Zsellér Anna - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Zsellér Anna
An seinem 50. Todestag wurde zu Ehren von Georg Lukács am 4. Juni 2021 in Berlin eine Konferenz i... more An seinem 50. Todestag wurde zu Ehren von Georg Lukács am 4. Juni 2021 in Berlin eine Konferenz in hybrider Form abgehalten. Organisiert wurde die Veranstaltung von der Internationalen Lukács-Gesellschaft, der Hellen Panke und dem Leibniz-Zentrum für Literatur- und Kulturforschung. Der Aufbau-Verlag stellte die Räumlichkeiten für die Konferenz zur Verfügung und organisierte eine Buchausstellung der bei ihm erschienenen LukácsWerke im Aufbau-Haus in Berlin.
Ókor_Kommentárok és kommentátorok, 2022
Tanulmányom célja, hogy kontextusba helyezzem Lukács György következményekkel terhes Kerényi rece... more Tanulmányom célja, hogy kontextusba helyezzem Lukács György következményekkel terhes Kerényi recenzióját és Kerényi Károly kései irodalomtörténeti esszéjét a Varázshegyről, amelyben megjelenik Lukács történelmi alakja, és a két írást egymás viszonylatában is értelmezzem. Kerényi esszéjét Lukács történeti szerepéhez adott interpretációs javaslatként olvasom. A két fent említett szöveg történeti, életrajzi és tudománypolitikai kontextusba ágyazásával azt szeretném megmutatni, hogy a 20. század ideológiai harcaiban két magyar háttérrel rendelkező tudós, akik az emigráció svájci, illetőleg bécsi és moszkvai életvilágához képest eredetileg részben hasonló, részben eltérő budapesti kulturális miliőből és a szellemtudományok közegéből érkeztek, új politikai és egyszersmind tudományos referenciarendszerekbe kerülve hogyan távolodtak el egymástól. A két írásmű ideológiai és kultúrpolitikai harcok közepette íródott, miközben mindkét, a saját szakterületén diskurzusformáló szereppel bíró tudós megkísérelt érvényesülni egy alapvetően különböző, de metszéspontokkal is rendelkező társadalmi és tudománypolitikai diszkurzív térben. Kerényi és Lukács viszonyának jellemzésére a „kapcsolat közvetítő nélkül” formula használatára teszek javaslatot.
FILOGI, 2020
Der Aufsatz unternimmt den Versuch, eine aktuelle Lesart der frühen Schriften, Briefe und literar... more Der Aufsatz unternimmt den Versuch, eine aktuelle Lesart der frühen Schriften, Briefe und literarisch-philosophischen Kritiken von Georg Lukács auszuarbeiten. Das Ziel dieser Aktualisierung ist, das Fehlen der theoretischen Bemühungen in Richtung einer expliziten Sprachphilosophie in den Denkansätzen des frühen Lukács begründen zu können. Mein Interesse am frühen Werk von Lukács bezieht sich auf die Sprachlichkeit und die Sprachreflexion seiner Werke in einem dreifachen Sinn: (1) Sprache in actu (philosophisch/literarisch), die als Medium der kulturphilosophischen und ästhetischen Gedankengänge dient und einen Zugang zu den spezifischen Schwierigkeiten der theoretischen Begriffsbildung ermöglicht, (2) Sprache in der Selbstreflexion der Ausführungen und (3) Sprache auf dem Niveau einer fehlenden oder nur implizit gebliebenen Theorie der Sprache.
Aktuelle Tendenzen in der Gegenwartsgermanistik
Literatura, 2009
Ha Somlyó György Füst Milán prózaírói tevékenységét hozza kapcsolatba olyan nevekkel, mint Kafka,... more Ha Somlyó György Füst Milán prózaírói tevékenységét hozza kapcsolatba olyan nevekkel, mint Kafka, Proust vagy Milosz, akkor lírai mûködésével kapcsolatban is felvethetnénk hasonló javaslatot: Füst Milánt, a Füst Milán-i dikciót vegyük szemügyre világirodalmi jelenségként, világirodalmi kontextusban, méghozzá a fordítás és átköltés problematikáján keresztül. Ehhez pedig induljunk ki egy sokkal kevésbé ismert névbõl: a Kaszab Ilonáéból.
