József Pethő | University of Miskolc (original) (raw)

Books by József Pethő

A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására... more A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására vállalkozott: egyrészt a halmozás alapvető elméleti kérdéseinek a korábbiaknál komplexebb megközelítéssel történő felvetésére és megválaszolására tesz kísérletet; másrészt Krúdy Szindbád ifjúsága című kötete halmozásainak a tipizálás példáiként való felhasználásával és elemzésekkel igyekszik képet adni e kötet halmozásainak főbb típusairól és funkcióiról.

Stilisztikai, névtani és helytörténeti tanulmányok Krúdy Gyula életművéről és életéről.

Die vorliegende Beitragsreihe wurde mit der freundlichen Unterstützung des Ungarischen Förderungs... more Die vorliegende Beitragsreihe wurde mit der freundlichen Unterstützung des Ungarischen Förderungsfonds Wissenschaftlicher Forschung (OTKA, Nr. 81315, Titel: Kognitive Stilorschung) angefertigt.

Papers by József Pethő

Magyar Nyelvjárások

A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nevek a szöveg stílu... more A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nevek a szöveg stílusszerkezetében Krúdy Gyula Aranykéz utcai szép napok című kötetének névstilisztikai vizsgálata PETHŐ JÓZSEF 1. Bevezetés Krúdy azok közé az összetéveszthetetlen stílusú írók közé tartozik, akikreahogyan ezt KEMÉNY GÁBOR (1991: 25) mondja-"néhány mondatukból vagy akár sorukból nyomban ráismerünk". Továbbgondolva ezt a meglátást megkockáztathatónak tűnik az az állítás is, hogy Krúdyra nemcsak pár mondatából, hanem írásainak néhány nevéből is mindjárt ráismerhetünk. Az olyan közismert "hívóneveken" kívül, mint amilyen a Szindbád, a Rezeda Kázmér vagy a Pistoli, gondoljunk most csak például a Szerelmes Iván, az Ábrándi, a Bánatiné, a Császárkabáti vagy Nyírjes Evelin nevekre. Krúdy stílusának kétségtelenül a legegyénibb jellegzetességei közé tartoznak az írói névadással alkotott nevek is (vö. KOVALOVSZKY 1956: 533, J. SOLTÉSZ 1989, PETHŐ 2008), így ezek vizsgálata érdemben hozzájárulhat az életmű teljesebb stilisztikai leírásához. A névtan és a stilisztika interdiszciplináris találkozása így itt különösen termékeny lehetőségeket kínál (vö. HOFFMANN 2014: 5-6). Jelen dolgozatban e lehetőségek közül egy kötet, az Aranykéz utcai szép napok neveinek vizsgálatára vállalkozom. A korpusz kiválasztásának a fő oka az, hogy ez a novellagyűjtemény Krúdy egyik legfontosabb, a stílus szempontjából prototipikusnak is tekinthető szöveg(együttes)e, amelyben a líraiság és az irónia, az impresszionizmus és szecesszió, a stilizálás és a realista elemek sajátos, leginkább krúdysnak tartott szintézise hozza létre a stílushatást (vö. pl. KEMÉNY 2001, PETHŐ 2014). 2. Stilizált reformkor: a valóságos nevek a kötetben Bár J. SOLTÉSZ KATALIN kiváló, Krúdy névadásának vizsgálata szempontjából alapvető jelentőségű tanulmányában az író műveiben szereplő valóságos nevek vizsgálatát a Krúdy-kutatás, az életrajzírás és szövegkritika feladatkörébe utalja (1989: 452), magam mégis fontosnak tartom a valóságos nevekre való kitérést is. Ezeknek a neveknek ugyanis a stílus, különösképpen a stilizálás

Studia Linguistica Hungarica

The paper attempts to approach and interpret the category of self-addressing poems from new persp... more The paper attempts to approach and interpret the category of self-addressing poems from new perspectives. It chiefly focuses on the constructions of person marking and the poetic structures resulting from their various realizations, relying on the implicit assumptions and recent results of literary theory, cognitive poetics and stylistics. In the analyses, poems by Vörösmarty, Arany and Babits figure prominently but other texts are also touched upon. From the various results it is worth highlighting that several concepts and issues that are essential for the model of self-addressing poems, such as the relationship between the addressee and the addresser, the exhortation, the personal crisis (a contrast between role and personality), are given new interpretations. The analyses demonstrate that, contrary to the apparent ‘simplicity’ and homogeneity of the selfaddressing poetic pattern, this kind of poem occurs in extremely varied poetic structures in the history of lyrical poetry.

Jelen szakkönyv a stilisztika témakörébe tartozó alakzatok világának egyik fontos részkérdésével ... more Jelen szakkönyv a stilisztika témakörébe tartozó alakzatok világának egyik fontos részkérdésével foglalkozik tudományos igényességgel, kellő mélységig elemezve a témát, a szépirodalmi szövegeket tekintve illusztráló anyagnak. A halmozás és felsorolás is adjekciós gondolatalakzat, mely a tankönyvekben (irodalmi szövegekben leginkább) előforduló stíluseszköz nem csak a szépítést, de a megértést is elősegítő nyelvi képződmény. A lexikonokban, stilisztikai könyvekben a meghatározásuk mellett egy-két példát hoznak a szerzők s ezzel inkább felismerésükhöz adnak segítséget. Megismerésük csak olyan szakkönyvek segítségével történhet, amelyek kellő mélységgel elemzik a témát. Pethő József, a Nyíregyházi Főiskola docense erre a mélyebb elemzésre vállalkozott nagy hozzáértéssel és szakirodalmi ismerettel. Természetesnek tarthatjuk, hogy elsősorban a humán, ezen belül is a magyar szakos kollégák érdeklődését keltheti fel e könyv és a téma: már a tartalomjegyzék tanulmányozásából megállapítható, hogy stilisztikai, nyelvészeti ismereteket igényel a mű elolvasása. A kérdéskörök címszerű bemutatásából mindez kitűnik: pl. A nyelvés stíluselméleti alapokról; Az alakzatok néhány elméleti kérdése; A halmozás elméleti kérdései-fogalmának értelmezése,-szövegtani megközelítése. A halmozás szemantikai megközelítése, főbb típusai; a halmozás mint komplex alakzat. Csak pár témakört emeltem ki az egészből figyelemfelkeltő szándékkal, elsősorban abból a meggondolásból, hogy melyek tarthatnak érdeklődésre számot a tanár kollégák körében, azaz melyek hozhatók közvetlenül kapcsolatba a gyakorlattal. Nem csak a szépirodalmi szövegek stilisztikai értékének minősítése szempontjából jelentős, hasznos, hanem a szöveg szerkesztéséhez, azaz a fogalmazástanításhoz is segítséget nyújt. A közvetlen, gyakorlati felhasználás mellett, külön érdemes kiemelnünk a korszerű elméleti tájékozottságot is, amit jó esetben igényel a pedagógus, és egy-egy kórszerű kiadványtól-mint amilyen az itt bemutatott könyv-meg is kaphat. A kérdéses témáról pl. a koherencia teremtő fogalmak; a halmozás szerepe a szöveg koherenciájának létrejöttében, s az egész fejezet, amely egy konkrét műalkotás (Krúdy: Szinbád ifjúsága című munkájának) elemzése elvi, elméleti megalapozottsággal. A finom részletektől az átfogó kategorizálásig széles spektrumon mozog az elemző ismertetés. További lehetőség, hogy a levonható tanulságokat mind szövegalkotási, mind szöveg felhasználási tevékenység során hasznosítani lehet, és nem csupán a szépirodalmi szöveg megjelenítéséhez ad direktívákat. E könyv elolvasása felér egy szakmai továbbképzés részanyagának tanulmányozásával.

A halmozás alakzata, 2004

A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására ... more A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására vállalkozott: egyrészt a halmozás alapvető elméleti kérdéseinek a korábbiaknál komplexebb megközelítéssel történő felvetésére és megválaszolására tesz kísérletet; másrészt Krúdy Szindbád ifjúsága című kötete halmozásainak a tipizálás példáiként való felhasználásával és elemzésekkel igyekszik képet adni e kötet halmozásainak főbb típusairól és funkcióiról.

Metaphor and poeticity In my paper, I am addressing the following questions from the perspective ... more Metaphor and poeticity In my paper, I am addressing the following questions from the perspective of cognitive stylistics and cognitive poetics: What are the general features of a poetic metaphor? How can poeticity (poetic quality) itself and metaphor be interpreted? How can the relationship of everyday and poetic metaphors be described? What are the main theoretical and methodological possibilities and problems of their differentiation? What makes a poetic metaphor and what is the point when it actually gains a poetic quality? On the basis of an overview of the relevant literature, and on the basis of analyses, it can be ascertained that cognitive metaphor theory, especially blending theory, provides sufficient background for interpreting the notion of metaphor. The paper makes a suggestion for clarifying the relationship between everyday and literary, poetic metaphors as well. Although it seems an open question for the time being as to what are the essential operations and specific...

A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására... more A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására vállalkozott: egyrészt a halmozás alapvető elméleti kérdéseinek a korábbiaknál komplexebb megközelítéssel történő felvetésére és megválaszolására tesz kísérletet; másrészt Krúdy Szindbád ifjúsága című kötete halmozásainak a tipizálás példáiként való felhasználásával és elemzésekkel igyekszik képet adni e kötet halmozásainak főbb típusairól és funkcióiról.

Stilisztikai, névtani és helytörténeti tanulmányok Krúdy Gyula életművéről és életéről.

Die vorliegende Beitragsreihe wurde mit der freundlichen Unterstützung des Ungarischen Förderungs... more Die vorliegende Beitragsreihe wurde mit der freundlichen Unterstützung des Ungarischen Förderungsfonds Wissenschaftlicher Forschung (OTKA, Nr. 81315, Titel: Kognitive Stilorschung) angefertigt.

Magyar Nyelvjárások

A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nevek a szöveg stílu... more A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nevek a szöveg stílusszerkezetében Krúdy Gyula Aranykéz utcai szép napok című kötetének névstilisztikai vizsgálata PETHŐ JÓZSEF 1. Bevezetés Krúdy azok közé az összetéveszthetetlen stílusú írók közé tartozik, akikreahogyan ezt KEMÉNY GÁBOR (1991: 25) mondja-"néhány mondatukból vagy akár sorukból nyomban ráismerünk". Továbbgondolva ezt a meglátást megkockáztathatónak tűnik az az állítás is, hogy Krúdyra nemcsak pár mondatából, hanem írásainak néhány nevéből is mindjárt ráismerhetünk. Az olyan közismert "hívóneveken" kívül, mint amilyen a Szindbád, a Rezeda Kázmér vagy a Pistoli, gondoljunk most csak például a Szerelmes Iván, az Ábrándi, a Bánatiné, a Császárkabáti vagy Nyírjes Evelin nevekre. Krúdy stílusának kétségtelenül a legegyénibb jellegzetességei közé tartoznak az írói névadással alkotott nevek is (vö. KOVALOVSZKY 1956: 533, J. SOLTÉSZ 1989, PETHŐ 2008), így ezek vizsgálata érdemben hozzájárulhat az életmű teljesebb stilisztikai leírásához. A névtan és a stilisztika interdiszciplináris találkozása így itt különösen termékeny lehetőségeket kínál (vö. HOFFMANN 2014: 5-6). Jelen dolgozatban e lehetőségek közül egy kötet, az Aranykéz utcai szép napok neveinek vizsgálatára vállalkozom. A korpusz kiválasztásának a fő oka az, hogy ez a novellagyűjtemény Krúdy egyik legfontosabb, a stílus szempontjából prototipikusnak is tekinthető szöveg(együttes)e, amelyben a líraiság és az irónia, az impresszionizmus és szecesszió, a stilizálás és a realista elemek sajátos, leginkább krúdysnak tartott szintézise hozza létre a stílushatást (vö. pl. KEMÉNY 2001, PETHŐ 2014). 2. Stilizált reformkor: a valóságos nevek a kötetben Bár J. SOLTÉSZ KATALIN kiváló, Krúdy névadásának vizsgálata szempontjából alapvető jelentőségű tanulmányában az író műveiben szereplő valóságos nevek vizsgálatát a Krúdy-kutatás, az életrajzírás és szövegkritika feladatkörébe utalja (1989: 452), magam mégis fontosnak tartom a valóságos nevekre való kitérést is. Ezeknek a neveknek ugyanis a stílus, különösképpen a stilizálás

Studia Linguistica Hungarica

The paper attempts to approach and interpret the category of self-addressing poems from new persp... more The paper attempts to approach and interpret the category of self-addressing poems from new perspectives. It chiefly focuses on the constructions of person marking and the poetic structures resulting from their various realizations, relying on the implicit assumptions and recent results of literary theory, cognitive poetics and stylistics. In the analyses, poems by Vörösmarty, Arany and Babits figure prominently but other texts are also touched upon. From the various results it is worth highlighting that several concepts and issues that are essential for the model of self-addressing poems, such as the relationship between the addressee and the addresser, the exhortation, the personal crisis (a contrast between role and personality), are given new interpretations. The analyses demonstrate that, contrary to the apparent ‘simplicity’ and homogeneity of the selfaddressing poetic pattern, this kind of poem occurs in extremely varied poetic structures in the history of lyrical poetry.

Jelen szakkönyv a stilisztika témakörébe tartozó alakzatok világának egyik fontos részkérdésével ... more Jelen szakkönyv a stilisztika témakörébe tartozó alakzatok világának egyik fontos részkérdésével foglalkozik tudományos igényességgel, kellő mélységig elemezve a témát, a szépirodalmi szövegeket tekintve illusztráló anyagnak. A halmozás és felsorolás is adjekciós gondolatalakzat, mely a tankönyvekben (irodalmi szövegekben leginkább) előforduló stíluseszköz nem csak a szépítést, de a megértést is elősegítő nyelvi képződmény. A lexikonokban, stilisztikai könyvekben a meghatározásuk mellett egy-két példát hoznak a szerzők s ezzel inkább felismerésükhöz adnak segítséget. Megismerésük csak olyan szakkönyvek segítségével történhet, amelyek kellő mélységgel elemzik a témát. Pethő József, a Nyíregyházi Főiskola docense erre a mélyebb elemzésre vállalkozott nagy hozzáértéssel és szakirodalmi ismerettel. Természetesnek tarthatjuk, hogy elsősorban a humán, ezen belül is a magyar szakos kollégák érdeklődését keltheti fel e könyv és a téma: már a tartalomjegyzék tanulmányozásából megállapítható, hogy stilisztikai, nyelvészeti ismereteket igényel a mű elolvasása. A kérdéskörök címszerű bemutatásából mindez kitűnik: pl. A nyelvés stíluselméleti alapokról; Az alakzatok néhány elméleti kérdése; A halmozás elméleti kérdései-fogalmának értelmezése,-szövegtani megközelítése. A halmozás szemantikai megközelítése, főbb típusai; a halmozás mint komplex alakzat. Csak pár témakört emeltem ki az egészből figyelemfelkeltő szándékkal, elsősorban abból a meggondolásból, hogy melyek tarthatnak érdeklődésre számot a tanár kollégák körében, azaz melyek hozhatók közvetlenül kapcsolatba a gyakorlattal. Nem csak a szépirodalmi szövegek stilisztikai értékének minősítése szempontjából jelentős, hasznos, hanem a szöveg szerkesztéséhez, azaz a fogalmazástanításhoz is segítséget nyújt. A közvetlen, gyakorlati felhasználás mellett, külön érdemes kiemelnünk a korszerű elméleti tájékozottságot is, amit jó esetben igényel a pedagógus, és egy-egy kórszerű kiadványtól-mint amilyen az itt bemutatott könyv-meg is kaphat. A kérdéses témáról pl. a koherencia teremtő fogalmak; a halmozás szerepe a szöveg koherenciájának létrejöttében, s az egész fejezet, amely egy konkrét műalkotás (Krúdy: Szinbád ifjúsága című munkájának) elemzése elvi, elméleti megalapozottsággal. A finom részletektől az átfogó kategorizálásig széles spektrumon mozog az elemző ismertetés. További lehetőség, hogy a levonható tanulságokat mind szövegalkotási, mind szöveg felhasználási tevékenység során hasznosítani lehet, és nem csupán a szépirodalmi szöveg megjelenítéséhez ad direktívákat. E könyv elolvasása felér egy szakmai továbbképzés részanyagának tanulmányozásával.

A halmozás alakzata, 2004

A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására ... more A Nyelvtudományi értekezések 154. köteteként megjelent munka szerzője kettős feladat megoldására vállalkozott: egyrészt a halmozás alapvető elméleti kérdéseinek a korábbiaknál komplexebb megközelítéssel történő felvetésére és megválaszolására tesz kísérletet; másrészt Krúdy Szindbád ifjúsága című kötete halmozásainak a tipizálás példáiként való felhasználásával és elemzésekkel igyekszik képet adni e kötet halmozásainak főbb típusairól és funkcióiról.

Metaphor and poeticity In my paper, I am addressing the following questions from the perspective ... more Metaphor and poeticity In my paper, I am addressing the following questions from the perspective of cognitive stylistics and cognitive poetics: What are the general features of a poetic metaphor? How can poeticity (poetic quality) itself and metaphor be interpreted? How can the relationship of everyday and poetic metaphors be described? What are the main theoretical and methodological possibilities and problems of their differentiation? What makes a poetic metaphor and what is the point when it actually gains a poetic quality? On the basis of an overview of the relevant literature, and on the basis of analyses, it can be ascertained that cognitive metaphor theory, especially blending theory, provides sufficient background for interpreting the notion of metaphor. The paper makes a suggestion for clarifying the relationship between everyday and literary, poetic metaphors as well. Although it seems an open question for the time being as to what are the essential operations and specific...

ARGUMENTUM

The present paper seeks to contribute to the description of literary ("poetic") metaphors by anal... more The present paper seeks to contribute to the description of literary ("poetic") metaphors by analyzing personifying metaphors. The corpus is made out of Gyula Krúdy's personifying metaphors, which are present as characteristic features in his works. The background of the study is provided by the theory and methodology of cognitive stylistics. The paper discusses first the relationship between personification and metaphor, then briefly outlines the significance of personification in thinking (cognition) and language, and finally characterizes poetic personifying metaphors in general. The analyzes present the main features and types of metaphorical personifications, based on selected passages from Krúdy's works of different genres (short stories, short novels, novels).

Női szerepek és a NŐ metaforikus konceptualizációja Krúdy Gyula műveiben IRODALOMISMERET: IRODALMI MŰVÉSZETI ÉS MUZEOLÓGIAI FOLYÓIRAT : 2018/2 pp. 34-43. Paper: HU ISSN 0865-6886 , 2018

Freud szerint a férfinak a nőhöz háromféle alapvető viszonya van: az elsőben a nő Gebärerin (szül... more Freud szerint a férfinak a nőhöz háromféle alapvető viszonya van: az elsőben a nő Gebärerin (szülőanya), a másodikban Genossin (segítő társ) és a harmadikban Verderberin (megrontó, pusztító démon). A háromféle viszony, illetve a három freudi nőtípus Krúdy műveiben is világosan fellelhető. Az alábbiakban Krúdy egy kisregényében (N. N.), két Szindbád-novellájában és a Nők zenéje című elbeszélésében e nőtípusok ábrázolását a stílussal, azon belül is elsősorban a képiséggel összefüggésben vizsgálom.

A magyar nyelvújítás című, negyedszázaddal ezelőtt írt tanulmányát Tolcsvai Nagy Gábor (1995: 370... more A magyar nyelvújítás című, negyedszázaddal ezelőtt írt tanulmányát Tolcsvai Nagy Gábor (1995: 370) ezzel a nem alaptalan-de aztán mások mellett éppen saját, új szempontok érvényesítésével új meglátásokat kidolgozó tanulmányaival többször is megcáfolt-kételynek a felvetésével indította: "Talán elcsodálkozhat az olvasó […], hogy olyan témát jelöl a fenti cím, melyet már ezerszer tárgyaltak a szakma klasszi-kusai, és bizonnyal lehetetlen újat vagy érdekeset mondani róla." A jelen dolgozat vonatkozásában bennem is felmerülő "mi újat, érdekeset lehet még mondani a nyelv-újításról?" kérdéssel összefüggésben, a téma legáltalánosabb előzetes megközelíté-sekor szükséges azonban nyomatékosan arra is utalni, hogy a nyelvújításról-mint ezt részben éppen a régebbi és a legújabb vonatkozó szakirodalom rendkívüli bősé-ge is jelzi-számos lezáratlannak tűnő értelmezés, értékelés létezik ma is egymás mellett, nemegyszer egymás ellenében. Ezzel függ össze az is, hogy elsődlegesen irodalomtudományi szempontból, de a nyelvészeti megközelítés számára is tanul-sággal Margócsy István (1996: 251) nem túl régen a teljes újragondolás lehetőségét vagy inkább szükségességét így vetette fel: "Ha megpróbáljuk a lehetetlent, s vala-melyest is elfogulatlan szemmel olvassuk újra a XvIII. század végének jó pár fontos megnyilatkozását a magyar nyelvet illetően, szinte természetesen zavarba kell, hogy jöjjünk, oly tarkabarka, oly nehezen értelmezhető képet kapunk-s ha nem hagyjuk magunkat egyszerűen elhitetni a majd kétszáz éve folyamatosan hagyományozódó irodalomtörténeti tézisektől […] s az egyes kijelentéseket, álláspontokat, tényeket a maguk helyén próbáljuk meg újra megérteni, alighanem arra a megoldásra kell, hogy jussunk: újra kell gondolni az egész helyzetet, nyelvestül, irodalmastul…" Az alábbiakban az ehhez az újragondoláshoz való hozzájárulás szándékával, annak egyik lehetőségeként vetem fel a nyelvújítás diszkurzusában megjelenő metaforák szerepének, nyelvelméleti jelentésének a vizsgálatát. Módszertani szempontból eh-hez egyik leginkább inspiráló, elsődlegesnek nevezhető kiindulópontom Kertész András (2005) A nyelvészet metaforái című, a kognitív szemantika metaforaelmé-letét (összegzően lásd pl. lakoff-Johnson 1980; Kövecses 2010) metaelméleti fel-használásban alkalmazó akadémiai székfoglalójának az az alapfeltevése volt, hogy a metaforák szerepének vizsgálatával magukról a nyelvészeti elméletekről is releváns megállapításokhoz juthatunk. Ezzel összefüggésben szükséges azonban mindjárt itt leszögezni, hogy Kazinczy és a magyar nyelvújítás két nagy tábora, az "ortológus" és a "neológus" irány vonatkozásában csak tágabb értelemben beszélhetünk nyelvé-szeti elméletekről, ezért is alkalmazom a következőkben inkább a nyelvszemlélet, nyelvfelfogás kategóriákat. 1 A tanulmányban ismertetett kutatómunka az EfOp-3.6.1-16-00011 jelű "fiatalodó és Meg-újuló Egyetem-Innovatív Tudásváros-a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szol-gáló intézményi fejlesztése" projekt részeként-a széchenyi 2020 keretében-az Európai unió támogatásával, az Európai szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.