András K. Németh | Wosinsky Mór Megyei Múzeum (original) (raw)
Papers by András K. Németh
A tudománynak gazdag ágai… Tanulmányok Benkő Elek hetvenedik születésnapjára, 2024
Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 45., 2023
2019-ben és 2020-ban előbb szondázó, majd teljes felületű feltárást végeztünk Kisszékely középkor... more 2019-ben és 2020-ban előbb szondázó, majd teljes felületű feltárást végeztünk Kisszékely középkori temploma területén, ahol 2023-ban a feltárást kezdeményező Kisszékelyi Kulturális Egyesület romkertet alakított ki. A régészeti kutatás legjelentősebb eredménye a 17–19. századi személyes vallásossággal kapcsolatos fémleletek – kegyérmek, illetve egykor nyakban vagy rózsafüzéren hordott, kisméretű keresztek, feszületek – meglepően nagy mennyiségben történő előkerülése, hiszen tizennégy kegyérem és huszonegy kereszt (valamint egy-egy könyvkapocs- és csat) jutott napvilágra a feltárás során.
A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon. Szerk. K. Németh András – Máté Gábor. Szekszárd 2023, 53–78. (Wosinsky Könyvek 1.), 2023
Rascian Villages near Tamási. Identifying Village-Like Settlements Inhabited by Ottoman-Period Pe... more Rascian Villages near Tamási. Identifying Village-Like Settlements Inhabited by Ottoman-Period People of Balkan Origin Based on Balkan/Turkish-Like Metal Finds
Written sources (Hungarian tax registers, Turkish defters, and testimonies from 18th-century trials related to border disputes) reveal that primarily from the early 17th century onwards, a population of Balkan origin settled in many settlements of Tolna County. They were (also) referred to as Rascians in the current Hungarian language. Their memory has also been preserved by many field names and oral tradition. The soldiers stationed in the Ottoman fortresses predominantly came from the same population. Archaeological research in Hungary has not made an attempt to identify village-like settlements inhabited by the Rascians (apart from extramural settlements found next to palisaded castles). A few years ago, we started a systematic identification of archaeological features belonging to the settlements of Balkan people, mainly in the valleys of the Koppány and Kapos rivers, using various sources mentioned above. The settlements recently discovered in our region were not established on the sites of former medieval Hungarian villages, but a few hundred metres from them, in previously uninhabited places. Metal detectors proved to be considerably useful in the research since the large number of metal finds we collected helped us to set up the chronology of the settlements and identify their inhabitants. Based on the coins, it became evident that after the Long Turkish War, many new settlements were established by people coming from the Balkans. They stayed in this region for about a century, until Rákóczi’s War of Independence. Many of the metal finds discovered represented types of objects which had already been known from the Ottoman fortresses occupied by Balkan people, as well as from cemeteries associated with the same population. The study briefly presents each of these typical artefact types, coins, jewellery items, and objects of use (forged Hungarian denarii, akçes, grossettos from Ragusa, perforated counting tokens; square sockets for plate temple ornaments or earrings, as well as oval, teardrop-shaped, or trapezoidal pendants suspended on wire hoops; bezelled finger-rings, finger-rings with geometric motifs, cast rings imitating finger-rings set with gemstones, wire finger-rings, and teardrop-shaped finger-rings; clasps in the shape of a three-pointed crown, a “tulip”, and an ogee-arch; S-shaped hook fasteners; geometrical press bases; Ottoman scale weights; lead ball ammunition moulds, lead balls; copper vessel fragments, copper traces; knife blades).
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2022
Bonyhád a Völgység szíve. Várostörténeti monográfia 1., 2023
In recent years, mainly due to archaeological activity involving the local community, archaeologi... more In recent years, mainly due to archaeological activity involving the local community, archaeological finds of the Turkish period have been found at eight sites on the outskirts of Bonyhád. In the area of medieval Bonyhád excavated in 2015, pottery fragments indicating the presence of a Balkan population of Turkish origin were found, while in other places metal detector research revealed metal objects like those found in the cemeteries of the Balkan population excavated in the territory occupied by the Turks and from the (palisaded) castles occupied by Turkish troops who were largely of Balkan origin.
The novelty of the finds – together with dozens of similar sites identified in Tolna County in the last few years – is that the population known as Rascians in contemporary Hungarian can now be archaeologically identified in a village environment and at several different sites at the same time. After the Fifteen Years’ War (1593–1606), many of them occupied Hungarian villages of medieval origin left in the wilderness, and they formed an ethnic majority in the region until the Rákóczi War of Independence (1703–1711).
In the surroundings of present-day Bonyhád, archaeological finds related to the Rascian population were found in the area around the medieval villages of Bonyhád, Börzsöny, Csecsk, Iván, Szerdahely and Tabód (and two other settlements of unknown names). Specialities in connection with them include a counterfeiting workshop, where they minted counterfeit Habsburg dinars in the early 17th century, and a workshop for making engraved rings with geometric decorations in the village of Iván.