Kalligram XXII. évf., 2013
"A Fém című könyv olvasása akkor lesz sikeres, ha az alcímben javasolt műfaji meghatározás ellené... more "A Fém című könyv olvasása akkor lesz sikeres, ha az alcímben javasolt műfaji meghatározás ellenére a regényt csaknem líraként, de legalábbis gondolati prózaként, már-már filozófiai műként olvassuk. Szerkesztése is erőteljesen zenei."
Kalligram, 2020
Adalék a Tatár Sándor fordításában magyarul megjelent Perutz-regények értelmezéséhez
Kijárat Kiadó, 2021
Utószó "A belső világ krónikája. Walter Benjamin önéletrajzi írásaiból" című fordításkötethez
Kritika, 2020
BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Filogi, 2020
This essay attempts to formulate a current and specific reading of the early writings, letters an... more This essay attempts to formulate a current and specific reading of the early writings, letters and literary-philosophical essays of Georg Lukács. The aim of this reworking is to justify the lack of theoretical efforts towards an explicit language philosophy in the early approaches of Lukács. My interest in the early work of Lukács relates to the linguistic reflection of his works in a triple sense. (1) Language in actu (philosophical / literary), which serves as a medium of cultural philosophical and aesthetic thought processes, enabling access of specific difficulties in theoretical concept formation, (2) language during explanatory self-reflection and (3) language at the level of an absent or inexplicit theory of language.
A tudat eseményeinek legfinomabban hangolt leírása nem történik máshol, mint a lírai költészetben... more A tudat eseményeinek legfinomabban hangolt leírása nem történik máshol, mint a lírai költészetben. Ezért aztán állíthatjuk, hogy a líra története egy bizonyos szempontból szemlélve az emberi tudat története is. Jelen dolgozatban azonban nem a líraértés bonyolult folyamatára akarunk leírást találni, hanem azt a kérdést akarjuk a lírán keresztül megszólaltatni és hangzásra hozni, hogy milyen lehetséges módokon viszonyul a költői nyelvben az emberi tudat önmagához és mentális tartalmaihoz.
Irodalomtörténet, 2010/4, 455-474., 2010
…de van benne rendszer. Tanulmányok az Eötvös Collegium 15 éves Filozófia Műhelyének tiszteletére. Budapest, Eötvös Collegium, Filozófia Műhely, szerk. Takó Ferenc, Tóth Olivér István, 2012, 185-206. , 2012
olvasata mint a művészetfilozófia születésének pillanata "…a valóságbeli szép mármint, hiszen az ... more olvasata mint a művészetfilozófia születésének pillanata "…a valóságbeli szép mármint, hiszen az eszményi szépnek magába kell olvasztania a fenségest is." 1 Sokunk számára az esztétika kifejezés a művészetfilozófia kifejezés szinonimájaként funkcionál. Ha tisztában vagyunk is azzal, hogy az esztétika tárgyaként lényegében minden terület felléphet, melyen megjelenhetnek esztétikai minőségek, gondolataink újra és újra ahhoz a kérdéskörhöz szaladnak előre, hogy egy adott tárgy, melyet műalkotásként észlelünk, miért és milyen feltételek teljesülésével észlelhető, tapasztalható szépként. Tanulmányomban a művészetfilozófia német kultúrkörben való Geburtsstundéjére szándékozom visszatekinteni.
WALTHER VON DER VOGELWEIDE ÖSSZES VERSEI Közel négyszáz oldalon keresztül szól hozzánk Walther ... more WALTHER VON DER VOGELWEIDE ÖSSZES VERSEI
Közel négyszáz oldalon keresztül szól hozzánk Walther von der Vogelweide, a német Minnesang egyik legfontosabb, sokak szerint már saját korában legtöbbet idézett, később másolt dalköltője, dalnoka: magyarul. Ez a könyvmegjelenés költészettörténeti szenzáció, ezért nem kis szorongást okozó felelősség hozzászólni az új Walther-kötethez.
![Research paper thumbnail of In jeder Kritik ein [...] Martialisches. Wendungen der literaturkritischen Theorie bei Walter Benjamin](https://attachments.academia-assets.com/58161755/thumbnails/1.jpg)
](denken, schreiben, tun. Politische Handlungsfähigkeit in Theorie, Literatur und Medien. (=Budapester Studien zur Literaturwissenschaft. Bd. 20.) Hgg. Amália Kerekes, Marion Löffler, Georg Spitaler, Sabine Zelger. Berlin: Peter Lang 2018, 41-58., 2018
Recenzió a Metafilológia 1. Szöveg, variáns, kommentár című szöveggyűjteményhez. Szerk. Déri Balá... more Recenzió a Metafilológia 1. Szöveg, variáns, kommentár című szöveggyűjteményhez. Szerk. Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József, Tamás Ábel, Ráció, Budapest, 2011.
Die Gleichgültigkeit der Natur gegenüber der menschlichen Existenz wird bei Rainer Maria Rilke in... more Die Gleichgültigkeit der Natur gegenüber der menschlichen Existenz wird bei Rainer Maria Rilke in seiner letzten Schaffensphase in der Schweiz mit einer ähnlichen Radikalität sprachlich-dichterisch kompensiert wie er früher das restlose Hineinbilden (nicht Abbilden!) der Welt in das Sprachkonstrukt nach den Vorbildern von Baudelaire, Rodin und Cézanneum hier nur die wichtigsten zu nennen 1vom eigenen Sprachinstrument forderte. Ich nehme an, daß Rilkes späteste Dichtung und Poetologie nur in engster Verbindung mit dem Konzept des Verzichts ausgelegt werden kann. Exemplarisch für die Poetik dieses lyrischen Ausgleichs im Kontext des spätesten Werkes ist die Sinnfigur der Fontäne, die Produktionsweise und Funktion der dichterischen Bilder illustriert und eine immanente Reflexion auf den Sinn und die Zielvorstellungen des dichterischen Schaffens enthält. Zudem erscheint die Fontäne in verschiedenen Textsorten: in Briefen, im quasi-biographischen Testament und in den deutschund französischsprachigen Gedichten. Das Motiv kann somit im Kontext des Spätwerks als eine Sinnfigur par excellence betrachtet werden. Hervorzuheben ist dabei das postum veröffentlichte Prosastück Das Testament, das aufgrund seines biographischen Ausgangspunktes 2 zu einer »bekenntnishafte[n] Prosa« tendiert und »nahezu dem dichterischen Werk zugehörig« ist. Dies wird auch durch die ungarische Rezeption bekräftigt: Rilkes kongenialer Übersetzer Dezső Tandori hat seine erste vollständige Übertragung der Duineser Elegien mit einer Übersetzung des Testaments flankiert. 3 Ich werde diesen Text im Folgenden unter dem Aspekt analysieren, ob er eine letztgültige poetisch-poetologische Konzeption des Dichters enthält, wobei insbesondere das Konzept des Verzichts in die Deutung einbezogen werden soll. Biographie und Kunstverständnis Rilkes sind im Testament untrennbar verbunden. Die einführenden Seiten in dritter Person Singular markieren eine größere Distanz von den in der ersten Person geführten »losen Blätter[n] unter dem Titel ›Das Testament‹«. 4 Diese anfängliche Distanzierung dringt später wiederholt in den Text ein, um das mythographische Sprechen über den Geliebten von der eigenen Person fernzuhalten. 5 Diesen Textabschnitt unterbricht eine Ich-Erzählung, beginnend mit dem Satz: »Wie aber der, der schon wußte?« Er enthält später trotzdem den Hinweis auf eine Reise, die in Rilkes Biographie mit ähnlichem Stellenwert wie in diesen Text eingeschrieben ist: »wie ihm damals, als Jüngling, anders geholfen wurde, da er nach Russland kam.« 6 Die Problematik der Schweizer Zeit vor der Beendung des Elegien-Werks ist biographisch betrachtet die Problematik einer großen Produktivität, die sich ständig gestört und verhindert spürt. 7 Die Störung findet ihren so
www.polyphonie.at, Jan 2013
Abstract The language of Rilke’s last poems comprises one of the most impenetrable poetic langua... more Abstract
The language of Rilke’s last poems comprises one of the most impenetrable poetic languages around the turn of the 19th and 20th centuries, because this language absorbs all lyrical achievements of the preceding decades of Rilke’s career. In the 20th century Rilke was seen as the poet of the Duino Elegies and The Sonnets to Orpheus; therefore, research on his work had ignored the fact for a long time that Rilke’s writing during his years in Switzerland was a bilingual lyrical production.
The experimental nature of his lyrical attempts in French has many parallels with an open, poetologic text of his later years, Ur-Geräusch. Rilke – contrary to previous research – never did renounce abstraction in the avant-garde totally. In this article I will argue that his experimental “poetics of the invisible” is related to Paul Klee’s pictorial and graphic forms of expression, and that this poetics determines the apparently naive and mimetic non-cyclical poems both in German and in French.
Talks by Zsellér Anna
Walter Benjamin in the East. Networks, Conflicts, and Reception - Berlin, ZfL - 7-9 July 2022, 2022
Critique and Resignation Prospects and Shortcomings of Benjamin’s Reception in Hungary before 19... more Critique and Resignation
Prospects and Shortcomings of Benjamin’s Reception in Hungary before 1989
Károly Tóth; Anna Zsellér
The first Hungarian volume of Benjamin’s selected works, 'Kommentár és prófécia' (Commentary and Prophecy, 1969) was prepared in the midst of tragic circumstances and under the initiation of György Lukács. The Budapest School became known to the international audience a few years later—and after Lukács’ death—, but only after the heyday of collaboration between its closest members (Ágnes Heller, István Hermann, György Márkus et al.) had already subsided under the dictatorial conditions of the early Kádár era. The most important members of Lukács’ inner circle had emigrated and became acquainted with new languages and traditions of philosophy far from their country of origin. However, the half-finished project they left behind, namely the “Renaissance of Marxism” did not remain without continuation.
The two most important works or philosophical projections that engaged in a productive dialogue with Benjamin’s writings on the philosophy of art in Hungary before 1989 are Lukács’ 'Eigenart des Ästhetischen' (The Specificity of the Aesthetic, 1963) and Sándor Radnóti’s editorial work of Benjamin’s writings 'Angelus novus', 1980), (accompanied by his monograph 'Krédó és rezignáció – Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról' (Creed and Resignation – An Aesthetico-Political Study on Walter Benjamin, 1974).
From April to June 2022, we conducted five interviews, one epistolary interview and engaged in correspondence with members of the Budapest School (Mihály Vajda, Sándor Radnóti), Benjamin’s translators (Márton László, Péter Pór), and philosophers (János Weiss, Bálint Somlyó, Ádám Tábor). In preparation for these conversations, we mapped the most important events in the history of ideas, philosophy, politics, and philology of the Hungarian reception of Benjamin between 1956 and 1989.
In this paper we would like to provide a historico-philological contextualization of the results of our interviews, but not without quoting them extensively. Why was Kommentár és prófécia corrupted in a stunning way, even by the standards of the distorted structure of publicity characteristic of the Kádár era? Why could the theoretically impeccable preface by Radnóti not appear in the extensive anthology edited by him? How did this collection contribute to the birth of a new kind of philosophical reading later?
As the thesis of our contextualizing history of reception—formulated as the result of discussions on the various approaches and memories of Benjamin’s first decades in Hungary—, we claim that the distancing of Lukács’ pupils from the authoritative greatness of their master was not only made possible by the reception of Benjamin’s œuvre, but also catalyzed in a multi-layered and effective way.
An seinem 50. Todestag wurde zu Ehren von Georg Lukács am 4. Juni 2021 in Berlin eine Konferenz i... more An seinem 50. Todestag wurde zu Ehren von Georg Lukács am 4. Juni 2021 in Berlin eine Konferenz in hybrider Form abgehalten. Organisiert wurde die Veranstaltung von der Internationalen Lukács-Gesellschaft, der Hellen Panke und dem Leibniz-Zentrum für Literatur- und Kulturforschung. Der Aufbau-Verlag stellte die Räumlichkeiten für die Konferenz zur Verfügung und organisierte eine Buchausstellung der bei ihm erschienenen LukácsWerke im Aufbau-Haus in Berlin.
Ókor_Kommentárok és kommentátorok, 2022
Tanulmányom célja, hogy kontextusba helyezzem Lukács György következményekkel terhes Kerényi rece... more Tanulmányom célja, hogy kontextusba helyezzem Lukács György következményekkel terhes Kerényi recenzióját és Kerényi Károly kései irodalomtörténeti esszéjét a Varázshegyről, amelyben megjelenik Lukács történelmi alakja, és a két írást egymás viszonylatában is értelmezzem. Kerényi esszéjét Lukács történeti szerepéhez adott interpretációs javaslatként olvasom. A két fent említett szöveg történeti, életrajzi és tudománypolitikai kontextusba ágyazásával azt szeretném megmutatni, hogy a 20. század ideológiai harcaiban két magyar háttérrel rendelkező tudós, akik az emigráció svájci, illetőleg bécsi és moszkvai életvilágához képest eredetileg részben hasonló, részben eltérő budapesti kulturális miliőből és a szellemtudományok közegéből érkeztek, új politikai és egyszersmind tudományos referenciarendszerekbe kerülve hogyan távolodtak el egymástól. A két írásmű ideológiai és kultúrpolitikai harcok közepette íródott, miközben mindkét, a saját szakterületén diskurzusformáló szereppel bíró tudós megkísérelt érvényesülni egy alapvetően különböző, de metszéspontokkal is rendelkező társadalmi és tudománypolitikai diszkurzív térben. Kerényi és Lukács viszonyának jellemzésére a „kapcsolat közvetítő nélkül” formula használatára teszek javaslatot.
FILOGI, 2020
Der Aufsatz unternimmt den Versuch, eine aktuelle Lesart der frühen Schriften, Briefe und literar... more Der Aufsatz unternimmt den Versuch, eine aktuelle Lesart der frühen Schriften, Briefe und literarisch-philosophischen Kritiken von Georg Lukács auszuarbeiten. Das Ziel dieser Aktualisierung ist, das Fehlen der theoretischen Bemühungen in Richtung einer expliziten Sprachphilosophie in den Denkansätzen des frühen Lukács begründen zu können. Mein Interesse am frühen Werk von Lukács bezieht sich auf die Sprachlichkeit und die Sprachreflexion seiner Werke in einem dreifachen Sinn: (1) Sprache in actu (philosophisch/literarisch), die als Medium der kulturphilosophischen und ästhetischen Gedankengänge dient und einen Zugang zu den spezifischen Schwierigkeiten der theoretischen Begriffsbildung ermöglicht, (2) Sprache in der Selbstreflexion der Ausführungen und (3) Sprache auf dem Niveau einer fehlenden oder nur implizit gebliebenen Theorie der Sprache.
Aktuelle Tendenzen in der Gegenwartsgermanistik
Literatura, 2009
Ha Somlyó György Füst Milán prózaírói tevékenységét hozza kapcsolatba olyan nevekkel, mint Kafka,... more Ha Somlyó György Füst Milán prózaírói tevékenységét hozza kapcsolatba olyan nevekkel, mint Kafka, Proust vagy Milosz, akkor lírai mûködésével kapcsolatban is felvethetnénk hasonló javaslatot: Füst Milánt, a Füst Milán-i dikciót vegyük szemügyre világirodalmi jelenségként, világirodalmi kontextusban, méghozzá a fordítás és átköltés problematikáján keresztül. Ehhez pedig induljunk ki egy sokkal kevésbé ismert névbõl: a Kaszab Ilonáéból.
Kalligram XXII. évf., 2013
"A Fém című könyv olvasása akkor lesz sikeres, ha az alcímben javasolt műfaji meghatározás ellené... more "A Fém című könyv olvasása akkor lesz sikeres, ha az alcímben javasolt műfaji meghatározás ellenére a regényt csaknem líraként, de legalábbis gondolati prózaként, már-már filozófiai műként olvassuk. Szerkesztése is erőteljesen zenei."
Kalligram, 2020
Adalék a Tatár Sándor fordításában magyarul megjelent Perutz-regények értelmezéséhez
Kijárat Kiadó, 2021
Utószó "A belső világ krónikája. Walter Benjamin önéletrajzi írásaiból" című fordításkötethez
Kritika, 2020
BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Filogi, 2020
This essay attempts to formulate a current and specific reading of the early writings, letters an... more This essay attempts to formulate a current and specific reading of the early writings, letters and literary-philosophical essays of Georg Lukács. The aim of this reworking is to justify the lack of theoretical efforts towards an explicit language philosophy in the early approaches of Lukács. My interest in the early work of Lukács relates to the linguistic reflection of his works in a triple sense. (1) Language in actu (philosophical / literary), which serves as a medium of cultural philosophical and aesthetic thought processes, enabling access of specific difficulties in theoretical concept formation, (2) language during explanatory self-reflection and (3) language at the level of an absent or inexplicit theory of language.
