Balazs Kremer | Jewish Theological Seminary-University of Jewish Studies, Hungary (original) (raw)
Papers by Balazs Kremer
Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető fe... more Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a "társadalmit" mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli "dolgokként" értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli "dolognak" értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A "valakik", akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján "belakják" a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer.
Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló "vallás", no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket - ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró "valaki" a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket.
Twenty-Five Sides of a Post-Communist Mafia State
Metszetek, 2014
During past years of financial crises and “great recession” most of the European countries have e... more During past years of financial crises and “great recession” most of the European countries have experienced widening income inequalities. These growing disparities are multifactorial, not simply affected by earned incomes in labor markets, social transfers or fiscal policies and revenue regimes, but also by indirect consequences of earlier running indebtedness and amortizing loans. This paper attempts to take into account various factors of growing income inequalities, and Hungarian biases from international trends. As a conclusion, we will argue that relatively high and rapid growths of Hungarian inequalities cannot seen and interpreted as an unlucky consequence of great recession, rather as an outcome of intended politics of ruling government
Szociológiai szemle, 2020
A mások percepciójában, a népszerűségben mérhető "siker" és a belső, szakmai értéket kifejező "te... more A mások percepciójában, a népszerűségben mérhető "siker" és a belső, szakmai értéket kifejező "teljesítmény" különbségét, bár módszertanilag vitathatóan, de igen szellemesen elemzi Barabási Albert az új könyvében: Barabási A.-L. (2018): A képlet. Budapest: Libri.
A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelent... more A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen fiatalok alkotják a következő generáció tagjait. Jelen írásunkban a Derecskei járás fiataljainak helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit, mobilitását mutatjuk be egy 2012-es kutatás adatai alapján. A fiatalok munkához jutása, mobilitása napjainkban sokat vitatott kérdések, melyek az egész társadalmat mélyen érintik. Kiemelten vizsgáljuk a diplomával rendelkező fiatalok kilátásait.
Párbeszéd: Szociális munka folyóirat
Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szak... more Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szakma születésekor meghatározó volt az a felvilágosult abszolutista politikai hatalmi berendezkedés, amely nagy szabadságot, kreatív lehetőségeket teremtett azért, hogy a szociális munkások járuljanak hozzá a társadalmi krízis enyhítéséhez. Ezeknek a szociális munka meg is akart, meg is tudott felelni. A felfelé igazodó hatalmi orientáció sajátos szakmai működésmódot teremtett a rögtönzött, improvizált megoldásokban, az ügyfelek más közszolgálatokhoz való továbbpasszolásában, információk és források brókerkedésében. E berendezkedésben az ügyfelek, a kliensek szociális munkásokra gyakorolt hatalma háttérbe szorult. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a politikai hatalom konfrontatívabbá, a szociális kérdést erővel megoldani igyekvővé válása súlyos válságot eredményezett a szociális munka világában.
Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető fe... more Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a "társadalmit" mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli "dolgokként" értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli "dolognak" értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A "valakik", akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján "belakják" a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer.
Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló "vallás", no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket - ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró "valaki" a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket.
Twenty-Five Sides of a Post-Communist Mafia State
Metszetek, 2014
During past years of financial crises and “great recession” most of the European countries have e... more During past years of financial crises and “great recession” most of the European countries have experienced widening income inequalities. These growing disparities are multifactorial, not simply affected by earned incomes in labor markets, social transfers or fiscal policies and revenue regimes, but also by indirect consequences of earlier running indebtedness and amortizing loans. This paper attempts to take into account various factors of growing income inequalities, and Hungarian biases from international trends. As a conclusion, we will argue that relatively high and rapid growths of Hungarian inequalities cannot seen and interpreted as an unlucky consequence of great recession, rather as an outcome of intended politics of ruling government
Szociológiai szemle, 2020
A mások percepciójában, a népszerűségben mérhető "siker" és a belső, szakmai értéket kifejező "te... more A mások percepciójában, a népszerűségben mérhető "siker" és a belső, szakmai értéket kifejező "teljesítmény" különbségét, bár módszertanilag vitathatóan, de igen szellemesen elemzi Barabási Albert az új könyvében: Barabási A.-L. (2018): A képlet. Budapest: Libri.
