Mónika Gutay - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Mónika Gutay

MΩMOΣ XII. Baja, 2024.június 26-28., 2024

Poszterünkön négy, eddig még nem közölt vaskori bronz kisplasztikát mutatunk be. Mindegyik szobro... more Poszterünkön négy, eddig még nem közölt vaskori bronz kisplasztikát mutatunk be. Mindegyik szobrocska a Duna-Tisza közén került elő kontextus nélküli felszíni találatként, illetve fémkeresőzés eredményeképpen. Kalocsa környékén (Bács-Kiskun vármegye) az 1960-as években találták az erősen stilizált férfit ábrázoló szobrot, Jászfényszaru–Barátok-tava lelőhelyen (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) 2019-ben, míg Alsónémedi–Faluréti-domb lelőhelyen (Pest vármegye) 2020-ban múzeumi fémkeresős bejárás hozta felszínre a két egymáshoz meglepően hasonló függesztőkarikás szobrocskát. Kompolt–Tagi-rét II. sz. vaskori, szarmata, népvándorlás- és avar kori lelőhelyen (Heves vármegye) egy férfi bronz szobrocska a 2000-es évek elején került elő. Szabó Róbert ajándékának köszönhetően, a szobor az egri Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményébe került. A Kárpát-medencében a legkorábbi ember alakú bronz szobrocskák a kora vaskorban készültek. A legtöbb kora vaskori női, férfi bronz szobrocskát a Dunától nyugatra a Hallstatt kultúra területén találták. Európában főként a késő Hallstatt és a korai La Tène időszakban általában a férfiakat, ritkábban a nőket formázzák meg szobrocskának, erősen hangsúlyozva a szexualitást. A kutatás az emberi alakokat ábrázoló bronz szobrocskákat alapvetően két csoportra osztja: álló, (sok közülük egy kis állvány fölé állított) és a függő szobrocskák (felfüggesztéssel rendelkezők).

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV-Az egri Dobó István vármúzeum Évkönyve, 2022

The site is located in Heves county, in the grater region of the Great Plain, in the middlemregio... more The site is located in Heves county, in the grater region of the Great Plain, in the middlemregion of the Alluvial Cone Plain of the Northern Great Plain, and within it in the microregion of the Hevesi Plain. The microregion, with an elevation between 86.4 and 157 m above sea level, is essentially an alluvial cone plain of the Laskó and Eger creeks. Leaving the northeastern part of Heves and the railway tracks on the no.31 main road, it is located
approximately 1200 m in the east direction. Heves machine operator András Dulai drew our attention to the Sarmatian site and the satellite recording of the circular trench. Next to the Hevesi-ridge, in the immediate vicinity of the Hanyi-brook channel, we observed intensive scattering of Sarmatian ceramic finds on 500×230 m. The on-site inspection confirmed the presence of the Sarmatian settlement and where a circular 78 trench was visible on the satellite images, based on the GPS coordinates we found mainly
prehistoric (Neolithic/Copper Age) pottery fragments, knapped stones, plaster and the burnt remains. To confirm the existence of the enclosure, geophysicist Donát Raáb conducted magnetometer surveys between April 3 and April 29, 2019. The existence of the prehistoric enclosure was clearly confirmed by the magnetometer survey. Between October 30 and November 12, 2019, the Dobó István Castle Museum, led by archaeologist Mónika Gutay, carried out a 10×10 m grid survey in the area of the enclosure,
and probing and drilling within 2×5 m in the northeastern part of the enclosure. Based on the research so far, the earliest prehistoric enclosure trenches in Heves County can be dated to the Copper Age. Copper Age enclosures were identified and excavated at the Füzesabony–Pusztaszikszói gyümölcsös and Tiszanána–Dinnyéshalom sites. At the Vámosgyörk–Vízre-járó-dűlő site, another Copper Age, multiple enclosure trench system
may be presumed. The ceramics, decorated with mesh patterns, found in Heves–Czigler are very similar to the ceramic fragments excavated in Tiszanána–Dinnyéshalom. The size/diameter of the Heves enclosure trench determined by geophysical survey is 50 m, slightly larger than the 30 m outer enclosure trenches excavated in Tiszanána and Füzesabony. In the northeastern part of the enclosure trench in Heves, we performed 7
boreholes in the axis of a 2×5 m section. What we know from the drilling is that the subsoil here is 50-60 cm deep and the deepest point of the enclosure is 150 cm. Based on the geophysical surveys, the enclosure in Heves shows a more regular shape than the Neolithic enclosures systems excavated in the Great Plain and does not surround the settlement, but
is located outside it. On its surface, in addition to ceramics indicating the disturbance of the Sarmatian period, Neolithic and Copper Age ceramic fragments can be collected. Nearby, to the northeast, the Heves–Vajdaföldek site can be found, with which, based on geophysical surveys, Czigler can be connected. In addition to the Sarmatian settlement traces, Neolithic and Copper Age settlement traces can be observed on Vajdaföldek.
Southeast of Czigler, approx. 500 m from the Heves–Nagy-Dobó Tag 2, Copper Age site is located. Based on previous research in 2004, southwest of Heves, approx. at a distance of 50-60 km, the nearest late Alföld LBK Culture enclousers can be found on the Cegléd–Váróczi-Hodula and the Abony–Serkeszék-dűlő (sites 6 and 7 in Fig. 10). In 2021, during a field trip, we identified a Neolithic site showing Szakálháti group, „Szilmeg” (type of
ceramics) features, about 6 km southeast of Heves, in the border of Hevesvezekény. Satellite images and geophysical surveys indicate an irregular enclouser trench shape at the site. We do not yet know the complete structure and exact age of the trench system in Heves–Czigler, because of that, further field research and natural science investigations are needed.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

The site is located in Heves county, in the larger-region of the Great Plain, in the middle-regio... more The site is located in Heves county, in the larger-region of the Great Plain, in the middle-region of the Alluvial Cone Plain of the Northern Great Plain, and within it in the smaller-region of the Hevesi Plain. The smaller-region, with an elevation between 86.4 and 157 m above sea level, is essentially an alluvial cone plain of the Laskó and Eger streams. Füzesabony–Felszámolt Gyümölcsös “Kiskert” – also known as Füzesabony no. 10. area –
in the northwestern part of Füzesabony, located on the right side of the Laskó stream on a gentle, undulating hill, approximately 100 m from the current bed of the stream. The extent of the site is approx. 200x100 m. The axis of the polygon is northwest-southeast. From the Neolithic to the Middle Ages, people settled very densely on the left and right banks of the Laskó stream. This is evidenced by the fact that near the Füzesabony–Felszámolt Gyümölcsös “Kiskert,” no. 10 area, there are many archaeological sites within
1400 m in all directions. In this study, we present Neolithic chipped stones from László Bernáth’s collections between 1997 and 2018. The late Alföld LBK Culture ceramic material collected on the surface consists of Szakálhát, „Szilmegi” and Bükki type pieces. The total number of chipped stone materials and raw material fragments is 543. In the 543 pieces of chipped
stone material, we separated 7 technological categories: 1. flakes 169 pieces, 2. chips 26 pieces, 3. raw material fragments 62 pieces, 4. cores 51 pieces, 5. blade and blade fragments 108 pieces, 6. lamella and lamella fragments 17 pcs, and 7. tools 110 pcs. Shards account for
the largest number at 31.12%, followed by tools at 20.25% and blades/blade fragments at 19.88%. The number of tools is surprisingly relatively high.
Of the 110 tools, retouched blades and blade fragments, followed by retouched flakes, account for the largest number. The number of endscrapers (different endscrapers) is relatively high. Traces of usage lustre can be observed on several tools. The inverse edge retouch is very typical.
Limnosilicite, sandstone and obsidian are the most common raw materials used in all 543 finds. The mainly Mátra limnosilicites were primarily fashioned in the form of rock and not pebbles. The place of origin of the sandstone raw material is not clear. Among the obsidians, the Carpathian type 1 is the most common. The raw material of the chipped stones is
basically sandstone, Mátra limnic/hydrothermal flint and obsidian, which corresponds to the typical Alföld LBK Culture, bükki composition. The classic Alföld LBK Culture and the large bükki culture workshop materials are mainly characterized by (Slovak) obsidian and (Tokaj) limnoquartzite. During the late Alföld LBK Culture, Szakálhát culture, an advance towards the region of raw materials of Mátra can be observed. We can observe a slight difference in the raw material composition of the tools compared to the use of raw materials in the entire 543 piece collection. After the mainly Mátra. typical. In the following, we compare the chipped stone material of FüzesabonyFelszámolt
Gyümölcsös “Kiskert,” no. 10 with the chipped stone material of the HevesVajdaföldek,Heves–Czigler, Heves–Radics Tag, Heves–Vercel and Heves–Nagy Dobó Tag 2 sites from the Heves area. We conducted collection on the surface several times between 2018 and 2020. Heves–Vajdaföldek, Heves–Czigler, Heves–Radics Tag, Heves–Vercel sites were drawn to our attention by the machine operator András Dulai of Heves. The Heves–Vajdaföldek and Heves–Czigler sites contain both Neolithic, late Alföld LBK Culture and Copper Age ceramic fragments. In the Heves–Vercel and Heves–Radics Tag sites, mainly Neolithic, late Alföld LBK Culture ceramic fragments can be collected. In the Heves–Nagy Dobó Tag 2 site, mainly Copper Age ceramic fragments are found. These sites have much less chipped stone material, the reason for this may be that László Bernáth for 41 years,
collected countless times in the Füzesabony–Felszámolt Gyümölcsös „Kiskert,” no. 10. area.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

Most of the Middle Palaeolithic archeological sites in Heves county are to be found in the middl... more Most of the Middle Palaeolithic archeological sites in Heves county are to be found in the
middle region of the Mátra and the Bükk mountains. Thank to the field study and data
collection in the Mátra region, especially in the southern and south-western part, we
have registered 11 Middle Palaeolithic, bifacial sporadic artefacts and sites. In the Mátra
middle region, in the South-Mátra microregion we identified site nr. 10 Gyöngyöstarján
with independent researcher Gyula Kerékgyártó in 2006. The site is situated in the
unincorporated area of Gyöngyöstarján, in the vineyards. It is bordered by the brooks
Tarján and Más, which flow in the Merőkő valley. We conducted collection on the surface
several times between 2006 and 2021. In quite a huge area, appr. 300 by 180 metres (5.4
hectares / 13.34 acres) we collected knapped stone artefacts and raw material fragments.
Within the area we have only observed frequent artefact intensity at two places. In 2021 we
collected and measured 518 pieces of knapped stones and raw material fragments. We have
identified six technological categories: 1. core/fragment of processed raw material 36 pcs,
2. flake 234 pcs, 3. blade fragment 3 pcs, 4. chip 21 pcs, 5. raw material fragment 138 pcs,
6. tool 84 pcs. Apart from these an ocher lump and a hammerstone fragment were found.
Based on the typological characteristics of the tools eight categories can be distinguished.
1. scraper 3 pcs 2. bifacial point 4 pcs, 3. bifacial scraper 15 pcs, 4. bifacial piece 14 pcs, 5.
burin 1 pc, 6. endscraper 2 pcs, 7. retouched blade / blade fragment 11 pcs and 8. retouched
piece 15 pcs.
At the two places of frequent artefact intensity we have found several Middle Palaeolithic,
bifacial leaf tools (especially scrapers and points). The majority of the tools can be classified
into the Micoquien-Bábonyien cultures.
The raw material of the knapped stone artefacts, raw material fragments and tools are
solely limnosilicite from the Mátra mountains.
Refining the method of surface collection, we carried on with the survey using a 1 metre
by 1 metre grid survey between August 30 and September 6 with the help of volunteers. At
the most intense artefacts density area of the site, at an area of 6 metres by 30 metres, 180
square metres (1 937,5 ft²), we carried out a 1 by 1 metre grid survey. With the volunteers
we examined each square metre of the appointed area, and we collected and packed up the
artefacts. In three days 2710 pcs of knapped stones and raw material fragments were found
in the 180 square metre area, which is significantly more than the amount found while we
were doing surface collection with the help of a GPS set. The density and intensity of the
2710 pcs of artefacts is clearly visible on the grid maps. The most artefacts revealed in 1
square metre were 64 pcs. During the survey we distinguished six technological categories.
1. core 20 pcs, 2. raw material fragment 1861 pcs, 3. flake 487 pcs, 4, blade / blade fragment
9 pcs, 5. chip 278 pcs, 6. tool 55 pcs. Within tools eight typological categories can be
distinguished. 1. bifacial tools (scrapers and points) 8 pcs, 2. scraper 10 pcs, 3. burin 1 pc,
4. endscraper 5 pcs, 5. retouched blade 1 pc, 6. notched flake 1pc, 7. retouched flake 14 pcs
and 8. retouched piece 15 pcs.
Based on the results of the grid system survey we designated the location of the two
drillings between the row of vines and the road, where we were hoping to find undisturbed
layers.
We put up our two 1 by 1 metre test pits near the two drilling samples. With the first
test pit we dug down to 90 cms, and found a total of 27 pcs of knapped stone artefacts and
raw material fragments. 1. raw material fragment 22 pcs, 2. chip 4 pcs, 3. denticulated tool
1 pc. In the second test pit we found recent findings, brick fragments and glazed pottery
fragments up to 38 cms. From 35-38 cms downwards we have not sensed disturbance by recent findings. With putty we made 5 cm strata breaks down to the bedrock (reaching a
depth of 55–60 cms). Each artefact was marked and measured individually. A total of 257
knapped stones were found in the second test pit. 1. core / processed raw material piece 2
pcs., 2. flake 74 pcs., 3. blade / blade fragment 20 pcs., 4. chip 43 pcs., 5. tool 12 pcs. and 6.
raw material fragment 106 pcs.
The raw material of the knapped stone unearthed during all excavation methods is
almost exclusively Mátra limnosilicite, and in addition, the local andesite raw material
is also minimally used. The staff of the Faculty Research and Instrumentation Center
(Faculty of Science, Eötvös Loránd University) took samples from the deposit level for
geomorphological analyzes and OSL dating. The luminescent age of the found level in the
second test pit can be put at 19-20 thousand years. This young age can be explained by the
fact that the level previously thought to be undisturbed probably accumulated sometime
19-20 thousand years ago. Further research is needed at the site in order to be able to date
the age of the knapped stones in the soil layer as well.
In Heves county, assemblages of bifacial leaf shaped tools were also found in the vicinity
of the Bükk Mountain. Sites are Bükkmogyorósd–Hosszú-bérc, Csokvaomány–Hartár-
tető, Demjén–Hegyeskő-tető, Demjén–Hegyeskő-tető 3., Eger–Kőporos, Egerszalók–
Kővágó-ridge I., Egerszalók–Kővágó-ridge II., Nekezsény–Határ-tető and Ostoros–Rácpa.
Krisztián Zandler classifies the assemblages of finds of leaf shaped tools as industrial
artefacts from the Szeletien culture. Zsolt Mester does not classify the assemblages of
knapped stone finds from the Eger–Kőporos and Egerszalók–Kővágó-ridge sites into one
industry/culture, but in a much more nuanced way, to several industries/cultures.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

MÓNIKA GUTAY – LÁSZLÓ BERNÁTH – KRISTÓF LÁSZLÓ RÁCZ GYÖNGYÖSTARJÁN–VILÁGOSVÁR Gyöngyöstarján–Vilá... more MÓNIKA GUTAY – LÁSZLÓ BERNÁTH – KRISTÓF LÁSZLÓ RÁCZ
GYÖNGYÖSTARJÁN–VILÁGOSVÁR
Gyöngyöstarján–Világosvár, also known as kopaszhegy (bald mountain), is located in
the greater region of the North Hungarian Central Mountains, in the middle of the Mátra
region, within it in the microregion of Southern Mátra. The site is located approximately 5.6
km north-northwest from Gyöngyöstarján, on top of a volcanic cone that stands out from
its surroundings, at an altitude of 708.5 m above sea level. We do not know historical sources for the castle. Világosvár was mentioned in 1275
as „Vylagus” mountain at the Gyöngyöstarján border. Gyula Nováki raised the possibility
that the castle was probably not standing at that time, since it was mentioned only as a
mountain. The smaller castles with no or very few written records in the area of the Mátra
Mountain are located exclusively on the former estates of the Aba and the Baksa clan in the
northwestern part of the Mátra. The construction of Gyöngyöstarján–Világosvár is linked
also to the Tarjáni branch of the Aba family.
Ferenc Legányi mentions in the report of his collection trip to Gyöngyöstarján in 1952
that a wooden castle is believed to be at the top of Világos mountain, in the vicinity of which
cannonballs made of stone and iron were found, while an iron sword was found on the
southern side of the mountain.
József Dénes and István Skerletz began a detailed tour of the Mátra Mountain in 1981.
Their plan was to check all information about fortifications and castles on the spot and to
prepare floor plans of the castle sites. In the Gyöngyöstarján–Világosvár area, sporadically
small, white ceramic fragments and plaster and the burnt remains were collected. In a
schematic drawing, he described the moat-divided castle as consisting of four parts.
Gyula Nováki surveyed the castle in 1993. He published a detailed description and an
accurate drawing of Világosvár. Based on his description, the total length of the four-part
castle is the same as the natural 250 m length of the mountain ridge. The upper castle is
located at the north-northwest end of the ridge, surrounded by three forts, divided by moats
and ramparts in some places. The three forts flanked by a 12.5 m wide terrace in a straight
line from the west to the south, which may possibly be the remains of a mortared stone wall. On October 12 and 16, 2021, the Dobó István Castle Museum, under the guidance
of archaeologist Mónika Gutay, carried out field trips, instrumental find- and site surveys
(drone photography and metal detector research) in the Gyöngyöstarján–Világosvár area.
The research was assisted by volunteers. The 1952 site polygon included in the official
register indicates a small rectangular scattering of finds about 850 m southeast of the castle
remains. Thanks to the latest research, we observed scattered finds in an area of about
1.5×1.2 km.
On February 9. 2022, we continued the research with the GIS (geographic information
system) and departmental engineers of the Innorégió Knowledge Center of Eszterházy
Károly University. A FARO Focus M70 laser scanner and a GeoSLAM ZEB Horizon
instrument were used for the laser scanner survey of the castle. In addition, 3D recordings
were made of one of the presumed residences of the castle remains. In this study, we present
the results of field trips and metal detector research.
In the area of Világosvár, the artefacts indicating prehistoric times are the knapped stones.
Two graphite Celtic ceramic fragments can be attributed to the Iron Age. The finds that can
be dated to the end of the 13th century and the beginning of the 14th century are the two
arrowheads (Fig. 11, 3), the two spurs (Fig. 16, 1–2) and a dress ornament with lilies (Fig.
17, 1). Similar arrowheads were found during the excavation of Benevár. The 93 medieval
pottery fragments (image 9 1–7) can also be classified in this period. The flat iron nails with
elongated heads (Fig. 19 1–4) indicate a younger period. The innumerable cartridges and
shrapnels found on the north side of the castle are the memories of WWII.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

TARNASZENTMIKLÓS–HAMVA-JÁRÁS AND HATVAN–TUZSON-DÜLŐ 1., 2-3. ROMAN EMPIRE, SARMATIAN SETTLEMENT... more TARNASZENTMIKLÓS–HAMVA-JÁRÁS AND
HATVAN–TUZSON-DÜLŐ 1., 2-3. ROMAN EMPIRE,
SARMATIAN SETTLEMENTS AND CEMETERIES

The Tarnaszentmiklós–Hamva-járás is located in the greater region of the Great Plain,
in the middle region of the Central Tisza region, within this, in the central part of the
microregion of the Hevesi floodplain. The Dobó István Castle Museum carried out the
preliminary excavation between August 12 and November 5, 2019 and May 27 and July
10, 2020, under the guidance of Mónika Gutay, lead archaeologist. 566 archaeological
phenomena were discovered in the 9,716, 272 m2 prepared area. Among the discovered
phenomena there were buildings, storage- and garbage pits, ovens, smokehouses, trenches,
clay mining pit complexes, stake holes, wells and graves. While the northern, western and
eastern parts of the Sarmatian village were densely, the southern and southeastern parts
were sparsely populated. In the northern and western parts of the village, several types of
building- / house-structures were found such as buildings with and without furnaces. On
four occasions, we observed complete dog skeletons in one pit each, which were placed
in anatomical order at the bottom of the pit. Five burials containing human remains were
excavated in the northern and western parts of the Sarmatian village. Two burials were of
circular enclosures trenched. Some of the graves were dug around and mounds were raised
above them. The estimated age of the settlement is AD. 2–4. century. The extent of the
site is 800×500 m based on the scattering of finds. Practically, it is spread over the top of
the west-east ridge/sand dune. The Sarmatian settlement could have been inhabited for a
longer period of time, as evidenced by the overlapping archaeological objects. Burials are
not separated from the settlement either. In several cases, the trenches of circular enclosures
burials were cut by storage pits. Nearby, the Sarmatian site of Tarnaszentmiklós–Nagy-gyep
is located approx. 200 m in the western direction.
Archeological sites of Hatvan–Tuzson-dűlő 1., 2–3. are located in Heves county, in the
greater region of the Great Plain, as the alluvial cone plain of the northern Great Plain being
the middle region, within this, in the northern part of the Hatvani-plain micro region. The
Dobó István Castle Museum, within the framework of qualified archaeological observation,
under the guidance of excavation leader Mónika Gutay, between April 2 and June 9, 2015
and May 21 and June 19, 2015 carried out the Tuzson-dűlő 1. and 2–3. archaeological
preliminary excavation work. On the 3869 m2 Tuzson-dűlő no.1. site prepared for
archeological digging, 189 Sarmatian phenomena, dated mostly between AD 2–3. were
discovered. Among them were buildings / houses, wells, stake holes, stoves, ditches, one
grave and mainly storage- and garbage pits. The area of the site is 700×150 m.
On the prepared 6,846 m2 of the Tuzson-dűlő no. 2–3. site, 265 mainly Sarmatian
phenomena were discovered. The remains of a Pleistocene bison, a Bronze Age settlement,
a 2–4 AD century Sarmatian settlement and cemetery were excavated with recent diggings.
In the northern and central part of the site, there were settlement phenomena of Sarmatian
age: house, oven, heating pit, ditches, garbage- and storage pits. In the southern part, mainly
graves were found. Symbolic, empty, much disturbed and undisturbed graves could be
observed. Two circular enclosures burials were found. More similar burials were indicated
by the newer circular enclosures sections extending into the segments. The number of
graves can be estimated at around 26, of which 16 contained human (male, female and
child) remains. The graves were oriented north-south or southwest-northeast directions.
Two circular enclosures trenched female burials were noteworthy. Nearby, along the Zagyva
river, in the counties of Heves and Jász-Nagykun-Szolnok, in every 100–150 meters several
Sarmatian settlements and cemetery remains were identified.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

PRELIMINARY 2019 EXCAVATION RESULTS OF FELDEBRŐ–BAKOLDAL PALAEOLITHIC SITE NO. 1 The area of F... more PRELIMINARY 2019 EXCAVATION RESULTS OF FELDEBRŐ–BAKOLDAL PALAEOLITHIC SITE NO. 1

