Szilvia Bíró | Museum Savaria, Szombathely (original) (raw)

Roman Savaria by Szilvia Bíró

Csirke O. (ed.): „You must lean towards where the power of your talent draws you”. Studies for Sylvia Palágyi on her 80th birthday - "Afelé kell hajolnod, amerre tehetséged ereje vonz”. Tanulmánykötet Palágyi Sylvia 80. születésnapja alkalmából. Veszprém 2024, 67-80., 2024

Up till now, four find assemblies could have been identified in the area of the Isis sanctuary in... more Up till now, four find assemblies could have been identified in the area of the Isis sanctuary in Savaria,
which could be buried within a religious rite. Two of them could be interpreted as foundation deposits.
One buried during the construction period of the Isis sanctuary, was probably a private offering. The
fourth one was a she-bear skull in a pit. None of the can be linked to the Isis cult, they came from features
which are “outside” the Iseum either chronologically or topographically.

Inga Vilogorac Brčić - Gabrielle Kremer - Aleksandra Nikoloska (eds.): Contextualizing “Oriental” cults. New Lights on the Evidence between the Danube and the Adriatic, 2024

The Iseum Savariense is not only one of the most important sacred sites in Pannonia, but also one... more The Iseum Savariense is not only one of the most important sacred sites in Pannonia, but also one of the most challenging archaeological sites in the province, for the interpretation of the archaeological features offers many-until now unanswered-questions. One of these is its micro-and macro-topographical and functional interpretation, which we would like to introduce in the following.

Jana Horvat - Stefan Groh - Karl Strobel - Mateja Belak (eds.): Roman urban landscape. Towns and minor settlements from Aquileia to the Danube, Opera Instituti Archaeologici Sloveniae 47. Ljubljana, 2024

In the three-and-a-half centuries between the colony’s foundation and the end of the 4th century,... more In the three-and-a-half centuries between the colony’s foundation and the end of the 4th century, the southern suburb
underwent several changes that clearly affected the function of the area and, consequently, the character of its built environment. The role of the Amber Road as a topographical element also changed, but its dominant character in the urban
landscape remained. The decline of the predominantly industrial-commercial character of Amber Road in the 1st and
2nd centuries and the evolution of its sacral function led to a change in the parcelling of the area and the establishment of
a new road network. The demolition of the extensive Isis sanctuary complex in the 4th century probably coincided with
the decline of the building zone on the east side of the Amber Road. Afterwards, an extensive but not very dense cemetery
with rather sporadic burial groups on both sides of the road developed. The (partial?) abandonment of the cemetery could
be related to the construction of a horreum in this zone. The last building program was the construction of a system of
ditches and a rampart, which respected the Roman urban elements, although they cannot be dated today. The area does
not seem to have had any influence on the urban structure of medieval Szombathely, as the remains of the buildings of
the former Roman town served as quarries for centuries.

Savaria, 2022

Az első savariai Iseum nagyjából egy emberöltővel a claudiusi városalapítást követően jött létre ... more Az első savariai Iseum nagyjából egy emberöltővel a claudiusi városalapítást követően jött létre Savaria déli városrészében. A Kr. u. 2. század elején megkezdődött átépítés ezt a korai épületkomplexumot alapjaiban változtatta meg. A szentély szomszédságában addig állt kézműves műhelyek elbontásával a század derekára már egy hatalmas, a tartományban mind méretben, mind kivitelében egyedülálló épületegyüttes jött létre. A hatalmas átalakítás a római város egészét érintő nagyarányú városrendezéssel (lakóépületek kőbeépülése, útburkolás, víz- és csatornahálózat kiépítése) egyidőben, azzal összhangban következett be. Ez a szakrális épületkomplexum a település egészére nézve nem csak funkcionálisan, de városszerkezet és városkép tekintetében is meghatározó jelentőséggel bírt. A savariai folyamatok sok más pannoniai várost megelőzve mentek végbe, és a tartományban mindenütt jelentkező városfejlődési hullám kiemelkedő jelenségének értékelhető. A tanulmány az általános tendenciák mellett az Iseum Savariense belső, szentély - életét is markánsan meghatározó változásokra is rávilágít.
kulcsszavak: Iseum, Hadrianus, szentély, városrendezés, funkcionális változások

