Nagy Sándor Gyula | Corvinus University of Budapest (original) (raw)

Papers by Nagy Sándor Gyula

Regional statistics, Dec 31, 2022

Regional Statistics, 2023

The Western Balkan states are on the path toward European Union (EU) membership. Before they bec... more The Western Balkan states are on the path
toward European Union (EU) membership.
Before they become full members, they will
have to fulfil certain criteria to assimilate into
the EU and achieve convergence. In this
paper, the authors aim to investigate whether
the states converge toward the EU-27+1 after
the 2008/2009 financial crisis. To do so, the
relationship between the gross domestic
product (GDP) per capita growth rate and
selected macroeconomic variables is
econometrically tested using ordinary least
squares (OLS) semilog regression based on
cross-sectional data for the 2004–2018 period
and three subperiods: 2004–2008, 2009–2013,
and 2014–2018. The subdivision is made to
test the effects of the 2008/2009 financial
crisis on the convergence process. The
empirical results show that poorer economies
grow faster than richer economies. The
convergence rates range between 1.6% and
4.3%. The negative effects of the crisis have
been identified only for absolute convergence.
This research demonstrates that the
conditional conver-gence process is faster,
indicating that the countries differ in their
structures. The results imply that Western
Balkan countries should open their economies
to more trade, as this has a positive impact on
per capita growth, while the inflation rate,
unemployment rate, general government debt,
and level of corruption should be decreased.

Routledge eBooks, Apr 6, 2023

Európai Tükör

Az Európai Unió kohéziós politikájának cél- és eszközrendszerét számos kritikával lehet illetni, ... more Az Európai Unió kohéziós politikájának cél- és eszközrendszerét számos kritikával lehet illetni, akár a forrásfelhasználás szabályossága, akár a szakpolitika hatásossága kapcsán. Pedig a nyolcvanas évekre kialakuló mechanizmusok az elmúlt évtizedekben többször megváltoztak. A kilencvenes és kétezres években ezt elsősorban a világrend átalakulása és a bővítési körök miatt bekövetkező földrajzi, gazdasági, társadalmi változások idézték elő. 2010 óta pedig az egyre fokozódó globális kihívások is cselekvésre késztetik a döntéshozókat. A kohéziós politika intézményesülése óta egy valami mégis állandó. Ez nem más, mint a nagyfokú heterogenitással jellemezhető regionális struktúra forráselosztásban betöltött szerepe. Tanulmányunkban arra keressük a választ, indokolt lehet-e a NUTS-rendszeren alapuló gyakorlat felülvizsgálata. A téma kapcsán kiemelten vizsgáljuk a központi, vagyis a tagországok fővárosait is magukban foglaló régiók, köztük a 2020-ig létező Közép-Magyarország helyzetét.

2: The aim of the paper is to investigate if the Western Balkan countries converge towards the ne... more 2: The aim of the paper is to investigate if the Western Balkan countries converge towards the new Member States of the European Union, the EU-13. The analysis is focused on beta convergence, defined as a tendency of poor countries to grow faster than rich countries. The analysed period is 2004-2017, with two sub-periods; 2004-2008 and 2009-2013. The subdivision is made in order to test the research hypotheses that the recent financial crisis negatively affected the absolute and conditional convergence process of the Western Balkans towards the EU-13. The relationships between per capita GDP growth rate and selected macroeconomic variables are econometrically tested and the empirical results support the convergence hypothesis. The convergence rates range 1.3%-3.6%. The negative effects of the crisis on convergence are not confirmed, i.e., the convergence rates during the crisis period are the highest among the analysed periods. The poorer countries should open their economies and ma...

Társadalom és Gazdaság, 2005

Az europai unios kohezios tamogatasok legfőbb kerdese Magyarorszagon es az osszes unios allamban ... more Az europai unios kohezios tamogatasok legfőbb kerdese Magyarorszagon es az osszes unios allamban az, hogy milyen hatekonysaggal koltik el. Harom főproblemakort lehet felfedezni. Az elsőa magyar tamogatasi intezmenyrendszer hatekonysaga, a masodik a vegsőkedvezmenyezettek hatekonysaga, vagyis hogy hogyan palyaznak az alapokra, hogyan bonyolitjak le a projekteket, a harmadik pedig a nem tamogatasi intezmenyrendszer műkodesenek a hatekonysaga (pl. penzugyi es oktatasi intezmenyek, tanacsado cegek). A konnyebbik feladat a mutatoszamok meghatarozasa, amelyekkel merni lehet a hatekonysagot. A nehezebb feladat merni is ezeket. A mutatoszamok nagy reszenek forrasai nem nyilvanosak, sőt legtobbszor titkosak. A brutto hatasok legtobbszor nem mutatjak a valosagos helyzetet. Ahhoz, hogy valodi kepet kapjunk a hatekonysagrol, uj modszertant kell alkalmaznunk, es kozvetlenul a vegsőkedvezmenyezettől kell oszinte (!) informaciohoz jutnunk, azt kielemeznunk es csak ezt kovetően vonhatjuk le sajat kovetkezteteseinket.