A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelent... more A fiatalok helyzete, munkaerő-piaci esélyei és lehetőségei a társadalom számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ezen fiatalok alkotják a következő generáció tagjait. Jelen írásunkban a Derecskei járás fiataljainak helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit, mobilitását mutatjuk be egy 2012-es kutatás adatai alapján. A fiatalok munkához jutása, mobilitása napjainkban sokat vitatott kérdések, melyek az egész társadalmat mélyen érintik. Kiemelten vizsgáljuk a diplomával rendelkező fiatalok kilátásait.
Párbeszéd: Szociális munka folyóirat
Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szak... more Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szakma születésekor meghatározó volt az a felvilágosult abszolutista politikai hatalmi berendezkedés, amely nagy szabadságot, kreatív lehetőségeket teremtett azért, hogy a szociális munkások járuljanak hozzá a társadalmi krízis enyhítéséhez. Ezeknek a szociális munka meg is akart, meg is tudott felelni. A felfelé igazodó hatalmi orientáció sajátos szakmai működésmódot teremtett a rögtönzött, improvizált megoldásokban, az ügyfelek más közszolgálatokhoz való továbbpasszolásában, információk és források brókerkedésében. E berendezkedésben az ügyfelek, a kliensek szociális munkásokra gyakorolt hatalma háttérbe szorult. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a politikai hatalom konfrontatívabbá, a szociális kérdést erővel megoldani igyekvővé válása súlyos válságot eredményezett a szociális munka világában.
• • • A legfontosabb társadalompolitikai változások A 2010 óta eltelt időszak, a " fülkeforradalo... more • • • A legfontosabb társadalompolitikai változások A 2010 óta eltelt időszak, a " fülkeforradalom " és a " Nemzeti Együttműködés Rendszerének " legfontosabb jogi, intézményi váltásairól, és ezeknek a társadalom jövedelmi viszonyaira, életfeltételeire, jólétére gyakorolt hatásairól számos elemzés és tanulmány látott napvilágot. Az alábbiakban nem próbáljuk meg ezen elemzések rendszerezett szintézisét megadni, ehelyett csupán a későbbi fejtegetéseink szempontjából legfontosabb tényezőket idézzük fel: • A kormány hivatalba lépésekor azonnal hozzálátott a fiskális rendszer radikális átalakításához. Ezen átalakítás részben az ötletszerű sarcolások és ad hoc állami pénzköltések kiszámíthatatlan világát hozták el. A kevés " szisztematikus " változás egyike az, hogy az állami újraelosztás folyamatosan erodálja a középrétegek jóléti jövedelem-kiegészítéseit (pl. nominálisan változatlanul hagyja a családi pótlékot és az anyasági ellátásokat), és igen drasztikusan csökkenti a társadalom alsó harmadának szociális ellátásait. (pl. az adójóváírás kivezetésével 0-ról 16%-ra emelte a minimálbér alatti jövedelmek adókulcsát, félmillió ember mindennemű segélyét és ellátását megvonta, csökkentette a szociális segély összegét, példátlanul rövid időre, 3 hónapra rövidítette a munkanélküli járadék időtartamát, stb..) Ezzel szemben, a fiskális politika eszközeivel ugrásszerűen növelte a legfelső egyötöd, kevésbé a felső egyharmad nettó jövedelmeit. Nem csupán a gyakran emlegetett egykulcsos adó, hanem a családi adókedvezmények, a devizahitelek mesterséges árfolyamon való kiválthatósága, vagy a rezsicsökkentés hatása is ugyanebbe az irányba hat: a magasabb jövedelmű, magasabb megtakarításokkal bíró, drága ingatlanokban magas rezsiköltségekkel élő lakosság jelentős előnyöket realizált ezekből az intézkedésekből – amely előnyök már a középrétegek számára is gyakorlatilag érzékelhetetlenek maradtak. Bár a gazdasági válság hatására a világon szinte mindenhol romlott a lakosság átlagos életszínvonala, a legtöbb ország