A kohéziós politika hatékonysága (The efficiency of cohesion policy) (original) (raw)
Related papers
Sport - finanszírozás - eredményesség?
Testnevelés, Sport, Tudomány, 2017
Napjainkra a sport egy több milliárdos gazdasági területté fejlődött, mely a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata és a GDP-hez is fokozatosan növekvő mértékben járul hozzá. A trendek azt mutatják, hogy ez az érték hazánkban is növekedni fog, amihez a TAO támogatás nagyon jó alapot tud biztosítani. 2010 óta a Magyar Kormány is stratégiai ágazatként kezeli a sportot, és a támogatási rendszer átalakításával az utóbbi 6 évben soha nem látott pénzügyi forrás áramlott a sportba. Érdekes és szükséges kutatási terület a befektetett többletforrások időarányos megtérülésének vizsgálata. Jele tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa az államháztartás sport és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadásainak és a TAO támogatások mértékének változásait, másrészt, hogy elemezze Magyarország Rió-i Olimpián elért eredményességét közgazdasági megközelítésben.
Külügyi szemle, 2022
In the last 30 years, a fluctuation of ambitions has been witnessed within the V4 group, which was determined by the political aspirations of the members and the international environment. Three particular eras can be distinguished within the history of the V4: the first phase from 1991 to 1999/2004, the second when V4 arrived at a crossroads, and the renaissance of the cooperation from 2010 to nowadays. The V4 regional cooperation is not easy to define, but this intangible fog of definition results in multiple options of scientific explanations: some argue it is an informal platform of diplomacy, a newborn regional integration, or a minilateral format of negotiations. Not just the functionalist IR theories would be a simple choice to analyze the cooperation, but also the structuralist (neorealist/neoliberal) arguments have lot to offer in this regard. Reasons and features beyond the success of the V4 highlight some of the flaw of (neo)functionalist theories. The renaissance of V4 is easier to explain by external factors and the neorealist theory focusing on international relations. In the upcoming years, expectation towards the instability and unpredictability of the international system will not decrease, rather increase the demand for sustaining the Visegrad cooperation.
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban
Kozgazdasagi Szemle, 2004
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban Általában elfogadott vélekedés, hogy egy pénzügyi unióhoz csatlakozó országoknak rendelkezniük kell az úgynevezett optimális valutaövezeti tulajdonságokkal. E tulaj donságok között szerepel a konjunktúraciklusok egybeesése.Tanulmányunk azt elem zi, hogy milyen mértékben hasonlítanak egymáshoz a gazdasági ciklusok az EMU tagországaiban és abban a nyolc új EU-tag közép-kelet-európai országban, amelyek integrációjában a következõ lépés az EMU-hoz való csatlakozás lesz. A témában szü letett tanulmányok többsége a GDP és az ipari termelés adatait használta, mi ezeken túlmenõen a GDP fõbb felhasználási és ágazati összetevõit is megvizsgáltuk, és a hasonlóságok fokának mérésére több mérõszámot is alkalmaztunk. Míg Magyaror szág, Lengyelország és Szlovénia konjunktúraciklusai a GDP, az ipari termelés és az export terén nagymértékben közelednek az EMU-tagországok ciklusaihoz, ugyanez nem mondható el a fogyasztásról és a szolgáltatásokról. A többi közép-kelet-európai országban kevésbé vagy egyáltalán nem beszélhetünk a konjunktúraciklusok egy beesésérõl. Az EMU tagországaiban az EMU-hoz való csatlakozás elõkészítésének kezdete óta a GDP és annak fontos összetevõi is egyre nagyobb mértékben össze hangolódtak. Bár ez az eredmény alátámasztja az optimális valutaövezetek kialaku lásának endogén természetét, de a világméretû konjunktúraciklus erõsödése mellett is találtunk bizonyítékot. Tanulmányunk egy további fontos eredménye az, hogy bár az úgynevezett fogyasztáskorreláció rejtélye továbbra is fennáll, annak mértéke az EMU-tagországokban jelentõsen csökkent, amely jó hír a közös monetáris politika szempontjából.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E32, F41. * A szerzõk ezúton szeretnének köszönetet mondani az ASSA 2004. évi San Diegóban megtartott konfe renciáján és a Magyar Nemzeti Bank szemináriumán résztvevõknek értékes hozzászólásaikért. A tanulmány ban maradt esetleges hibákért kizárólag a szerzõk a felelõsek. A tanulmányban kifejtett nézetek nem feltét lenül egyeznek meg az MNB hivatalos álláspontjával. 1 Errõl lásd Eichengreen [1992], Emerson és szerzõtársai [1992], De Grauwe [2002] és HM Treasury [2003]. Csajbók-Csermely [2002] elemzi az euró Magyarországra történõ bevezetésének elõnyeit és hátrá nyait. Lásd még Szapáry [2002].