Varga Gergely | University of Public Service (original) (raw)

Papers by Varga Gergely

KKI Elemzések, 2020

Az amerikai elnökválasztás homlokterében a koronavírus-járvány, a járvány miatt gazdasági kihívás... more Az amerikai elnökválasztás homlokterében a koronavírus-járvány, a járvány miatt gazdasági kihívások, valamint a progresszív és a konzervatív Amerika ideológiai vitái állnak. Az előbbi belpolitikai jellegű kérdéseknek van nemzetközi kihatása, ám a világ kormányai talán ennél is jobban követik a jelöltek külpolitikai programját, és a majdan megválasztott elnök várható nemzetközi lépéseit. Az elemzés célja Donald Tump és Joe Biden külpolitikai világképének összefoglaló jellegű áttekintése az elméleti alapokból kiindulva, a legfontosabb prioritások áttekintésén keresztül, egyes aktuális regionális kérdésekig bezárólag.

KKI Policy Brief, 2020

Once the new coronavirus pandemic is over, the European Union will not be the same as before. The... more Once the new coronavirus pandemic is over, the European Union will not be the same as before. The far-reaching political, economic, and social effects of the current crisis will override many rules and mechanisms in the EU, potentially reshaping the course of European integration. The epidemic has once again highlighted the weaknesses of the EU institutions, as the Member States seem to be the main active players in crisis management. The lack of solidarity between the Member States is a stress test for the survival of the integration project. Fighting the virus will require countries to pursue sound scientific pragmatism and responsible cooperation at a European level, but the political processes of national isolation could easily play into the hands of Eurosceptic and nationalist forces. As a result of the crisis, European economies may have to be significantly restructured, and, based on current developments, it is difficult to see how the EU will emerge from the current situation as the "smaller loser" in global comparison. The EU's soft power capability is expected to weaken, and the perception of China may change radically.

Ever since the United States became a global power it seeked to preserve its hegemony in the stra... more Ever since the United States became a global power it seeked to preserve its hegemony in the strategically vital regions, including the Middle East. In order to secure regional hegemony in the region the United States has historically articulated three main strategic objectives: maintaining strong alliance relationships, limiting the influence of adversaries, and preserving a regional order. However, according to the thesis of this article, since the war on terrorism began, in the wake of the terror attacks of September 11, 2001, some of the major strategic decisions taken by the United States, including its war in Iraq, the containment of Iran, its unconditional support for Israel, and incoherent policies regarding post-Arab-Spring Egypt and Syria undermined the above mentioned strategic objectives. In relation to these strategic setbacks and in light of the enormous costs the United States had to bear in recent years in connection to its strategy, Donald Trump campaigned for less American presence in the region. However, some structural components of US engagement towards the region and some enduring strategic interests suggest that there will not be any large scale disengagement from the Middle East.

A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban Legyen szó Oroszország és Ukr... more A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban Legyen szó Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról, Görögország adósságrendezési kérdéseiről vagy éppen a magyar kormány és Brüsszel elmúlt évekbeli vitájáról, a szuverenitás kérdése napjaink nemzetközi kapcsolataiban is meghatározó jelentőségű. De mit is takar e fogalom, hogyan változott az elmúlt évszázadokban, és hogyan érvényesül a mai nemzetközi rendszerben? A tanulmány Stephen D. Krasner Szuverenitás: szervezett hipokrácia című korszakos munkájából kiindulva kísérli meg áttekinteni e kérdéseket.

Nemzet és Biztonság 2014/3. szám | 71-81. 71 Varga Gergely Az Egyesült Államok katonai jelenléte ... more Nemzet és Biztonság 2014/3. szám | 71-81. 71 Varga Gergely Az Egyesült Államok katonai jelenléte a csendesóceáni térségben Globális és egyben csendes-óceáni nagyhatalomként az Amerikai Egyesült Államok az erősödő ázsiai hatalmi vetélkedés egyik kulcsszereplője. Jelen elemzés arról ad áttekintést, hogy az Egyesült Államok milyen stratégiával -haderő-kivetítéssel, katonai szövetségi és partnerkapcsolatokkal -kívánja megőrizni ázsiai katonai fölényét.