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2021
Várak, kastélyok, templomok évkönyv , 2021
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2020
Magyar Régészet, 2021
„Sötét erdők rejtekén, pór kunyhókban homályos származású, elzülött emberek silány érczből egy-eg... more „Sötét erdők rejtekén, pór kunyhókban homályos származású, elzülött emberek silány érczből egy-egy süveg monétát vagy lengyel garast gyártottak” (Komáromy 1893a, 648). Komáromy András mintha az alább közölt írásunkban bemutatandó Tolna megyei lelőhelyeket jellemezte volna 1893-ban a Századok című folyóirat lapjain megjelent írásában. Az általa leírt kép a mohácsi csatavesztés utáni zavaros időket mutatja be, amikor szegény emberek is megpróbálkoztak a pénzhamisítás tiltott tevékenységével. A nemesek pénzhamisítási törekvéseit pedig egy, ezzel a tevékenységgel vádolt férfi (Miklós mester) vallomásán keresztül ismerhetjük meg Komáromy munkájából.
A numizmatika tudományának egyik legérdekesebb fejezete a pénzhamisítás, hiszen – kis túlzással –
amióta vertek pénzeket, azóta hamisították is őket. A téma különlegessége ellenére a mai napig még mindig
viszonylag keveset tudunk róla. Különösen hiányos a tudásunk az úgynevezett falusi pénzhamisító műhe-
lyekről, amelyekről – a főúri pénzhamisítással szemben – az írott forrásaink is hallgatnak. Tanulmányunk-
ban ehhez a témakörhöz szeretnénk hasznos régészeti adatokkal hozzájárulni a hódoltság korára és egy
viszonylag kis, de annál intenzívebben érintett területre vonatkozóan, elsősorban fémkeresős kutatások és
terepbejárások segítségével.
Hungarian Archaeology, 2021
“Hidden in dark forests, shifty characters with shady pasts were producing caps full of coins or ... more “Hidden in dark forests, shifty characters with shady pasts were producing caps full of coins or Polish gro-
schen from base metal in peasant cottages” (Komáromy 1893, 648). It is as if András Komáromy in his 1893
story for the journal Századok was describing the archaeological finds from Tolna County we will present
below. The scene he portrays was of the difficult times following the Battle of Mohács, when even poor
people tried their hand at the forbidden activity of counterfeiting. We can learn of the efforts of noblemen
at counterfeiting from the work of Komáromy through the confession of a man (master Nicholas) accused
of this activity.
One of the most interesting parts of the science of numismatics is counterfeiting, because it is only
a slight exaggeration that there have been fakes ever since the birth of money. Despite the distinctive
nature of the topic, little is known of it even today. Knowledge is particularly scanty about so-called
rural counterfeiting workshops, with few written sources – in contrast to those on counterfeiting by
noblemen. In our paper we would like to provide some useful archaeological data primarily through
surveys with metal detectors and field walks on a relatively small but intensively studied topic of the
Ottoman Period.
Mítosz és történelem II. Tanulmányok Hoppál Mihály 80. születésnapjára. Első kötet, 2022
In: A középkor és kora újkor régészete Magyarországon. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Budapest 2010, 271-287.
Angol fordítás / English translation CHRIS SULLIVAN Képfeldolgozás, képszerkesztés / Processing a... more Angol fordítás / English translation CHRIS SULLIVAN Képfeldolgozás, képszerkesztés / Processing and editing of illustrations RÉTI ZSOLT Támogatók / Sponsors ISBN 978-963-7391-96-5 (I-II. kötet) ISBN 978-963-7391-97-2 (I. kötet) ISBN 978-963-7391-98-9 (II. kötet)
In: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai. Válogatás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium anyanyelvi pályázataiból. Válogatta és szerkesztette Balázs Géza–Grétsy László. Budapest 2013, 159–171.
In: Fél évszázad terepen. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk. Kővári Klára – Miklós Zsuzsa. Budapest 2011, 35-42.
A főként középkoros régészek által művelt, hazai, egyházi topográfi ának több, legalább egy megye... more A főként középkoros régészek által művelt, hazai, egyházi topográfi ának több, legalább egy megye nagyságú területre kiterjedő feldolgozása készült már el. 1 Ezek a művek közösek abban, hogy kiterjedt anyaggyűjtés eredményeképpen több száz, többnyire elpusztult falusi templom okleveles adatait, újkori említéseit, topográfi ai azonosítását és esetenként régészeti jellemzőit teszik közzé, ugyanakkor -s ez igaz a szerző hasonló témájú doktori disszertációjára is 2 -vajmi kevés szót szentelnek a kutatás módszertani körülményeinek. Ez a tanulmány -amely a középkori Tolna megyei templomok összegyűjtésének ötletét számomra felvető, most 70 esztendős Torma István előtt kíván tisztelegni -ennek a hiánynak az enyhítésére szeretne kísérletet tenni, a nevezett megye példáján keresztül, amely egyben az ünnepelt szűkebb pátriája is.
Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Szerk. Benkő Elek – Bondár Mária – Kolláth Ágnes. Budapest 2017, 213-226.
Wosinsky Mór „… a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” 1854-1907. Szerk. Gaál Attila. Szekszárd 2005, 131-144.
Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros von a tkozásai A 150 éve született Wosi... more Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros von a tkozásai A 150 éve született Wosinsky Mórnak -egyéb érdemei mellett -a középkori Tolna megye régészeti kutatásának megkezdését is köszönhetjük, annak ellenére, hogy ezzel a korszakkal elmélyülten sohasem foglalkozott. Első ásatását 1882-ben akkori szolgálati helye, Lengyel közelében, a településhez tartozó Szárazpuszta középkori templománál folytatta; e kutatásról csupán két, mondatnyi terjedelmű beszámoló maradt fenn. 2 Középkori lelőhelyet alaposabban még egy alkalommal kutatott: 1902-ben, pályája vége felé feltárást végzett a Tolnanémedi melletti Gyánton, ahol feltehetően az itteni johannita rendház szántással megbolygatott templomát hozta napvilágra. 3 Wosinsky neve még egy középkoros "feltárással" hozható kapcsolatba: bár nem ő vezette a munkákat, de vélhetőleg az ő sugalmazására ásta ki 1899-ben a bátai bencés apátság kolostorépületeit a helyi tanító. 4
Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv VIII (2013) 213-247.
1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A tér... more 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A térképet Nagy Béla készítette, munkáját ezúton is köszönöm. A kézirat lezárása után előkerült néhány, officiálisokat említő adat, amelyeket már nem építettem be az adattárba: Pay (ZsO VII. 278. sz.), Vaszar (Kőfalvi 2006. 566. sz.). A tanulmány következtetéseit ezek az adatok érdemben nem befolyásolják, mert csupán a legalsó településhierarchiai szint településeinek számát gyarapítanák. 2 Kubinyi 2010. 13-16. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013. 213-247. p.
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 30 (2008) 281-295.
In meiner Studie wird das Marknetz des mittelalterlichen Komitates Tolna mit der Hilfe der zerstr... more In meiner Studie wird das Marknetz des mittelalterlichen Komitates Tolna mit der Hilfe der zerstreuten Urkundenquellen untersucht.
Das Komitat Tolna hatte im Mittelalter eine viel größere Ausdehnung. Unseres heutigen Wissens fanden im Mittelalter Jahresmärkte und/oder Wochenmärkte in 42 Gemeinden statt.
Im Komitat Tolna blieben Daten und Angaben insgesamt über 11 Jahresmärkte von 10 Gemeinden (Tabelle Nr. 1.) zurück, wobei das Datum der Verleihung nur bei drei Märkten bekannt ist. Nur bei fünf aus den elf Landesmärkten ist die Verleihungszeit bekannt: zwei-drei Märkte fanden im Mai-Juni, zwei im September statt. Eine Gemeinde ist bekannt, wo es nur Jahresmärkte, jedoch keine Wochenmärkte gaben, dessen Name im Mittelalter „Görbő" war, heute bildet sie ein Ortsteil der Gemeinde Pincehely. Mehr als ein Jahresmarkt gab es nur in der Gemeinde Báta, deren beide Jahremärkte auch außer der Grenze bekannt waren.
Bei 41 Gemeinden blieben Daten über Wochenmärkte (Tabelle Nr. 2.) zurück, bei Zweidrittel von denen kennen wir auch den Markttag (Tabelle Nr. 3.). Fünf von den bekannten Märkten waren am Dienstag, Samstag und Sonntag veranstaltet, am Montag und Mittwoch fanden weitere vier, am Donnerstag drei, sowie am Freitag - nicht überraschend - nur ein einziger Markt im Komitat statt. Trotz unserer mangelhaften Angaben ist es auffallend, welch ein beliebter Markttag der Sonntag im Komitat Tolna im Vergleich zu anderen Landesteilen Ungarns war,
22 von den 41 mittelalterlichen Wochenmärkten im Komitat Tolna waren auch von den sog. „Dreimarktausrufen" bekannt, welche aus den Jahren zwischen 1381 und 1479 zurückblieben (Tabelle Nr. 4.). Die durchschnittliche Entfernung der angrenzenden Märkte betrug etwa 14,7 Km (Tabelle Nr. 5.), welche fast genau einer Entfernung von zwei Meilen entspricht - ein anderer Markt nach den mittelalterlichen Rechtsgewohnheiten durfte nämlich an demselben Tag innerhalb dieser Entfernung nicht stattfinden, ohne daß der den bereits laufenden Markt nicht beeinträchtigt hätte.
Die Verteilung der Wochenmärkte war auffallend unproportioniert. Die meisten Märkte fanden an der Donau, sowie am südöstlichen Teil des Komitates statt: an der Szekszárder Hügellandschaft und am Kreuzpunkt der Gegend Völgység, der Mecsek-Gebirge und der Landschaft Sárköz statt. Auf den mittleren Gebieten des Komitates, in einem etwa 20-30 breiten Landstreifen Richtung Südwesten-Nordosten, sowie am östlichen Teil der Kapos-Koppány-Hügellandschaft und auf dem ganzen Gelände des Tolnaer-Höhenrückens finden wir dagegen keinen Bericht über Märkte oder Messen.
Die im Komitat mindestens 41 nachweisbaren Wochenmärkte stellen eine sehr hohe Zahl landesweit dar, mit dieser Anzahl gehört das Komitat Tolna zu den besser entwickelten und über einen besser ausgebauten Warenaustausch und Marknetz verfügenden west-transdanubisehen Landesteil.
Im Komitat Tolna kennen wir zehn Siedlungen, wo gleichzeitig Landes- und Wochenmärkte stattfanden, namens Báta, Bátaszék, Földvár, Királynána, Ozora, Paks, Peremarton, Simontornya, Tamási und Tolna.