Hadrianus MCM Proceedings of the international conference on the occasion of the 1900th anniversary of the Emperor Hadrian’s accession to the throne. Aquincum Nostrum II. 10. 35-50.p, 2023

nyomtatás és kötészet palatia nyomda és kiadó kft., Győr isBn: 978-963-9827-28-8 © pannonhalmi fő... more nyomtatás és kötészet palatia nyomda és kiadó kft., Győr isBn: 978-963-9827-28-8 © pannonhalmi főapátsáG © szomBathely, saVaria múzeum a katalógustételek szerzői B. csa. Bálint csanád B. cs. BaloGh csilla B. sz. Bíró szilVia B. á. Bollók ádám cs. G. csiky GerGely G. é. Garam éVa h. e. harsányi eszter h.-t. o. heinrich-tamáska orsolya h. a. hódi attila h. sz. honti szilVia k. i. koncz istVán k. a. korom anita k. zs. kuroVszky zsófia l. a. liska andrás m. zs. mráV zsolt m. r. müller róBert n. e. naGy erzséBet n. sz. naGy szaBolcs p. a. pásztor adrien p. á. perémi áGota i. p. popoVić, iVana r. zs. rácz zsófia s. o. sosztarits ottó sz. cs. szalontai csaBa sz. G. szenthe GerGely sz. f. szücsi friGyes d. t. teicu, dumitru t. p. tomka péter t. m. torBáGyi melinda t. e. tóth endre V. i. Vida istVán V. t. Vida tiVadar e. W. Wamers, eGon zs. p. zsidi paula 9 Várszegi Asztrik előszó tanulmányok AdAmik tAmás tours-i szent márton élete sulpicius severus műveinek tükrében mráV zsolt az alexandriai istenek sosztArits ottó az iseum savariense és a pogányság végnapjai savariában tóth AnnA Judit népi vallásosság a késő ókorban tóth endre keresztények a római pannoniában Perendy lászló az arianizmus rövid története Visy zsolt sopianae későrómai temetői nAgy leVente sopianae északi temetőjének ókeresztény sírkamrái és falfestményei iVAnA PoPoVić sirmium a 4. században: a mártírok városától a keresztény caput illyriciig hrVoJe Vulić kamenica-ókeresztény császári központ Vinkovciban VidA tiVAdAr kereszténység a kárpát-medencében a népvándorlás korában (kr. u. 5-8. század) rodicA oAnţă-mArghitu fejedelmi aranytárgyak apahidárólés kolozsvár-szamosfalváról Bollók ádám a keresztények temetkezései és a keresztény temető a késő ókor és a kora középkor évszázadaiban h. tAmáskA orsolyA templomok és keresztény közösségek észak-illyricum (pannonia és noricum) területén a római kontinuitás tükrében (kr. u. 5-7. sz.) mArinA Šimek lonja: egy kora keresztény templom északnyugat-horvátországban h. tAmáskA orsolyA temetkezések keszthely-fenékpusztán és környékén (4-9. század) Perémi ágotA a lesencetomaji temető somogyi Péter keresztény jelképek 5-7. századi bizánci érmeken csiky gergely a sztyeppei nomádok hitvilága kiss P. AttilA Germán hiedelemvilág nyomai a kárpát-medencében katalóGus sAVAriA szent márton kor á BA n PAnnóniA A k er esztén ység előtt A k er esztén ység megJelenése PAnnóniáBAn temPlom és liturgi A A z ók er e sztén y PAnnóniáBAn A k er esztén ység toVá BBél é sé A néPVá ndor l á s kor á BA n BArBár elit és A k er esztén y hit V il ág füGGelék TARTAlOM

Achaeologiai Értesítő 142 (2017) 75-111. , 2017

The study reviews our current knowledge on grain processing and granaries in Savaria based on the... more The study reviews our current knowledge on grain processing and granaries in Savaria based on the interpretation of the building inscription of a well-known horreum, with a focus on the provisioning of the late Roman army and the construction of horrea in the provinces during the 4th century.

