is kiemelten a kutatást koordináló Bernard Delvaux-nak és Eric Mangez-nek. A két magyar kutatócsoport intenzív együttgondolkodásban tervezte és valósította meg a kutatást. Itt szeretnénk köszönetet mondani a kötetben szerzőként nem szereplő kutatótársaknak: