Rudolf Paksa - Academia.edu (original) (raw)
Books by Rudolf Paksa
visit: www.rebellio.hu https://www.facebook.com/rebellio48
A Horthy-korszak második felében új politikai mozgalom jelent meg. Magukat a „magyar fascista”, „... more A Horthy-korszak második felében új politikai mozgalom jelent meg. Magukat a „magyar fascista”, „kaszáskeresztes”, „nyilaskeresztes”, „nyilas”, „hungarista”, „magyarszocialista”, „nemzetiszocialista” nevekkel illették, s előképükként tekintettek a magyar fajvédőkre, az olasz fasizmusra és a német nácizmusra. Radikális társadalmi és gazdasági – s ezekkel együtt személyi – változásokat követeltek túlbuzgó nacionalista és részben rasszista alapon. A korabeli közélet ismert közösségei ellenében határozták meg nézeteiket: antibolsevisták, antikapitalisták, antiliberálisok, antiparlamentárisok, antiszemiták voltak. Történetüket több nézőpontból (politikatörténeti, eszmetörténeti, szociológiai, historiográfiai), időrendben ismertetjük, egykori szöveges és képi dokumentumokkal, valamint térképekkel és ábrákkal illusztrálva. A kötetet bibliográfia, kronológia, a fontosabb szervezeteket áttekintő kislexikon, valamint a nemzetiszocialista irányultságú lapokat teljességre törekvően összegyűjtő sajtókatalógus teszi teljessé.
Népvezér, próféta, mártír? Demagóg, őrült, gazember? E két véglet között ingadozott Szálasi Feren... more Népvezér, próféta, mártír? Demagóg, őrült, gazember? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése a kortársai szemében. Az utókor közel sem ennyire megosztott személyét illetően. Napjainkban Szálasi a 20. századi magyar történelem egyik leginkább elutasított politikusa. Kötetünkben arra keressük a választ, hogy miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól – a kíváncsi utókor szerencséjére – számos egykori dokumentum vall. Ezek sokfélesége lehetővé teszi, hogy ne egyoldalú képet kapjunk, hanem különböző nézőpontokból lássuk ugyanazt az eseményt, így megkísérelhetjük lehántani az egykori dokumentumok szerzőinek elfogultságait. Kötetünkben Szálasi életútját tekintjük át: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen kivégzéséig. Végül pedig azt mutatjuk be, miként viszonyul hozzá az utókor. Kötetünket életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé.
A magyar szélsőjobboldal története című kötet célja, hogy bemutassa a sokszínű magyar szélsőjobbo... more A magyar szélsőjobboldal története című kötet célja, hogy bemutassa a sokszínű magyar szélsőjobboldal történetét a 19. századi előzményektől a mai értelemben vett szélsőjobboldal 1919. évi születésén át napjainkig. Célunk, hogy feltárjuk a különböző politikai csoportok közti hasonlóságokat és különbségeket. Kiemelt figyelmet fordítunk a folyamatok vizsgálatakor a regionális és nemzetközi kontextusra. Fontosnak tartjuk megvizsgálni, hogy a magyar szélsőjobboldal mennyiben autochton magyar jelenség, illetve menyiben illeszkedik saját kora nemzetközi trendjeibe. A kötet hangsúlyt helyez egyúttal a jelen folyamatainak megértésére is. Ezért szólunk a rendszerváltás után megjelent neonáci és újhungarista mozgalmakról, a szélsőjobboldal hátterét adó nemzeti-radikális szubkultúráról, valamint a Parlamentbe jutott két szélsőjobboldali pártról (a MIÉP-ről és a Jobbik-ról).