Savaria 28, 2004

DAS WESTLICHE GRÄBERFELD VON SAVARIA Diese Studie fasst alle bekannten Informationen über den Fri... more DAS WESTLICHE GRÄBERFELD VON SAVARIA Diese Studie fasst alle bekannten Informationen über den Friedhofsteil, der westlich von der Stadt Savaria (Szombathely) lag, zusammen. Der Katalog der Fundorte ist vollkommener als je eine bis heute erschienene Liste, er ist jedoch nicht absolut vollständig weil das Gebiet des ehemaligen Friedhofs schon bebaut ist und dort systematische Ausgrabungen nicht mehr stattfinden können. Da die Quellen -vor allem vereinzelte Daten der Fachliteratur und unpublizierte Streufunde -und die Informationen aus den Ausgrabungen lückenhaft sind, können Schlussfolgerungen über die Geschichte des Friedhofs nur in groben 'Lügen gezogen werden. Anhand der zur Verfügung stehenden Angaben ist es möglich den Bereich des Kaiserkultzentrums (ara Augustorum) und die spätrömische Militärfestung (lanciarii Savarienses) pünktlicher zu bestimmen. Fs gab den Friedhof wahrscheinlich vom Fnde des 1. Jhs., aber schon mit Sicherheit ab der ersten Hälfte des II. Jhs. Fr erstreckte sich neben den Ausfahrstrassen ost-westlich zwischen dem Károlyi Platz und dem Hotel Liget und dann an den Weinbergen nach Süden bis zur Bagolyvár. Anhand der topographischen Lage der frührömischen Gräber mag in der Mitte des Gebietes das Zentrum des Kaiserkultes gewesen sein. Auch das Theater von dem heutigen Kalvarienberg wurde in der frühkaiserzeitlichen Zeit gebaut. Der entschei dende Ritus des frührömischen Friedhofs -dem Frfahrungen aus anderen Gräberfeldern der Stadt entsprechend -ist das Urnenbestattung oft mit Ziegeln umgrenzt. Punktuell hat man Skeletlgräber gefun den. Der Friedhof ist in nordwestliche Richtung von Brandschüttungsgräbergruppe aus dem IL Jh. bzw. aus der ersten Hälfte des 111. Jhs. begrenzt. Zunächst im nördlichen Teil des Friedhofs fand man verschiedene Werkstätte aus dem 111. Jh., als es dort schon keine Beerdigungen mehr gab. In der Spätrömerzeit müssen wir wieder mit Änderungen auf dem Bereich des Gräberfeldes rechnen, die Z,ahl der Bestattungen nimmt zu. Im IV. Jh. funktioniert das Kultzentrum nicht mehr, auf seinen Platz baute man -auf viel kleineres Gebiet -eine Festung (lanciarii Savarienses). In der Spätrömerzeit näherte sich das Gebiet des Friedhofs immer mehr der Stadt an, die Gräber umwindeten damalsfast die Stadt. Hinsichtlich des Ritus findet man in dieser Z^eit Ziegelgräber, manchmal auch einfache Frdgräber.

Savaria 29,2005

Im Frühling 2000 wurden östlich von Savaria neun Gräber eines Gräberfeldes, das einst zu einer Vi... more Im Frühling 2000 wurden östlich von Savaria neun Gräber eines Gräberfeldes, das einst zu einer Villen wirtschaft gehörte, freigelegt. Die Gräber sind durch die moderne Landwirtschaft fast völlig zerstört, so stehen uns nur unvollständige Informationen zur Verfügung. Alle Gräber waren Brandgräber, in fünf Fällen handelt es sich um Urnengräber. Davon zwei, beziehungsweise im Falle von zwei anderen urnenlosen Brandgräbern handelt es sich um Leichenverbrennung am Ort. Im Falle eines von Ziegeln dachartig zusammengestellten Grabes geht es wahrscheinlich um eine Doppelbestattung, wo die Aschen von zwei Toten gesondert platziert wurden. Das Fundmaterial des Gräberfeldes ist ziemlich fragmentarisch, nur eine in Pannonién relativ seltene Scharnierflügelfibel gilt als Besonderes. In den Gräbern kamen außerhalb der Urne Parfüm fläschchen und Spiegel hervor. Das Gräberfeld wurde von der Flavierzeit bis Anfang des 2. Jahrhunderts benutzt (Traian-Münze).

Romanisation by Szilvia Bíró

H. van Enckevort, M. Driessen, E. Graafstal, T. Hazenberg, T. Ivleva & C. van Driel-Murray (eds) 2024, Strategy and Structures along the Roman Frontier. Proceedings of the 25th International Congress of Roman Frontier Studies 2, Leiden, Sidestone Press (= Archeologische Berichten Nijmegen 10), pp..., 2024

Archaeologiai Értesítő 146, 2021

Through the sunken-featured buildings documented often in the Late Iron Age and Early Roman villa... more Through the sunken-featured buildings documented often in the Late Iron Age and Early Roman villages, the paper examines the possible survival of this feature and the settlements. The transformation of the La Tène D-villages to Roman Vici was multifactor, which offers examples of investigating the Romanisation process.
NOTE: corrected Fig. 3. at the end of the text!!!!

Honesta missione. Festschrift für Barbara Pferdehirt. RGZM Mon. 100, Mainz 2014

Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz 2014 redaktion: claudia nickel, Marie röder,... more Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz 2014 redaktion: claudia nickel, Marie röder, Markus Scholz (rGZM) Satz: Dieter Imhäuser, Hofheim a. T. Umschlaggestaltung: Reinhard Köster, Fotos Volker Iserhardt (RGZM) Bibliografische Information der Deutschen Nationalbibliothek die deutsche nationalbibliothek verzeichnet diese Publikation in der Deutschen Nationalbibliografie; detaillierte bibliografische Daten sind im Internet über http://dnb.d-nb.de abrufbar.

For request I can send a PDF!

in: Sz. Bíró / A. Molnár (Hrsg.):Ländliche Siedlungen der römischen Kaiserzeit im mittleren Donauraum. Győr 2015

Roman Vici by Szilvia Bíró

Monographien des RGZM, Band 131, 2017

OPEN ACCESS! https://books.ub.uni-heidelberg.de//propylaeum/catalog/book/1314 Die zivilen Vi... more OPEN ACCESS!
https://books.ub.uni-heidelberg.de//propylaeum/catalog/book/1314

Die zivilen Vici zeigen in Bauformen und Siedlungsstrukturen in den Westprovinzen andere Charakteristika als die in den Ostprovinzen. Als Bindeglied musste Pannonien eine besondere Bedeutung zukommen. Hier findet man eher dörfliche Siedlungen mit starken vorrömischen Wurzeln neben den »traditionellen« kleinstädtischen Siedlungen.
Aufgrund der Ergebnisse der zahlreichen Ausgrabungen jüngerer Zeit beleuchtet diese Studie die Rolle der Zivilvici im wirtschaftlichen Leben der Provinz, die Charakteristika von Bauwesen und Siedlungsstruktur bzw. ihre gesellschaftliche Zusammensetzung. Hinsichtlich des Romanisierungsprozesses wurden auch das Weiterleben verschiedener vorrömischer Elemente in den Vici und die Veränderung vorrömischer Siedlungsstrukturen untersucht.

G. Grabherr / B. Kainrath / Th. Schierl (Hrsg.): Verwandte in der Fremde. Fibeln und Bestandteile der Bekleidung als Mittel zur Rekonstruktion.... IKARUS 8 (Innsbruck 2013) 247-256.

Monographien des RGZM, Band 131, 2016

Die zivilen Vici zeigen in Bauformen und Siedlungsstrukturen in den Westprovinzen andere Charakte... more Die zivilen Vici zeigen in Bauformen und Siedlungsstrukturen in den Westprovinzen andere Charakteristika als die in den Ostprovinzen. Als Bindeglied musste Pannonien eine besondere Bedeutung zukommen. Hier findet man eher dörfliche Siedlungen mit starken vorrömischen Wurzeln neben den »traditionellen« kleinstädtischen Siedlungen.
Aufgrund der Ergebnisse der zahlreichen Ausgrabungen jüngerer Zeit beleuchtet diese Studie die Rolle der Zivilvici im wirtschaftlichen Leben der Provinz, die Charakteristika von Bauwesen und Siedlungsstruktur bzw. ihre gesellschaftliche Zusammensetzung. Hinsichtlich des Romanisierungsprozesses wurden auch das Weiterleben verschiedener vorrömischer Elemente in den Vici und die Veränderung vorrömischer Siedlungsstrukturen untersucht.

In: Sz. Bíró (Hrsg.): Rómaiak nyomában…Kiállításvezető - Auf der Spur der Römer... Ausstellungsführer. Győr 2006.

Inga Vilogorac Brčić - Gabrielle Kremer - Aleksandra Nikoloska (eds.): Contextualizing “Oriental” cults. New Lights on the Evidence between the Danube and the Adriatic, 2024

Savaria, 2022

Hadrianus MCM Proceedings of the international conference on the occasion of the 1900th anniversary of the Emperor Hadrian’s accession to the throne. Aquincum Nostrum II. 10. 35-50.p, 2023

Achaeologiai Értesítő 142 (2017) 75-111. , 2017

Savaria 28, 2004

Savaria 29,2005

Archaeologiai Értesítő 146, 2021

Honesta missione. Festschrift für Barbara Pferdehirt. RGZM Mon. 100, Mainz 2014

For request I can send a PDF!

in: Sz. Bíró / A. Molnár (Hrsg.):Ländliche Siedlungen der römischen Kaiserzeit im mittleren Donauraum. Győr 2015

Monographien des RGZM, Band 131, 2017

OPEN ACCESS! https://books.ub.uni-heidelberg.de//propylaeum/catalog/book/1314 Die zivilen Vi... more OPEN ACCESS!
https://books.ub.uni-heidelberg.de//propylaeum/catalog/book/1314

G. Grabherr / B. Kainrath / Th. Schierl (Hrsg.): Verwandte in der Fremde. Fibeln und Bestandteile der Bekleidung als Mittel zur Rekonstruktion.... IKARUS 8 (Innsbruck 2013) 247-256.

Monographien des RGZM, Band 131, 2016

In: Sz. Bíró (Hrsg.): Rómaiak nyomában…Kiállításvezető - Auf der Spur der Römer... Ausstellungsführer. Győr 2006.

LIMES XXIII. Proceedings of the 23rd International Congress of Roman Frontier Studies, Ingolstad 2015, 2018

Even though industrial activity is traditionally considered to be something restricted to areas o... more Even though industrial activity is traditionally considered to be something restricted to areas outside the settlements in the Roman period more and more data refer to the contrary nowadays: several workshops-even those with stinking, combustible and noisy activities-have been located inside civil settlements, sometimes even close to the centres. This raises several questions about urban structure, town planning or even the interests of the workshops' owners and merchants in the settlements' public life. This paper will focus on the archaeological imprints of industry and commerce in military and civil settlements along the Pannonian Limes, taking into consideration both the old and new archaeological data.

In: Sz. Bíró (Hrsg.): Rómaiak nyomában…Kiállításvezető - Auf der Spur der Römer... Ausstellungsführer. Győr 2006.

Régészeti Kutatások Magyarországon 2006

A lelőhely: Gönyű, Nagy-Sáros fekszik Nach einer kleineren Sondiergrabung führten Mitarbeiter des... more A lelőhely: Gönyű, Nagy-Sáros fekszik Nach einer kleineren Sondiergrabung führten Mitarbeiter des Győrer Xántus János Museums im Sommer 2007 auf dem Territorium des geplanten E.ON-Kraftwerks auf großer Fläche Freilegungen durch. Bei den Grabungen kamen ein größeres römerzeitliches Gebäude und die dazu gehörenden sonstigen Objekte (gewaltiger Umfriedungsgraben, Brunnen, Wasserableitungsgräben, kiesiger Straßenkörper) zum Vorschein. Zur völligen Freilegung eines Gebäudes mit ähnlichen Merkmalen hatten wir in Ungarn bis dahin keine Gelegenheit, deshalb sind die dortigen Funde und Erscheinungen aus dem Aspekt der römischen Geschichte nicht nur für unsere Region, sondern für ganz Pannonien bedeutsam. Der Fundort befindet sich westlich von der heutigen Siedlung, nördlich der alten Landstraße Nr. 1. Er befindet sich im Nordwesten des ehemaligen Pannoniens, zwischen Arrabona (Győr) und Brigetio (Komárom-Szőny), an der einstigen Marsch-und Handelsstraße, der Limesstraße. Die Umgebung ist verhältnismäßig flach und wässrig, die Donau befindet sich z. Z. 700 m nördlich vom freigelegten Gebiet. Die Objekte aus der Römerzeit sind auf einem kleineren Hügel zu finden, der sich wahrscheinlich auch damals schon über die niedrig gelegenen Flächen hinaus erhob. Fundort: Gönyű, Nagy-Sáros 9 10 KE-rendszer Az ásatás során a dokumentáláshoz, az egyes rétegek értelmezéséhez ún. KE-rendszerben dolgoztunk (KE = kutatási egység). Az elsősorban városi (azaz egymáson több réteget tartalmazó) ásatásoknál használt dokumentációs rendszer lényege, hogy minden egyes jelenség -legyen az fal, gödör, réteg, sír stb. -kap egy KE-számot, amelyet a rajzokon, fotókon, illetve a belőle előkerült leletanyag csomagolásán is feltüntetünk. Azért van erre szükség, mert az egymás fölött és alatt, vagy gyakran egymást metsző rétegek és jelenségek így pontosabban elkülöníthetők és a feldolgozás során könnyebben értelmezhetők.