21. ábra. Arányt kifejezető (2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásos... more 21. ábra. Arányt kifejezető (2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 68 22. ábra. Felhasználókra vonatkozó (2008-as és 2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 69 23. ábra. Hallgatókra vonatkozó (2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 70 24. ábra. Az intézmények számára vonatkozó (2008-as és 2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 71 25. ábra. A kreditekre vonatkozó (2009-es konstrukcióhoz tartozó) indikátornál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 72 26. ábra. Az oktatókra vonatkozó (2008-as és 2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 73 27. ábra. A tananyagokra vonatkozó (2009-es konstrukciókhoz tartozó) indikátoroknál megmutatkozó hatásosság ábrázolása 74 28. ábra. Támogatások területi allokációja megyei szinten (százezer főre jutó projektek száma 75 29. ábra. Támogatások területi allokációja megyei szinten (százezer főre jutó támogatásmillió Ft-ban 76 30. ábra. Megítélt és igényelt támogatás aránya és a bírálat során kapott pontszámok 84 31. ábra. Nyertes és beadott pályázatok száma valamint a régiónként elnyert tám 86 32. ábra. Az online kérdőívet kitöltők megoszlása a pedagógusközpontok szerint (%) 113 33. ábra. A pedagógusképzésben részt vett hallgatók szervezéssel kapcsolatos elégedettsége 114 34. ábra. A pedagógusképzésben részt vett hallgatók lebonyolítással való elég 115 35. ábra. A pedagógusképzésben részt vett hallgatók véleménye a képzés szakmai hasznosságáról 115 36. ábra. A pedagógusképzés során szerzett tapasztalatok hasznosítása a mindennapokban 116 37. ábra. A hallgatók véleménye arról, hogy részt vettek volna-e hasonló képzésen, ha az önfinanszírozó lett volna 117 38. ábra. A munkaadó finanszírozási hajlandóságára adott válaszok 117 39. ábra. A végzett hallgatók hajlandósága egy újabb képzésen való részvételre 118 40. ábra. A megkérdezettek pedagógusképzéssel kapcsolatos összbenyomása, elégedettsége 41. ábra. A kiemelt projekt illeszkedése az ágazati és intézményi szintekhez 124 42. ábra. A kiemelt projekt illeszkedése a hosszú távú gazdaságpolitikai és ágazati stratégiához 126 TÁBLÁZATOK 1. táblázat. Pályázati indikátorok 32 2. táblázat. Jelentős hatékonyságbeli eltérések-érintett konstrukciók és indikátorok 38 3. táblázat. Egy hallgatóra jutó szerződött támogatási összeg I. 39 4. táblázat. Egy hallgatóra jutó szerződött támogatási összeg II. 40 5. táblázat. Egy képzésre jutó szerződött támogatási összeg 41 6. táblázat. Egy tananyagra jutó szerződött támogatási összeg I. 42 7. táblázat. Egy tananyagra jutó szerződött támogatási összeg II. 43 8. táblázat. Egy százalékra jutó szerződött támogatási összeg 44 9. táblázat. A közoktatásra vonatkozó indikátorok 46 10. táblázat. Hatékonyság összehasonlítása a felsőoktatás és a közoktatás egyes projektjeinél és indikátorainál 47 11. táblázat: Hatékonyság összehasonlítása a felsőoktatás és a közoktatás egyes projektjeinél különböző vizsgált sokaságok esetében 48 12. táblázat. Az elemzett hálózat jellemzői 56 13. táblázat. A legnagyobb közöttiség centralitás értékkel rendelkező intézmények a vizsgált hálózatban (a törzshálózatban) 58 14. táblázat. Arányt kifejezető indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 68 15. táblázat. Felhasználókra vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 69 16. táblázat. Hallgatókra vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 70 17. táblázat. Az intézmények számára vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 71 18. táblázat. A képzésekre vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 72 19. táblázat. A kreditekre vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 72 20. táblázat. Az oktatókra vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 73 21. táblázat. A tananyagokra vonatkozó indikátoroknál megmutatkozó hatásosság 74 22. táblázat. TÁMOP-4.1.1-08 indikátorok 81-5-23. táblázat. Kedvezményezettek igényelt és megítélt támogatása 24. táblázat. Nyertes projektek száma és elnyert támogatás 25. táblázat. Indikátor terv és tényértékek 26. táblázat. TÁMOP-4.1.1-08/1 konvergencia régiók projektjeinek indikátorai 27. táblázat. TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR Közép-magyarországi régió projektjeinek indikátorai 89 28. táblázat. Mélyinterjúk résztvevői a TÁMOP-4.1.1-08 konstrukció vizsgálatánál 29. táblázat. Fókuszcsoportos interjúk résztvevői 30. táblázat. A projekt keretében vállalt és teljesített indikátorok 31. táblázat. A projekt keretében vállalt és teljesített indikátorok 32. táblázat. A projekt keretében vállalt és teljesített indikátorok 33. táblázat. A projekt célcsoportjai 34. táblázat. A pályázati anyagban definiált időközi-és végindikátorok 35. táblázat. Végindikátorok terv-és tényértéke 36. táblázat. táblázat. Hipotézisvizsgálat összefoglalva 37. Intézmények által megvalósított projektek darabszáma 9 Európai Bizottság (2010b). 10 Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapja-Oktatás és Képzés 2010-EU oktatási munkaprogram (2007). 11 Azonban már a 2004-2006 közötti időszakra szóló Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programok kidolgozása is a lisszaboni célkitűzések által közvetített célrendszernek megfelelően készült el. 19 Az ÚMFT-ben definiált hat prioritás a következő: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalmi megújulás, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform. 20 1. Innovatív, tudás alapú gazdaság megteremtése. 2. Vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése. 3. Üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.