A tudat eseményeinek legfinomabban hangolt leírása nem történik máshol, mint a lírai költészetben... more A tudat eseményeinek legfinomabban hangolt leírása nem történik máshol, mint a lírai költészetben. Ezért aztán állíthatjuk, hogy a líra története egy bizonyos szempontból szemlélve az emberi tudat története is. Jelen dolgozatban azonban nem a líraértés bonyolult folyamatára akarunk leírást találni, hanem azt a kérdést akarjuk a lírán keresztül megszólaltatni és hangzásra hozni, hogy milyen lehetséges módokon viszonyul a költői nyelvben az emberi tudat önmagához és mentális tartalmaihoz.
Irodalomtörténet, 2010/4, 455-474., 2010
…de van benne rendszer. Tanulmányok az Eötvös Collegium 15 éves Filozófia Műhelyének tiszteletére. Budapest, Eötvös Collegium, Filozófia Műhely, szerk. Takó Ferenc, Tóth Olivér István, 2012, 185-206. , 2012
olvasata mint a művészetfilozófia születésének pillanata "…a valóságbeli szép mármint, hiszen az ... more olvasata mint a művészetfilozófia születésének pillanata "…a valóságbeli szép mármint, hiszen az eszményi szépnek magába kell olvasztania a fenségest is." 1 Sokunk számára az esztétika kifejezés a művészetfilozófia kifejezés szinonimájaként funkcionál. Ha tisztában vagyunk is azzal, hogy az esztétika tárgyaként lényegében minden terület felléphet, melyen megjelenhetnek esztétikai minőségek, gondolataink újra és újra ahhoz a kérdéskörhöz szaladnak előre, hogy egy adott tárgy, melyet műalkotásként észlelünk, miért és milyen feltételek teljesülésével észlelhető, tapasztalható szépként. Tanulmányomban a művészetfilozófia német kultúrkörben való Geburtsstundéjére szándékozom visszatekinteni.
WALTHER VON DER VOGELWEIDE ÖSSZES VERSEI Közel négyszáz oldalon keresztül szól hozzánk Walther ... more WALTHER VON DER VOGELWEIDE ÖSSZES VERSEI
Közel négyszáz oldalon keresztül szól hozzánk Walther von der Vogelweide, a német Minnesang egyik legfontosabb, sokak szerint már saját korában legtöbbet idézett, később másolt dalköltője, dalnoka: magyarul. Ez a könyvmegjelenés költészettörténeti szenzáció, ezért nem kis szorongást okozó felelősség hozzászólni az új Walther-kötethez.
denken, schreiben, tun. Politische Handlungsfähigkeit in Theorie, Literatur und Medien. (=Budapester Studien zur Literaturwissenschaft. Bd. 20.) Hgg. Amália Kerekes, Marion Löffler, Georg Spitaler, Sabine Zelger. Berlin: Peter Lang 2018, 41-58., 2018
Recenzió a Metafilológia 1. Szöveg, variáns, kommentár című szöveggyűjteményhez. Szerk. Déri Balá... more Recenzió a Metafilológia 1. Szöveg, variáns, kommentár című szöveggyűjteményhez. Szerk. Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József, Tamás Ábel, Ráció, Budapest, 2011.