. In: Grabherr, G. - Kainrath, B. (eds.): conquiescamus! longum iter fecimus – Römische Raststationen und Straßeninfrastruktur im Ostalpenraum. Akten zum Kolloquium zur Forschungslage zu römischen Straßenstationen. Innsbruck 4. und 5. Juni 2009. IKARUS 6. Innsbruck 2010, 133-158.

Roman Frontier Studies 2009, 2017

ISBN 978 1 78491 590 2 ISBN 978 1 78491 591 9 (e-Pdf) © Archaeopress and the authors 2017 Front c... more ISBN 978 1 78491 590 2 ISBN 978 1 78491 591 9 (e-Pdf) © Archaeopress and the authors 2017 Front cover illustration: The reconstructed south-west gate, South Shields Roman Fort, Great Britain Back cover illustrations: The site of the Roman bridge (Pons Aelius) across the river Tyne at Newcastle; inscription (RIB 1322) found in the Tyne at Newcastle, recording the transfer of legionary detachments between Britain and Germany, c. 158 Some thoughts about the archaeological legacy of soldiers' families in the countryside of the civitas Batavorum �� 16 Harry van Enckevort The families of Roman auxiliary soldiers in the military diplomas �� 23 Elizabeth M. Greene British families in the Roman army: living on the fringes of the Roman world �� 26 Tatiana Ivleva Women and children in military inscriptions from northern Germania Superior �� 34 Michael J. Klein The empress and her relationship to the Roman army �� 42 Kai M. Töpfer Women and children at the Saxon Shore fort of Oudenburg (Belgium) �� 48 Session organisers: Bill Hanson, Matt Symonds Bauliche und funktionale Gliederung des Obergermanisch-Raetischen Limes anhand der Turmgrundrisse�� 171 Thomas Becker A Roman road station on the Pannonian limes �� 180 Szilvia Bíró Copyrighted Material -No unauthorized reproduction in any medium iii River frontiers or fortified corridors?�� 186 Erik Graafstal A battle of wills: manoeuvre warfare and the Roman defence of the North Yorkshire coast in the late C4th �� 194 Alistair McCluskey The Castelinho dos Mouros (Alcoutim) and the 'casas fuertes' of southern Portugal �� 200

Sz. Bíró (ed.): Pannonia Underground. Proceedings of the international conference held at Szombathely, 25-26 November 2021, 2022

The paper compares the chronology of the fort of Arrabona (Győr, HU) to one of its civilian settl... more The paper compares the chronology of the fort of Arrabona (Győr, HU) to one of its civilian settlements (the auxiliary vicus). The military presence can be traced back to the time of Tiberius (ala Pannoniorum), but the exact archaeological finds refer to the fort established under the reign of Claudius for the ala I Augusta Ituraeorum saggitaria. Parallel to this, the first civilians settled down mainly east of the fort. The cemeteries (east and south of the fort) refer also to an early dwelling zone south of the porta decumana, however without exact archaeological finds. The estimated territory of the vicus was cc. 2 ha.
In 92 A.D. arrived the ala I Hispanorum Arvacorum in Arrabona. The second timber period of the fort can be connected to this troop movement. In the vicus the previous buildings were renewed and also its territory grew (cca. 8 ha). It stretched out along the south and the east road leading from the fort. More archaeological data can be related to this period.
The flourishing period of Arrabona started with the arrival of the ala I Ulpia contariorum milliaria civium Romanorum in 106 A.D. A larger stone fort must have been built for the larger troop, but its outline lacks archaeological finds. Based on the parallels, this larger fort can be even larger, than the previous reconstructed 3.3–3.4 ha. The data also refers to a non-built zone around the fort, however, its defence system (so its dimensions) remains unclear. The stone buildings appeared also in the vicus from the time of Hadrian. A larger settlement planning can be observed here, where the plots have been redivided and a marketplace area has been designated along the eastern main road. The territory of the vicus grew considerably, probably about 34 ha.
In the 4th century, smaller troop(s) arrived, that is why the fort was reduced to a smaller one. Its southern wall and probably the Eastern gate are known to us. In this period the civilian inhabitants moved to the territory of the fort, for in the vicus hardly any dwelling features can be found; and graves appeared above the previous buildings.