Acta Oeconomica, 2022

We investigate whether the European Union can be considered as a convergence machine after the 20... more We investigate whether the European Union can be considered as a convergence machine after the 2008/2009 financial crisis. To do so, we econometrically test the relationship between the per capita GDP growth rate and macroeconomic variables in the period of 2004–2018, further subdivided into three periods: 2004–2008, 2009–2013 and 2014–2018. We hypothesize that the 2008/2009 financial crisis had a negative effect on the σ and β-convergence process. Our results support the convergence hypothesis, namely that the poor countries tend to grow faster than the rich countries. The convergence rates ranged between 1.71% and 4.51%. The negative effects of the crisis on convergence have been identified only for the absolute convergence. Our findings demonstrate that economic openness, inflation and government integrity have a positive impact on growth. The effects of unemployment have not been identified.

DANUBE, 2021

The objective of the article is to investigate the effects of the stage of integration on converg... more The objective of the article is to investigate the effects of the stage of integration on convergence in the European Union. The relationships between the selected macro-economic variables and per capita GDP growth rate are econometrically tested for the period 2004–2018 and three sub-periods: the pre-crisis period 2004–2008, the crisis period 2009–2013, and the post-crisis period 2014–2018. Convergence is estimated using ordinary least squares (OLS) semi-log regression based on cross-sectional data. The findings show that convergence rates range between 1.9 percent and 4.8 percent. The positive effects of deeper integration are identified, as well as the negative effects of the 2008/2009 crisis. The empirical results suggest that the selected variables have an impact on the per capita GDP growth rate in at least one analyzed period.

Eastern Journal of European Studies, 2018

The aim of the paper is to analyse if the Eastern Partnership countries converge towards the new ... more The aim of the paper is to analyse if the Eastern Partnership countries converge towards the new Member States of the European Union, the EU-13. Beta convergence, which is based on the neoclassical growth theory, tests the hypothesis that poor countries tend to grow faster than rich countries, in per capita terms. The analysed period is 2004-2016, with two sub-periods: 2004-2008 and 2009-2013. The subdivision is made in order to test the research hypotheses. The first hypothesis is that the recent financial crisis negatively affected the absolute convergence process among the analysed countries. The second hypothesis is that the recent financial crisis negatively affected the conditional convergence process among the countries. The empirical findings support the economic convergence hypothesis, and the convergence rates range 1.6%-3.8%. The results show that the recent financial crisis negatively affected only absolute convergence. Negative effects of the crisis on conditional conve...

Az Europai Unioban nincs minden teruletre kiterjedő kozos adopolitika, es belathato időn belul ne... more Az Europai Unioban nincs minden teruletre kiterjedő kozos adopolitika, es belathato időn belul nem is lesz. Noha az egyes adonemekre az elmult evtizedek soran bevezettek kozos szabalyokat, elvarasokat, minimumkulcsokat, ez szinte alig korlatozza a tagallamokat abban, hogy adopolitikajukat a versenykepesseg novelesenek egyik legfőbb fegyverekent vessek be, vagy epp ellenkezőleg, hogy egy elhibazott adopolitikaval rontsak le akaratlanul sajat nemzetkozi versenykepesseguket. A szerzők cikkukben a visegradi negyek es az euroovezet magorszagainak (Nemetorszag, Ausztria, Hollandia) adopolitikajat es annak valtozasait vizsgaljak meg az elmult evtizedben, az adoszerkezeti valtozasok gazdasagi novekedesre es foglalkoztatasra gyakorolt hatasanak szempontjabol.