A kötet felépítésében alapvetően a kronológiai rend az irányadó, de az egyes fejezetek tematikusan tárgyalják az egyes korszakokon belüli problémákat. Elsőként a 19. századi szellemi előzményeket ismertetjük: a dualizmuskori politikai gondolkodás két fontos örökségét, a függetlenségi- és a birodalmi gondolatot, majd a faji gondolkodás magyarországi megjelenését, s ezen belül a turanizmust, valamint az antiszemitizmus korabeli formáit. A két világháború közötti időszakra vonatkozóan az 1919-es eseményeket, a fajvédő mozgalmat és a magyar nemzetiszocialisták történetét. E fejezetekben kiemelt hangsúlyt kap az olasz- és német mintákat követők, valamint az önálló Szálasi bemutatása, továbbá sajátos viszonyuk a kereszténységhez. Ezt követően az 1945 és 1989 közti fontosabb fejleményeket foglaljuk össze. Szólunk a népbírósági perekről és az antifasiszta propagandáról, valamint a szélsőjobboldali emigrációról. A kötet utolsó részében a rendszerváltás utáni jelenségek kerülnek terítékre: a neonácik és újhungaristák, a skinheadek, a nemzeti-radikális szubkultúra, a MIÉP és a Jobbik, valamint a Magyar Gárda. A kötet fejezeteiben bemutatjuk, hogy kik voltak a szélsőjobboldali mozgalmak vezetői, milyen programot hirdettek, milyen médiumok útján szólították meg híveiket, s egyáltalán kiket is szólítottak meg és milyen sikerrel. Ugyancsak rendre rámutatunk, hogy miként viszonyult tevékenységükhöz a mindenkori államhatalom, a társadalom és a politikai riválisok. A kötetet néhány ábra és térkép teszi teljessé.
Papers by Rudolf Paksa
The agressor, the intriguer, the Pilate, the moor and the reluctant fantasist – or the room for m... more The agressor, the intriguer, the Pilate, the moor and the reluctant fantasist – or the room for manoeuvre and responsibility in 1944
Sovereignty, opportunities, responsibility – in Hungary in 1944. These hot issues are explored in this essay. It outlines the possible motivations of the actors: the invading Germans, Horthy, the different Hungarian governments, the anti-Nazi politicians and pro-Nazi collaborators. The opportunities and motivations of the state employees, officers, gendarmes, the majority population and the persecuted Jews are analyzed on this basis. The preparation of the balance sheet ends with the ’what if’ question.
Paksa Rudolf: Népi út a szélsőjobbra 2014. május 28., 3:28 Matolcsy Mátyás (1905Mátyás ( -1953 él... more Paksa Rudolf: Népi út a szélsőjobbra 2014. május 28., 3:28 Matolcsy Mátyás (1905Mátyás ( -1953 életútja és főleg sűrű pártváltásai, majd tragédiája akár a népi mozgalom egyik szimbolikus történeteként is értelmezhető. Matolcsy Mátyás jómódú, szociálisan érzékeny, református családba született. Az apa a Monarchia idején orvos-gyógyszerész volt, aki később 300 holdas modern birtokon gazdálkodott. Fiai közül Mátyás a Műegyetemen tanult tovább, előbb gépészmérnök, majd közgazdász lett. A kisebbik fiú, Tamás pedig elismert sebészorvossá vált. Matolcsy Mátyás 1929-ben végzett a Műegyetemen, majd Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Németországban tanult és dolgozott. Hazatérése után a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági kérdésekre szakosodott kutatója.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2012. november 9-i mód... more Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2012. november 9-i módszertani műhelykonferenciáján tartott előadás írott változata
A következő hetekben cikksorozatot közlünk a blogon múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben.... more A következő hetekben cikksorozatot közlünk a blogon múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben. Első vendégszerzőnk Paksa Rudolf történész, a nemrég megjelent A magyar szélsőjobboldal története című könyv szerzője, aki Horthy és a szélsőjobboldal változékony viszonyáról ír.
visit: www.rebellio.hu https://www.facebook.com/rebellio48
A Horthy-korszak második felében új politikai mozgalom jelent meg. Magukat a „magyar fascista”, „... more A Horthy-korszak második felében új politikai mozgalom jelent meg. Magukat a „magyar fascista”, „kaszáskeresztes”, „nyilaskeresztes”, „nyilas”, „hungarista”, „magyarszocialista”, „nemzetiszocialista” nevekkel illették, s előképükként tekintettek a magyar fajvédőkre, az olasz fasizmusra és a német nácizmusra. Radikális társadalmi és gazdasági – s ezekkel együtt személyi – változásokat követeltek túlbuzgó nacionalista és részben rasszista alapon. A korabeli közélet ismert közösségei ellenében határozták meg nézeteiket: antibolsevisták, antikapitalisták, antiliberálisok, antiparlamentárisok, antiszemiták voltak. Történetüket több nézőpontból (politikatörténeti, eszmetörténeti, szociológiai, historiográfiai), időrendben ismertetjük, egykori szöveges és képi dokumentumokkal, valamint térképekkel és ábrákkal illusztrálva. A kötetet bibliográfia, kronológia, a fontosabb szervezeteket áttekintő kislexikon, valamint a nemzetiszocialista irányultságú lapokat teljességre törekvően összegyűjtő sajtókatalógus teszi teljessé.
Népvezér, próféta, mártír? Demagóg, őrült, gazember? E két véglet között ingadozott Szálasi Feren... more Népvezér, próféta, mártír? Demagóg, őrült, gazember? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése a kortársai szemében. Az utókor közel sem ennyire megosztott személyét illetően. Napjainkban Szálasi a 20. századi magyar történelem egyik leginkább elutasított politikusa. Kötetünkben arra keressük a választ, hogy miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól – a kíváncsi utókor szerencséjére – számos egykori dokumentum vall. Ezek sokfélesége lehetővé teszi, hogy ne egyoldalú képet kapjunk, hanem különböző nézőpontokból lássuk ugyanazt az eseményt, így megkísérelhetjük lehántani az egykori dokumentumok szerzőinek elfogultságait. Kötetünkben Szálasi életútját tekintjük át: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen kivégzéséig. Végül pedig azt mutatjuk be, miként viszonyul hozzá az utókor. Kötetünket életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé.
A magyar szélsőjobboldal története című kötet célja, hogy bemutassa a sokszínű magyar szélsőjobbo... more A magyar szélsőjobboldal története című kötet célja, hogy bemutassa a sokszínű magyar szélsőjobboldal történetét a 19. századi előzményektől a mai értelemben vett szélsőjobboldal 1919. évi születésén át napjainkig. Célunk, hogy feltárjuk a különböző politikai csoportok közti hasonlóságokat és különbségeket. Kiemelt figyelmet fordítunk a folyamatok vizsgálatakor a regionális és nemzetközi kontextusra. Fontosnak tartjuk megvizsgálni, hogy a magyar szélsőjobboldal mennyiben autochton magyar jelenség, illetve menyiben illeszkedik saját kora nemzetközi trendjeibe. A kötet hangsúlyt helyez egyúttal a jelen folyamatainak megértésére is. Ezért szólunk a rendszerváltás után megjelent neonáci és újhungarista mozgalmakról, a szélsőjobboldal hátterét adó nemzeti-radikális szubkultúráról, valamint a Parlamentbe jutott két szélsőjobboldali pártról (a MIÉP-ről és a Jobbik-ról).
A kötet felépítésében alapvetően a kronológiai rend az irányadó, de az egyes fejezetek tematikusan tárgyalják az egyes korszakokon belüli problémákat. Elsőként a 19. századi szellemi előzményeket ismertetjük: a dualizmuskori politikai gondolkodás két fontos örökségét, a függetlenségi- és a birodalmi gondolatot, majd a faji gondolkodás magyarországi megjelenését, s ezen belül a turanizmust, valamint az antiszemitizmus korabeli formáit. A két világháború közötti időszakra vonatkozóan az 1919-es eseményeket, a fajvédő mozgalmat és a magyar nemzetiszocialisták történetét. E fejezetekben kiemelt hangsúlyt kap az olasz- és német mintákat követők, valamint az önálló Szálasi bemutatása, továbbá sajátos viszonyuk a kereszténységhez. Ezt követően az 1945 és 1989 közti fontosabb fejleményeket foglaljuk össze. Szólunk a népbírósági perekről és az antifasiszta propagandáról, valamint a szélsőjobboldali emigrációról. A kötet utolsó részében a rendszerváltás utáni jelenségek kerülnek terítékre: a neonácik és újhungaristák, a skinheadek, a nemzeti-radikális szubkultúra, a MIÉP és a Jobbik, valamint a Magyar Gárda. A kötet fejezeteiben bemutatjuk, hogy kik voltak a szélsőjobboldali mozgalmak vezetői, milyen programot hirdettek, milyen médiumok útján szólították meg híveiket, s egyáltalán kiket is szólítottak meg és milyen sikerrel. Ugyancsak rendre rámutatunk, hogy miként viszonyult tevékenységükhöz a mindenkori államhatalom, a társadalom és a politikai riválisok. A kötetet néhány ábra és térkép teszi teljessé.
The agressor, the intriguer, the Pilate, the moor and the reluctant fantasist – or the room for m... more The agressor, the intriguer, the Pilate, the moor and the reluctant fantasist – or the room for manoeuvre and responsibility in 1944
Sovereignty, opportunities, responsibility – in Hungary in 1944. These hot issues are explored in this essay. It outlines the possible motivations of the actors: the invading Germans, Horthy, the different Hungarian governments, the anti-Nazi politicians and pro-Nazi collaborators. The opportunities and motivations of the state employees, officers, gendarmes, the majority population and the persecuted Jews are analyzed on this basis. The preparation of the balance sheet ends with the ’what if’ question.