Nemes G. (ed.): Tomka 80. Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Győr 2020,p.73-86, 2020

Chronological and Topographical Data on the Roman Fort and Vicus of Arrabona The paper compares ... more Chronological and Topographical Data on the Roman Fort and Vicus of Arrabona

The paper compares the chronology of the fort of Arrabona (Győr, HU) to the one of its civilian settlements (the auxiliary vicus). The military presence can be traced back to the time of Tiberius (ala Pannoniorum), but the exact archaeological finds refer to the fort established under the reign of Claudius for the ala I Augusta Ituraeorum saggitaria. Parallel to this the first civilians settled down mainly east of the fort. The cemeteries (East and South of the fort) refer also an early settlement area south of the porta decumana, however without exact archaeological finds. The estimated territory of the vicus was around 2 ha. In 92 AD arrived the ala I Hispanorum Arvacorum in Arrabona. The second timber period of the fort can be connected to this troop movement. In the vicus the previous buildings were renewed and also its territory grew (cca. 8 ha). It stretched out along the south and the east road leading from the fort. More archaeological data can be related to this period. The flourishing period of Arrabona started with the arrival of the ala I Ulpia contariorum milliaria civium Romanorum in 106 AD. A larger stone fort must have been built for the larger troop, but its outline lacks the archaeological finds. Based on the parallels this larger fort can be even larger, than the previous reconstructed 3.3-3.4 ha. The data also refer to a nonbuilt zone around the fort, however, its defence system (so its dimensions) remain unclear. The stone buildings appeared also in the vicus from the time of Hadrian. A larger settlement planning can be observed here, where the plots have been re-divided and a market place area has been designated along the Eastern main road. The territory of the vicus grew considerably, probably about 34 ha. The Early Modern Age fortification destroyed a wide band of the earlier features, which had suggested that the vicus stretched out only c. 200- 300 meters southwards, but the recent data confirm that on the outer side of the Modern Age fortification trench the Roman vicus continues. In the 4th century smaller troop(s) arrived, that is why the fort was reduced to a smaller one. Its southern wall and probably the Eastern gate is known to us. In this period the civilian inhabitants probably moved to the territory of the fort, for in the vicus hardly any dwelling features can be found and above the previous buildings graves appeared.

In: Csóka úrtól Gáspár atyáig (Győr 2013)

kam wáhrend der auf dem Terrain der §íaggonfabrik in Győr durchgeführten Ausgrabungen ein kleines... more kam wáhrend der auf dem Terrain der §íaggonfabrik in Győr durchgeführten Ausgrabungen ein kleines Fayenceamulett mit der Darstellung des ágyptischen Gottes Bes aus einem römischen Grab zum Vorschein.1 Die Bedeutung dieses Fundes wird durch die Tatsache deutlich, dass Gegenstánde ágyptischen Ursprungs bzw. solche, die eine ágyptische Beziehung aufweisen, verháltnismáBig selten in Fundzusammenhang aus der römischen Kaiserzeit zum Vorschein kommen, auI dem Gebiet Arrabonas ist dies sogar der etste aus archáologischer Grabung stammende, ágyptische Fund. B es chreibung Grünlich-türkisfarbene Fayence-Kleinplastik, Die Oberfláche ist abgenutzt, zerschlissen,

In: NA HRANICÍCH IMPÉRIA EXTRA FINES IMPERII - Jaroslav Tejral Festschrift, 2017

Anodos. Studies of the Ancient World 8 (2008). In honour of Werner Jobst. Trnava 2010, 45-49.

Régészeti Kutatások Magyarországon, 2010

Arrabona 44/1, 2006

A régészeti szakirodalomban régóta ismert Homokgödri római temető (Szőnyi 1976) területén 2004-20... more A régészeti szakirodalomban régóta ismert Homokgödri római temető (Szőnyi 1976) területén 2004-2005-ben megelőző ásatások folytak Tomka Péter és Szőnyi Eszter vezetésével. 1 A feltárások során római sírok, valószínűleg sírokhoz tartozó árokkeretek, valamint egy többperiódusú középkori település részletei kerültek elő.