Am Ende des Artikels gehe ich kurz auf den Zusammenhang der Entwicklung der Landstädte und der Marktorte ein. Im Komitat Tolna werden 25 Siedlungen mindestens einmal als Oppidium (oder manchmal Ci vitas) erwähnt. Bei acht von diesen Gemeinden sind keine Angaben über Wochen- oder Landesmärkten zurück. Die meisten dieser Gemeinden lagen in Verkehrsknotenpunkten oder im Landeszentrum, so hatten sie vermutungsweise Marktrecht, wenn es zunächst wegen der mangelhaften schriftlichen Quellen noch nicht erweisbar ist. Mehr als die Hälfte der 42 Gemeinden mit Wochen- oder Landesmärkten werden in den Urkunden nicht unter den Landstädten erwähnt, obwohl sowohl Gemeinde mit Wochenmarkt (Görbő), als auch Gemeinde mit Landesmarkt (Peremarton) unter denen auffindbar sind. Diese 24 Gemeinden gehören also zu den Marktgemeinden, welche doch zentrale Funktionen ausübten, aber das Privileg einer Landstadt trotzdem nicht erhielten.
A tudománynak gazdag ágai… Tanulmányok Benkő Elek hetvenedik születésnapjára, 2024
Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 45., 2023
2019-ben és 2020-ban előbb szondázó, majd teljes felületű feltárást végeztünk Kisszékely középkor... more 2019-ben és 2020-ban előbb szondázó, majd teljes felületű feltárást végeztünk Kisszékely középkori temploma területén, ahol 2023-ban a feltárást kezdeményező Kisszékelyi Kulturális Egyesület romkertet alakított ki. A régészeti kutatás legjelentősebb eredménye a 17–19. századi személyes vallásossággal kapcsolatos fémleletek – kegyérmek, illetve egykor nyakban vagy rózsafüzéren hordott, kisméretű keresztek, feszületek – meglepően nagy mennyiségben történő előkerülése, hiszen tizennégy kegyérem és huszonegy kereszt (valamint egy-egy könyvkapocs- és csat) jutott napvilágra a feltárás során.
A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon. Szerk. K. Németh András – Máté Gábor. Szekszárd 2023, 53–78. (Wosinsky Könyvek 1.), 2023
Rascian Villages near Tamási. Identifying Village-Like Settlements Inhabited by Ottoman-Period Pe... more Rascian Villages near Tamási. Identifying Village-Like Settlements Inhabited by Ottoman-Period People of Balkan Origin Based on Balkan/Turkish-Like Metal Finds
Written sources (Hungarian tax registers, Turkish defters, and testimonies from 18th-century trials related to border disputes) reveal that primarily from the early 17th century onwards, a population of Balkan origin settled in many settlements of Tolna County. They were (also) referred to as Rascians in the current Hungarian language. Their memory has also been preserved by many field names and oral tradition. The soldiers stationed in the Ottoman fortresses predominantly came from the same population. Archaeological research in Hungary has not made an attempt to identify village-like settlements inhabited by the Rascians (apart from extramural settlements found next to palisaded castles). A few years ago, we started a systematic identification of archaeological features belonging to the settlements of Balkan people, mainly in the valleys of the Koppány and Kapos rivers, using various sources mentioned above. The settlements recently discovered in our region were not established on the sites of former medieval Hungarian villages, but a few hundred metres from them, in previously uninhabited places. Metal detectors proved to be considerably useful in the research since the large number of metal finds we collected helped us to set up the chronology of the settlements and identify their inhabitants. Based on the coins, it became evident that after the Long Turkish War, many new settlements were established by people coming from the Balkans. They stayed in this region for about a century, until Rákóczi’s War of Independence. Many of the metal finds discovered represented types of objects which had already been known from the Ottoman fortresses occupied by Balkan people, as well as from cemeteries associated with the same population. The study briefly presents each of these typical artefact types, coins, jewellery items, and objects of use (forged Hungarian denarii, akçes, grossettos from Ragusa, perforated counting tokens; square sockets for plate temple ornaments or earrings, as well as oval, teardrop-shaped, or trapezoidal pendants suspended on wire hoops; bezelled finger-rings, finger-rings with geometric motifs, cast rings imitating finger-rings set with gemstones, wire finger-rings, and teardrop-shaped finger-rings; clasps in the shape of a three-pointed crown, a “tulip”, and an ogee-arch; S-shaped hook fasteners; geometrical press bases; Ottoman scale weights; lead ball ammunition moulds, lead balls; copper vessel fragments, copper traces; knife blades).
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2022
Bonyhád a Völgység szíve. Várostörténeti monográfia 1., 2023
In recent years, mainly due to archaeological activity involving the local community, archaeologi... more In recent years, mainly due to archaeological activity involving the local community, archaeological finds of the Turkish period have been found at eight sites on the outskirts of Bonyhád. In the area of medieval Bonyhád excavated in 2015, pottery fragments indicating the presence of a Balkan population of Turkish origin were found, while in other places metal detector research revealed metal objects like those found in the cemeteries of the Balkan population excavated in the territory occupied by the Turks and from the (palisaded) castles occupied by Turkish troops who were largely of Balkan origin.