The area of Feldebrő–Bakoldal No. 1 site is nearly 10 hectares. During the planned excavations, the remains of a late Upper Palaeolithic, Epigravettien hunting camp and traces of a Copper Age/Bronze Age settlement were found. Most of the archaeological findings were chipped stones. During the surface collections, 1015 pieces of chipped stones were collected. 35 of these are tools. Among the tools collected on the surface, 14 burins, 5 retouched blades and blade fragments and 4 backed lamellas and lamella fragments are present in the greatest number. From the excavations of 2016-2017, 3,379 chipped stones were unearthed. Of these, 43 are tools. Among the tools, 25 backed lamellas, lamella fragments and 9 burins dominate. Among all the tools from surface collection and excavation, 39 backed lamellas, lamella fragments and 23 burins are the greatest number. Among the tools from the surface collection are one or two pieces of earlier prehistoric age, such as the sickle blade. The unearthed chipped stones can be dated mainly to the late Upper Palaeolithic, between 20 and 14,700 years ago, to the Epigravettien culture. This is partially confirmed by the typological features of the stone tools and the luminescent age data of the sediments, which include the finds from sections 18Y and 19. The level of finding of section 18Y at a depth of 30 cm is 15.2±0.9 thousand years (OSL) and 18.7±1.0 thousand years old (pIRIR). In section 19, the two levels of findings are 15.5±0.8 thousand years (pIRIR) at a depth of 40 cm, and 10.3±0.5 thousand years (pIRIR age) at a depth of 31 cm. In 2012, paleontologist Mihály Gasparik and his colleagues found the remains of 2 woolly mammoths (Mammuthus primigenius). Chipped stones were found in the immediate vicinity of the paleontological excavation. The radiocarbon age of the femur sample from the mammoth remains, based on later calibration, is 18 880 and 18 140 years cal BP, which can be assigned to the late Upper Palaeolithic age. The raw material of the chipped stones is dominated by 98% limnosilicites from the Mátra Mountains, but also obsidian, tuff, quartzite, sandstone, limestone, rhyolite tuff, vitreous quartz porphyry, the special mahogany obsidian, radiolarite, quartzite, a type of hornblende stone of unknown origin, and raw materials of flint from the Czech Republic also occur. The presence of foreign, extralocal raw materials indicates wide range connections.
In sections 17, 18 and 18Y, a lot of poorly preserved, weathered ceramic fragments were found next to late Upper Palaeolithic chipped stones. The luminescent tests did not confirm the age of the chipped stones and ceramic fragments. However, based on the results of the geomorphological investigations, it is likely that direct traces of human settlement were found around the location of the 2019 probes (sections 7, 17, 18, 19 and 20, where the Epigravettien chipped stones were together the with ceramic fragments) or it is worth searching in the upward direction, while going down the slope one can probably count on finds accumulated from the site. The tests clearly showed traces of human activity in the finding levels of 40-42 cm and 42-44 cm. Human presence is associated with disturbance and trampling of the surface, so it can significantly change the surface and sediment formation even in a short time.
Late Upper Palaeolithic settlements were also found at the site. A mammoth meat depot, a stove and a place of heavy post near it, which was probably one of the piles of the tent in which the stove was located.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Ősrégészeti Tanulmányok – Prehistoric Studies III. MΩMOΣ XI. Őskoros Kutatók Összejövetele Környezet és ember MΩMOΣ XI Meeting of Researchers of Prehistory Environment and Humans, 2023

Upper Palaeolithic Sites and Stray Finds in the Territory of Gyöngyös, Mátraalja Region, Hungary ... more Upper Palaeolithic Sites and Stray Finds in the Territory of Gyöngyös, Mátraalja Region, Hungary

Recently, several Upper Palaeolithic sites and other collection points have been located in the piedmont zone of the Mátra mountains, in the so-called Mátravidék meso-region. The sites are situated on the third geomorphic level, at 141.0–172.5 m asl in the Western Mátraalja micro-region, and on the fourth geomorphic level, at 130.0–172.5 m asl in the Eastern Mátraalja micro-region. The Gyöngyös, Toka-dűlő and Borhy-tag sites have been found with the help of Gyula Kerékgyártó between May 14 and July 2, 2006. Knapped lithics have been found in the subsoil of the Gyöngyös-Külső-Mérges-patak 3 site, excavated by the Dobó István Castle Museum between October 15 and November 16, 2018. Here, a convex transverse sidescraper with a Quina appearance was found next year, during a watching brief. The artefact-bearing layer has been dated between 25,800–23,800 BP years. The 2018 excavation yielded 510 knapped stones, mostly limnosilicite, including typical items which make up 0.78% of the collection. Among the tools, no culture-specific types are present. Based on the luminescence dating of the sediment containing the finds, the collection can be classified as late Gravettian. At the Gyöngyös-Toka-dűlő 3 site, 320 knapped stones were collected. Based on the typological characteristics of the relatively few tools, the finds can be classified into the younger phyla of the Gravettian entity. On the Borhy-tag site, we collected two times in 2006. The collected artefacts were classified as Upper Palaeolithic, but the small number of finds hinders a more precise cultural attribution.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Ephemeris Hungarologica, 2021. (1.) 1. 27–94., 2021

A Heves megyei preszkíta, szkíta kori lelőhelyek a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-ho... more A Heves megyei preszkíta, szkíta kori lelőhelyek a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és az Észak-magyarországi-medencék középtájakon találhatók. Jelenleg a megyében 20 preszkíta kori és 26 szkíta kori lelőhelyről van információnk, melyeknek a helyét ismerjük. A preszkíta kori lelőhelyek között a temetkezési helyek száma sokkal magasabb, mint a telephelyek száma. A szkíta kori lelőhelyeknél ez viszont épp fordított arányban van. A preszkíta kori első leleteket Tompa Ferenc 1933 és 1937 közötti füzesabonyi sírfeltárásaiból ismerjük. Szabó János Győző az 1960–70-es évek között ásta meg a legtöbb preszkíta kori sírt. Pósta Béla 1895-ben Hatvan-Vasútról és Márton Lajos 1908-ban Gyöngyös déli területéről ismertette a megyéből előkerült első szkíta kori sírleleteket. A Kárpát-medencében feltárt közel 2500 szkíta kori temetkezésből csupán 7-nek van körárka. Tarnabodon és Tarnamérán két körárkos halomsír került elő. A legnagyobb szkíta kori temetőket Eger-Nagy-Egeden, Hevesen és Gyöngyöshalász-Ocskay-laposon tárták fel. Az elmúlt 20 évben a korábbi évekhez képest megnövekedett a szkíta kori lelőhelyek száma. A régészek elsősorban a nagyberuházásokhoz kapcsolódóan azonosítottak és tártak fel szkíta kori lelőhelyeket. Domboróczki László 1998 és 2002 között Ludas-Varjú-dűlő lelőhelyen preszkíta kori temetőt, telepet és 2 hektáron szkíta kori telepet ásott meg. A lelőhelyről a későbronzkori Kyjatice-kultúra csontvázas emberi maradványai is előkerültek. A későbronzkori és a preszkíta kori csontvázas emberi maradványoknak az embertani és a DNS-vizsgálatait is elvégezték. Ludas-Varjú-dűlő, Gyöngyös-Lovas-tanya és Tenk-Sertéstelep lelőhelyeken szkíta kori építményeket tártak fel. Farkas Csilla 2015-ben Tenken a középső vaskori telepjelenségek között kb. 24 négyzetméteren egy szkíta kori tapasztott, díszített padlójú építményt tárt fel. Az elmúlt években Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen közel 10 hektáron 332 Kr. e. 772–490 közé keltezhető szkíta kori telepjelenséget és egy Kr. e. 775–488 közé tehető női halomsíros temetkezést tártunk fel. Gyöngyös-Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhely keleti részén szórványosabb szkíta kori telepet ástunk meg. Egy enyhén ellipszis alakú, 3,9x4,3 m-es, 40 cm-re az altalajba süllyesztett, 13 cölöplyukból álló, D-i bejáratú szkíta kori ház is előkerült. A temetkezésről és a házról 3D modellek, majd makettek készültek. Szentdomonkos-Szőke-tanyán késő bronzkori, vaskori (szkíta kori) átégett felületű telepjelenségeket azonosítottunk, majd a lelőhelyen leletmentő feltárást, fémkeresős és geofizikai kutatásokat végeztünk. A geofizikai felmérés a lelőhely DNy-i részén szórványosabb, míg az É-i részen egy nagy amplitúdójú pozitív anomáliát mutatott ki, mely jó eséllyel lehet egy fémművességhez köthető régészeti jelenség nyoma.

The Pre-Scythian/Scythian Age sites in Heves County are located in the middle regions
of the Mátra and Bükk mountains, the Northern Plains and Northern Hungarian basins.
At present, 20 Pre-Scythian and 26 Scythian Age sites are known in the county. The
first finds of the Pre-Scythian Age Mezőcsát culture were found in grave excavations in
Füzesabony between 1933 and 1937. The first Scythian Age grave finds were reported
from the southern area of Hatvan-Vasút in 1895 and from Gyöngyös in 1908. Of the
nearly 2,500 Scythian Age burials in the Carpathian Basin, there are only 7 graves with
circular trenches, two of which were found at Tarnabod and Tarnamera. The largest
Scythian Age cemeteries were found at Eger-Nagy-Eged, Heves and Gyöngyöshalász-
Ocskay-lapos. The number of Scythian Age sites has increased in recent decades. Archaeologists
excavated several Scythian Age sites during major investment projects.
At the Aldebrő-Ilona-tábla site, a Scythian Age settlement dating from 772–490 BC
and a female tumulus burial site dating from 775–488 BC have been excavated. A more
sporadic Scythian Age settlement was excavated at the site of the eastern Gyöngyös-
Külső-Mérges-patak 3. A Scythian Age house slightly oval in shape, 3.9x4.3 m and consisting
of 13 pile holes, was also excavated. 3D models and later mock-ups of the burial
site and the house were prepared. Settlement phenomena from the Late Bronze Age
and Iron Age were identified at the Szentdomonkos-Szőke farmstead. The geophysical
survey revealed a positive anomaly that was more sporadic in the SW part and of a high
amplitude in the N part of the site; with a high degree of probability it might be the
trace of an archaeological phenomenon linked to metalworking.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

L'Anthropologie

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

In late August 2017, a Scythian Age burial mound with scattered cremation – a timbergrave – was u... more In late August 2017, a Scythian Age burial mound with scattered cremation – a timbergrave – was unearthed in the southeastern part of the site, excavated according to Schedule 7. It contained the remains of a high-born woman. The size of the oblong shaped grave is 330×310 cm, it is oriented E-W, it is 110–205 cm deep, with a post hole in each of its corners. There was another pit at the bottom of the grave pit, which may have been a sacrificial pit, with a sandstone slab placed at its side. The calcined bones and the ashes were located at the western part of the grave, together with the grave finds. The grave finds include a bronze mirror, a 62- piece whole and fragmented hammered gold ornament, electron spirals, gold beads, electron beads, glass paste, amber and pumice stone beads, bronze bracelets, metal finds, ceramic fragments, a graphite piece, spindle whorls, charcoal, rotten wood pieces and calcined human bones. Two samples from the grave were sent for a radiocarbon dating test. The burnt Scythian bone sample gave a radiocarbon date of 2484 ± 30 BP, cal 775–488 BC (DeA-16423). The rotten wood piece from the timber structure gave a radiocarbon date of 4605 ± 31 BP, cal 3505–3336 BC and cal 3209–3138 BC (DeA-16422). 3D printed models of the grave were also made.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

We conducted preventive excavations at the Kál–Mayer-tanya site between 16 October 2017 and 21 No... more We conducted preventive excavations at the Kál–Mayer-tanya site between 16 October 2017 and 21 November 2017. Only Neolithic ALP settlement features were identified at the site. In total 141 objects were unearthed. We found 83 pits, which were probably used as storage and refuse pits. In addition, we excavated 4 clay pits, 4 wells, 43 post holes and two flexed inhumation burials. The presence of the wells could suggest the lack of natural water resources nearby. Among the artefacts, 2843 pottery fragments were probably parts of around 50 to 100 vessels. The lithic tools were based on the blade industry. The tools
include end scrapers on blade, retouched flakes and blades in larger numbers. Based on 4 radiocarbon samples, the multi-phase site is dated between cal 5323–5079 BC and cal 5214–4994 BC. The artefacts of the Kál site are probably from the end of the classic ALP period or markedly from the late ALP period, which is clearly shown by the typology and decoration of the ceramics, and by the raw materials used for the lithics, tools and polished stones.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

The techno-typological characteristics of the lithics at the Erk 1 site and the multi-layer verti... more The techno-typological characteristics of the lithics at the Erk 1 site and the multi-layer
vertical distribution of the excavation finds suggest a relatively long period, which can be dated at the Early and Middle Mesolithic Period. This relative dating corresponds to the results of the geomorphological studies of the site and the radiocarbon age data of a canine tooth, found at the site (DeA7424 radiocarbon age 9171 ± 46 BP, cal 8840-8300 BC). The vertical distribution of the artefacts found during the excavation showed that most of the finds were in the alluvial meadow soil at 35–60 cm deep or in Sondage 1 at 35 cm and 85/95 cm deep. The presence of isosceles triangles, which already appeared in the Early Mesolithic Period, has a relative chronological relevance. The number of Mesolithic tools found at Erk is less than 100. The typology of the excavated tools (dominance of endscrapers, few burins, few backed lamellas, geometric microliths), as well as their distribution and the use of lithics as raw materials is very similar to that of the Jászberény I and Jászberény IV site artifacts, belonging to an earlier Jászberény phase of the Mesolithic Industry of the Northern Hungarian Plain. The bone finds in Erk are dominated by the bones of herd animals (Bos, Equus, Cervus elaphus L. hind).

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

Between 2006 and 2011, field archeologist Gyula Kerékgyártó and I have identified Upper Palaeolit... more Between 2006 and 2011, field archeologist Gyula Kerékgyártó and I have identified Upper Palaeolithic sites at approx. 200 metre intervals along several kilometres on the Pleistocene terrace of the Ugrai stream, on the outskirts of Karácsond and Halmajugra. From the sites we conducted excavations at Halmajugra–Karácsondi–part-dűlő 1 and Karácsond–
Taródi-hegy. The Karácsond–Ugrai-part 2 site is situated in Heves County, in the eastern part of the Mátraalja region, on the Pleistocene terrace of the Ugrai stream at 155.4 metres above sea level. We conducted rescue excavations on the site between 10 October 2016
and 11 December 2016, as well as 12 June 2017 and 27 July 2017. The dig was necessary, because the area, presumed by the site inspection to have been a hunters’ site from the Palaeolithic Era, was at risk of being destroyed by erosion. We found four traces of fire, fossil bones and a few lithics. A tooth sample form a wild horse (Equus), found 249 cm below surface level, was sent for tests. It gave a radiocarbon date of 29400±460 BP, cal 32500–30380 BC (DeA-16845). Paleontology testing revealed that the fossil bones also included part of a rhinoceros femur. The last occurrence of the woolly rhinoceros (Coelodonta antiquitatis) in Hungary is dated at around 20–25 thousand years ago, therefore the
minimum age of the Karácsond finds is 20–25 thousand years.

Karácsond és Halmajugra külterületén, az Ugrai-patak pleisztocén teraszán Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2006 és 2011 között több km hosszan, kb. 200 méterenként felső paleolitikus lelőhelyeket azonosítottunk. A lelőhelyek közül Halmajugra–Karácsondi-part-dűlő
1. (korábban Halmajugra–Szoller-dűlő 3. néven szerepelt, de a feltárások után összevonattuk Halmajugra–Karácsondi-part-dűlő 1. lelőhellyel) és Karácsond–Taródi-hegyen végeztünk feltárási munkákat. Halmajugra–Karácsondi-part-dűlő 1. lelőhelyen 2013.10. 15. – 2013. 11. 15. és 2014. 05. 23. – 2014. 06. 11. között leletmentő feltárásokat végeztünk. A régészeti feltárások több szempontból is jelentősek voltak. A Mátra-vidék középtáj első paleolitikus lelőhelyének feltárása, a Mátraalja kistáj keleti részén, ezen a lelőhelyen valósult meg. A két év alatt a feltárási felületünk 92,7 m2 volt. A leletek a technológiai, a tipológiai jellegek és a metrikus jellemzői alapján a Gravettien és az idősebb Epigravettien filum közé sorolhatók.2 2015. 11. 18. – 2015. 11. 19. között a CR 806 „Our way to Europe” nemzetközi kutatási projekt keretében egy rövid tervásatásunk volt Karácsond–Taródi-hegy 8. sz. lelőhelyen. (9–10. képek) A felszíni leletanyagban felső paleolitikus,
Aurignacien, Epigravettien és neolitikus jellegű leleteket lehetett elkülöníteni.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve , 2019

We received a phone call from speleologist Gergely Ferenczy about the archeological disturbance o... more We received a phone call from speleologist Gergely Ferenczy about the archeological
disturbance of the Pes-Kő cave. We conducted a joint site inspection on 1 June 2016. Due to the disturbed nature of the site, we suggested a rescue excavation. This was carried out between 4 and 24 November 2016. This is the highest altitude cave in Hungary inhabited by humans; in fact, it is probably the second highest archaeological site in Europe. We marked out Trench no. 1 between Squares no. 6 and 8 on the base map, made by Ottokár Kadić in 1939. We extended the 10-cm excavation of the sediment layer to 1 metre in a 1×1 m area of Trench no. 1. The sediment layers were disturbed. We set the principal axis, marked by Ottokár Kadić, from Square no. 18. We opened Trench no. 2 to the south of Square no. 24 with a width of 1.4 m and to the east with a width of 1 m, excavated 2–2.5 m deep. We separated 6 sediment layers from top to bottom in the northern section profile of Trench no. 2. Our identification of these sediment layers is similar to that of János Hír (1990), however there are differences in the hues and the widths of the layers. We suggest conducting further stratigraphic excavations in an area of 40 m2 at the back of the cave and also in one of its side sections.

Ferenczy Gergely barlangász referenstől (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Földtani és Tájvédelmi osztály) telefonos értesítést kaptunk a Pes-kő-barlang régészeti bolygatottságáról. A telefonos megkeresés után, egy közös helyszíni szemlét tartottunk a barlangban 2016. június 1-jén. A barlang keleti melléküregében egy 2011-es dátumú, Andornaktályáról származó zacskóban állatcsontokat, neolitikus Bükki és késő bronzkori kerámia leleteket és csontokat azonosítottunk. A barlang bejáratával szemben a barlang hátsó részének a keleti falánál a jelenkori felszíntől számítva 8 cm mélyen egy cseppkőréteggel bevont tűzhely maradványát lokalizáltuk faszéndarabokkal és kerámia töredékekkel együtt. A barlangban több beásási nyomot, kiásott üledékrétegeket figyeltünk meg. A barlang keleti részén, neolitikus és késő bronzkori Kyjatice kerámia leleteket találtunk. A lelőhely bolygatottsága és veszélyeztetettsége miatt egy leletmentő feltárást kezdeményeztünk. A tanulmányban a barlang kutatástörténetét, a leletmentő feltárás mozzanatait és a paleontológiai vizsgálatok eredményeit mutatjuk be.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete Őskori technikák, őskori technológiák, 2019

Az elmúlt több mint egy évtized alatt a Mátraalján végzett intenzív terepbejárások során Kerékgyá... more Az elmúlt több mint egy évtized alatt a Mátraalján végzett intenzív terepbejárások során Kerékgyártó Gyula terepkutatóval számos nagyobb kiterjedésű késő felső paleolitikus, epipaleolitikus lelőhelyet és lelőhelykomplexumot sikerült lokalizálnunk (Gutay 2007). Halmajugra-Szoller-dűlő 3. sz., Karácsond-Ugrai-part 2. sz. és Karácsond-Taródi-hegy 8. sz. lelőhelyeken 2013 és 2017 között végeztünk leletmentő feltárásokat és tevásatást. Jelen írásunkban, a témakör hazai vonatkozásának rövid áttekintése mellett Heves megye területén, Halmajugra és Karácsond települések között található jelentősebb lelőhelyeket szeretnénk ismertetni.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Jászság kapuja, Jászfényszaru Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról, 2019

A lelőhely a Hatvani síkon, egy 114,4 m tengerszint feletti magasságú környezetéből markánsan kie... more A lelőhely a Hatvani síkon, egy 114,4 m tengerszint feletti magasságú környezetéből markánsan kiemelkedő homokbucka dombháton, a Zagyva folyó jelenlegi medrétől 3,4 km-re, a Székes-ér közelében található. A terület EOV topográfiai térkép szerinti elnevezése Nagy-Agyagos, a katonai felmérések térképei szerint Kopasz-Agyagos. A lelőhelyen 1994-ben Kolozs István régész, 1997-ben Langó Péter és Kolozs István régészek végeztek helyszíni szemlét. Vágner Zsolt régész 2007-ben készítette el a lelőhely Előzetes Régészeti Dokumentációját. A korábbi régészeti feladat ellátások során, a lelőhelyen római császárkori, szarmata telepet azonosítottak. A Jász Múzeum Gulyás András Zoltán régész vezetésével 2018. június és augusztus között egy 3 hektáros szarmata telepet és egy Árpád-kori temető részeit tárta fel a lelőhelyen. A humuszolás közben kb. 30–40 cm mélyen, több paleolitikus pattintott kő látott napvilágot a löszös üledék tetején és a homok, szubhumusz találkozásánál.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Jászság kapuja, Jászfényszaru Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról, 2019

A jászsági kistérségben Kerékgyártó Gyula terepkutató az 1980-as évek közepétől végez felszíni gy... more A jászsági kistérségben Kerékgyártó Gyula terepkutató az 1980-as évek közepétől végez felszíni gyűjtéseket. Kertész Róbert régésszel (Damjanich János Múzeum) elsősorban Szentlőrinckáta, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor illetve Jászberény és Jászkisér térségében azonosítottak felső paleolitikus, Epigravettien, lelőhelyeket. Jászberény, Jászjákóhalma és Alattyán között pedig mezolitikus lelőhelyeket lokalizáltak. A Jászság tágabb környezetében az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és a Mátra-vidék középtájakon, a 2000-es évek közepétől indult újabb terepkutatásoknak és ásatásoknak köszönhetően számos paleolitikus lelőhely került elő. Gulyás András Zoltán régésszel (Jász Múzeum) 2017-ben kezdtük el a jászsági paleolitikus és mezolitikus lelőhelyek bejárását. Tanulmányunkban a Jászság közigazgatási kistérségéből ismertetjük a hitelesített paleolitikus lelőhelyeket.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A 21-es főút bővítése miatt vált szükségessé Apc–Farkas-major megelőző feltárása és régészeti meg... more A 21-es főút bővítése miatt vált szükségessé Apc–Farkas-major megelőző feltárása és régészeti megfigyelése. A munkálatok során egy nagy kiterjedésű szarmata telep és temetőrészlet került elő. Emellett több cölöp- és karóhely nyoma látott napvilágot, amelyek feltételezhetően egy felső paleolitikus sátor szerű lakóépítményhez tartoznak. A felső paleolitikum és mezolitikum időszakából számos nemzetközi párhuzamot ismerünk az ilyen típusú sátrakra. Hazánkban viszonylag kevés régibb kőkori lakóépítmény nyomot ismerünk, ezért a szerzők szükségesnek tartják az apci lelőhelyen feltárt struktúra rövid ismertetését.

The expansion of the Primary Route No. 21 made necessary the preventive archaeological observation and excavation. During the excavation a large sized Sarmatian settlement and portion of its cemetery was found. In addition more post and pole holes appeared. These belong presumably to a tent like dwelling structure of the Palaeolithic age. From the Palaeolithic and Mesolithic periods numerous international analogies of such tentlike structures exist. However, in Hungary relative few dwelling structure are known from the Old Stone Age, that is why the authors present a short review of the excavated structure.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

MΩMOΣ XII. Baja, 2024.június 26-28., 2024

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV-Az egri Dobó István vármúzeum Évkönyve, 2022

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LIV - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2022

PRELIMINARY 2019 EXCAVATION RESULTS OF FELDEBRŐ–BAKOLDAL PALAEOLITHIC SITE NO. 1 The area of F... more PRELIMINARY 2019 EXCAVATION RESULTS OF FELDEBRŐ–BAKOLDAL PALAEOLITHIC SITE NO. 1

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Ephemeris Hungarologica, 2021. (1.) 1. 27–94., 2021

Bookmarks Related papers MentionsView impact

L'Anthropologie

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Agria LII - Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve , 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete Őskori technikák, őskori technológiák, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Jászság kapuja, Jászfényszaru Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Jászság kapuja, Jászfényszaru Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról, 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Vaskori bronz kisplasztikák a Duna-Tisza közén, 2024

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Szkíta Konferencia, 2020

Szkíta kori halomsír digitális földi fotogrammetriai felmérése és Szkíta kori ház digitális földi... more Szkíta kori halomsír digitális földi fotogrammetriai felmérése és Szkíta kori ház digitális földi fotogrammetriai felmérése.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Közösségi Régészeti Konferencia, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2021

A középső paleolitikum 250 ezer év és 35 ezer év közé tehető, a Würm I időszakára. A paleolitikus... more A középső paleolitikum 250 ezer év és 35 ezer év közé tehető, a Würm I időszakára. A paleolitikus lelőhelyek Heves megyében az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, a Mátra-vidék, a Bükk-vidék és az Észak-magyarországi medencék középtájakon helyezkednek el. A fiatalabb mezolitikus lelőhelyek alacsonyabb térszínen, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkságon találhatók.

Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2004-ben kezdtük el a terepbejárásokat egy egyetemi szakdolgozat megírásának a céljából. A térképen a lila színnel jelölt körök mutatják a gyűjtéseink többségét. A Zagyva-völgyben Hatvantól Pásztóig, majd a Mátra-vidéken Szurdokpüspökitől egészen a Bükk-vidék Ny-i részéig, Demjénig végeztünk terepbejárásokat. A terepi kutatásoknak és az adatgyűjtéseknek köszönhetően a Mátra-vidéken, elsősorban a Mátra déli és délnyugati részén, 11 helyen regisztráltunk középső paleolitikus bifaciális/kétoldali kidolgozású leleteket illetve lelőhelyeket.

A Mátra-vidék középtájon, a Déli-Mátra kistájon található Gyöngyöstarján 10. sz. lelőhelyet Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2006-ban azonosítottuk. A lelőhely Gyöngyöstarján külterületén, a szőlőműveléssel megmunkált területen található. Ezt a részt a Merőkő-völgyben folyó Tarján-patak és a Más-patak fogja közre. A területen 2006-ban, 2011-ben, 2017-ben, 2020-ban, 2021. június 15-én és 18-án, több alkalommal is felszíni gyűjtéseket végeztük. A katonai felmérések alapján korábban, 1782 és 1941 között a lelőhely területe elsősorban rét, legelő lehetett.

A lelőhely területén jelenleg szőlő található. Elég nagy részen, kb. 300x180 m-en, 5,4 hektáron gyűjtöttünk pattintott köveket, nyersanyagtöredékeket. A nagy leletszóródási területen belül csak két helyen figyeltünk meg sűrű leletintenzitás. Az előadásunkban a 2021-es terepbejárások adataival dolgoztunk. 2021-ben 518 db pattintott követ, nyersanyagtöredéket gyűjtöttünk, (amelyből 84 db az eszköz) és mértünk be +-3 m pontossággal mérő Garmin Dakota GPS készülékkel. A két sűrű leletintenzitású területen több középső paleolitikus, bifaciális/kétoldali kidolgozású levéleszközt (elsősorban kaparókat és hegyeket) találtunk. Az eszközök többsége a neandervölgyi ősemberekhez köthető Micoquien-Bábonyien kultúrák körébe sorolható.

A felszíni gyűjtés módszerét finomítva, 1x1 m-es raszterhálós felméréssel 2021. augusztus 30. és szeptember 6. között önkéntesek bevonásával folytattuk a kutatásokat. A lelőhely legintenzívebb leletszóródási területén, 6x30 m-en, 180 négyzetméteren, 1x1 m-es raszterhálós felmérést végeztünk. Az önkéntesekkel négyzetméterenként spakli segítségével néztük át a kitűzött területet, gyűjtöttük és csomagoltuk el a leleteket. 180 négyzetméternyi területről 3 nap alatt 2710 db pattintott kő, nyersanyagtöredék került elő, tehát sokkal több, mint a Garmin Dakota GPS készülékkel végzett felszíni gyűjtés során. A 2710 db lelet sűrűsége, leletintenzitása jól látható a raszterhálós térképeken. Egy négyzetméteren belül a legtöbb lelet 64 db volt. A raszterhálós felmérés eredményeire támaszkodva jelöltük ki a két fúrás helyét az első szőlősor és a műút között, ahol feltételeztük, hogy bolygatatlan rétegek lehetnek.

A két fúrásminta közelében tűztük ki a 2 db 1x1 m-es szondáinkat. Az első szondában 90 cm-ig mélyültünk, összesen 27 db pattintott kő, nyersanyagtöredék került elő. A második szondában 38 cm-ig recens leleteket, tégla töredékeket, mázas cseréptöredékeket találtunk. 35–38 cm-től már nem észleltünk recens leletek általi bolygatottságot. Spaklival az alapkőzetig (55–60 cm mélységet elérve) 5 cm-es rétegbontásokat végeztünk. Minden egyes leletet sárga és fehér-piros színű jelzővel jelöltünk és külön egyenként bemértünk. A második szondában összesen 257 db pattintott kő került elő. Az összes feltárási módszer során előkerült pattintott kövek nyersanyaga majdnem kizárólag mátrai limnoszilicit, ezenkívül még minimálisan a helyben található andezit nyersanyag felhasználása jellemző.

Dr. Mester Zsolt egyetemi docens (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) által vezetett OTKA nyersanyagforrás projekt keretében az ELTE TTK Földrajz–Földtudományi Intézet Természetföldrajzi Tanszékének a munkatársai Novothny Ágnes egyetemi adjunktus vezetésével a lelőhely környezetének rekonstruálásához és a leletesszint keltezéséhez lumineszcens és talajmintákat vettek. A kialakított feltárásból 5 centiméteres felbontásban a lézerdiffrakciós szemcseméret- vizsgálatra és karbonáttartalom meghatározásra a recens talaj alól emeltek ki mintákat. Emellett mikromorfológiai vizsgálatra vettek még mintákat. Paleolitikus lelőhelyeken ritkán kerülnek elő telepjelenségek, ezért ilyen esetekben a faszén és csontminta híján a feltételezhetően bolygatatlan rétegben található pattintott kövek leletes szintjét datáltatjuk. A feltárásból származó minták fénytől védett csövekben, vagy nagyobb blokkban érkeztek az ELTE Lumineszcens Laboratóriumába, amelyeknek a fénytől teljesen elzárt részét használják fel a kormeghatározáshoz. A méréseket egy automata Risø TL/OSL-DA-20 lumineszcens leolvasó segítségével végzik. Jelenleg a gyöngyöstarjáni lumineszcens minták mérése folyamatban van.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

IX. Északkelet-magyarországi Regionális Régészeti Konferencia , 2020

Az előadásban a 2019-ben végzett terepbejárások, helyszíni szemlék, régészeti megfigyelés, leletm... more Az előadásban a 2019-ben végzett terepbejárások, helyszíni szemlék, régészeti megfigyelés, leletmentő-, megelőző-, és tervásatások kerülnek bemutatásra. A különböző régészeti feltárások korszak szerint a paleolitikumtól a római császárkorig területileg 5 középtájat érintenek.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Szkíta Konferencia, 2020

A preszkíta, szkíta kori lelőhelyek többsége a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-hordal... more A preszkíta, szkíta kori lelőhelyek többsége a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság középtájakon és a Zagyva-völgy kistájon találhatók. Alapvetően a Zagyva, a Tarna, a Tisza folyók, a Külső-Mérges-patak, a Laskó-patak, az Eger-patak és a Hanyi-ér középső teraszain lokalizálhatók. A lelőhelyek K–Ny-i és É–D-i irányokban szóródnak. Jelenleg Heves megyében az adattári adatok alapján, 39 preszkíta, szkíta kori lelőhelyet tartanak nyilván.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

VIII. Északkelet-magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, 2019

2015.10.28. és 2018.06.13. között 7 ütemben végeztük el a feltárási munkákat Aldebrő-Ilona-tábla-... more 2015.10.28. és 2018.06.13. között 7 ütemben végeztük el a feltárási munkákat Aldebrő-Ilona-tábla-lelőhelyen. A feltárás során paleolitikus kőeszközök, neolitikus AVK, bronzkori és vaskori telepjelenségek kerültek elő. 2017 augusztusában a lelőhely délkeleti részén egy egyedülálló, szkíta kori női szórthamvas, fagerendás halomsír került elő. Az eltemetett nő a temetkezési rítusa és a sírmellékletei alapján egy igen előkelő személy lehetett. 2018.05.03. és 2018.07.05. között geofizikai felméréssel és kutatószelvények nyitásával megkutattuk a sír környezetét, de újabb sírok nem kerültek elő. Összesen 95 sírleletszámot osztottunk ki. A leletek között volt egy bronztükör, 5 db orsógomb, egy bitumenrög, 2 db bronzkarkötő, 2 db elektronspirál, üvegpaszta, borostyán, elektron és aranygyöngyök, 62 db töredékes és egész aranyveret. A sír mérete 330 cm x 310 cm, mélysége 105 és 210 cm közötti. A sír mindegyik sarkában egy-egy cölöphely volt. A sír szerkezet és a sír mellékletek bemutatása 2018. október 16-án a DIV 60 kiállításon volt. 2019. február 13-án pedig a DIV 60 Emlékkonferencián egy előadásban mutattuk be a sírt.

A következő munkánk Heves,szennyvíztisztító telep régészeti megfigyelése volt. Itt 3 ütemben végeztünk feltárásokat 2018.08.26. és 2018.12.06. között. 48 szarmata telepobjektumot tártunk fel. Az objektumok között elsősorban házakat, tároló és szemetesgödröket tártunk fel. Az egyik gödörből egy bedobott, megégett emberi maradvány csontrészei kerültek elő. A feltárt gödrök és házak nem sok régészeti leletet tartalmaztak, valószínűleg a telep szélébe áshattunk bele, amit a szennyvíztisztító telep körüli terepbejárásunk is megerősített. 700 m x 300 m-es régészeti lelőhelyet lokalizáltunk. A cserepek között a szarmata kerámiák voltak a legnagyobb számban, de ezenkívül őskori neolitikus, bronzkori és középkori cserepeket is találtunk. Bóna István Az Újkőkortól az Árpád-korig című tanulmányában a Szennyvíztisztító teleptől északra alig 250 m-re egy előkelő, női szarmata sírról ír. A sírban egy 3 cm-es ezüstfülbevalópár volt.

Heves város térségében 14 régészeti lelőhely van nyilvántartva. A tavalyi évben a terepbejárások során még 11 régészeti lelőhelyet találtunk. A már korábban bejelentett lelőhelyek közül a Kapitányhegyről előkerült honfoglalás kori, női lovassír kiemelkedik. A 15 ezüstkorong lőszerszámon kívül egyedülálló az aranylemezekkel és gránátkövekkel berakott karkötő és az aranygomb. Az általunk bejárt lelőhelyek többnyire a Hanyi-ér közelében találhatóak. Dulai András hevesi gyűjtő lelőhelyei közül 3 lelőhelyet jelentettük be. Ezek az elsősorban neolitikus, AVK lelőhelyek a Hanyi –ér közvetlen közelében egymástól 1,5-2 km-re találhatók, a pattintott kő nyersanyag felhasználásuk viszont egymástól eltérő. Északról D-re Vajdaföldek 300 m x 200 m, a lelőhely poligonjának tengelye É–D-i, Radics-Tag 500 m x 200 m, a lelőhely poligonjának tengelye ÉK–DNy-i és Vercel 500 m x 400 m, a lelőhely poligonjának tengelye ÉNy –DK. A pattintott kövek között átlagosan a szilánkok és az eszközök vannak a legnagyobb számban, viszonylag nem magas a kőtöredékek száma, ami arra utalhat, hogy nem pazarolták a kőnyersanyagot és az eszközök már lehet, hogy elkészített formába kerültek be a neolitikus településekre. Az eszközök között a pengevakaró, a retusált pengevakaró, a retusált pengék és a retusált szilánkok dominálnak. Mind a 3 neolitikus lelőhelyen a mátrai limnoszilicit a legnagyobb számú, emellett elég változatos és egymástól eltérő a lelőhelyek kőnyersanyag összetétele. Vajdaföldek leletanyagában a mátrai limnosziliciten kívül még 5 féle nyersanyag a C2 obszidián, az üveges kvarcporfír, a homokkő, az átkovásodott homokkő és a radiolarit van jelen.

Gyöngyös–Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhelyen 2018. október 15. és november 16. között végeztünk megelőző feltárást. Szkítakori telepjelenségeket találtunk, összesen 9 régészeti objektumot. Ezenkívül 60-70 cm mélyen, a csernozjom barna erdőtalajból felső paleolitikus pattintott kövek és mátrai limnoszilicit töredékek kerültek elő. Ahol sűrűben kerültek elő a pattintott kövek, ott 2 db 1 m x 2 m-es szelvényeket nyitottunk meg. A feltárás során, előkerült egy félig földbe mélyített 13 cölöphelyes.szkítakori ház A szkítaház magassága 3 m lehetett, melyhez a tetőszerkezethez 4 m hosszúságú gerendák tartozhattak.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

2016-ban az egri Dobó istván Vármúzeum munkatársainak közreműködésével megvizsgált felső paleolit... more 2016-ban az egri Dobó istván Vármúzeum munkatársainak közreműködésével megvizsgált felső paleolitikus lelőhelyek közül Feldebrő-Bakoldal, Tófalu-Honvéd-halom és Vécs-Nagy-Zsadányi dűlő változatos kőeszköz-nyersanyagai meglepetésekkel szolgáltak számunkra. A megyében eddig még ismeretlen nyersanyagok, illetve már beazonosított kitermelőhelyek pontos időszakokhoz még nem kötött kovakőzetei kerültek elő. Előadásunkban röviden elemezzük az egyes lelőhelyek kőeszköznyersanyag-eloszlását és ismertetjük az ebből levont következtetéseket.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Tarna menti és a Jászsági szisztematikus terepkutatásokat 2014-ben 2017-ben kezdtük el. A terep... more A Tarna menti és a Jászsági szisztematikus terepkutatásokat 2014-ben 2017-ben kezdtük el. A terepbejárásaink célja az, hogy a térségben elsődlegesen paleolitikus és mezolitikus lelőhelyeket azonosítsunk, a lelőhelyek kiterjedését, intenzitását felmérjük és a tervásatásra alkalmas lelőhelyeket kiválasszuk. A terepbejárások módszerei: 1. terepbejárásra alkalmas területek kiválasztása a rendelkezésre álló régészeti adattári források (ha van ilyen) és a katonai, a geológiai, az EOV térképek használatának a segítségével, 2. a bejárt területeken a leletek GPS készülékkel történő bemérése, egyéni azonosítóval való ellátása és adatbázisban rögzítése. A Tarna mentén Feldebrő–Bakoldal 1. sz., Tófalu–Honvéd-halom és Vécs–Nagy-Zsadányi-dűlő 2. sz. paleolitikus lelőhelyeket azonosítottuk. A lelőhelyek közül Feldebrő–Bakoldal 1. sz. paleolitikus lelőhelyen 2016-ban és 2017-ben tervásatásokat végeztünk. A leletszóródások alapján, a lelőhelyen 5 leletszóródási körzetet azonosítottunk. A leletszóródások figyelembe vételével jelöltük ki a feltárási szelvényeinket. A 2. leletszóródási körzetben, a 18-as szelvényben egy tűzhely jelenséget és a környezetében paleolitikus pattintott köveket, faszén darabokat és kerámia/agyag töredékeket tártunk fel. A tűzhely és az előkerült leletek egymáshoz való helyzetét, viszonyát és korát természettudományos vizsgálatokkal szeretnénk tisztázni. A 3. leletszóródási körzetben a 8 Y szelvényben, 6 m2-ről 1874 db leletet, azaz 1 m2-ről 468 db lelet tártunk fel. A Tarna mentén Erk 1. sz. mezolitikus lelőhelyet lokalizáltuk, ahol 2015-ben tervásatásunk volt. A lelőhely kora a leletek tipológiai, technológiai jellegei, a geomorfológiai, a paleontológiai kutatási eredmények és a 2. szelvényünkben talált kutyaféle foga alapján (napjaink előtt 9171±46 év) a korai és középső mezolitikumra tehető. A Jászságban Kerékgyártó Gyula terepkutató által megtalált Jászberény–Zsombékos és Jászjákóhalma–Bakterszög nevű őskori lelőhelyek kiterjedését, intenzitását és a korát vizsgáltuk. Jászberény–Zsombékos lelőhely leletanyagában epipaleolitikus, mezolitikus és neolitikus pattintott köveket különítettünk el. A Tarna menti és a Jászság területén végzett terepkutatások azt mutatják, hogy a két térség paleolitikus és mezolitikus megtelepedései szorosan kapcsolódtak egymáshoz. A paleolitikus és mezolitikus lelőhelyek intenzitása, topográfiai helyzete és nyersanyagfelhasználása azt sejteti, hogy a pleisztocén végén és a holocén elején mindkét térséget intenzíven, de egymáshoz viszonyítva eltérő arányban belakták a paleolitikus és mezolitikus közösségek.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

DIV 60 Emlékkonferencia, 2019

A lelőhely Heves-megyében, a Mátraalja délkeleti részén, a Tarnóca-patak teraszán és a domblábi f... more A lelőhely Heves-megyében, a Mátraalja délkeleti részén, a Tarnóca-patak teraszán és a domblábi felszínen, 140–150 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. 2016-ban a lelőhelytől északnyugtra kb. 250–300 m-re Aldebrő–Balpüspök néven őskori és középkori településnyomait és északkeletre kb. 1,5–2 km-re Vécs–Nagyzsadányi-dűlő néven felső paleolitikus telepnyomokat azonosítottuk. A Mátrai Erőmű Zrt-vel kötött szerződésünk alapján, Visonta keleti bányatelek területén, 2015. 10. 28–2017. 10. 21. és 2018. 04. 09–2018. 06. 13. között terepbejárásokat, geofizikai felméréseket, próbafeltárást és 6 feltárási ütemben megelőző feltárásokat végeztünk. Aldebrő–Ilona-tábla lelőhelyen a megelőző feltárással érintett területünk: 186751,07 m² volt, ebből a régészetileg pozitív területünk 103621,049 m2.
A lelőhelyen elsősorban neolitikus AVK, bronzkori, vaskori szkíta és kelta telepjelenségeket azonosítottunk. Ezenkívül üveges kvarcporfírból készült középső paleolitikus jellegű, bifaciális megmunkálású levélhegy és levélkaparó eszközök kerültek elő. Ezek az eszköz típusok szórványosan a felső paleolitikumban is előfordulnak. Összesen 2440 objektumszámot és 4966 stratigráfiai egység számot osztottunk ki.A lelőhely délkeleti, 5. ütemterv szerinti területrészén, 2017 augusztus végén a megelőző feltárás során egy szórthamvas, szkítakori női sír, faszerkezetes halomsír (O:2404, S:4875, 4876, 4955–4964) látott napvilágot. A sír szerkezete, a rítusa és a sírmellékletek alapján az eltemetett egyén egy igen előkelő személy lehetett. A sír alakja téglalap alakú, mérete 330 cm x 310 cm, tájolása K–Ny-i, mélysége 110–205 cm, a négy sarok mindegyikében egy-egy cölöphely, a sírgödör alján pedig még egy gödör volt ami áldozógödör lehetett (mélysége a sír aljának a felületéről számolva 105 cm), melynek a szélén egy homokkőlap volt elhelyezve. A cölöphelyek a sírgödör felszínéhez viszonyítva 60 fokot zártak be. A cölöphelyekbe ferdén helyezhették be a gerendákat. A sírgödör keleti falán, lépcsőlejárót lehetett megfigyelni. A kalcinált csontok, hamvak a sírleletekkel együtt a sírgödör nyugati részén helyezkedtek el. A sír betöltési rétegeiből kerámia, állatcsont és pattintott kő töredékek kerültek elő. Összesen 95 db sírleletkísérő számot osztottunk ki, melyben a női sírhamvak is benne voltak. A sírgödör alján a korhadványok környezetében igen vöröses elszíneződésű volt a talaj, amely esetleg az egykori fagerendákból származó csersav feldusúlás hatására képződhetett. A vöröses elszíneződésű talajból, a cölöphelyek és az áldozó gödör betöltési rétegeiből földmintákat vettünk ki későbbi természettudományos vizsgálatok céljából. A sírleletek között: egy 13 cm x 11, 5 cm-es két oldalán rovátkolt bronztükör és hozzátartozó több töredékből álló vasnyél, 62 db-ból álló egész és töredékes aranyveret, elektron spirálok, arany gyöngyök, elektron gyöngyök, üvegpaszta, borostyán, horzsakő gyöngyök, bronzkarkötők, fém leletek, kerámia töredékek, grafit rög, orsógombok, faszén, korhadványok és kalcinált emberi csontok voltak. A sír korát a korai szkíta megtelepedés idejére feltételeztük a temetkezés módja és a sírmellékletek alapján. Ezt az elképzelésünket a szkíta kori telep agyagkitermelő gödréből és a sírból származó minták rdiokarbon koradatai is igazolták. A lelőhelyen 3 db radiokarbon mintából végeztek szénizotópos méréseket. A sírból két minta származik: a DeA-16422-es korhadvány minta radiokarbon kora 4605 ± 31 év BP, cal 3505–3336 év BC és cal 3209–3138 év BC, a DeA-16423-as szkíta női égett csont minta radiokarbon kora 2484 ± 30 év BP, cal 775–488 év BC. Az agyagkitermelő gödörből a DeA-16094-es szarvasmarha fog minta radiokarbon kora 2481 ± 27 év BP, cal 772–490 év BC. Az agyagkitermelő gödörből a szarvasmarha fog és a sírból származó női égett csontok kora szinte teljesen megegyező, viszont a sírból származó faszerkezethez tartozó korhadvány kora ennél jóval idősebb.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A lelőhely Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény északi részén, a Zagyva folyó közvetlen közel... more A lelőhely Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény északi részén, a Zagyva folyó közvetlen közelében, egy környezetéből kiemelkedő 85 m tengerszint feletti magasságú dombtetőn található. Kerékgyártó Gyula terepkutató azonosította még az 1990-es években, a lelőhely területén többször is végzett felszíni gyűjtéseket. A Jász Múzeum régészével, Gulyás Andrással együttműködve a Jászság területén, közös terepbejárásokat kezdtünk el 2017 tavaszán. A terepbejárások elsődleges célja az, hogy a Kerékgyártó Gyula által megtalált lelőhelyeket azonosítsuk, adatbázisban rögzítsük és a paleolitikus, mezolitikus leletanyagokat feldolgozzuk.
Jászberény – Zsombékos 2. sz. lelőhely kiterjedése a felszíni leletek alapján, 70 m x 70 m-re tehető. A lelőhely környezetében 400 m x 350 m-en belül több leletszóródási körzetet azonosítottunk. Könnyen elképzelhető, hogy Zsombékos területén, egy nagy lelőhely komplexumon belül többszöri megtelepedések lehettek a késői paleolitikumtól elkezdődően. Zsombékos 2. sz. lelőhely leletanyaga nem egységes képet mutat. A leletek tipológiai jellege és nyersanyag felhasználása alapján az őskoron belül paleolitikus, mezolitikus és neolitikus leletanyagok különíthetőek el.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Gravettien entitás kulturális egységek összessége a felső paleolitikum középső és késői szakasz... more A Gravettien entitás kulturális egységek összessége a felső paleolitikum középső és késői szakasza, mely 30.000 év BP-től a jégkorszak végéig tartott. A felső paleolitikus, Gravettien és Epigravettien vadászó–gyűjtögető közösségek komplex gazdálkodást folytattak, mobilis vadkövető életmódjukból fakadóan nem formálták számottevően az őket körülvevő tájat. Megtelepedésükben az élelemszerzés és a közeli kőnyersanyag források együttes jelenléte főszerepet játszott. Telepeik típusai főként vadász- illetve műhelytelepek. Az elmúlt húsz évben a terepkutatásoknak köszönhetően számos felső paleolitikus Gravettien, Epigravettien lelőhelyet sikerült azonosítani a Jászságban és Nógrád, Heves megye területén. A vadásztelepek a zsákmányállatok, elsősorban a rénszarvas, vonulási útjaként szolgáló Ipoly, Zagyva és a Tarna folyók és a Keleti Mátraalja patakvölgyeinek mentén, a meredek teraszperemeken létesültek, átlagos tengerszint feletti magasságuk 150-180 m közé tehető. A Jászság geomorfológiai viszonyainak megfelelően, az Epigravettien lelőhelyek jóval alacsonyabb térszínen, a Zagyva allúviumából kiemelkedő 100-110 m tengerszint feletti magasságú dombhátakon találhatóak. A vadásztelepek között vannak rövidebb tartózkodásra utaló jól behatárolható, kisebb vadásztáborok, illetve hosszabb időn keresztül felkeresett, idényjellegű, nagy kiterjedésű, komplex vadásztelepek. Heves megyében Apc–Farkas-majoron egy jégkorszak végi sátor maradványait tártuk fel, Apc–Somlyó 5 –6 sz. lelőhelyeken egy földbe mélyített, több lépcsősoros veremház vagy tároló gödör, Feldebrő–Bakoldal 1. lelőhelyen egy húsdepóként értelmezett telepjelenség és egy tűzhely maradványa került elő. Karácsond–Ugrai-part 2. lelőhelyen feltehetően egy több tűzhelyből és fosszilis csontokból álló vadásztelep konyha maradványát lokalizáltuk. Nógrád megye Szurdokpüspöki térségében a 21 sz. főút mellett egy mamut húsdepó látott napvilágot. Az idősebb Gravettien (Ipoly-völgy 1, Parassa III. – Orgonás, Drégelypalánk-Topóka-dűlő, Halmajugra–Szoller-dűlő 3, Feldebrő–Bakoldal 1.) és az Epigravettien (Ipoly-völgy 3, Drégelypalánk-Legény-oldal, Kálló−Puszta-hegy, Romhány−Diós-út, Apc–Somlyó 5–6, Karácsond–Taródi-hegy 8, Karácsond–Ugrai-part 2, Feldebrő–Bakoldal 1, Tófalu–Honvéd-halom, Vécs–Nagy-Zsadányi-dűlő 2, Jászberény–Nevada-tanya, Jászberény–Zsombékos és Jászfelsőszentgyörgy–Szúnyogos) lelőhelyeket topográfiai helyzetük, telep típusuk, iparuk és kőnyersanyag felhasználásuk alapján mutatnánk be.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A lelőhely Tófalu községtől keletre 4 km, Feldebrő-Bakoldal 1. felső paleolitikus lelőhelytől dél... more A lelőhely Tófalu községtől keletre 4 km, Feldebrő-Bakoldal 1. felső paleolitikus lelőhelytől délkeletre mintegy 3 km távolságra, a Tarna folyóba ömlő Kígyós-patak déli partján terül el 160−172 méter tengerszint feletti magasságban. A katonai felmérések a lelőhely esetében egyértelműsítik, hogy a terület korábban nem állt mezőgazdasági művelés alatt.
A terepkutatás, a többszöri alkalommal megismételt terepbejárások 2016 tavaszán kezdődtek el. A korábban teljesen ismeretlen lelőhely lehetőséget nyújtott arra, hogy lehetőség szerint valamennyi lelet koordinátáját kézi GPS készülékkel rögzítsük. Miután a kézi készülékkel elérhető pontosság 3 m, így megállapodás szerint a mintegy 35-40 cm sugarú körben található leletek mint leletcsoport egyetlen GPS pontként lettek rögzítve. Valamennyi lelet illetve leletcsoport megkapta a készülék által generált pont aktuális sorszámát. A leletcsoportok esetében a közös sorszám után tett kisbetű azonosította az egyes leleteket. Az esetenként több készülékkel történő felmérések egyértelműsítése végett a GPS sorszámokat további azonosítokkal - a felvevő anagrammja, illetve a felvétel dátuma – láttuk el. Valamennyi lelet az azonosító adatok mellett a bármikor tetszőlegesen bővíthető, kiegészíthető leíró attributumokkal együtt az ingyenesen letölthető QGIS térinformatikai program adatbázisába került.
Az eddigi térinformatikai vizsgálatok során a lelőhely teljes területetére egy 56x31 nagyságú, 10x10 m-es felbontású, négyzetrácsot illesztettünk. Ennek a négyzetrácsnak a segítségével az adatbázisban található valamennyi lelet a kisebb 10x10 m-es egységekhez rendelhető. A leletek régészeti feldolgozását és adatbázisban való tárolását követően a leletek eloszlásának intenzitási térképe alapján reményeink szerint a nagykiterjedésű, vélhetően több megtelepülési foltot is tartalmazó lelőhelyre vonatkozóan nyerhetünk lényeges információkat. Optimális esetben a techno-tipológiai illetve nyersanyagfelhasználási sajátosságok alapján a különböző megtelepülési foltok felismerhetővé válnak. Illusztratív céllal kiválasztottuk a lelőhely néhány típusos eszközét illetve feldolgozásra került a lelőhely eddigi leggazdagabb négyzetének leletanyaga is.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

X. Kőkor Kerekasztal Konferencia, , Ferenczy Múzeumi Centrum, Gödöllő , 2019

Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 2018-ban megelőző feltárásokon, 2019-ben terepbejárásokon... more Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 2018-ban megelőző feltárásokon, 2019-ben terepbejárásokon, helyszíni szemléken és régészeti megfigyeléseken azonosítottunk újabb paleolitikus, mezolitikus lelőhelyeket és szórványokat. A Jász Múzeum munkatársával Gulyás András Zoltán régésszel, 2017-ben kezdtük el a jászsági, Zagyva menti paleolitikus és mezolitikus lelőhelyek bejárását. Jászfényszaru–Szeméttelep I. lelőhelyen 2018-ban előkerült egy paleolitikus vadásztábor maradványa. A jászfényszarui felső paleolitikus telep előkerülésének a jelentősége abban van, hogy térben összekapcsolja a Jászság kistérség paleolitikus lelőhelyeit a Zagyva-völgy kistáj, a Mátra-vidék, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság középtájak és a Tarna-völgy kistáj paleolitikus lelőhelyeivel. Feldebrő, Tófalu közvetlen közelségében, 2019-ben Demjén–Kígyós-tetőn azonosítottunk egy paleolitikus lelőhelyet. A lelőhely előkerülése térben még egy nagyobb kilépést jelent, mert a Jászság kistérségtől elkezdődően az Egri-Bükkalja kistájig végig megtalálhatóak a paleolitikus lelőhelyek nyomai.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

X. Kőkor Kerekasztal Konferencia, Ferenczy Múzeumi Centrum, Gödöllő , 2019

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Feldebrő 800 éves, XIV. Ribizli Fesztivál, 2019

Feldebrő a Tarna-völgyben és a Keleti-Mátraalján található. Története az írásos emlékek szerint 8... more Feldebrő a Tarna-völgyben és a Keleti-Mátraalján található. Története az írásos emlékek szerint 800 évre tekint vissza, nevét 1219-ben említik először monasterium Debrev névalakban (Váradi Regeszták 40. 229.) Ebben az időben az Aba nemzetség Debrei család birtoka. Grassalkovich Antal birtokos 1740 és 1743 között Debrő területéből kialakította Csalaváralja helyén Aldebrőt, a régi Debrő pedig ettől kezdve Feldebrő nevet nyert.
A régészet az írásos emlékeken kívül az egykor élt emberi közösségek agyagi kultúráját, régészeti emlékanyagát vizsgálja. A régészeti emlékek alapján, Feldebrő település története a felső paleolitikumban kb. 18 ezer évvel ezelőtt kezdődött el. Feldebrő területéről 7 régészeti lelőhelyről tudunk. Valószínűleg ennél sokkal több lelőhely lehet a térségben. Feltételezhető, hogy valamennyi régészeti korszakban lakták Feldebrő területét, erről tanúskodnak Bakoldal, Mocsaras, Egres és Masina-kert területén előkerült régészeti leletek. A településen egyedülálló a kora Árpád-kori római katolikus templom és a templom körül található Árpád-kori temető.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A Mátra-vidék (Mátravidék) középtáj az Északnyugati-Kárpátok Ny–K-i csapásirányú vulkáni vonulatá... more A Mátra-vidék (Mátravidék) középtáj az Északnyugati-Kárpátok Ny–K-i csapásirányú vulkáni vonulatának egyik tagja, az Északmagyarországi-középhegység nagytáj önálló középtája. A Mátravidék középtáj három kistájcsoportra tagolódik. A Központi-Mátrára, a Mátraaljára és a Mátralábára. A Mátraalja kistájcsoportot Nyugati-Mátraalja és Keleti-Mátraalja kistájakra osztják. A két kistáj között a határt a Déli-Mátrából dél felé messze előrenyúló Sár-hegy (360 m) képezi (Baráz Csaba–Kiss Gábor 2013).

Gyöngyös közigazgatási területén található elsősorban felső paleolitikus Gravettien, Epigravettien lelőhelyek a Nyugati-Mátraalján, a 3. geomorfológiai szinten helyezkednek el. A Keleti-Mátraalján található gyöngyösi felső paleolitikus lelőhelyek a 4. geomorfológiai térszínen lokalizálhatóak. A Mátra geomorfológiai áttekintő térképe alapján a Mátra-vidéken a domborzat típusokat figyelembe véve 10 geomorfológiai szint különböztethető meg.

Az egri Dobó István Vármúzeum 2018.10.15–2018.11.16. között Gyöngyös–Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhelyen megelőző feltárást végzett. A lelőhely Heves megyében, Gyöngyös város déli külterületén, a Külső–Mérges-patak pleisztocén teraszán, 137,5 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2006, 2010 és 2011 között Gyöngyös nyugati részén, a Toka-dűlőn és a keleti részén Borhy Tag területén, terepbejárásokon azonosítottunk paleolitikus lelőhelyeket (Gutay Mónika 2007., Gutay Mónika Gyöngyös határa 2011. 58.), de Gyöngyösön most először került sor paleolitikus lelőhely feltárására egy nagyberuházás kapcsán. Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhelyen kora vaskori, szkíta és paleolitikus telepjelenségeket tártunk fel.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A preliminary description of an advanced field surveying and site documentation method with the a... more A preliminary description of an advanced field surveying and site documentation method with the application of a Geographical Information System (GIS) is presented. Hopefully the applied method should help in the archaeological interpretation of surface finds of open-air sites.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

The site is located eastwards from the village Feldebrő on the pleistocene terrace of the Tarna r... more The site is located eastwards from the village Feldebrő on the pleistocene terrace of the Tarna river, at an altitude of 155−160 m.a.s.l..
After the first mammoth fossils were discovered in 2011, M. Gasparik paleontologist excavated the site in 2012. During a five day rescue excavation some fossil bones belonging to two juvenile wooly mammoth and remains of an arctic fox were found. Some limnic silicite flakes and three postholes were also unearthed. Based on the results the site was interpreted as a meat storage pit.
In the spring of 2016 archaeological field surveys began. Based mostly on the lithic artefact distribution five collecting areas were separated. In summer and autumn the site was excavated and at the beginning of October drillings were conducted as well. During the
excavations lithics, charcoal and ceramics in large quantities were discovered. Based on the typological characteristics of the lithic assemblage the site can be categorized into the Epigravettian phylum of the Gravettian entity.
Most of the archaeological sections contained ceramic sherds, accompanied by lithics and charcoals. The most numerous ceramic assemblage stems from section No. 18, where a hearth was also unearthed. Concerning the ceramic assemblage the most plausible explanation would be to interpret the ceramic sherds as part of the whole assemblage. In this case the sherds could be dated to the Terminal Paleolithic. We hope that future investigations and datings will decide the question.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Along the Tarna backwaters the archaeological reserches began in 2001. S. Béres, Gy. Kerékgyártó ... more Along the Tarna backwaters the archaeological reserches began in 2001. S. Béres, Gy. Kerékgyártó and A. Péntek made field surveys between Jászdózsa and Tarnaörs. With the assistance of L. Domboróczki and R. Kertész the Mesolithic site Tarnaörs-Fodor-tanya was identified. In the immediate neighborhood, in 2.5 km northward from Tarnaörs, the site Erk No.1. was localized by M. Gutay and Gy. Kerékgyártó in 2006. The site is located in a distance of about 400 m from the recent water-course of the Tarna river.
Between the two sites smaller Mesolithic and Neolithic sites and find concentrations were discovered. Erk No.1. site has an area of 50x50 meters. On this territory an 1x1 meter grid-based artefact collecting was conducted. Based on greater artefact intensity in sum 17 m2 was excavated in 2015. The geomorphological characteristics of the sediments, the typological and technological frame of the unearthed lithic artefacts implies more than one successive Mesolithic occupation of the site. Our assumption is that the sites was inhabited from the Terminal Paleolithic or Early Mesolithic. One Early Mesolithic date was acquired from a canine tooth, which is 9.171±46 BP (8.440-8.300 cal BC, DeA7424). On Erk No.1. site the sedimentological analysis and the paleoenvironmental reconstruction was processed by A. Dobos (Eszterházy Károly University, Eger).

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Upper Paleolithic sites near Apc were unknown untill 2005, when Gy. Kerékgyártó and M. Gutay iden... more Upper Paleolithic sites near Apc were unknown untill 2005, when Gy. Kerékgyártó and M. Gutay identified Apc–Somlyó 5-6. sites. Previously T. Dobosi mentioned an end-scraper on blade Paleolithic as stray find from the sand quarry of Apc.
Apc–Somlyó 5-6. site is located in Heves county on the western part of the Mátra Mountains, at the foothills of Somlyó-hill, at an altitude of 180-185 m.a.s.l.. During the excavation 8 archaeological sections of different dimensions were opened, and in total 211,782 m2 were excavated. In section No. 5, under the humous layer in a depth of 36-87 cm and then again in the depth of 127-227 cm mixed, disturbed layers could be observed. In a layer consisting mainly brown forest soil, there was a man-made „stair-like” dig-in, which might has been part of a „pit-like house” and/or a „storage pit”. This archaeological feature must be unambiguously of anthropogenic origin, its right angle stairs have approximately the same size, they exemplify a very thoughtful planing and elaboration. In section No. 5 some fossils bones and large stone blocks were discovered as well. The latters might have built part of the feature. Based on the typological characteristics of the unearthed lithics of section No. 1-6 and No. 9 the assemblage seems to belong to the Epigravettian phylum of the Gravettian entity. However some lithics could be categorized into the Aurignacian culture. The fossils bones were identified by M. Gasparik who classified them as remains of reindeer (Rangifer cf. tarandus), wild horse (Equus sp.) and bison (cf. Bison sp.).

The rescue excavation on the nearby Apc-Farkas-major site was necessary due to road construction works. The site is located at an altitude of 135-145 m.a.s.l., on a hilltop. During the excavation Roman Age and Hunnic Age Sarmatian settlement, dated from the 3 to 5. century was unearthed as well. Remains of Late Pleistocene fauna and ochre was found. The number of lithics is very low and there is only one end-scraper amongst the tools. At Farkas-major site the remains of a Paleolithic tent were excavated. Its radius was 5 meters and consisted of 12 postholes and 6 poleholes of lesser diameter. Unfortunately the object did not contain archaeological artefacts, only a single chipped stone and a fossil bone was discovered in the filling of one posthole. In the vicinity, within 120-130 meters from this structure, 12 concentrations of fossil bones of mainly reindeer (Rangifer cf. tarandus) and wild horse (Equus sp.) could be found.
The tent as archaeological feature should be considered as partial remains of a „chum” or „teepee” like dwelling structure. In Hungary Paleolithic such „chum” like structures were excavated at Dömös , and Sződliget , , furthermore a Mesolithic one at Jásztelek I . This type of dwelling structure has numerous ethnographic analogues in North America and amongst the reindeer hunter societes of Northern Eurasia and is connected with a mobile form of life.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Kőkor Kerekasztal Konferencia Szeged , 2018

2018. június és augusztus között a Jász Múzeum egy 3 hektáros szarmata telepet tárt fel Jászfénys... more 2018. június és augusztus között a Jász Múzeum egy 3 hektáros szarmata telepet tárt fel Jászfényszaru–Szeméttelep I. lelőhelyen. Humuszolás közben több őskőkori pattintott kő látott napvilágot az altalaj és a szubhumusz találkozásánál. Egy területen 4 db kisebb pattinték és penge került a felszínre. Ezt a területet megkutattuk, és egy 4 m x 4 m-es területen több, mint 60 db pattintott követ sikerült feltárnunk. A pattintott kövek mellett két cölöplyuk és egy állatcsont-töredéket is találtunk a felszínen. A cölöplyukakat a humuszoláskor és a terület nyesésekor nem, csak az altalajban való kutatás alatt tudtuk megfigyelni. A cölöplyukakból a betöltési réteget eltettük későbbi természettudományos vizsgálatokra. Az ásatás során összesen 95 db pattintott kő, szórványként 18 db pattintott kő került elő. Az ásatásból származó eszközök száma 13 db, 13, 68%-ék. Az eszközök között a pengevakarók (8 db) vannak a legnagyobb számban, majd ezt követően a vésők (4 db). A pattintott kő nyersanyagban a mátrai limnikus és hidrotermális kovakőzetek dominálnak. Az őskőkori tábor előkerülése azt mutatja, hogy az őskőkori közösségek nyomai Jászberénytől elindulva a Zagyva mentén észak felé végig nyomon követhetőek Pusztamonostor, Jászfényszaru, Hatvan, Lőrinci, Apc, Jobbágyi, Szurdokpüspöki és Pásztó térségében.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Kőkor Kerekasztal Konferencia, 2018

Kál–Mayer-tanya lelőhelyen 2017. október. 16. és november 21. között megelőző feltárást végeztünk... more Kál–Mayer-tanya lelőhelyen 2017. október. 16. és november 21. között megelőző feltárást végeztünk. A kutatást az M3 autópálya–Eger közötti gyorsforgalmi útszakasz (M25 autóút) déli ütem megépítése tette szükségessé. A régészetileg fedett területünk 4763 m² volt. Összesen 141 objektumszámot és 284 stratigráfiai egység számot osztottunk ki. Kizárólag újkőkori, AVK telepjelenségek: házhelyek, tároló-, hulladék-, agyagkitermelő gödrök, kutak és két zsugorított vázas temetkezés került elő. Az újkőkori telepen belül feltűnő volt a kutak jelentős száma. A 4 kút jelenléte utalhat a természetes vízforrások közelségének a hiányára. A telep kora az 5 db radiokarbon minta (DeA-16089-16093) kora alapján átlagosan 5323–4994 BC év közé tehető. A lelőhelytől legközelebb található újkőkori, AVK lelőhely keleti irányban 3 km-re Füzesabony–Gubakút. A leletanyagok között festett, díszített vonaldíszes kerámia töredékek, egy vörös okkerrel befestett női idoltöredék, egy arcos edény töredéke, agyagnehezékek, szerszámkövek, csiszolt és pattintott kövek találhatóak. Az ásatásból származó pattintott kőanyagok száma 96 db, melyek között az eszközök 15 db 16,12%-ot tesznek ki. Az eszközök között a pengevakarók (4 db) dominálnak. A felszíni gyűjtés során 16 db pattintott kő került elő, melyből 1 db eszköz. Az ásatásból és felszíni gyűjtésből származó pattintott kő nyersanyagok között az egerbaktai átkovásodott homokkő dominál.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Kőkor Kerekasztal Konferencia Szeged, 2018

2018 júliusában Kerékgyártó Gyula terepkutató egy középső kőkori lelőhelyet jelentett be a Jászbe... more 2018 júliusában Kerékgyártó Gyula terepkutató egy középső kőkori lelőhelyet jelentett be a Jászberény határában fekvő Trend Kft. telephelye mellett. A területen építkezési munkálatok kezdődtek. A lelőhely a Zagyva-folyó jelenlegi medrétől Ny-i irányban kb. 1000 m-re található 95–97 m tengerszint feletti magasságban. A helyszínem először felszíni gyűjtést végeztünk. A leletek szóródását kiadó poligon tengelye ÉNy–DK-i irányú. A leletek kb. 467,703 m2 felületen szóródtak. Összesen a 4 gyűjtési alkalom során 45 db pattintott követ (1 db tompított hátú hegy, 5 db lamella, 17 db szilánk, 10 db pattinték, 4 db nyersanyagtöredék, 8 db magkő) 51 db állatcsonttöredéket, 1 db kavicsot, 2 db kagylóhéjat, 1 db csigahéjat és 1 db ékszercsiga leletet találtunk. A pattintott kövek nyersanyagának a zöme mátrai limnoszilicit, de előfordul közöttük a bükki eredetű üveges kvarcporfír is. A Jász Múzeum munkatársai az augusztusi leletmentő feltárás során 4 db 1 m x 1 m-es kutatószelvényt nyitottak egymástól 10 m-re. Az ásatás során 1 db szilánk magkő, 1 db penge, 2 db szilánk, 1 db pattinték, 1 db tompított hátú mikrolit is előkerült, egy állatcsont töredék társaságában. A kutatások eredményeképpen egy újabb középső kőkori lelőhelyet ismertünk meg a Jászságban.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

by Kata Furholt (Szilágyi), Szilvia Fábián, Roderick B . Salisbury, Cserpák Ferenc, Norbert Faragó, Attila Péntek, Krisztian Zandler, Tóth Zoltán Henrik, Zsuzsanna Tóth, Mónika Gutay, and Sándor Béres

Bookmarks Related papers MentionsView impact