Die Gleichgültigkeit der Natur gegenüber der menschlichen Existenz wird bei Rainer Maria Rilke in... more Die Gleichgültigkeit der Natur gegenüber der menschlichen Existenz wird bei Rainer Maria Rilke in seiner letzten Schaffensphase in der Schweiz mit einer ähnlichen Radikalität sprachlich-dichterisch kompensiert wie er früher das restlose Hineinbilden (nicht Abbilden!) der Welt in das Sprachkonstrukt nach den Vorbildern von Baudelaire, Rodin und Cézanneum hier nur die wichtigsten zu nennen 1vom eigenen Sprachinstrument forderte. Ich nehme an, daß Rilkes späteste Dichtung und Poetologie nur in engster Verbindung mit dem Konzept des Verzichts ausgelegt werden kann. Exemplarisch für die Poetik dieses lyrischen Ausgleichs im Kontext des spätesten Werkes ist die Sinnfigur der Fontäne, die Produktionsweise und Funktion der dichterischen Bilder illustriert und eine immanente Reflexion auf den Sinn und die Zielvorstellungen des dichterischen Schaffens enthält. Zudem erscheint die Fontäne in verschiedenen Textsorten: in Briefen, im quasi-biographischen Testament und in den deutschund französischsprachigen Gedichten. Das Motiv kann somit im Kontext des Spätwerks als eine Sinnfigur par excellence betrachtet werden. Hervorzuheben ist dabei das postum veröffentlichte Prosastück Das Testament, das aufgrund seines biographischen Ausgangspunktes 2 zu einer »bekenntnishafte[n] Prosa« tendiert und »nahezu dem dichterischen Werk zugehörig« ist. Dies wird auch durch die ungarische Rezeption bekräftigt: Rilkes kongenialer Übersetzer Dezső Tandori hat seine erste vollständige Übertragung der Duineser Elegien mit einer Übersetzung des Testaments flankiert. 3 Ich werde diesen Text im Folgenden unter dem Aspekt analysieren, ob er eine letztgültige poetisch-poetologische Konzeption des Dichters enthält, wobei insbesondere das Konzept des Verzichts in die Deutung einbezogen werden soll. Biographie und Kunstverständnis Rilkes sind im Testament untrennbar verbunden. Die einführenden Seiten in dritter Person Singular markieren eine größere Distanz von den in der ersten Person geführten »losen Blätter[n] unter dem Titel ›Das Testament‹«. 4 Diese anfängliche Distanzierung dringt später wiederholt in den Text ein, um das mythographische Sprechen über den Geliebten von der eigenen Person fernzuhalten. 5 Diesen Textabschnitt unterbricht eine Ich-Erzählung, beginnend mit dem Satz: »Wie aber der, der schon wußte?« Er enthält später trotzdem den Hinweis auf eine Reise, die in Rilkes Biographie mit ähnlichem Stellenwert wie in diesen Text eingeschrieben ist: »wie ihm damals, als Jüngling, anders geholfen wurde, da er nach Russland kam.« 6 Die Problematik der Schweizer Zeit vor der Beendung des Elegien-Werks ist biographisch betrachtet die Problematik einer großen Produktivität, die sich ständig gestört und verhindert spürt. 7 Die Störung findet ihren so
www.polyphonie.at, Jan 2013
Abstract The language of Rilke’s last poems comprises one of the most impenetrable poetic langua... more Abstract
The language of Rilke’s last poems comprises one of the most impenetrable poetic languages around the turn of the 19th and 20th centuries, because this language absorbs all lyrical achievements of the preceding decades of Rilke’s career. In the 20th century Rilke was seen as the poet of the Duino Elegies and The Sonnets to Orpheus; therefore, research on his work had ignored the fact for a long time that Rilke’s writing during his years in Switzerland was a bilingual lyrical production.
The experimental nature of his lyrical attempts in French has many parallels with an open, poetologic text of his later years, Ur-Geräusch. Rilke – contrary to previous research – never did renounce abstraction in the avant-garde totally. In this article I will argue that his experimental “poetics of the invisible” is related to Paul Klee’s pictorial and graphic forms of expression, and that this poetics determines the apparently naive and mimetic non-cyclical poems both in German and in French.
Walter Benjamin in the East. Networks, Conflicts, and Reception - Berlin, ZfL - 7-9 July 2022, 2022
Critique and Resignation Prospects and Shortcomings of Benjamin’s Reception in Hungary before 19... more Critique and Resignation
Prospects and Shortcomings of Benjamin’s Reception in Hungary before 1989
Károly Tóth; Anna Zsellér
The first Hungarian volume of Benjamin’s selected works, 'Kommentár és prófécia' (Commentary and Prophecy, 1969) was prepared in the midst of tragic circumstances and under the initiation of György Lukács. The Budapest School became known to the international audience a few years later—and after Lukács’ death—, but only after the heyday of collaboration between its closest members (Ágnes Heller, István Hermann, György Márkus et al.) had already subsided under the dictatorial conditions of the early Kádár era. The most important members of Lukács’ inner circle had emigrated and became acquainted with new languages and traditions of philosophy far from their country of origin. However, the half-finished project they left behind, namely the “Renaissance of Marxism” did not remain without continuation.