Paksa Rudolf: Népi út a szélsőjobbra 2014. május 28., 3:28 Matolcsy Mátyás (1905Mátyás ( -1953 él... more Paksa Rudolf: Népi út a szélsőjobbra 2014. május 28., 3:28 Matolcsy Mátyás (1905Mátyás ( -1953 életútja és főleg sűrű pártváltásai, majd tragédiája akár a népi mozgalom egyik szimbolikus történeteként is értelmezhető. Matolcsy Mátyás jómódú, szociálisan érzékeny, református családba született. Az apa a Monarchia idején orvos-gyógyszerész volt, aki később 300 holdas modern birtokon gazdálkodott. Fiai közül Mátyás a Műegyetemen tanult tovább, előbb gépészmérnök, majd közgazdász lett. A kisebbik fiú, Tamás pedig elismert sebészorvossá vált. Matolcsy Mátyás 1929-ben végzett a Műegyetemen, majd Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Németországban tanult és dolgozott. Hazatérése után a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági kérdésekre szakosodott kutatója.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2012. november 9-i mód... more Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2012. november 9-i módszertani műhelykonferenciáján tartott előadás írott változata
A következő hetekben cikksorozatot közlünk a blogon múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben.... more A következő hetekben cikksorozatot közlünk a blogon múltfeldolgozás/emlékezetpolitika témakörben. Első vendégszerzőnk Paksa Rudolf történész, a nemrég megjelent A magyar szélsőjobboldal története című könyv szerzője, aki Horthy és a szélsőjobboldal változékony viszonyáról ír.
Az alföldi parasztpolgári családból származó Márki Sándor a 19. század végi történetírás és -taní... more Az alföldi parasztpolgári családból származó Márki Sándor a 19. század végi történetírás és -tanítás kiemelkedõ alakja. Középiskolai, majd egyetemi tanárként, számos tankönyv szerzõjeként jelentõs hatással volt kora történeti közgondolkodására. Mintegy 30-40 szakmai és civil szervezet aktív tagja volt. Francia, olasz, német és román nyelven is publikált, fordított latinból, görögbõl, németbõl, franciából és románból.
Demokratikus volt-e a Horthy-korszak politikai rendszere? Voltak-e mai értelemben vett demokráciá... more Demokratikus volt-e a Horthy-korszak politikai rendszere? Voltak-e mai értelemben vett demokráciák a két világháború közti időszakban? És egyáltalán mit jelentett a demokrácia ekkoriban? Kik nevezték magukat demokratának a Horthy-kori Magyarországon? Mit akartak és mekkora volt a támogatottságuk? Kik voltak a legfontosabb politikusaik? Jelentős vagy említésre se méltó a tevékenységük? Kihagyhatóak-e a történelemtankönyvből? És vajon lehet-e egyértelmű és mindenki számára meggyőző válaszokat adni ezekre a kérdésekre?
In our paper we examine the legacy of pre-1945 radical right movements in Hungary. In particular... more In our paper we examine the legacy of pre-1945 radical right movements in Hungary. In particular we are interested in how generations after 1945 related to National Socialist, and Hungarista ideas develop by the Arrow Cross leader Ferenc Szálasi. During the Communist era, which officially forbade and persecuted both as manifestations of fascism, their legacy remained dormant and only lived in exile communities. Thus, the significant differences between National Socialist and Hungarista ideology, namely that Hungarism did not accept the hierarchical order of races and placed Christianity in the centre of its views, became important only following 1989. During the 1990s there were different ideologues and organizations that were established to (re)introduce by now Neo-Nazi and Hungarista ideas. The former was popular among the budding skinhead movement who believed in white supremacy, while the later attracted an eclectic group of people and by the mid 2000s had hundreds of online followers. Ultimately however, while following 1989 Neo-Nazi views and Szálasi’s Hungarism were both gaining visibility neither one of them attracted a significant number of followers and they remained on the fringes.
We contend nevertheless, that the marginality of organizations that prescribed strict adherence to interwar National Socialist or Hungarista ideas did not mean that their legacy was limited. Rather, our paper argues that their historical legacy can be seen not only in the rhetoric of the rapidly rising nationalist radical party Jobbik but also more generally in a growing society wide openness and receptivity of radical nationalist views. By examining the histories of radical nationalist parties from the 1990s the paper illustrates the ways in which Jobbik and far right organizations have selective re-appropriated ideas from National Socialism and the Arrow Cross Party. The legacy of National Socialism can be seen in the ways in which Hungarian national radicals incorporated an ethnic based xenophobic way of thinking. The Hungarista or Arrow Cross influence manifests itself in the adherence and devotion of Hungarian national radicals to national and Christian values, and their rejection of leftist internationalism and atheism. We conclude our paper by arguing that the most “successful” legacy of pre 1945 radical right has been the demand of the restoration of the former Greater Hungary, which has become a core element for post 1989 national radical parties, and has been increasingly embraced by even more moderate parties.