a veszteségeket a jobb módú rétegekre igyekezett terhelni. Nálunk ennek az ellenkezője történt: a gazdasági válság terhein felül a legmagasabb jövedelműek jövedelmi gyarapodását is az alacsonyabb jövedelmű rétegek fizették meg. Ennek hatására a nemzetközi szervezetek adatközlései szerint igen ritkán tapasztalható mértékben nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség és a szegénység az elmúlt években Magyarországon. • A jóléti államok társadalompolitikájának alapvető fundamentuma a különféle biztonságokra való törekvés, amelyek körébe a korábbi biztonságok (a szabadság, az élet, a tulajdon biztonsága, nemzetbiztonság, közbiztonság, jogbiztonság, stb.) mellett a második világháború óta egyenrangú tényezővé vált a " szociális állampolgárság " , a szociális biztonság
1. Bevezetés gyanánt Az elhallgatások prüdériájáról Nem volt rég, amikor egy baráti társaságban ... more 1. Bevezetés gyanánt Az elhallgatások prüdériájáról Nem volt rég, amikor egy baráti társaságban vitába bonyolódtam régi kollégámmal és barátommal, akinek meglátásait és véleményét mindig nagyra értékeltem, és aki történetesen miniszterségig is belecsöppent a politikába. 1 A vitánk a civil tüntetések és a 25 év elitjét a szónoki pulpitusról, üvöltve a picsába elküldeni szándékozó fiatalok mondandójáról és a hozzá való viszonyunkról szólt. Abban nem volt vita közöttünk, hogy egyikünk sem értett egyet azokkal a kortársainknak tekinthető, a médiában megszólalókhoz, akik frappáns válaszként az ifjú szónokokat is elküldték épp oda. És abban sem, hogy jó-jó, a maffiaállam utóbbi éveit nem kellene teljesen összemosni és egy kalap alá venni a megelőző két évtizeddel. De… Barátom egyértelműen azt képviselte, hogy itt a múlttal való számvetést és a tanulságok levonását rá kell hagyni a fiatalokra. Tegyék úgy, ahogyan ők bírják és jónak látják – ebbe az idősebb generációknak nem lehet és nem szabad beleszólnia, mert az úgyis csak szerencsétlen és béna önigazolásnak és pozícióvédelemnek fog tűnni a közélet színpadán. Én azzal egyetértettem, hogy az nem csupán nagy baj, hanem egyenesen az erkölcsi hitelesség teljes elveszítése, ha a múltról való elmélkedés részünkről csupán görcsös (és hiábavaló) igyekezet státuszunk és korábbi igazságaink védelmére. De ugyanakkor vitáztam azzal, hogy a ma 20 éveseinek a rendszerváltás utáni időszak leginkább történelem (ha úgy tetszik, olyan, mint az antik Róma…), hogy azt a 20-25 évet mi éltük meg, mi voltunk a részesei, mi láttuk közelről – és tapasztalatainkat erkölcsi kötelességünk megosztani a ma fiataljaival. Nemcsak azért, hogy ők jobban megvonhassák a maguk tanulságait, hanem saját önigazolásunk és erkölcsi tartásunk érdekében is: el kell ismernünk, hogy nagy baromságoknak és olykor striciségeknek is részesei voltunk. És azért is, hogy védeni tudjuk, messze nemcsak hülyeségek és szemétségek részesei voltunk. Nos, ez az írás némiképp ennek a vitának a következménye. Számvetés a saját korunk és generációnk tabuiról, elhallgatásairól, mellébeszéléseiről – amely vétkeknek szerepe lehetett abban, hogy a dolgok a maffiaállam hatalmához és virágzásához is elvezessenek: az elhallgatások és tabuk űrjeibe értelmes és tisztességes eszmék és gondolatok helyett miképpen türemkedhetett be a maffiaállam mocska. De ezekről a tabukról nem valamiféle aszkétikus önsanyargatásoktól vezérelve tartanám fontosnak beszélni, hanem a tanulságok levonásához szeretnék hozzájárulni. Nem gondolnám, hogy az általam tabuként, ürességként tárgyalt ügyek kitöltése politikai programot adna, márcsak azért sem, mert nem 1 Csak a " rend kedvéért " : nem e kötet egyik szerkesztőjéről van szó, vele másról szoktunk vitatkozni, olykor a tőle sem idegen élesebb és emeltebb hangon is.