The two most important works or philosophical projections that engaged in a productive dialogue with Benjamin’s writings on the philosophy of art in Hungary before 1989 are Lukács’ 'Eigenart des Ästhetischen' (The Specificity of the Aesthetic, 1963) and Sándor Radnóti’s editorial work of Benjamin’s writings 'Angelus novus', 1980), (accompanied by his monograph 'Krédó és rezignáció – Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról' (Creed and Resignation – An Aesthetico-Political Study on Walter Benjamin, 1974).
From April to June 2022, we conducted five interviews, one epistolary interview and engaged in correspondence with members of the Budapest School (Mihály Vajda, Sándor Radnóti), Benjamin’s translators (Márton László, Péter Pór), and philosophers (János Weiss, Bálint Somlyó, Ádám Tábor). In preparation for these conversations, we mapped the most important events in the history of ideas, philosophy, politics, and philology of the Hungarian reception of Benjamin between 1956 and 1989.
In this paper we would like to provide a historico-philological contextualization of the results of our interviews, but not without quoting them extensively. Why was Kommentár és prófécia corrupted in a stunning way, even by the standards of the distorted structure of publicity characteristic of the Kádár era? Why could the theoretically impeccable preface by Radnóti not appear in the extensive anthology edited by him? How did this collection contribute to the birth of a new kind of philosophical reading later?
As the thesis of our contextualizing history of reception—formulated as the result of discussions on the various approaches and memories of Benjamin’s first decades in Hungary—, we claim that the distancing of Lukács’ pupils from the authoritative greatness of their master was not only made possible by the reception of Benjamin’s œuvre, but also catalyzed in a multi-layered and effective way.
In meinem Vortrag möchte ich die philologische und methodologische, aber auf jeden Fall zutiefst ... more In meinem Vortrag möchte ich die philologische und methodologische, aber auf jeden Fall zutiefst geistige Abhängigkeitsbeziehung und Verwandtschaft, die zwischen Peter Szondi und Walter Benjamin besteht, als eine „unüberwindliche Dependenz” darstellen. Die Darstellung der Zusammenhänge zwischen diesen zwei exzellenten Philologen wird das Philologische an ihrer Arbeitsweise berühren und dessen explizite Theoretisierung, die beide Autoren in ihren Schriften leisteten.
Die Praxeologie Benjamins enthält die „Theorie als Element ihrer Praxis“: seine Konzeption der l... more Die Praxeologie Benjamins enthält die „Theorie als Element ihrer Praxis“: seine Konzeption der literarischen Kritik ändert sich in Folge seiner publizistischen Praxis; er erarbeitet eine eigene Praxeologie in den Wirrnissen der großen politisch-gesellschaftlichen Veränderungen seiner Zeit (Proletarisierung der Intelligenz, Faschisierung Deutschlands mit gleichzeitiger bolschewistischer Diktatur in Sowjet-Russland), die aber bis zuletzt auf den (antinomischen, bis widersprüchlichen) Theoriegrundlagen der ersten zwei Jahrzehnten (1910 1925) seiner literaturwissenschaftlichen Arbeit beruht. Die Praxis absorbiert die Theorie, macht sie aber nicht obsolet.
Arcadia. Volume 55: Issue 2, 2020
Műút folyóirat, 2019
A Tyll című regény alakjainak világa nemhogy nem távoli, hanem közvetlen közelről, az örök most p... more A Tyll című regény alakjainak világa nemhogy nem távoli, hanem közvetlen közelről, az örök most perspektívájából, s így az eltávolodás, a távolságtartás lehetőségének minden ígérete, sőt lehetősége nélkül tárul elénk: minden szereplője saját nézőpontjának rabja, az olvasó a változó nézőpontoké, és nincsen esély a kitörésre onnan egy objektív vagy egy visszaellenőrizhetően interszubjektív valóság terébe. A gyermek Tyll nézőpontját, belső hangját is megismerjük ugyan már a mű elején, de a regény folyamán később már nem találkozunk vele újra: felnőtt korának világába ő pusztán a hírneve folytán kerül át, lép színre, rángatják elő, figyelik meg vagy használják fel.
https://1749.hu/kereses?tag=havi-benjamin
A tematikus szám a Római költői szövegek antik kommentárjai és tudományos recepciójuk című NKFI-p... more A tematikus szám a Római költői szövegek antik kommentárjai és tudományos recepciójuk című NKFI-projekt (FK 135096) keretében készült. Szerkesztette Kozák Dániel és Tamás Ábel.