Előadásomban a Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdéskutató Magyar Intézet tevékenységét, s ennek fog... more Előadásomban a Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdéskutató Magyar Intézet tevékenységét, s ennek fogadtatását vizsgálom. A meglehetősen szűk forrásadottságok ellenére számos kérdést megfogalmazhatunk, s megkísérelhetjük megválaszolni ezeket. A következő kérdésekre keresem a választ:
• Mivel foglalkozott a „zsidókérdés kutatás” vagyis a „tudományos antiszemitizmus”?
• Mikor jelentkezett az igény az ilyen jellegű „tudományos kutatásra” és az intézet felállítására?
• Mennyiben tekinthető ez magyar sajátosságnak?
• Miként illeszkedett a „tudományos antiszemitizmus” a korszak tudományfelfogásába, illetve tudományos intézményrendszerébe?
• Születtek-e időtálló eredményei?
• Egyáltalán: tudomány-e a „tudományos antiszemitizmus”?
• S végül: milyen tanulságokat fogalmazhatunk meg a téma vizsgálatával?
Előadás középiskolásoknak a totalitarizmusról, azon belül a magyar nemzetiszocialistákról, s az 1... more Előadás középiskolásoknak a totalitarizmusról, azon belül a magyar nemzetiszocialistákról, s az 1944. évi felelősség kérdéséről. Különböző évfolyamra járó középiskolásoknak, 2x45 perc.
Előadás tanárok számára a Horthy-kori szélsőjobboldalról, az új kutatási eredményekről, valamint ... more Előadás tanárok számára a Horthy-kori szélsőjobboldalról, az új kutatási eredményekről, valamint aktuális emlékezetpolitikai kérdések történeti és történetelméleti hátteréről
Áttekintés a magyar nemzetiszocialisták történetéről, valamint a kapcsolódó emlékezetpolitikai k... more Áttekintés a magyar nemzetiszocialisták történetéről, valamint a kapcsolódó emlékezetpolitikai kérdésekről. Az összeállítás végzős gimnazisták számára készült, 45 perces tanórához.
Áttekintés a Horthy-kori szélsőjobboldal történetéről, a téma szakirodalmának főbb irányzatairól,... more Áttekintés a Horthy-kori szélsőjobboldal történetéről, a téma szakirodalmának főbb irányzatairól, valamint a kapcsolódó emlékezetpolitikai kérdésekről. Az összeállítás végzős gimnazisták számára készült, 2x45 perc.
Hozzászólás az első szekció három előadásához (Búvópatakok -Mélyfúrások konferencia, 2013. decemb... more Hozzászólás az első szekció három előadásához (Búvópatakok -Mélyfúrások konferencia, 2013. december 11., OSZK) Hozzászólásomban az előadásokat tudományos szempontból vizsgálom csak és nem foglalkozom az előadások retorikai felépítettségével, az előadói képességek minősítésével, valamint az előadások formai sajátosságaival (a kivetített bemutatók átláthatóságával, olvashatóságával, érdekességével stb).
Előadásomnak Szálasi és Székesfehérvár sajátos, érintőleges kapcsolata adta az apropóját: Szálasi... more Előadásomnak Szálasi és Székesfehérvár sajátos, érintőleges kapcsolata adta az apropóját: Szálasi az 1938-ban felállított Sidló-féle Szent István szoborról, valamint az ugyanekkor megjelent Hóman Bálint által írt Szent István monográfiáról lesújtó véleményt fogalmazott meg börtönnaplójában. Ennek kapcsán részletesen bemutatom Szálasi történelemszemléletét – már amennyiben ilyesmiről egyáltalán beszélhetünk, hiszen Szálasi történelemképét csak töredékes gondolatfutamainak összeolvasásából próbálhatjuk meg összeállítani. Ennek értelmezéséhez kitekintést adok három nemzetiszocialista történész tevékenységére. A már jól ismert Málnási Ödön és Baráth Tibor helyett azonban a jóval ismeretlenebb Péchy Henrikre koncentrálok, aki a történelmi hullámelméletével igazi historiográfiai csemege. Tézisem szerint a Péchy által művelt hullámelmélet, és ennek folyományaként a „kiszámítható jövő” koncepciójának hatása Szálasi történelemszemléletében is megfigyelhető. Szálasi fanatizmusa tehát nem csupán vallásos kiválasztottság-tudatára épült, hanem a történelmi szükségszerűséget és kiszámíthatóságot hirdető történelemszemléletére is.