Brazil's economic growth has been steadily decelerating from 2011 onwards. After 2014, it has obv... more Brazil's economic growth has been steadily decelerating from 2011 onwards. After 2014, it has obviously turned into recession, with the largest South American economy showing clear signs of crisis. After identifying the main features of the economic crisis, we 1 highlight the causal macroeconomic factors, such as a diminishing trade balance, a rapid increase of household consumption, a low level of investment and the deterioration of fiscal discipline, and attempt to uncover the underlying reasons for these processes. Then we focus on the micro-economic factors and analyze the low competitiveness of the Brazilian economy, as well as the structural changes deriving mainly (but not exclusively) from changes in the directions of trade policy (from the early 2000s onwards). The main conclusion of the paper is that the ongoing, complex Brazilian crisis cannot be explained only by changes in international economic trends (e.g. the falling prices of primary commodity goods); instead, Brazilian economic policy decisions have played a pivotal role as well. Összefoglalás: 2011 óta a brazil gazdaság növekedése fokozatosan lassult, majd 2015-ben csökkenésbe fordult, ami egyértelműen jelezte, hogy gazdasági válság van kibontakozóban Dél-Amerika legnagyobb országában. A válság főbb ismérveinek bemutatása után az írás az okokat kutatva elsőként a makroszintű tényezőket elemzi: a kereskedelmi mérleg romlását, a háztartási fogyasztás felfut(tat)ását, az alacsony beruházási szintet és a költségvetési fegyelem romlását, valamint az e folyamatok hátterére keres magyarázatot. Ezt követően a mikroszintű tényezők felé fordul, amikor is a brazil gazdaság alacsony versenyképességének és a külgazdasági irányváltás gazdaságtorzító hatásainak a vizsgálata kerül a középpontba. A cikk fő következtetése szerint napjaink brazil gazdasági válsága csak részben magyarázható a külső gazdasági feltételrendszer romlásával, annak kialakulásában (belső) gazdaságpolitikai döntések is jelentős szerepet játszottak. Végezetül a válságból való lehetséges kiutak felvázolása zárja az írást.

Society and Economy, 2018

The aim of the paper is to analyze economic convergence of the Western Balkan countries towards t... more The aim of the paper is to analyze economic convergence of the Western Balkan countries towards the European Union member states with two types of measurement methodology, sigma and beta convergence. Sigma convergence measures the dispersion of real per capita GDP among the countries and beta convergence is based on the neoclassical growth theory. The main hypothesis of the paper is that the recent financial crisis has negatively affected the convergence process of the Western Balkan countries towards the twenty-eight member states of the European Union (EU-28). The relationship between selected macroeconomic variables and the rate of per capita GDP growth are econometrically tested. Sigma and beta convergence are estimated for the period 2004-2013 and two sub-periods: 2004-2008 and 2009-2013. The empirical findings support the hypothesis of economic convergence. The negative effects of the crisis on per capita GDP growth are confirmed, resulting in a slower convergence process. Dissimilarities between the growth patterns of the analyzed groups show the considerable heterogeneity of growth, i.e. the convergence clubs.

Revista Finanzas y política económica, 2019

This paper aims to analyze the beta convergence of Western Balkan countries towards the EU-15 Mem... more This paper aims to analyze the beta convergence of Western Balkan countries towards the EU-15 Member States in the period 2004-2016, and two sub-periods: 2004-2008 and 2009-2013. Beta convergence is based on the neoclassical growth theory and tests the hypothesis that poor countries tend to grow faster than rich countries, in per capita terms. The empirical findings support the economic convergence hypothesis, with convergence rates ranging from 1.1% to 2.3%. The results show that the recent financial crisis negatively affected the absolute and conditional convergence process, when economic variables are included. The main limitation of the research is the availability of data.

A Kiotói Jegyzőkönyv az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezésre került Környezet és Fejlődés Vil... more A Kiotói Jegyzőkönyv az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezésre került Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján elfogadott nyilatkozatának 1997-ben aláírt kiegészítő jegyzőkönyve. A Kiotói Jegyzőkönyvben minden aláíró ország vállalta, hogy egy bizonyos százalékos arányban csökkenti országában a kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségét, ezáltal mérsékelve a globális felmelegedés előrehaladtát. A Jegyzőkönyvhöz az Egyesült Államok és több fejlő ország, mint Kína vagy India gazdasági megfontolásból másrészt politikai szűklátókörűségből nem csatlakozott. Ez azonban a komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi szabályokat betartó államok erőfeszítései önmagában elegendőek lesznek-e a globális felmelegedés megállítására, de legaláábis csökkentésére.