A vaskor emlékei Pest megyében (original) (raw)
Kő kövön. Dávid Ferenc köszöntése műemlékes kollégái nevében
Magyar Építőművészek Szövetsége, 2013
Ferenccel 1977 őszén találkoztam először. Az Országos Műemléki Felügyelőségen Sallay Marianne és Ő fogadott, amikor tanárunk, Tóth Sándor javaslatára, Mentényi Klárival együtt, bemutatkozó látogatást tettünk az intézményben, a tanulmányi ösztöndíjunk és a végzésünk utáni műemlékes állásunk megbeszélése végett. Addig csak a könyvtárat ismertük, ahol Bardoly Pista kedvesen undokoskodott a mindig készségesen kiszolgált egyetemistákkal. Ettől kezdve azonban bíztatóan mosolygott ránk a titkárságon Terike néni és Borbély Magdika, amikor csak arra jártunk, nem is beszélve Györffy Katáról a szomszéd szobában. Az ötödéves egyetemi gyakorlatomra természetesen már a betanítás jegyében került sor, Dávid Feri és Lukács Zsuzsa vezetése mellett Mosonmagyaróváron, még Feritől kölcsön kapott vattakabátban és falkutató-kalapáccsal. 1978-ban részt vehettem már a Feri szervezésében Sopronban szervezett műemlékvédelmi tudományos konferencia sorozat aktuális programján, amelynek fő célja a korábbi évtizedek előzményeire építve Feri által kidolgozott komplex falkutatási módszertan ismertetése volt, de ennél szélesebb körben nyújtott lehetőséget a műemlékvédelem tudományos feladatairól folytatott eszmecseréreitt hallottam például először arról, hogy a legfontosabb műemléki cél az eredeti állag megóvása: ez azóta is állandó harc terepe, és egyre inkább vesztésre állunk. Mikor 1979 szeptemberében bekerültem a Felügyelőségre, azonnal önálló kutatási feladat várt, a fertődi Muzsikaház, természetesen Dávid Feri ellenőrzésével és a szervezési kérdések letárgyalásában nyújtott, felbecsülhetetlen segítségével -ez is a képzésünk része volt: Feri mestere volt a tanácselnökökkel, egyháziakkal, levéltárosokkal, vállalatigazgatókkal, építészpartnerekkel, meg persze a kivitelező munkatársakkal, falkutatási segéderőkkel folytatott kommunikációnak. Utána egy gyönyörű közös munka következett -összes falkutatási feladatom közül messze a legösszetettebb épületben, a soproni Szent György utca 12-14-ben. Az újkorban egy egész lakássá szétosztott, középkori eredetű konyha maga volt az esztétikum, lényegében egy koromtól fekete ementáli sajt, csupa lyuk, fölötte boltozattal, a statikusok szerint már rég nem is állt, csak virtuálisan. Simon Zolival mértük fel januárban, rendszeresen este 8-9 tájban, amikor üres lett már a helyreállítás alatt álló ház. És sorra újabb művészettörténész kollégák jöttek a Tudományos Osztályra -Lászay Judit, Somorjay Selysette, Haris Andrea, Mezey Alice, akik hasonló betanítási folyamat részesei lettek egy-egy Dávid Ferivel közösen kutatott épületen. Közben megindult a győri belvárosi rekonstrukció, Feri dolgozta ki a kutatások programját -volt olyan időszak, hogy egyidejűleg öt-hat művészettörténész tevékenykedett a városban. Sok szempontból a városmag rekonstrukcióján és a műemlékvédelem akkori eredményein alapul a település mai sikeressége is, ezért aztán -minden jótett elnyeri méltó büntetését -a műemlékvédelem szétverésének folyamatában igen tevékeny szerepet játszott az elmúlt években a város vezetése. Segítettek minket az idősebb, valamint a néhány évvel korábban munkába állt fiatal művészettörténészek is -Gergelyffy András, illetve Györffy Kata, Lukács Zsuzsa, Deák Ildikó, akikkel egy szobába is kerültem. És vártak a régészek is, közvetlenebbül vagy zárkózottabban, vérmérsékletük szerint, Valter Ilona, Sándor Mária, igencsak magába fordulva Kozák Károly (Kozák Éva éppen kislányával volt elfoglalva otthon), valamint abszolút nyitottan a fiatalok -Juan Cabello, Feld István, László Csaba -, akiket már megfertőzött Dávid Feri falkutatási módszere. Időnként megjelentek az osztályon a falképrestaurátorok -Pintér Attila, Bécsi János, Rády Ferenc -, érkeztek a kövesek is, Osgyáni Vilmos majd kicsivel később Rákos Péter, míg Szakál Ernővel és csapatával Sopronban lehetett ismeretséget kötni. Dávid Ferivel a restaurátori munkákat is brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
Magyar Nyelv
Társasági ügyek 371 Kabán Annamária és férje 2018-ban egy nagyszabású tanulmánykötetben összegezte Dsida Jenővel foglalkozó addigi kutatásait (Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai). Ez a roppant gazdag tartalmú és elméletileg is igényes tanulmánygyűjtemény egy rövidesen tető alá hozható Dsida-monográfia ígéretét hordozta magában. De a sors úgy akarta, hogy ez legyen kutatásaik záróköve, egyben újabb tudósnemzedékek ösztönzője és segítője.