Az 1920. évi XXV. törvénycikk (numerus clausus) története és gróf Bethlen István viszonya a törvé... more Az 1920. évi XXV. törvénycikk (numerus clausus) története és gróf Bethlen István viszonya a törvényhez és a zsidókérdéshez a Horthy-korszakban
Az utóbbi évtizedek történettudományi kutatásaiban egyre gyakrabban jelenik meg az úgynevezett pr... more Az utóbbi évtizedek történettudományi kutatásaiban egyre gyakrabban jelenik meg az úgynevezett prozopográfia. Ennek segítségével ugyanis lehetővé válik egy valamilyen szempontból összetartozó nagyobb csoport együttes vizsgálata, a csoporttagok közös sajátosságainak megállapítása, s így a csoportot reprezentáló „tipikus” életút vagy életutak meghatározása. Más szavakkal a prozopográfia nem más, mint egy csoport kollektív életrajza. (A prozopográfia fogalma egyszerre jelenti a sajátos szabályokkal rendelkező kutatásmódszertant és az így végzett vizsgálat eredményeképp létrejövő elemzést mint szöveget is.) S ahogyan a hagyományos történetírás egyik legkedveltebb műfaja a biográfia, úgy a „társadalomtörténetiesített” történettudomány az egyes csoportok kollektív életrajzát kedveli.
A prozopográfia mint módszer azonban csak bizonyos jól körülhatárolható esetekben alkalmazható. Mindenek előtt szükséges hozzá emberek egy jól meghatározható csoportja, akikről meg szeretnénk állapítani közös tulajdonságaikat, s a másoktól való megkülönböztető sajátosságaikat. Az ehhez elvégzendő vizsgálat egy statisztikai alapon álló szociológiai kutatás, amellyel – eltérően a hagyományos életrajztól – nem egy elbeszélő szöveget alkotunk, hanem a vizsgált személyek adatbázisát, amelyet különböző szempontok szerint elemezhetünk. A prozopográfiai kutatásnak éppen ezért bizonyos szabályokat (a statisztikai elemzések alapelveit) be kell tartania. Szerencsére azonban ezek az alapelvek egyáltalán nem bonyolultak, s így egy egyszerűbb vizsgálathoz nem szükséges a statisztikai eljárások matematikai hátterét is részletekbe menően ismerni. :-)
Előadásomban azt mutatom be – az általam kutatott Horthy-kori magyar nemzetiszocialista elit példáján –, hogy
1. milyen esetekben alkalmazható a prozopográfiai módszer,
2. milyen jellegű eredményeket várhatunk a vizsgálattól,
3. mik a kutatás során figyelembe veendő szabályok,
4. hogyan érdemes belefogni és elvégezni egy ilyen kutatást, s
5. milyen esetleges buktatói lehetnek a módszer alkalmazásának?
Paksa Rudolf az MTA BTK TTI fiatal kutatója az ELTE doktori iskolájában május elején védte meg „A... more Paksa Rudolf az MTA BTK TTI fiatal kutatója az ELTE doktori iskolájában május elején védte meg „A magyar szélsőjobboldali elit az 1930-as évek elejétől 1945-ig” című PhD értekezését. Az MTA BTK Történettudományi Intézetében 2012. június 12-én tartott előadásában ennek eredményeit ismertette.
Kutatásának célja az 1930-as években megjelenő magyar „új szélsőjobboldal”, vagyis a magyar nemzetiszocializmus elitjének és annak tágan értett teljesítményének vizsgálata volt. Mindehhez még olyan fontos alap- és kiegészítő kutatásokat is elvégzett, mint a fogalomhasználat világos elkülönítése, a téma több (historiográfiai, politikatörténeti, eszmetörténeti, szociológiai) szempontú részletes feldolgozása, illetve további kutatásokhoz segédletek készítése (függelékek). A magyar szélsőjobboldal definiálásakor elkülönítette egymástól a különböző irányzatokat, mozgalmakat és pártokat, meghatározta mindezek helyét is a politikai élet terén. Emellett áttekintette a Horthy-kori elitekre vonatkozó eddigi kutatásokat.