The novelty of the finds – together with dozens of similar sites identified in Tolna County in the last few years – is that the population known as Rascians in contemporary Hungarian can now be archaeologically identified in a village environment and at several different sites at the same time. After the Fifteen Years’ War (1593–1606), many of them occupied Hungarian villages of medieval origin left in the wilderness, and they formed an ethnic majority in the region until the Rákóczi War of Independence (1703–1711).
In the surroundings of present-day Bonyhád, archaeological finds related to the Rascian population were found in the area around the medieval villages of Bonyhád, Börzsöny, Csecsk, Iván, Szerdahely and Tabód (and two other settlements of unknown names). Specialities in connection with them include a counterfeiting workshop, where they minted counterfeit Habsburg dinars in the early 17th century, and a workshop for making engraved rings with geometric decorations in the village of Iván.
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2021
Várak, kastélyok, templomok évkönyv , 2021
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2020
Magyar Régészet, 2021
„Sötét erdők rejtekén, pór kunyhókban homályos származású, elzülött emberek silány érczből egy-eg... more „Sötét erdők rejtekén, pór kunyhókban homályos származású, elzülött emberek silány érczből egy-egy süveg monétát vagy lengyel garast gyártottak” (Komáromy 1893a, 648). Komáromy András mintha az alább közölt írásunkban bemutatandó Tolna megyei lelőhelyeket jellemezte volna 1893-ban a Századok című folyóirat lapjain megjelent írásában. Az általa leírt kép a mohácsi csatavesztés utáni zavaros időket mutatja be, amikor szegény emberek is megpróbálkoztak a pénzhamisítás tiltott tevékenységével. A nemesek pénzhamisítási törekvéseit pedig egy, ezzel a tevékenységgel vádolt férfi (Miklós mester) vallomásán keresztül ismerhetjük meg Komáromy munkájából.
A numizmatika tudományának egyik legérdekesebb fejezete a pénzhamisítás, hiszen – kis túlzással –
amióta vertek pénzeket, azóta hamisították is őket. A téma különlegessége ellenére a mai napig még mindig
viszonylag keveset tudunk róla. Különösen hiányos a tudásunk az úgynevezett falusi pénzhamisító műhe-
lyekről, amelyekről – a főúri pénzhamisítással szemben – az írott forrásaink is hallgatnak. Tanulmányunk-
ban ehhez a témakörhöz szeretnénk hasznos régészeti adatokkal hozzájárulni a hódoltság korára és egy
viszonylag kis, de annál intenzívebben érintett területre vonatkozóan, elsősorban fémkeresős kutatások és
terepbejárások segítségével.
Hungarian Archaeology, 2021
“Hidden in dark forests, shifty characters with shady pasts were producing caps full of coins or ... more “Hidden in dark forests, shifty characters with shady pasts were producing caps full of coins or Polish gro-
schen from base metal in peasant cottages” (Komáromy 1893, 648). It is as if András Komáromy in his 1893
story for the journal Századok was describing the archaeological finds from Tolna County we will present
below. The scene he portrays was of the difficult times following the Battle of Mohács, when even poor
people tried their hand at the forbidden activity of counterfeiting. We can learn of the efforts of noblemen
at counterfeiting from the work of Komáromy through the confession of a man (master Nicholas) accused
of this activity.
One of the most interesting parts of the science of numismatics is counterfeiting, because it is only
a slight exaggeration that there have been fakes ever since the birth of money. Despite the distinctive
nature of the topic, little is known of it even today. Knowledge is particularly scanty about so-called
rural counterfeiting workshops, with few written sources – in contrast to those on counterfeiting by
noblemen. In our paper we would like to provide some useful archaeological data primarily through
surveys with metal detectors and field walks on a relatively small but intensively studied topic of the
Ottoman Period.
Mítosz és történelem II. Tanulmányok Hoppál Mihály 80. születésnapjára. Első kötet, 2022
In: A középkor és kora újkor régészete Magyarországon. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Budapest 2010, 271-287.
Angol fordítás / English translation CHRIS SULLIVAN Képfeldolgozás, képszerkesztés / Processing a... more Angol fordítás / English translation CHRIS SULLIVAN Képfeldolgozás, képszerkesztés / Processing and editing of illustrations RÉTI ZSOLT Támogatók / Sponsors ISBN 978-963-7391-96-5 (I-II. kötet) ISBN 978-963-7391-97-2 (I. kötet) ISBN 978-963-7391-98-9 (II. kötet)
In: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai. Válogatás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium anyanyelvi pályázataiból. Válogatta és szerkesztette Balázs Géza–Grétsy László. Budapest 2013, 159–171.
In: Fél évszázad terepen. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk. Kővári Klára – Miklós Zsuzsa. Budapest 2011, 35-42.
A főként középkoros régészek által művelt, hazai, egyházi topográfi ának több, legalább egy megye... more A főként középkoros régészek által művelt, hazai, egyházi topográfi ának több, legalább egy megye nagyságú területre kiterjedő feldolgozása készült már el. 1 Ezek a művek közösek abban, hogy kiterjedt anyaggyűjtés eredményeképpen több száz, többnyire elpusztult falusi templom okleveles adatait, újkori említéseit, topográfi ai azonosítását és esetenként régészeti jellemzőit teszik közzé, ugyanakkor -s ez igaz a szerző hasonló témájú doktori disszertációjára is 2 -vajmi kevés szót szentelnek a kutatás módszertani körülményeinek. Ez a tanulmány -amely a középkori Tolna megyei templomok összegyűjtésének ötletét számomra felvető, most 70 esztendős Torma István előtt kíván tisztelegni -ennek a hiánynak az enyhítésére szeretne kísérletet tenni, a nevezett megye példáján keresztül, amely egyben az ünnepelt szűkebb pátriája is.
Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Szerk. Benkő Elek – Bondár Mária – Kolláth Ágnes. Budapest 2017, 213-226.
Wosinsky Mór „… a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…” 1854-1907. Szerk. Gaál Attila. Szekszárd 2005, 131-144.
Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros von a tkozásai A 150 éve született Wosi... more Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros von a tkozásai A 150 éve született Wosinsky Mórnak -egyéb érdemei mellett -a középkori Tolna megye régészeti kutatásának megkezdését is köszönhetjük, annak ellenére, hogy ezzel a korszakkal elmélyülten sohasem foglalkozott. Első ásatását 1882-ben akkori szolgálati helye, Lengyel közelében, a településhez tartozó Szárazpuszta középkori templománál folytatta; e kutatásról csupán két, mondatnyi terjedelmű beszámoló maradt fenn. 2 Középkori lelőhelyet alaposabban még egy alkalommal kutatott: 1902-ben, pályája vége felé feltárást végzett a Tolnanémedi melletti Gyánton, ahol feltehetően az itteni johannita rendház szántással megbolygatott templomát hozta napvilágra. 3 Wosinsky neve még egy középkoros "feltárással" hozható kapcsolatba: bár nem ő vezette a munkákat, de vélhetőleg az ő sugalmazására ásta ki 1899-ben a bátai bencés apátság kolostorépületeit a helyi tanító. 4
Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv VIII (2013) 213-247.
1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A tér... more 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A térképet Nagy Béla készítette, munkáját ezúton is köszönöm. A kézirat lezárása után előkerült néhány, officiálisokat említő adat, amelyeket már nem építettem be az adattárba: Pay (ZsO VII. 278. sz.), Vaszar (Kőfalvi 2006. 566. sz.). A tanulmány következtetéseit ezek az adatok érdemben nem befolyásolják, mert csupán a legalsó településhierarchiai szint településeinek számát gyarapítanák. 2 Kubinyi 2010. 13-16. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013. 213-247. p.
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 30 (2008) 281-295.
In meiner Studie wird das Marknetz des mittelalterlichen Komitates Tolna mit der Hilfe der zerstr... more In meiner Studie wird das Marknetz des mittelalterlichen Komitates Tolna mit der Hilfe der zerstreuten Urkundenquellen untersucht.
Das Komitat Tolna hatte im Mittelalter eine viel größere Ausdehnung. Unseres heutigen Wissens fanden im Mittelalter Jahresmärkte und/oder Wochenmärkte in 42 Gemeinden statt.
Im Komitat Tolna blieben Daten und Angaben insgesamt über 11 Jahresmärkte von 10 Gemeinden (Tabelle Nr. 1.) zurück, wobei das Datum der Verleihung nur bei drei Märkten bekannt ist. Nur bei fünf aus den elf Landesmärkten ist die Verleihungszeit bekannt: zwei-drei Märkte fanden im Mai-Juni, zwei im September statt. Eine Gemeinde ist bekannt, wo es nur Jahresmärkte, jedoch keine Wochenmärkte gaben, dessen Name im Mittelalter „Görbő" war, heute bildet sie ein Ortsteil der Gemeinde Pincehely. Mehr als ein Jahresmarkt gab es nur in der Gemeinde Báta, deren beide Jahremärkte auch außer der Grenze bekannt waren.
Bei 41 Gemeinden blieben Daten über Wochenmärkte (Tabelle Nr. 2.) zurück, bei Zweidrittel von denen kennen wir auch den Markttag (Tabelle Nr. 3.). Fünf von den bekannten Märkten waren am Dienstag, Samstag und Sonntag veranstaltet, am Montag und Mittwoch fanden weitere vier, am Donnerstag drei, sowie am Freitag - nicht überraschend - nur ein einziger Markt im Komitat statt. Trotz unserer mangelhaften Angaben ist es auffallend, welch ein beliebter Markttag der Sonntag im Komitat Tolna im Vergleich zu anderen Landesteilen Ungarns war,
22 von den 41 mittelalterlichen Wochenmärkten im Komitat Tolna waren auch von den sog. „Dreimarktausrufen" bekannt, welche aus den Jahren zwischen 1381 und 1479 zurückblieben (Tabelle Nr. 4.). Die durchschnittliche Entfernung der angrenzenden Märkte betrug etwa 14,7 Km (Tabelle Nr. 5.), welche fast genau einer Entfernung von zwei Meilen entspricht - ein anderer Markt nach den mittelalterlichen Rechtsgewohnheiten durfte nämlich an demselben Tag innerhalb dieser Entfernung nicht stattfinden, ohne daß der den bereits laufenden Markt nicht beeinträchtigt hätte.