Arrabona 43/1, 2005

A XIX. század végén kelta temető, római sírok és kora középkori telepü lés leletanyaga került a g... more A XIX. század végén kelta temető, római sírok és kora középkori telepü lés leletanyaga került a győri múzeumba Győr-Homokgödrök megnevezéssel . A lelőhelyet viszonylag jól sikerült behatárolni, a területen ma is a Vagongyár, a Légszeszgyár épületei helyezkednek el, azonban az egyes sírokra vonatkozó ásatási megfigyelések igen szűkszavúak voltak: a sí rok pontos elhelyezkedése illetve pontos leírásuk is hányzik. 2004 júniusá ban azonban a terület nyugati oldalán, a Budai út 1. sz. alatt nagyobb beru házáshoz kapcsolódó feltárás kezdődött meg. A Vas Gereben utcától néhány száz méterre homokkitermelő gödrök jelezték a XIX. századi lelőhely szélét. Az előbbi utcához közelebb eső részen nagyobb felületet kutattunk, itt a ko ra középkori település maradványai mellett római temető sírjait is megtaláltuk 1 . 25 sírt tártunk fel, amelyek nagy része kitapasztott, kiégetett falú szórthamvas temetkezés volt. Ezeken kívül egy urnasír, 3 csontvázas és 3 olyan sír került feltárásra, amely nem tartalmazott emberi maradványokat, vagy jelképes sírokról vagy kisgyermekek csontvázas sírjairól lehet szó. A sí rokon kívül valószínűleg a temető egy korábbi periódusát jelentő sírkerítő ár kok részleteit is feltártuk, azonban a hozzájuk tartozó sírok nem kerültek elő 2 . Az alábbiakban bemutatott különleges alakú és gazdag melléklettel el látott sír a terület délkeleti részéből került feltárásra (1. ábra).

In: Sz. Bíró (Hrsg.): Rómaiak nyomában…Kiállításvezető - Auf der Spur der Römer... Ausstellungsführer. Győr 2006.

Between 3-4 October an international conference takes place in the Iseum Savariense, Szombathely,... more Between 3-4 October an international conference takes place in the Iseum Savariense, Szombathely, HU.
The conference can be followed via internet, if you are interested in the online streaming, please send me or to the romansanctuaries.conf@gmail.com an email!

The Iseum Savariense Research Center and Archaeological Collection is pleased to invite youon the... more The Iseum Savariense Research Center and Archaeological Collection is pleased to invite youon the occasion of celebrating the tenth anniversary of its foundation-to a two-day conference entitled "Pannonia Underground-New Waves in Urban Archeology / Neue Wellen in der Stadtarchäologie" on November 25th-26th 2021 in Szombathely.

The Iseum Savariense Research Center and Archaeological Collection is pleased to invite you – on ... more The Iseum Savariense Research Center and Archaeological Collection is pleased to invite you – on the occasion of celebrating the tenth anniversary of its foundation – to a two-day conference
entitled “Pannonia Underground – New Waves in Urban Archeology / Neue Wellen in der Stadtarchäologie” on November 26th-27th 2020 in Szombathely.
The conference aims to summarise all the professional experience that has been acquired in the last few decades focusing on a very specialized research field, namely the “urban archaeology”.
The topics of the papers can present topographic results of ancient settlements, methodological questions as well as preservation / presentation / “utilization” of the excavated architectural remains or archaeological sites.

Even though industrial activity is traditionally considered to be something restricted to areas o... more Even though industrial activity is traditionally considered to be something restricted to areas outside the settlements in the Roman period – based on literary sources and earlier excavation results –
more and more data refer to the contrary nowadays: several workshops – even those with stinky, incendiary and noisy activities – have been located inside civil settlements, sometimes even close to the centres. This raises several questions about the urban structure, town planning or even the interest of the workshop – owners and merchants in the settlements’ public life. Equally interesting is the identification and/or localization of shops or other commercial premises in both military and civil settlements along the limes. Nevertheless, the archaeological traces of such activities have been often misinterpreted or not recognized, due to lack of evaluation of the excavation documentations and finds. What kind of industrial activities had been practised inside the settlements and what are their archaeological manifestations, what are the criteria? Can definable industrial and/or commercial quartiers be observed in these settlements? Whose need did these workshops serve: the army, the civilians or both? The aim of our paper is to give a brief insight into the economic life of Pannonian settlements and see if there are tendencies regarding the above mentioned activities. Through a couple of Pannonian case studies we shall present the above–mentioned questions, especially investigating the situation of Aquincum (civil town, military town) and the hinterland of the limes section. Our paper will also hopefully serve as a keynote paper: what are the experiences elsewhere along the Roman limes? Is it always easy to locate workshops and identify their functions? What evidences do we have for commercial quarters (or activities at all) in military and civil settlements?