Recenzió Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség, 1919-1945 című kötetéről
Date and place: 9–10 December 2011, Buda Castle, Budapest Organizer: European Network Remembranc... more Date and place: 9–10 December 2011, Buda Castle, Budapest
Organizer: European Network Remembrance and Solidarity, Berlin-Karlshorst German-Russian Museum in collaboration with the Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences
A "The Loneliness of Victims. Methodological, Ethical and Political Aspects of Counting the Human... more A "The Loneliness of Victims. Methodological, Ethical and Political Aspects of Counting the Human Losses of the Second World War" címen megjelent beszámoló magyar nyelvű kézirata. (A megjelenés helye: Remembrance and Solidarity. Studies in 20th Century European History, 1. (2012. December) 154–180. p.)
A recenzeált kötet: A tiszaeszlári bűnper - Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Egyetemi Nyomd... more A recenzeált kötet:
A tiszaeszlári bűnper - Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933.
A recenzeált kötet: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – ne... more A recenzeált kötet:
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., Osiris, 2011.
A recenzeált kötet: A mi 20. századunk. Szerk. Kovács Kiss Gyöngy – Romsics Ignác. Kolozsvár, K... more A recenzeált kötet:
A mi 20. századunk. Szerk. Kovács Kiss Gyöngy – Romsics Ignác. Kolozsvár, Komp-Press Kiadó – Korunk, 2011. 296 oldal.
"A recenzeált kötet: Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József rendő... more "A recenzeált kötet:
Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőrfőkapitány-helyettes feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932–1943. A bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta: KOVÁCS Tamás. Gondolat, Budapest, 2009."
A recenzeált kötet: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde –... more A recenzeált kötet:
A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde – Halász Ferenc – Ujváry Gábor,
Budapest, Argumentum, 2009, 252 oldal, 2900 Ft.
A kötet szerzői: Habsburg Ottó, Halász Ferenc, Fenyő István, R. Várkonyi Ágnes, Ujváry Gábor, Schweitzer Gábor.
A recenzeált kötet: Tóth Tibor: A Hungarista Mozgalom emigrációtörténete. Az "Út és Cél" és a "H... more A recenzeált kötet:
Tóth Tibor: A Hungarista Mozgalom emigrációtörténete. Az "Út és Cél" és a "Hungarista tájékoztató" című sajtótermékek tükrében. Debrecen, Multiplex Media - Debrecen University Press, 2008. 278 o. 2900 Ft.
A recenzeált kötet: A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. század... more A recenzeált kötet:
A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban. (Szerk. Lajtai L. László) Bp., Napvilág, 2007. (Atelier Könyvtár) 422 o. 3900 Ft
A recenzeált kötet: Eric Hobsbawm: A történelemről, a történetírásról. Ford. Göbölyös Magdolna é... more A recenzeált kötet:
Eric Hobsbawm: A történelemről, a történetírásról. Ford. Göbölyös Magdolna és Pálvölgyi Lídia. Szerk. Gellériné Lázár Márta. Napvilág, Budapest, 2006. 315.
A recenzeált kötet: Jean Leduc: A történészek és az idő. Elméletek, problémák, írásmódok. Ford. ... more A recenzeált kötet:
Jean Leduc: A történészek és az idő. Elméletek, problémák, írásmódok. Ford. Novák Veronika. Kalligram, Pozsony, 2006. 376.
A Hadtörténelmi Közlemények 2004/3. holokauszt emlékszámának ismertetése. A recenzeált kötet szer... more A Hadtörténelmi Közlemények 2004/3. holokauszt emlékszámának ismertetése. A recenzeált kötet szerzői: Szita Szabolcs, Karsai László, Kiss Gergő Barnabás, Szabó Péter, Molnár Judit, Rácz András.
Tankönyvfejlesztőként háttéranyagokat készítettem a tankönyv 25–44. leckéihez
guruló márkáknémet támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok ... more guruló márkáknémet támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok viszonya nyilas párttagok létszámát kisebbítik pártvezetőkről alkotott egyoldalú és hamis kép 1939. évi orsz. gyűl. választási siker elhallgatása Szálasi: a Horthy-rendszer "utolsó tartaléka" Szálasi állama és annak működése ÚJ: zöld bolsevikok, nyilasok baloldali előélete
Magyar történészek hagyatékainak ismertető jegyzéke
Magyar történészek személyi bibliográfiáinak jegyzéke
Thesis of my PhD dissertation.
