Responsible Sovereign Borrowing and Lending Research Papers (original) (raw)
This paper investigates the idea of building responsible borrowing and lending into Sovereign Wealth Fund (SWF) decision-making. SWFs, which currently manage US$8 trillion in assets, are influential institutional investors, but their role... more
This paper investigates the idea of building responsible borrowing and lending into Sovereign Wealth Fund (SWF) decision-making. SWFs, which currently manage US$8 trillion in assets, are influential institutional investors, but their role in sovereign debt markets needs to be further explored. In this context, this paper critically assesses the linkages and convergences between the Santiago Principles on Sovereign Wealth Funds and the United Nations Conference on Trade and Development (UNCTAD) Principles on Responsible Sovereign Lending and Borrowing.
The book under review seems especially relevant to the intergovernmental policy dialogues that have recently focused on how creditors and a borrowing government should vet sovereign borrowing, and how to hold the lender and borrower... more
The book under review seems especially relevant to the intergovernmental policy dialogues that have recently focused on how creditors and a borrowing government should vet sovereign borrowing, and how to hold the lender and borrower accountable for their decisions. The book seeks to specify under what circumstances, if any, there are limits to the legal obligation to repay a sovereign loan. While repayment is always required except in cases of sovereign insolvency, there have been exceptions to absolute repayment obligation in practice and in legal theory. This review builds on the author’s analysis of determinants of illegitimacy (which would remove the obligation to repay) in order to examine why governments in fact repay their loans, why the loss of access to credit makes repudiation of odious loans rare, and how if enforcing the obligation to repay were restricted to “responsible” lending and borrowing under internationally agreed terms, it could advance socially and environmentally sustainable development, while maintaining normal financial market activity of sovereigns. Finally, complementing a loan-by-loan approach, this paper calls for an internationally concerted process for more effectively and fairly resolving sovereign insolvencies.
A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok... more
A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.