A magyarországi szlovák temetők örökségének helyzete
REGIO, 2020
A magyarországi szlovák temetők örökségének helyzete Bevezető -A magyarországi szlovák közösségek A mai Magyarország szlovák közösségeit a 17-18. században vallási és gazdasági okokból a Magyar Királyság északi területeiről levándorolt telepesek alapították meg. Az országban elszórtan létrejövő falucsoportok különálló nyelvszigetekké váltak. A különbségeket fokozta, hogy a letelepedők a mai Szlovákia más-más részeiről származtak, így eltérő nyelvjárást beszéltek, és eltérő táji jegyeket mutató népi kultúrát hoztak magukkal. A dunántúli szlovákság a nyugat-szlovák, a nógrádi, a Pest környéki és a békési szlovákok a közép-szlovák nyelvjárást beszélik, a bükki és a zempléni szlovák települések pedig mindmáig őrzik a kelet-szlovák nyelvjárást. 1 Az egyes vidékek közösségeit felekezeti hovatartozásuk is megkülönböztette. Az evangélikus szlovákok a Délkelet-Alföldön, Békés és az egykori Csanád vármegye területén, Nyíregyházán, Nógrád megyében, a Duna-Tisza közén (Kiskőrösön, Apostagon és Dunaegyházán), az Észak-Pest megyei és Pest környéki falvakban, emellett a Dunántúlon (Bakonycsernyén és Oroszlányban), valamint -a 19. század végi beolvadásukig -egyes Tolna és Fejér megyei birtokokon is éltek. A katolikus szlovákok nagyrésze a Pilis és Vértes hegységben, a Gerecse és Bakony vidékén, Buda és Pest környékén, a Mátrában és Mátraalján, a Bükkben és Zemplénben telepedett le. Emellett a Zemplénben és elszórtan Borsod megyében görög katolikus szlovákok is éltek. A felekezetileg tagolt nyelvszigetek hosszútávú fennmaradását nagymértékben segítette az a körülmény, hogy a települések zöme 1
A néma barátok régi zárdája. A majki kamalduli remeteség konventépületének helyreállítása
2015
A majki kamalduli remeteseg epuletegyuttese, ahol meg ma is all a foresteria, azaz az erdei kolostor – a templombol legalabb a to - rony a sekrestyevel –, valamennyi cellahaz a keritesekkel es ker - tekkel, valamint sok elem megmaradt a termeszeti kornyezetből, Magyarorszagon es a szomszedos orszagokban paratlan barokk műemlek. A Becs melletti Kahlenbergen emelt anyakolostornak ma mar csak csekely maradvanyai allnak, ahogy a ma Burgen - landba eső Lanzseron (Landsee) is alig maradt valami.
Iskolakultúra
Ezzel a tematikus számmal Nagy József (1930. november 22. – 2021. június 20.) professzor úrra emlékezünk halálának első évfordulója alkalmából. E folyóiratszám tanulmányai Nagy József munkásságának egy-egy szeletéhez kötődnek, a szerzők tudományos szempontból dolgozzák fel a választott témájukat, de az írások egyben személyes hangvételű megemlékezések is.