A 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvédett disszertációm tézisei
A budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény 2010. évi időszaki kiállításához ... more A budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény 2010. évi időszaki kiállításához (Számokba zárt sorsok - A numerus clausus 90 év távlatából).
Szemináriumi óraterv a 2008/2009. tanév őszi félévében az Eötvös Collegiumban meghirdetett "A Hor... more Szemináriumi óraterv a 2008/2009. tanév őszi félévében az Eötvös Collegiumban meghirdetett "A Horthy-korszak" című kurzushoz (ELTE BTK, Eötvös Collegium, kurzuskód: VKN-100.121/EC)
The German RAF (Rote-Armee-Fraktion) terrorist group on contemporary Hungarian press. Background ... more The German RAF (Rote-Armee-Fraktion) terrorist group on contemporary Hungarian press. Background paper and bibliography.
Kossuth Lajos születésének bicentenáriumára készült historiográfiai áttekintés részletes bibliogr... more Kossuth Lajos születésének bicentenáriumára készült historiográfiai áttekintés részletes bibliográfiával
Interjú a történészi munkáról, a szélsőjobboldal történetéről, középiskolai oktatásról
Interjú az Ajkai Szó című városi újságban
tv-interjú az OFI új, 11. osztályos történelem tankönyvéről
Перевод с венгерского О. В. Хавановой Аннотация. В 1919 г. (после распада и Австро-Венгерской имп... more Перевод с венгерского О. В. Хавановой Аннотация. В 1919 г. (после распада и Австро-Венгерской империи, и Венгерского королевства) в политической жизни Венгрии появилось новое движение -крайне правые. В настоящем исследовании рассматривается история этого политического движения до 1945 г. -периода, когда его деятельность была запрещена. Автор определяет политическую идеологию крайне правых, которые одновременно отрицали как гражданское общество, так и коммунизм. Анализируется деятельность идеологических предшественников крайне правых, представлены история и идеология двух основных типов венгерских правых (правого радикализма и национал-социализма). Ключевые слова: Венгрия, межвоенный период, крайне правые, правый радикализм, национал-социализм, контрреволюция, антисемитизм, расизм, расовая биология, Вторая мировая война, Холокост. Abstract. In 1919, after the collapse both of the Austro-Hungarian Empire and the Kingdom of Hungary, a new political movement appeared in Hungarian political life: the far right. Rudolf Paksa's study reviews the history of this political movement until 1945, when the far right was banned. Paksa defines the main political idea of the far right as one which simultaneously rejects the concept of a civil state and communism. This study examines the ideological forerunners and the history, ideology and two main varieties of Hungarian far-right thought, right-wing radicalism and National Socialism.
Idén 75 éve, hogy véget ért, ám jelenünkre, gondolkodásunkra, látásmódunkra még mindig meghatároz... more Idén 75 éve, hogy véget ért, ám jelenünkre, gondolkodásunkra, látásmódunkra még mindig meghatározó hatást gyakorol a II. világháború. Milyen kérdéseket tesz fel és milyen válaszokat ad a tágan értett II. világháború történéseivel kapcsolatban ma a történettudomány, és miként jelenik meg a háború a kulturális emlékezetben?
A CEU Bibó István Szabadegyetem és az MTA II. világháború története albizottság közösen egy olyan beszélgetéssorozatot szervez, amelynek fő fókusza a fenti kérdések megválaszolásán lesz.
Az őszre tervezett kurzust és az általa tárgyalt problémákat június 10-én, 17:30-tól szeretnénk egy online beszélgetés keretében felvezetni, amelyen örömmel látunk minden érdeklődőt. Ezúttal vendégeink konkrét, mai példákon keresztül járják majd körül, hogy miként jelenik meg a 75 éve véget ért eseménysorozat képzőművészeti alkotásokon és emlékműveken keresztül.
Vendégek: Andrea Peto, Tulipán Éva, Paksa Rudolf és Stark Tamás
A szakértői vélemények elhangzása után a beszélgetést természetesen megnyitjuk majd a közönség felé is, s egy közös beszélgetés keretében vitatjuk majd a felvetett problémákat, kérdéseket. Az eseményről felvétel készül, amely a Youtube oldalunkon később megnézhető lesz.
JELENTKEZÉS: az eseményen véges hallgatóság, max. 100 fő vehet részt. Az érdeklődők a bibo.szabadegyetem@ceu.edu email címen kérhetik az esemény linkjét, amelyet a szervezők biztosítanak majd számukra. :)