Die Verteilung der Wochenmärkte war auffallend unproportioniert. Die meisten Märkte fanden an der Donau, sowie am südöstlichen Teil des Komitates statt: an der Szekszárder Hügellandschaft und am Kreuzpunkt der Gegend Völgység, der Mecsek-Gebirge und der Landschaft Sárköz statt. Auf den mittleren Gebieten des Komitates, in einem etwa 20-30 breiten Landstreifen Richtung Südwesten-Nordosten, sowie am östlichen Teil der Kapos-Koppány-Hügellandschaft und auf dem ganzen Gelände des Tolnaer-Höhenrückens finden wir dagegen keinen Bericht über Märkte oder Messen.
Die im Komitat mindestens 41 nachweisbaren Wochenmärkte stellen eine sehr hohe Zahl landesweit dar, mit dieser Anzahl gehört das Komitat Tolna zu den besser entwickelten und über einen besser ausgebauten Warenaustausch und Marknetz verfügenden west-transdanubisehen Landesteil.
Im Komitat Tolna kennen wir zehn Siedlungen, wo gleichzeitig Landes- und Wochenmärkte stattfanden, namens Báta, Bátaszék, Földvár, Királynána, Ozora, Paks, Peremarton, Simontornya, Tamási und Tolna.
Am Ende des Artikels gehe ich kurz auf den Zusammenhang der Entwicklung der Landstädte und der Marktorte ein. Im Komitat Tolna werden 25 Siedlungen mindestens einmal als Oppidium (oder manchmal Ci vitas) erwähnt. Bei acht von diesen Gemeinden sind keine Angaben über Wochen- oder Landesmärkten zurück. Die meisten dieser Gemeinden lagen in Verkehrsknotenpunkten oder im Landeszentrum, so hatten sie vermutungsweise Marktrecht, wenn es zunächst wegen der mangelhaften schriftlichen Quellen noch nicht erweisbar ist. Mehr als die Hälfte der 42 Gemeinden mit Wochen- oder Landesmärkten werden in den Urkunden nicht unter den Landstädten erwähnt, obwohl sowohl Gemeinde mit Wochenmarkt (Görbő), als auch Gemeinde mit Landesmarkt (Peremarton) unter denen auffindbar sind. Diese 24 Gemeinden gehören also zu den Marktgemeinden, welche doch zentrale Funktionen ausübten, aber das Privileg einer Landstadt trotzdem nicht erhielten.
K. Németh András és Máté Gábor könyve teljesen egyedülálló, mind témájában, mind pedig megközelít... more K. Németh András és Máté Gábor könyve teljesen egyedülálló, mind témájában, mind pedig megközelítési módjában. A néprajzos kutató és a régész-történész szerzőpáros tudományterületük legjobb hagyományait folytatva a tájtörténet páratlan érdekességű példáit mutatja be egy magyarországi tájegység kapcsán. A kötet azonban nem csupán a régész és a néprajzos közös érdeklődésének a bizonyítéka, hanem közös munkájuknak is. A két szerző közös megközelítési módja kitűnő példáját adja annak, hogy miként lehet sok-sok apró adatból, új tudományos módszerekkel, de éppen a régi forrásokra támaszkodva egy olyan kötetet létrehozni, amely egyszerre keltheti fel a történelem iránt érdeklődők figyelmét, és azokét is, akik ezt a tájat szeretnék megismerni. A pontos tudományos megfigyelésekre épülő, de a szélesebb olvasóközönség számára is érthető és élvezetes formában bemutatott tájtörténet egy olyan világot jelenít meg, amelynek ma már csak nehezen felfedezhető lenyomatait találjuk meg környezetünkben. A kötet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy a táj és az ember évszázados egymásra hatása milyen sokféle és érdekes emléket hozott létre.
Laszlovszky József
Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 2015
Pécs, IDResearch Kft./Publikon Kiadó, 2011
Paks, Városi Múzeum, 2006 (Paksi Múzeumi Füzetek 4.)
Tamási, Tamási Helytörténeti Alapítvány, 2019
Tamási, Könnyü László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, 2012. (Tamási örökség III.)
Paks, Városi Múzeum, 2008. (Paksi Múzeumi Füzetek 5.)
![Research paper thumbnail of Máté Gábor: „... most van ideje a marhahajtásnak!” A Dél-Dunántúl pusztulása 1683–1685-ben [könyvismeretés]](https://attachments.academia-assets.com/105973546/thumbnails/1.jpg)
](
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 22 (2000) 143-154.
Das letze Werk des vor kurzem gestorbenen hervorragenden Historikers, Ferenc Szakály „Was von den... more Das letze Werk des vor kurzem gestorbenen hervorragenden Historikers, Ferenc Szakály „Was von den mittelalterlichen Urkunden im Komitat Tolna erhaltengeblieben ist" versucht das vernichtete, mittelalterliche Komitatsarchiv aufgrund der übriggebliebenen Urkunden wenigstens teilweise zu rekonstrurieren. Dieses bahnbrechende Werk beinhaltet ausführliche Regesten, eine Abhandlung über die Komitatsgeschichte und die Arbeitsart der Komitatsverwaltung, sowie eine Liste mit den Namen der mittelalterlichen Aintsträger.
Der Verfasser dieser Abhandlung untersuchte kritisch einen Teil des Ortsnamensverzeichnises, das zu dem Werk von Ferenc Szakály beigefügt ist. Zu einem Teil des Ortsnamensverzeichnisses brauchte man nur das grundlegende Geschichtsgeographische Werk von Dezső Csánki gründlicher zu studieren und das mit den publizierten türkischen Quellen sowie mit dem zur Verfugung stehenden geographischen Namensmaterial zu ergänzen. Bei der Lokalisierung einiger vernichteter mittelalterlicher Dörfer bei Tamási verwendete der Verfasser dieser Abhandlung die Ergebnisse seiner Geländebegehungen und die Beschreibungen aus topographischen Werken.
Im Ortsnamensverzeichnis sind so viele Fehler und Tipfehler, dass es praktisch unverwendbar ist. Wenn man alle Urkunden zusammensammeln möchte, die sich auf eine bestimmte Ortschaft beziehen, muss man den ganzen Band durchblättern. Aus diesem Grund erstellte der Verfasser dieser Abhandlung ein neues Ortsnamensverzeichnis. Ins Ortsnamensverzeichnis wurden nur die tatsächlichen Ortsnamen aufgenommen, und nicht solche die sich aus Personennamen ableiteten (von Amtsträgern, Grundbesitzern, Leibeigenen usw.). Es wurden nur die Ortschaften lokalisiert, bei denen der Verfasser eine andere und genauere Ortsbestimmung als im originalen Werk vornehmen konnte. Bei einigen Fällen wurden ins Ortsnamensverzeichnis weitere wichtige Daten aufgenommen, die für die thematische Suche wichtig sind (z. B.: Erwähnung der Äbte, Pfarrer, Vögte; Daten die sich auf die geographische Umgebung beziehen: Felder, Flüsse, Weinberge usw.).
Die Bemerkungen zu den Lokalisierungen der einzelnen Ortschaften sind in alphabetischer Reihenfolge sortiert und nach der Einleitung zu finden, dann kommt das korrigierte Ortsnamensverzeichnis, neben den Ortsnamen befinden sich die zugehörigen Urkundennummern.
Levéltári Szemle 43 (2003) 1. 48-52.
Archaeologiai Értesítő 133 (2008) 325–327.
Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba 20... more Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba 2005. 214 oldal, 42 tábla (94 kép), 1 színes térképmelléklet.
Levéltári Közlemények 74 (2003) 305–307.
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve – Annual Of The Wosinsky Mór Museum, Szekszárd, 2023
A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon. A Wosinsky Mór Múzeumban 2021. szeptember 21-én rendezett konferencia előadásai. Wosinsky könyvek 1. Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum., 2023
THE SETTLEMENT HISTORY AND MATERIAL CULTURE OF THE RASCIANS/PEOPLE OF BALKAN ORIGIN IN SOUTH TRAN... more THE SETTLEMENT HISTORY AND MATERIAL CULTURE
OF THE RASCIANS/PEOPLE OF BALKAN ORIGIN
IN SOUTH TRANSDANUBIA IN THE OTTOMAN PERIOD
ISTORIJA NASELJAVANJA I MATERIJALNA KULTURA
RACKOG/BALKANSKOG STANOVNIŠTVA U JUŽNOM PODUNAVLJU
TOKOM TURSKE VLADAVINE
A teljes kötet lásd (full volume): https://www.womm.hu/kiadvanyok
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2022
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2021
A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2020
A bevezetést írta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette K. Németh András. Tamási 2007.
Szerkesztette, jegyzetekkel és szómagyarázattal ellátta, az utószót írta: K. Németh András. Aba 2008.
19. Tamási Kalendárium 2024, 2023
2022 végén kezdődött az 1734 és 1742 között épült tamási barokk plébániatemplom felújítása. Mivel... more 2022 végén kezdődött az 1734 és 1742 között épült tamási barokk plébániatemplom felújítása. Mivel a mai épület helyén a középkorban is templom állt, ezért a földmunkák a templomban és a templomkertben régészeti szakfelügyelet mellett zajlottak, csaknem egy éven keresztül.
17. Tamási Kalendárium 2021, 2020
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2016–2020, 2021
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2016–2020, 2021
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2016–2020, 2021
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2016–2020, 2021
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2016–2020, 2021
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008–2016, 2016
A Hónap Műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008–2016, 2016
Magyar Múzeumok. A Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja, 2018
E rövidke írás tárgya, egy 1884-ben Pulszky Ferenc születésének írói működésének ötvenedik évford... more E rövidke írás tárgya, egy 1884-ben Pulszky Ferenc születésének írói működésének ötvenedik évfordulójára az Országos Régészeti és Embertani Társulat által kiadott emlékérem több szerencsés egybeesésnek köszönhetően kerül most bemutatásra. Tolna megyében élő történész-régészként a megye középkorát kutatom. Pályám kezdetén szembesültem vele, hogy a szekszárdi levéltárban található Kammerer Ernő (1856-1920) tudományos hagyatéka, amely több évtizedes anyaggyűjtését tartalmazza Tolna vármegye monográfiájának középkori részéhez. Ez a mű-barátjának, Wosinsky Mórnak a millenniumra megjelent, kétkötetes régészeti művével ellentétben-sajnos soha nem készült el.
Tamási Kalendárium 2016, 2015
18. Tamási Kalendárium 2022, 2021
Tamási Kalendárium 2013, 2012