Magyarország ipari térszerkezetének jelenkori változása (original) (raw)
Related papers
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Ter Es Tarsadalom, 2014
ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.
Az Esztergom központú régió múltja és jelene
2011
Esztergom, which was the center of the smallest castle-county of the historical Hungary, felt political, economical and cultural integrated part for centuries. It had jointed the Danube's right and left side and the western part of Garam. Nevertheless the Peace treaty of Trianon cut the county in two: it annexed the left coast of the Danube to Czechoslovakia. Hereby they cut Esztergom from it's naturally evolved allurement-district, and bereaved it from it's economical opportunities. It managed to significant retrogression in the 20 th years. This situation only changed through the first Wiennese Resolution in 1938, when the Danube's left coast's left part was reunited to Hungary. After the II. World War in point of Esztergom, the Trianon border was set back and Esztergom got to periphery again. It lost it's county center role, and as an archbishop became a continuous target of the communist masteries. The force punished the town for decades. Moreover because of the lock of the political ordinance, the Maria Valeria bridge, that conjugate the two parts of Danube, and that were exploded by the withdrawn German forces in 1944, wasn't resettled. Accordingly the direct physical connection between the in times past coherent areas also ceased. After the Regime Change a significant integration progress set off, which effected the rebuilt of the bridge in 2001. It gave a huge buoyancy , and opened a new perspective for the cooperation between the disrupted areas. The Ister-Granum inboarder little-region, and than the Ister-Granum Euro-region in 2003 was the effect of this. With this the opportunity of a more qualified cooperation opened. In the past few years several projects and successful applications confirmed the initiation's justness. The Ister-Granum Euroregion transformed in 2008. It became a corporation, and assumed the name of Ister-Granum European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC). In this context, they opened more boundless opportunities for the residents of the Danube both sides. This study analysis and presents this process.
A gazdaságszerkezet változása 2000 és 2013 között
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 2014
A magyar mezőgazdasag szerkezetet attekintve megallapithato, hogy az egyeni gazdasagok szama meredeken csokkent 2000 es 2013 kozott, mikozben a gazdasagi szervezetek szama nem valtozott szamottevően. A csokkenes elsősorban a kis, sajat fogyasztasra termelő gazdasagok szamaban kovetkezett be. Ezzel osszefuggesben a hasznalt mezőgazdasagi terulet tekinteteben az egyeni gazdasagoknal koncentracio figyelhető meg, a gazdasagi szervezeteknel pedig a koncentracio kisebb csokkenese tapasztalhato. A sertesek allomanya nagymertekben visszaesett, mikozben a tyukal-lomany enyhen novekedett, a szarvasmarhak es juhok allomanya nem valtozott szamottevően. A brutto kibocsatast vizsgalva megallapithato, hogy a vizsgalt idő-szakban jelentős eltolodas tapasztalhato az allatok es allati termekek termeleseről a novenyi termekek termelese fele. ------------------ Concerning the structure of Hungarian agriculture, the number of private farms de-clined sharply between 2000 and 2013, while the number of ent...
Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után
Tér és Társadalom, 2020
A csökkenő népességű – zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.
A magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet
Kozgazdasagi Szemle, 2016
Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet