Tóth Zoltán Henrik | Independent Researcher (original) (raw)

Uploads

Papers by Tóth Zoltán Henrik

Gesta, 2011

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Litikum, 2016

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Az utóbbi évtizedben egyre több olyan régészeti adat látott napvilágot, amely azt bizonyítja, hog... more Az utóbbi évtizedben egyre több olyan régészeti adat látott napvilágot, amely azt bizonyítja, hogy a Kr. e. 7. század közepén egy kiterjedt, kelet felől érkező támadássorozat érte az Északkelet-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Nyugat-Szlovákia és Kelet-Csehország területén élő vaskori közösségeket. Az itteni erődített települési központok közül ma legalább 20 olyan ismert, amelyeket a falaik mentén előkerült nyílhegyek tanúsága alapján nagyjából egyidőben érhetett jelentős ostrom.4
A vaskori támadássorozat leglátványosabb magyarországi bizonyítéka a Bükk-hegység északi peremén található Dédestapolcsány–Verebce-bérc erődített település, ahol az északi sáncok mentén több száz, bronzból öntött, korai szkíta típusú nyílhegy került elő.
Nemrégiben új kutatási projektünk részeként egy rekonstruált szkíta íjakkal és nyilakkal végzett kísérlet segítségével próbáltunk meg információhoz jutni a verebce-bérci ostrom során kilőtt nyílhegyek hatékonyságáról, az egykori ostrom lefolyásáról és módjáról.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

As one of its early names – ash-gray chalcedony – shows, the most prevalent Palaeolithic raw mate... more As one of its early names – ash-gray chalcedony – shows, the most prevalent Palaeolithic raw material in Northeast Hungary is of greyish colour. Because of the oxidation of pyrite, yellowish-brown and reddish-coloured pieces are common in the geological occurrence of the raw material. That is why the few white coloured debris, Palaeolithic fragments, blades and tools we know from different archaeological sites are so interesting for us. The white pieces collected at the archaeological sites at the Upper Bagolyhegy Metarhyolite Formation near to the town Miskolc were subjected to archaeometrical examinations (XRD, SEM-EDS, ATR-FTIR) and were compared to the raw and the "white" samples we produced in the heat treatment kiln. Based on the test results we reconstruct the process of the formation of the white coloured felsitic porphyry tolls and outline the possible causes of it: natural fires and "fire setting". Kivonat Északkelet-Magyarország legelterjedtebb paleolit kőeszköz-nyersanyagának színe – ahogy azt egyik korai elnevezése (hamuszürke kalcedon) is mutatja – szürke. A benne található pirit oxidációja következtében sárgásbarna és vöröses elszíneződésű darabok gyakoriak a nyersanyag földtani előfordulásánál. Éppen ezért érdekes az a néhány fehér színű törmelék, paleolit szilánk, pengetöredék és eszköz, melyeket régészeti lelőhelyekről ismerünk. A Miskolctól nyugatra található, ún. Felső-Bagolyhegyi Metariolit Formáció területén azonosított őskori kőeszköz-nyersanyag kitermelő helyeken gyűjtött fehér színű darabokat archeometriai (XRD, SEM-EDS és ATR-FTIR) vizsgálatoknak vetettük alá és nyers, valamint laboratóriumi hőkezelő kemencében " előállított " fehér színű mintákkal hasonlítottuk össze őket. A vizsgálati eredmények alapján rekonstruáljuk a fehér színű szeletai kvarcporfírok keletkezésének folyamatát és felvázoljuk annak lehetséges okait: a természetes tüzeket és az ún. " sütést " .

Bookmarks Related papers MentionsView impact

At the site Feldebrő-Bakoldal 1, Mihály Gasparik paleontologist uncovered remains of a wooly mamm... more At the site Feldebrő-Bakoldal 1, Mihály Gasparik paleontologist uncovered remains of a wooly mammoth and a Pleistocene-age fox together with several limnic silicite flakes in 2011. After successful field walkings we conducted an archaeological excavation at the site between June–September 2016. Preliminary results suggests that the excavated lithic material belongs to the Epigravettian phylum of the Gravettian entity. The lithic raw materials are heterogenous in both the regional and extraregional subsample. We recovered ceramic lumps/sherds in association with the Palaeolithic artifacts, from Pleistocene layers that were devoid of later disturbation. This phenomenon requires further investigations.

Feldebrő–Bakoldal 1. számú lelőhelyen 2011-ben Gasparik Mihály paleontológus gyapjas mamut és egy pleisztocén korú róka maradványait tárta fel, ásatása során több limnoszilicit szilánk is előkerült. Az ígéretes eredmények és a későbbi terepbejárások tapasztalatai miatt 2016 június és szeptember hónapok során tervásatást végeztünk a lelőhelyen. Az eddigi feldolgozás alapján a pattintott kőanyag a felső paleolitikum késői szakaszára tehető, a Gravettien entitás Epigravettien fílumához kapcsolható. A kőnyersanyagok regionális és távolsági szinten is változatosak. Az ásatások során beásási nyomok nélkül a pleisztocén üledékrétegekből kerültek elő paleolitikus leletek mellett kerámia töredékek, ez a jelenség további értelmezést igényel.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A preliminary description of an advanced field surveying and site documentation method with the a... more A preliminary description of an advanced field surveying and site documentation method with the application of a Geographical Information System (GIS) is presented. Hopefully the applied method should help in the archaeological interpretation of surface finds of open-air sites.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

The site is located eastwards from the village Feldebrő on the pleistocene terrace of the Tarna r... more The site is located eastwards from the village Feldebrő on the pleistocene terrace of the Tarna river, at an altitude of 155−160 m.a.s.l..
After the first mammoth fossils were discovered in 2011, M. Gasparik paleontologist excavated the site in 2012. During a five day rescue excavation some fossil bones belonging to two juvenile wooly mammoth and remains of an arctic fox were found. Some limnic silicite flakes and three postholes were also unearthed. Based on the results the site was interpreted as a meat storage pit.
In the spring of 2016 archaeological field surveys began. Based mostly on the lithic artefact distribution five collecting areas were separated. In summer and autumn the site was excavated and at the beginning of October drillings were conducted as well. During the
excavations lithics, charcoal and ceramics in large quantities were discovered. Based on the typological characteristics of the lithic assemblage the site can be categorized into the Epigravettian phylum of the Gravettian entity.
Most of the archaeological sections contained ceramic sherds, accompanied by lithics and charcoals. The most numerous ceramic assemblage stems from section No. 18, where a hearth was also unearthed. Concerning the ceramic assemblage the most plausible explanation would be to interpret the ceramic sherds as part of the whole assemblage. In this case the sherds could be dated to the Terminal Paleolithic. We hope that future investigations and datings will decide the question.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

2016-ban az egri Dobó istván Vármúzeum munkatársainak közreműködésével megvizsgált felső paleolit... more 2016-ban az egri Dobó istván Vármúzeum munkatársainak közreműködésével megvizsgált felső paleolitikus lelőhelyek közül Feldebrő-Bakoldal, Tófalu-Honvéd-halom és Vécs-Nagy-Zsadányi dűlő változatos kőeszköz-nyersanyagai meglepetésekkel szolgáltak számunkra. A megyében eddig még ismeretlen nyersanyagok, illetve már beazonosított kitermelőhelyek pontos időszakokhoz még nem kötött kovakőzetei kerültek elő. Előadásunkban röviden elemezzük az egyes lelőhelyek kőeszköznyersanyag-eloszlását és ismertetjük az ebből levont következtetéseket.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Bevezetés Bár Heves megye és a Mátra történelmével foglalkozó legkorábbi mûvekben is megtalálható... more Bevezetés Bár Heves megye és a Mátra történelmével foglalkozó legkorábbi mûvekben is megtalálhatóak, a mátraaljai kõsáncok mégis a magyarországi várkutatás mosto-hagyermekei maradtak. A kõsáncokkal kerített területekrõl a legutóbbi idõk fém-detektoros terepbejárásai sem szolgáltattak akkora mennyiségû kormeghatározó leletanyagot, ami egy tipikus magaslati erõdített teleptõl általában elvárható lenne, és az õskorinak vélt kõsáncok szétszórtnak tûnõ szerkezete sem könnyíti meg koruk és funkciójuk meghatározását. A Mátra õrlõ-és malomkõvágó területeinek kuta-tása újabb keletû, bár a megye történelmével foglalkozó, 19–20. század fordulóján született munkák már többször említik a Domoszló hegyein fellelhetõ malomkö-veket, nem is beszélve a " lyukas kézi õrlõkövek "-rõl, amelyeket a szerzõk erõdí-tett hegyi telepeken figyeltek meg. 1 Utóbbiak nyomában kerestem fel a Mátraalja erõdített telepeit a mátrai õrlõ-és malomkõvágó gócpontok felderítését célzó terep-bejárásaim során, miközben újabb kõsáncok is elõkerültek. Ezek közül az egyik-ben olyan szituációban találhatóak malomkõ-töredékek, ami a kõsánc építésének (a többi, nagyon hasonló mátraaljai kõsánc valószínûsített kora alapján megállapított) õskori keltezését megkérdõjelezi. Szerencsére hasonló felépítésû erõdítmények nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence több részén is találhatóak, nem beszélve a cseh és bajor területekrõl. Közülük néhányban komoly kutatások foly-tak, melyek eredményeit hasznosítani is tudtam. Ezen munkám a lejjebb felsorolt tudományos mûveken kívül helyi lakosoktól kapott információkon, saját terepi megfigyeléseimen, és a domoszlói Középsõ-hegy malomköves sánca esetében V. Szabó Gábor és csapata fémdetektoros terepbejárásának eredményein alapul.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Conference Presentations by Tóth Zoltán Henrik

A lelőhely Tófalu községtől keletre 4 km, Feldebrő-Bakoldal 1. felső paleolitikus lelőhelytől dél... more A lelőhely Tófalu községtől keletre 4 km, Feldebrő-Bakoldal 1. felső paleolitikus lelőhelytől délkeletre mintegy 3 km távolságra, a Tarna folyóba ömlő Kígyós-patak déli partján terül el 160−172 méter tengerszint feletti magasságban. A katonai felmérések a lelőhely esetében egyértelműsítik, hogy a terület korábban nem állt mezőgazdasági művelés alatt.
A terepkutatás, a többszöri alkalommal megismételt terepbejárások 2016 tavaszán kezdődtek el. A korábban teljesen ismeretlen lelőhely lehetőséget nyújtott arra, hogy lehetőség szerint valamennyi lelet koordinátáját kézi GPS készülékkel rögzítsük. Miután a kézi készülékkel elérhető pontosság 3 m, így megállapodás szerint a mintegy 35-40 cm sugarú körben található leletek mint leletcsoport egyetlen GPS pontként lettek rögzítve. Valamennyi lelet illetve leletcsoport megkapta a készülék által generált pont aktuális sorszámát. A leletcsoportok esetében a közös sorszám után tett kisbetű azonosította az egyes leleteket. Az esetenként több készülékkel történő felmérések egyértelműsítése végett a GPS sorszámokat további azonosítokkal - a felvevő anagrammja, illetve a felvétel dátuma – láttuk el. Valamennyi lelet az azonosító adatok mellett a bármikor tetszőlegesen bővíthető, kiegészíthető leíró attributumokkal együtt az ingyenesen letölthető QGIS térinformatikai program adatbázisába került.
Az eddigi térinformatikai vizsgálatok során a lelőhely teljes területetére egy 56x31 nagyságú, 10x10 m-es felbontású, négyzetrácsot illesztettünk. Ennek a négyzetrácsnak a segítségével az adatbázisban található valamennyi lelet a kisebb 10x10 m-es egységekhez rendelhető. A leletek régészeti feldolgozását és adatbázisban való tárolását követően a leletek eloszlásának intenzitási térképe alapján reményeink szerint a nagykiterjedésű, vélhetően több megtelepülési foltot is tartalmazó lelőhelyre vonatkozóan nyerhetünk lényeges információkat. Optimális esetben a techno-tipológiai illetve nyersanyagfelhasználási sajátosságok alapján a különböző megtelepülési foltok felismerhetővé válnak. Illusztratív céllal kiválasztottuk a lelőhely néhány típusos eszközét illetve feldolgozásra került a lelőhely eddigi leggazdagabb négyzetének leletanyaga is.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Thesis Chapters by Tóth Zoltán Henrik

During the excavations conducted by Árpád Ringer in the Palaeolithic quarries of Avas- Tűzköves i... more During the excavations conducted by Árpád Ringer in the Palaeolithic quarries of Avas-
Tűzköves in Miskolc, located at the eastern foot of the Bükk Mountains, Northeast Hungary,
signs of thermal alteration were observed on many of the finds. According to the hypothesis of
the excavator, prehistoric miners quarried the benches of limnic origin (in fact, postvolcanic
siliceous rock, i.e. – limnosilicite) not only by using large hammerstones, but employing
another technique. After clearing of the limnosilicite benches, the quarrymen applied a thin
layer of sand, then set extensive fire on this surface fed with fresh bones. The heat exploded the
thick upper cortex of the rock, breaking it up into small pieces, and, at the same time, heattreating
the good quality Avas limnosilicite (Ringer & Szakáll, 2005). This method is basically
similar to the flint extracting technique by fire-setting employed in many places all over the
world (e. g. Norway, Australia), in the course of which pieces of sizes easier to handle were
split from bigger blocks of raw material by using small fires (Akerman, 2006; Storemyr, 2013,
Websites/b; /c). At the same time, Árpád Ringer presented several Palaeolithic artefacts made
of Avas limnosilicite and probably had been quarried by using the fire-setting method. Finally,
the results of the short experiment conducted under laboratory conditions were also published
(Ringer & Szakáll, 2005).
Within the scope of my PhD Thesis I examined the available finds from the excavations
carried out on the Avas hill in 1928–1935, 1961, 2001 and 2002 (Ringer, 2011). Since the lithic
assemblage from the last excavations conducted contains a relatively high proportion (3, 59 %)
of pieces showing macroscopic signs of thermal alteration, samples were subjected to
archaeometrical analysis in the University of Miskolc, Department of Mineralogy and
Petrology.
– 3 samples of cortical Avas limnosilicite with probable traces of thermal alteration from
the excavations of 2001;
– 2 samples of the same rock type from the Szeleta-cave with probable signs of thermal
alteration;
– 1 piece of Avas-typerockfrom the archaeological site of Méhész-tető, in Sajóbábony
with probable traces of heat alteration;
– samples from the debitage excavated in 2002 on Avas-Tűzköveswere heat-treated in the
laboratory in 2014. The variations found were divided into three groups by their
colouration and exposed to heat (260 °C and 360 °C) in a heat-treatment kiln.
94
– geological samples collected on the Tűzköves site were also subjects of simulation
experiments controlled by measuring instruments by different methods. 9 pieces from
our experiments were also placed among the reference samples.
The heat release rate of bonfires fed with bone, wood or dried dung were compared to show
the thermal effects on lithic samples placed next and underneath the fires.
Due to its higher water content, the Avas rock made up of microcrystalline quartz and moganite
(Hartai & Szakáll, 2005) reacts more decisively to heat than tuffite or metarhyolite. It is highly
possible, that Avas-type limnosilicite heated over 360 °C, explodes into pieces. That is the main
reason, in my view, for which the extensive fire setting method reconstucted by Á. Ringer might
not have been applied. Besides, there are a number of causes that makes difficult a distinction
between heat-treated and untreated pieces:
– Unlike other rock types, it takes a long time for the Avas limnosiliciteof brown colour
variation to turn red. In mineralogical point of view goethit trasforms to hematite;
– the greasy luster of the layers underlying the cortex of the raw Avas rock is identical
with that one observed on the surface of the fractured stone altered by heat;
– microfractures typical for heat-treated pieces can also be found in the raw material
without heating – probably freezing?
– natural reddish discoloration occasionally occur under the cortex of the rock, as well as
burgundy discoloration can be seen along the micro-fractures;
– it is virtually impossible to determine the origins of the signs of thermal alteration (e. g.
pot lid fractures, micro-fractures - Schmidt et al., 2012/a)
Scanning electron microscope (SEM), X-ray diffraction analyses and thermoanalytical
techniques did not give satisfactory answers to the questions if the samples had ever been
subjected to heat and how high had been the temperatures transmitted to them. Contrarily three
discrete variants of Avas limnosilicite could have been distinguished by applying SEM and
thermoanalytical methods (MOM Derivatograph). Sharing the view of colleagues studying the
same area (Schmidt et al., 2012/b), we are also of the opinion that those methods are unsuitable
for analysing thermal effects on silicified rock. The application of infrared spectroscopic
imaging (ATR-FTIR), on the other hand, following the investigations of Schmidt et al., (2011;
2012/a), brought satisfactory results. With this method at hand, we could distinguish several
pieces with greasy luster from the assemblage of the 2002 excavations at Avas-Tűzköves, which
might have been made after being subjected to thermal alteration. F.e. the broken blade of
transparent material (Inv. no. in the Herman Ottó Museum, Miskolc: 2003. 6. 530.) and three
reference pieces – untreated, heated 1 (260 °C) and heated 2 (360 °C), from the same type of
Avas limnosilicite were compared. Due to its optimal ferric oxide content, the Type II. Avas
95
material prooved itsel as ideal candidate for the macroscopic an FTIR research. The lone red or
purple stripes of the mainly heattreated material of mainly white color are easy to recognise for
the eyes and its samples show clear the recrystallisation and the lost of water.
To prove the hypothesis of fire setting and to interpret the results of IR spectroscopy
investigation it is important to ask: Why should had Stone Age people use fire-setting to extract
stone at Miskolc, Avas-Tűzköves? The notion of producing more suitable raw material for
toolmaking by using the method is out of question, since hardly any palaeoliths have been found
in the area made of reddish and shiny lithic raw material. We can only believe, that by creating
high shear stress using small, controlled fires, their aim was to crack bigger blocks of raw
material and limnosilicite benches, without using hammerstones that would have pulverised the
stonetool material. This could have happened when they ran out of smaller pieces in the
quarries, due to the increased need for raw material. On the basis of our results achieved so far,
the Palaeolithic use of fire-setting to extract lithic raw material on the Avas Hill cannot be
excluded.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

ABSTRACT BOOK by Tóth Zoltán Henrik

by Kata Furholt (Szilágyi), Szilvia Fábián, Roderick B . Salisbury, Cserpák Ferenc, Norbert Faragó, Attila Péntek, Krisztian Zandler, Tóth Zoltán Henrik, Zsuzsanna Tóth, Mónika Gutay, and Sándor Béres

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Gesta, 2011

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Litikum, 2016

Bookmarks Related papers MentionsView impact