Nemzet és Biztonság 2014/1. szám | 3-11. 3 Varga Gergely Az Egyesült Államok globális politikáján... more Nemzet és Biztonság 2014/1. szám | 3-11. 3 Varga Gergely Az Egyesült Államok globális politikájának új súlypontjai Jelen írás arra keresi a választ, hogy az Obama-adminisztráció politikája valóban töréspontot jelent-e az amerikai nagy stratégia vonatkozásában, illetve -ami ebből adódó kérdés -, hogy az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját mennyire tekinthetjük stratégiai visszavonulásnak. A közel-keleti háborúk befejezése ellenére az amerikai kormányzat rendkívül aktív a Közel-Keleten, az Ázsia felé fordulás pedig -annak minden hiányosságával együtt -továbbra is érvényesnek tűnik. A válaszhoz mindenekelőtt az amerikai nagy stratégia tartalmát kell tisztázni. Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapvető kihívások érik jelenleg az Egyesült Államokat mint a nemzetközi rendszerben az elmúlt két évtizedben hegemón szerepet betöltő hatalmat. Az Obama-kormányzat stratégiája és annak sikeressége az előbbiek függvényében értékelendő. Végül külön kitérünk az Egyesült Államok legfontosabb globális partnere, Európa lehetséges szerepére az amerikai stratégiai kilátások tükrében.

The Visegrad Four are far from unanimous and exclusively critical in their approach to the Europe... more The Visegrad Four are far from unanimous and exclusively critical in their approach to the European defence initiatives. In different forms and to various extent, all are hedging against the risks and uncertainties of the long-term prospects of the transatlantic relationship and the challenges of a deeper European defence cooperation.

KKI Elemzések, 2020

Az amerikai elnökválasztás homlokterében a koronavírus-járvány, a járvány miatt gazdasági kihívás... more Az amerikai elnökválasztás homlokterében a koronavírus-járvány, a járvány miatt gazdasági kihívások, valamint a progresszív és a konzervatív Amerika ideológiai vitái állnak. Az előbbi belpolitikai jellegű kérdéseknek van nemzetközi kihatása, ám a világ kormányai talán ennél is jobban követik a jelöltek külpolitikai programját, és a majdan megválasztott elnök várható nemzetközi lépéseit. Az elemzés célja Donald Tump és Joe Biden külpolitikai világképének összefoglaló jellegű áttekintése az elméleti alapokból kiindulva, a legfontosabb prioritások áttekintésén keresztül, egyes aktuális regionális kérdésekig bezárólag.

KKI Policy Brief, 2020

Once the new coronavirus pandemic is over, the European Union will not be the same as before. The... more Once the new coronavirus pandemic is over, the European Union will not be the same as before. The far-reaching political, economic, and social effects of the current crisis will override many rules and mechanisms in the EU, potentially reshaping the course of European integration. The epidemic has once again highlighted the weaknesses of the EU institutions, as the Member States seem to be the main active players in crisis management. The lack of solidarity between the Member States is a stress test for the survival of the integration project. Fighting the virus will require countries to pursue sound scientific pragmatism and responsible cooperation at a European level, but the political processes of national isolation could easily play into the hands of Eurosceptic and nationalist forces. As a result of the crisis, European economies may have to be significantly restructured, and, based on current developments, it is difficult to see how the EU will emerge from the current situation as the "smaller loser" in global comparison. The EU's soft power capability is expected to weaken, and the perception of China may change radically.

Ever since the United States became a global power it seeked to preserve its hegemony in the stra... more Ever since the United States became a global power it seeked to preserve its hegemony in the strategically vital regions, including the Middle East. In order to secure regional hegemony in the region the United States has historically articulated three main strategic objectives: maintaining strong alliance relationships, limiting the influence of adversaries, and preserving a regional order. However, according to the thesis of this article, since the war on terrorism began, in the wake of the terror attacks of September 11, 2001, some of the major strategic decisions taken by the United States, including its war in Iraq, the containment of Iran, its unconditional support for Israel, and incoherent policies regarding post-Arab-Spring Egypt and Syria undermined the above mentioned strategic objectives. In relation to these strategic setbacks and in light of the enormous costs the United States had to bear in recent years in connection to its strategy, Donald Trump campaigned for less American presence in the region. However, some structural components of US engagement towards the region and some enduring strategic interests suggest that there will not be any large scale disengagement from the Middle East.

A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban Legyen szó Oroszország és Ukr... more A vesztfáliai szuverenitás érvényessége a nemzetközi kapcsolatokban Legyen szó Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról, Görögország adósságrendezési kérdéseiről vagy éppen a magyar kormány és Brüsszel elmúlt évekbeli vitájáról, a szuverenitás kérdése napjaink nemzetközi kapcsolataiban is meghatározó jelentőségű. De mit is takar e fogalom, hogyan változott az elmúlt évszázadokban, és hogyan érvényesül a mai nemzetközi rendszerben? A tanulmány Stephen D. Krasner Szuverenitás: szervezett hipokrácia című korszakos munkájából kiindulva kísérli meg áttekinteni e kérdéseket.

Nemzet és Biztonság 2014/3. szám | 71-81. 71 Varga Gergely Az Egyesült Államok katonai jelenléte ... more Nemzet és Biztonság 2014/3. szám | 71-81. 71 Varga Gergely Az Egyesült Államok katonai jelenléte a csendesóceáni térségben Globális és egyben csendes-óceáni nagyhatalomként az Amerikai Egyesült Államok az erősödő ázsiai hatalmi vetélkedés egyik kulcsszereplője. Jelen elemzés arról ad áttekintést, hogy az Egyesült Államok milyen stratégiával -haderő-kivetítéssel, katonai szövetségi és partnerkapcsolatokkal -kívánja megőrizni ázsiai katonai fölényét.

Nemzet és Biztonság 2014/1. szám | 3-11. 3 Varga Gergely Az Egyesült Államok globális politikáján... more Nemzet és Biztonság 2014/1. szám | 3-11. 3 Varga Gergely Az Egyesült Államok globális politikájának új súlypontjai Jelen írás arra keresi a választ, hogy az Obama-adminisztráció politikája valóban töréspontot jelent-e az amerikai nagy stratégia vonatkozásában, illetve -ami ebből adódó kérdés -, hogy az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját mennyire tekinthetjük stratégiai visszavonulásnak. A közel-keleti háborúk befejezése ellenére az amerikai kormányzat rendkívül aktív a Közel-Keleten, az Ázsia felé fordulás pedig -annak minden hiányosságával együtt -továbbra is érvényesnek tűnik. A válaszhoz mindenekelőtt az amerikai nagy stratégia tartalmát kell tisztázni. Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapvető kihívások érik jelenleg az Egyesült Államokat mint a nemzetközi rendszerben az elmúlt két évtizedben hegemón szerepet betöltő hatalmat. Az Obama-kormányzat stratégiája és annak sikeressége az előbbiek függvényében értékelendő. Végül külön kitérünk az Egyesült Államok legfontosabb globális partnere, Európa lehetséges szerepére az amerikai stratégiai kilátások tükrében.

The Visegrad Four are far from unanimous and exclusively critical in their approach to the Europe... more The Visegrad Four are far from unanimous and exclusively critical in their approach to the European defence initiatives. In different forms and to various extent, all are hedging against the risks and uncertainties of the long-term prospects of the transatlantic relationship and the challenges of a deeper European defence cooperation.